Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

1983. JÜLIUS 13., SZERDA Helytörténeti gyűjteményben Kályhacsempék Zsámbék, Szentendre, Gödöllő Három koncert két napon Hatvan nagy ember és életük tájai címmel az önkéntes nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtők tizenegyedik országos találko­zója alkalmából nyílt meg ki­állítás Gödöllőn Cseh Gusztáv rézkarcaiból, M. Szabó Mária akvarelljeiből. A városi hely­történeti gyűjteményben meg­tekinthető bemutatón erdélyi népi kályhacsempéket is szem- ügyre vehetnek az érdeklődők Lakos János gyűjteményéből. Három különböző ízlésvilág, tormanyelv követhető nyomon rajtuk: az erdélyi népművé­szet, az olasz reneszánsz és az Iszlám hagyományai. A tárlat augusztus 20-ig látogatható. Barcza Zsolt felvétele MOZIMŰSOR JÜLIUS 14-TÖL 20-IQ ABONY 14—15: Johohoho! 16—19: Dutyi-dili 20: Veri az ördög a feleségét BUDAÖRS 14—17: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 16—17: Robin Hood nyila (du.) 18—19: Mindent fordítva CEGLÉD, Szabadság 14— ^20: Jézus Krisztus Szupersztár 15— 16: Konvoj* (éjjel) CEGLÉD, Kamaraterem 14—20: A molnár, a fia meg a szamár (du.) Csak semmi pánik, • •. DABAS 14—15: Csillagok háborúja I—II. 16— 17: Vad fajzat** 17: Szarvacska, manócska (du.) 18: Éretlenek DABAS, Autós kertmozi 14—20: Ez igen!* DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—15: Elveszett illúziók* 16—17: Névtelen vár (du.) Szamurájok és banditák I—II.** 18—19: A nyolcadik utas: a Halál*** DUNAHARASZTI 14—15: A karatézo Cobra visszatér** 16—17: Kaszkadőrök 18—19: Zsaru vagy csirkefogó? ÉRD 14—15: A biztosan ölő sárkány l ady** 17: Abba 18—19: Nevem: Senki 20: Szuperexpressz* FÓT 14—15: Vérszerződés* 16—19: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 17: Apacsok (du.) GÖDÖLLŐ 14—17: Az Ezüst-tó kincse (űu.) Végállomás*** (este) 18—20: A XX. század kalózai (du.) Elveszett illúziók* (este) GYÁL 14—19: Tamás bátya kunyhója I—II. LEÁNYFALU, Kertmoxi 14—15: Abba 16—17: A biztosan ölő sárkány Lady** 18—20: Egy zsaru bőréért* MONOR 14—17: Egy szoknya, egy nadrág 16—17: Johohoho! (du.) 18—19: Vérszerződés* MONOR, Kertmozi 14—15: Hatásvadászok* 16—17: Az első nagy vonatrablás 18—19: Csillagok háborúja NAGYKÁTÁ 14—15: A Keresztapa I—II.« 16—19: Bombanő** 17: Az emberevő medve (du.) NAGYKÖRÖS, Arany János 14—17: Szuperzsaru 18—20: Egy szoknya, egy nadrág NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 14—20: Hannibál tanár úr (du.) 14—17: Serpico* (este) 18—20: Hét tonna dollár** (este) PILISVÖRÖSVÁR 14—15: Éretlenek 17: Zsaru vagy csirkefogó? 18: Sértés POMÁZ 14—15: Mindent fordítva 16—17: Zsaru vagy csirkefogó? 18: Zsákutca* RÁCKEVE 14—15: Nevem: Senki 16—19: A karatézo Cobra visszatér** 17: Timur és csapata (du.) SZENTENDRE 14—17: Hárman a slamasztikában 18—20: Az Ezüst-tó kincse (du.) A királyi biztos szeretője** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 14—20: Ez igen!* SZIGETSZENTMIXLÓS 14—15: Dutyi-dili 16—17: Nevem: Senki 18: Panelkapcsolat* 19: A veréb is madár** TÁPIÓSZELE 14—17: A profi** 17: Mese Szaltán cárról (du.) 18: A Keresztapa I—II.** VÁC, Kertmozi 14—17: 25 millió fontos váltságdíj VÁC, Madách Imre 14— 17: Bátor emberek (du.) A nyolcadik utas: a Halál*** 18—20: A seriff és az Idegenek VECSÉS 15— 17: Szexis hétvége** 16— 17: Elefánt-sztori (du.) 18—20: Végállomás*** VECSÉS, Kertmozi 14—15 és 17: Malmok bolygója* 18—20: A kék laguna* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. üdén csengett, hogy ha nincs ez a kánikula, órákon keresz­tül elhallgattuk volna őket. Orgonaművek Vasárnap délelőtt Zászka- liczky Tamás orgonaművész vendégei voltunk Szentend­rén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Ma már nem szá­mít újdonságnak, hogy az épí­tészeti együttes házaiban ha­sonló tevékenység folyik, mint idekerülésüket megelőzően. Ezúttal a Felső-Tiszavidék tájegység mándi református templomában tartották a kon­certet. A megszólaltatott hang­szer közel sem egyidős az épülettel. A húszas évek Bu­dapestjéről került ide, eléggé megkérdőjelezhető állapotban. De hát ez tipikusan annalk az ajándék lónak az esete, amely­nek nem kell megnézni a fo­gát. Azaz, legyünk elégedett tek vele, a látogató minde- nekelőttt a felhangzó zenére koncentráljon. ZászikaLiczky adottságai el­sőrangúik. Belülről építkezik, kerüli a külsőséges megnyil­vánulásokat. Ezen az orgonán különben sem lett volna alkal­ma erre, de arra már igen, hogy a témákat úgy játssza, hogy azok szinte világítva ki­emelkedjenek a szigorú szer­kesztésű zenékből. Érdekes­ségként megjegyezhetjük, hogy voltak pillanatok, ami­kor ez a hangszer is dalolt, mintha valamiféle erők ki­nyilvánították volna tetszésü­ket a zenei közlésmódok iránt. Az orgonista Walther-, Bach-, Pchelbel-, Franc-műve­ket tolmácsolt. A koncerten szentendrei zenetanárok Is közreműködtek: Szendi Em­ma, Fenyő Gábor, Mezey Eri­ka, Z. Lakos Ágnes. Corelli, Vivaldi és Telemann triószo­nátákat játszottak mély át­éléssel, igényes megközelítés­sel. Vasárnap este Gödöllőn tar­totta utolsó hangversenyét a Pest megye vendégeként sző­kébb pátriánkban turnézó Suhli Filharmónia zenekara. Nagykőrösi koncertjükről már beszámoltunk. Szombaton Vá­cott léptek fel, ezt a műsoru­kat ismételték meg Gödöllőn. Vendégjáték A Szentivánéji álomból ez­úttal a nyitány csendült fel, érleltebb, érzékenyebb meg­fogalmazásban, mint Nagykő­rösön. Mozart D-dúr kürtver- senyét most is Jens-Uive Weis szólaltatta meg. Az est fénypontja Dvorák e-moll, IX. szimfóniájának az előadása volt szünet után. Ezt a művet Új világ címmel is­merik. A szerző amerikai tar­tózkodása alatt, 1893-ban komponálta darabját, felhasz­nálva benne szláv, valamint néger és indián népzenei mo­tívumokat. A suhli filharmo­nikusok hangzásának most is színe volt. Hozzá kell tenni azonban, hogy egy rendkívüli tehetség, a mindössze har­mincesztendős Claus Peter Flor dirigálta az együttest. Fiatalságában nem nélkülözi a teátrális mozdulatokat, ám amit elfogadtat a zenekarral, azt meggyőződéssel teszi. Visszatérve Flórra: érzelem- gazdag egyéniség, ám tud visszafogott is lenni. Széles skálán mozog, apró jelzései­ből is kitűnik az elképzelése. Két esztendeje főzeneigazgató, tudása előtt meg kell hajol­nunk. Nagy karmesterígéret, bárcsak gyakrabban üdvözöl­hetnénk őt Magyarországon. M. Zs. Szegedre, Egerbe Pótfelvételi lehetőség A Művelődési Minisztérium pótfelvételt hirdet a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nappali tagozatára. Jelentkezni lehet Szegeden matematika-fizika, matematika-kémia, matemati­ka-technika és fizika-technika szakokra. Egerben pedig ma­tematika-kémia, matematika­technika, kémia-technika és fizika-technika szakokra. A felvételi vizsga tárgyai a meghirdetett szakoknak felel­nek meg, a matematika-tech­nika szakon matematikából és fizikából, a fizika-technika szakon fizikából és matemati­kából, a kémia-technika sza­kon pedig kémiából és fiziká­ból kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. A jelentkezéseket 1983. jú­lius 25-ig kell annál a főisko­lánál benyújtani, ahova a pá­lyázó felvételt szeretne nyer­ni. Az írásbeli vizsgák augusz­tus 1-én 9 órakor lesznek. Eb­ben az időpontban a pályázók minden külön értesítés nélkül jelenjenek meg abban az in­tézményben, ahova jelentke­zésüket benyújtották. Ekkor kapnak tájékoztatást a szóbeli vizsgák időpontjáról is. A meghirdetett szakokra je­lentkezhetnek mindazok, akik a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés általános fel­tételeinek megfelelnek, füg­getlenül attól, hogy ebben az évben már tettek-e felvételi vizsgát vagy sem. Akiknek idén érvényes felvételi vizs­gájuk van azokból a tárgyak­ból, amelyekből jelentkezésük esetén felvételi vizsgára köte­lezettek, kérhetik vizsgaered­ményük beszámítását. A felvételi vizsgára minden pályázó hozza magával sze­mélyi igazolványát, írószert, körzőt, vonalzót és a dolgozat írásához szükséges papírlapo­kat. A matematika és fizikai tárgyak dolgozataihoz függ­vénytáblát mindenki a hely­színen kap. A felvételi döntésre augusz­tus végén kerül sor, a döntés ellen fellebbezésre lehetőség nincs. Rádiófigyelő' IDEGENFORGATÄS. Rad­nóti László NSZK-beli kollé­gáját kísérte Szegedre és kör­nyékére. Abban a városban jártak, amelyről Móra Ferenc, a nagy lokálpatrióta mondta: állandó idegenforgalmat csak ott lehet csinálni, ahol van mit mutogatni. A két rádiós nem annyira a mutogatni való nevezetessé­gekre, mint arra volt kíván­csi, hogy az idegen mit fedez fel magának ezen a történelmi emlékekben nem annyira bő­velkedő tájon. Ha tehát e műsorról aka­runk véleményt mondani, tu­lajdonképpen két produkciót kell értékelnünk. Ami a bré­mai rádiósok összeállítását il­leti, az bizony nálunk aligha tarthatna igényt közérdeklő­désre. Számunkra természetes, hogy Szegeden is van piac, s hogy a paradicsom mindig annyiba kerül, amennyiért megveszik. De azon se csodál­kozunk, hogy ebben a város­ban is vannak tudós fők, akik növényt nemesítenek,' vagy éopen Thomas Mannról írnak tanulmányt. Megdöbbenhetnénk azon — immár a magyar hallgató szá­mára adaptált műsort hallva ■, hogy a külföldi példa mi­lyen. tudatlanul, torzító szem­üvegen keresztül szemléli az itteni viszonyokat. Csakhogy erre — mint kiderült —, nincs semmi okunk. A német riporterek kulturáltan, felké­szülten ismertették meg kö­zönségükkel a magyar Alföld nevezetes városát. Mit is mondhatunk akkor az NSZK—magyar koprodukció­ról? Alighanem csak azt, hogy akár itt, akár ott hallgatva, nem szolgált különösebb ta­nulsággal, s nem nyújtott iga­zán jó szórakozást. HELYSZÍNRAJZ. Tiz évvel ezelőtt Pakson olyan panelhá­zakat építettek, melyeknek homlokzatát a tervező Csete György tulipános motívumok­kal díszítette. A megoldás ak­kor nagy port, sajtóvitát ka­vart. Elsősorban azért, mert sokan álmagyarkodásnak, giccsnek ítélték a kétféle stí­lus, a panelépítészet és a népi motívumok háziasítását. Visy László egy évtized múl­tán járt utána a házak sorsá­nak. Az építészek, akkor fris­sen diplomázott szakemberek, akkor olyan otthonokat akar­tak teremteni, amelyek külse­jükben és belső elosztásukban egyaránt emlékeztetnek a fa­lusi házak természetes körül­ményeire. A lakók elmondták: tíz év alatt megszokták, meg­szerették otthonaikat. Hogy mindebből mi a ta­nulság? Az ami az építészetre és sok másra is olyan igaz. Újítani, jobb megoldásokat ke­resni akkor is szükséges, ha ez a tévedés kockázatával jár. S különösen nem szabad útját • állni az olyan törekvéseknek, amelyek kárt nem okozhat­nak, legfeljebb a maradi gon­dolkodás bástyáit repesztik. Az építészeknek annak ide­jén csak fél győzelmet sike­rült aratniuk. Álláspontjuk ugyan győzött, de se Pakson, se máshol nem épült több tu­lipános ház. Cs. A. Borús felhők (Józsa Sándor olajfestménye) mára, az egykori szülőhely, a pesterzsébeti környezet festői bemutatására. Értékek és igények Szemereki Teréz érzékeny, szuggesztív és termékeny kerá- miküs. Nála a kellő inspiráció határozott szorgalommal páru- sul. Mindez társadalmi igényt elégít ki, hiszen a környezet­formálásban sok és jó tár­gyakra van szükségünk. Ol­csókra is természetesen, hogy mindenki számára hozzáfér­hetővé váljanak. A budai Várban látható tár­latának erénye, hogy művészi értékei találkoznak a közös­ség igényével. Az Iparművé­szeti Vállalat boltjában érde­kes, újszerű és nem is drága kerámiatáblákat vehetünk szemügyre. Kiállításán ottho­nokat szépítő dísztárgyakat szemlézhetünk, művészi meg­újulásának újabb állomása­ként. Losonci Miklós Nyáron gondban van a ze­nebarát: a nagy kínálatbó melyik hangversenyt is hall­gassa meg. Az elmúlt hét vé­gén mi Zsámbékra, Szentend­rére és Gödöllőre látogattunk, s az alábbiakat rögzítettük. Énekszó Zsámbétknál aligha van ideálisabb hely a középkor és a reneszánsz zenéjének meg­szólaltatására. Az egykori pá­los bazilika megmaradt kövei szinte sugallják a hely szelle­mét. A szombat délutánonként öt órakor kezdődő hangver­senyek időpontja azonban ke­vésbé mondható szerencsés­nek, mivel a nagy hőségben éppen hogy elviselhető bármi­féle muzsika meghallgatása, nem beszélve az élvezetéről. Egy aztán nem csoda, hogy ke­vesen jöttek el még az olyan tiszteletet parancsoló előadók roncertjére is, mint a Maklá- ■i József vezette OK1SZ Ér­cei Ferenc kórusa. Akik mégis vállalkoztak ar- a, hogy ebben a nyári po­ciban meghallgassák bemuta- ójukat, nem bánták meg. Az nekkar európai utazásra csá- n'totta a résztvevőket. Itáliá­ból kiindulva Franciaországon t Angliába érkezve sem pi- lenhettünk meg a szebbnél zebb dalokban, madrigálok­ban, utunk máris tovább vitt Németalföldre és Németor- zágba, hogy aztán a befkö- zöntő Kodály Cohors genero- a példájával ugyancsak Ko- lály-opusszal, az Esti dallal ejezzék be órányi hangverse- iyüket. Palestrinától Josquin des ’rez-ig, Costeley-től Dowland- g, Marenziótól Lassoig terjedt : pompás névsor, s a közép­ár zenéje a reneszánszig bezá- ólag tiszta fényben csendült el. Ezt az előadást nem za­varta a hőség, sem a nézők egyelmezétlen jánkálása. Igyetlen gondolat volt a kó- us. Szép hangzásuk olyan Enck-zenel szaktábort szerveztek Pusztamaróton, a budai járási út­törőtáborban. A járás községeiből érkezett gyerekek egy hetet töltöt­tek a Komárom megyei helységben. Kirándulás, tábortűz és úttörő- toglalkozás mellett az együtténeklésre, együttmuzsikálásra is jutott idő. Képünkön a solymári ifjúsági gitárzenekar, Takuli József veze­tésével, próbát tart. A lányok a záró tábortűz műsorára készülnek. Veress Jenő felvétele tekintélyes szerepet vállalt a magyar munkásmozgalom­ban. Művészetük szociális in­díttatású, mely harcos elköte­lezettséggel mindig a humá­num oldalán áll. Ezért készí­tett annak idején Józsa Sán­dor linómetszetet a Spanyol köztársaságért, ezért festette meg 1943-ban Picassó Guerni­cája folytatásaként Légitáma­dás címet viselő sorozatát. Művészete szemléletben és értékben is szívós előrehala­dást mutat. Érződik az önszi­gor alapossága, mely képi esz­méinek lendítője lett, s fokozta kompozícióinak a látvány új elemeinek is helyt adó össze­tettségét. Ennek frappáns pél­dája a Tavasz Arbonne-ban című festmény. Józsa méltó társa Fiszl Ilo­na. törekvéseiben is azonos hő­fokú. ö is mértékkel használ­ta fel a kubizmus eredmé­nyeit. Erről tanúskodnak csendéletei, melyek egyszerű tárgyakat: kávédarálót. mozsa­rat, korsókat, üvegeket látta- moznak. Finom rajzolatú a Gyár című kompozíciója is, amely alkalmat teremt szá­Z Józsa Sándor és Fiszl Hona, í Franciaországban élő magyar / festő házaspár hazánknak ado- ^ mányozta életművét. Gyűjte- 7 ményes tárlatuk a Magyar f Munkásmozgalmi Múzeumban < tekinthető meg. Szemereki Xe- í réz kerámiái a Várban, az v. iparművészeti boltban látha- í tók. Jó folyamat — s ez a békés együttműködés általunk nem­csak hangoztatott, hanem gya­korolt politikájának kulturá­lis eredménye —, hogy a mű­vészet egyetemes kincseiben részesülhetünk. Ezt példázza a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető Hammer-gyűj- temény, valamint a Műcsar­nokban a Ludwig-alapítvány bemutatkozása. Az is művelődéspolitikánk sokirányú gondolkodását di­cséri, hogy fogadjuk a külföld­re távozott magyar képzőmű­vészek ajándókműveit Leg­utóbbi Józsa Sándor és Fiszl Ilona adományozta hazánknak festői életművét. A humánum oldalán A Párizsban élő művészhá- za«?ár a harmr.'.Kts években Otthont szépítő tárgyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom