Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1983. JÜLIUS 10., VASÁRNAP kz üzem ugrásra készül Javulnak a munkakörülmények 2,-; Verőcemaros északi ha­tárában áll a Kőbányai Porcelángyár telepe. Múlt­ja tanulmányba kívánko­zik. Ha valaki összegyűjte- né a dokumentumokat, bi­zonyára összeállna egy vaskos kötetre való az üzem történetéről. Zsolnay alapította, majd Matya- sovszky László fejlesztette tovább. Falai között fog­lalkoztak már téglagyár­tással, mészégetéssel, tész­tagyártással. Volt képtár és laktanya, de azért leg­nagyobb hagyománya mégis csak az ipari porce­lángyártásnak volt. A köz- _ ség iparának életében je­lentős helyet foglalt el az í üzem. Hosszú éveken át itt gyárx tották a laboratóriumi porce­lánokat. De itt készült a tex­tilipari, a vegyipari és a hő­technikai igényeket kielégítő porcelánok egy része is. Mind­ezek mellett híradástechnikai termékeket — elsősorban kon­denzátorokat — is gyárt az üzem, amely az évek során egyre rangosabb helyet fog­lalt el termékei között. A verőcemarosi üzem életé­ben az V. ötéves tervidőszak hozta a legnagyobb változáso­dat. Több jelentős fejlesztést hajtottak végre. A rekonst­rukciókkal természetesen még­növekedtek a termelési ered­mények. Ugyanakkor több mint 10 millió forintos beru­házással megoldották a szo­ciális problémákat is. Az új kétszintes épületben a kon­denzátorszerelő csarnok mel­lett helyet kapott az orvosi rendelő, fürdő és öltöző. Meg­oldották a dolgozók üzemi étkeztetését is. A múlt — Most ismét nagy válto­zások előtt áll az üzem — mondja Zabolai Imre üzem­vezető. — Tavaly a Kőbányai Porcelángyán is önálló válla­lat lett, s ennek a változás­nak már nemcsak a vállalat megnevezésében, hanem az üzem munkájában is alapos átalakulás lett a következmé­nye. A felügyeleti szervünk az Ipari Minisztérium lett, de ami nekünk fontosabb; meg­változik a termékösszetétel is. Korábban úgy tervezték, ho^y az eddigi fatüzelésű por- celánégetőt gázfűtésűre ala­kítják át. Ez a terv azonban a nagy költségek és a kemen­ce állapota miatt nem valósult meg. A több évtizedes, tönk­rement kemencét lebontjuk. Hagyományos termékünket a laboratóriumi porcelán gyár­tását a jövőben a budapesti törzsgyár folytatja tovább. dezéseket, több millió forintos fejlesztésre van szükség. — Még ebben az évben be­állítunk két égetőkemencét és az üzembe helyezés után eze­ket a műveleteket is itt végez­zük. Minden bizonnyal lesz arra is keretünk, hogy a to­vábbi műveletek, mint pél­dául az ezüstözés is itt ké­szüljön. Új rendszer Több mint egy évtized alatt, amióta a verőcemarosi üzem a Finom Kerámiai Művekhez tartozik, megháromszorozódott a termelés. Most az önelszá­moló egységgé előlépett gyár ismét nagy ugrásra készül. Az elképzelések szerint a mosta­ni termelés akár meg is dup­lázódhat. — Mit szóltak az emberek az új termékekhez? — Nagyon sokan megsze­rették a korábbi hagyományos munkát és nehéz szívvel nyugodtak bele az újabba. A létszám azonban nem csök­kent. Jelenleg százharmincán dolgoznak az üzemben, azon­ban a fejlesztések miatt új dolgozókra is szükség lesz. Gondolom — látva a fejlő­dést — a helyiek szívesebben jönnek ezután a verőcei üzembe. Hiszen most már itt is korszerű technikával, mo­dern gépekkel és jó munka- körülményekkel találkozhat­nak a munkavállalók — mondta befejezésül az üzem­vezető. Surányi János A jövő hét műsorából Július 11., hétfő: Zebegény- ben megnyílik a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola első két (14 és 28 napos) ta­gozata. — Délelőtt 10 órakor a Madách Imre Művelődési Köz­pont színháztermében a Spó­ra-együttes ad műsort. Július 12., kedd: A pokol­szigeti napközis táborban dél­előtt; kézügyességi foglalkozást vezet Berhidai Magdolna Gyé­kényjátékok címmel. — A Fegyveres Erők és Testületek Nyugdíjas Klubja vezetőségi ülést tart a művelődési köz­pont 48-as termében. Július 13., szerda: A Ma­dách Galérián egész nap meg­tekinthető ifj. Fazekas Lajos, a népművészet mestere kiállí­tása. — A városi tanács ügye­letes vezetője 11-től 16 óráig tart fogadást a főtéri tanács­házán. Július 14., csütörtök: 19 órá­tól, a művelődési központ tü­körtermében: aerobic foglal­kozás. — Egyidejűleg a nagy­teremben megkezdődik a Karthágó-koncert. — 20-tól 22 óráig az udvaron távcsöves bemutatókat tart a Gönczöl Csillagvizsgáló. Július 15., péntek: Gothá- ban befejeződik az úttörőház szakköri pajtásainak szerve­zett NDK-beli, nyári táboro­zása. — Nagymaroson, a mű­velődési házban megtekinthető a Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatóinak a tárlata Július 16., szombat: A TSF kétnapos járási természetjáró találkozót rendez. — A vácrá- tóti botanikus kertben 19 óra­kor kezdődik a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangverse­nye, Rolla János vezetésével. Műsorukban négy Bach-mű szerepel. A harmincharmadik Tisztább, világosabb vonatokon A hét végére zászlódíszbe öl­tözött a váci MÁV-állomás épülete is. Július második va­sárnapján feldíszített mozdo­nyok vontatják a szerelvénye­ket, s az utazóközönség mil­lióinak figyelme legnagyobb közlekedési vállalatunkra irá­nyul. A váci MÁV-csomópont — a vasútállomás, a vontatási főnökség és a szertárfőnökség — dolgozói a népszerű vasu­tasgödörben jöttek össze a 33. vasutasnap tiszteletére rende­zett ünnepségre. Az elnökség­ben helyet foglalt Bolya Lajos- né, a váci MÁV-csomópont pártvezetőségének titkára. Harmatos János, a körzeti üzemfőnökség helyettes veze­tője, Botlik Imre, a vasutas szakszervezet körzeti bizottsá­gának titkára is. Somogyi Imre, a váci von­tatási főnökség vezetője kö­szöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Nagy Lajos, a váci MÁV-állomás főnöke mondott ünnepi beszédet. Harminchárom éve annak, hogy pártunk javaslatára a magyar kormány rendeletet adott ki a vasutasok napjának a megünneplésére. A közvé­lemény is tudja, hogy a vasút hivatásszeretetet, helytállást kíván valamennyi vasutastól. Nemcsak arról van szó, hogy az utasokat és az- árut elszál­lítsák, továbbítsák: mind na­gyobb jelentősége van itt is a minőségnek és gazdaságosság­nak. A váci MÁV csomópont is ennek szellemében igyekszik tervfeladatait teljesíteni. 1982-ben 60 ezer teherko­csit rendeztek a csomó­pont területén és 340 ezer tonna árut szállítottak el. A utasforgalomból eredő bevétel meghaladta a 19 millió forintot. Az eredmények értékét növeli, hogy a feladatokat a terve­zettnél kisebb létszámmal ol­dották meg. A szállító, ipari és kereskedelmi vállalatok bel­földi és exportfuvarozási igé­nyeit maradéktalanul kielégí­tették, a vasút hibájából egy váci vállalat sem maradt le a tervteljesítésben. Még éri bírálat a személy- vonatok közlekedtetését, de azt is észreveszi az utazóközönség, hogy sok új kocsi közlekedik a Budapest—Vác—Szob vona­lon, sokat fáradoznak a tiszta­ság, a világítás és a fűtés megteremtéséért. Az idei első hat hónap eredményei is biz­tatóak. A vonatatási főnökség dolgozói az év első felében közel annyi kocsit javítottak meg, mint tavaly egész esz­tendőben. A szertárfőnökség is 100 százalék felett teljesítette a gazdasági mutatóit. A forgal­mi és a kereskedelmi üzem­egységnél három brigád ezüst­koszorús, a vontatásnál egy brigád arany, egy ezüst, míg a szertárfőnökségnél kettő bri­gád ezüstkoszórús kitüntetés­ben részesült. A fejlődésről szólva az állo­másfőnök megemlítette, hogy a műemlékjellegű főépület új külsőt kapott, 52 mil­lió forintos beruházással a csomópont új telefonköz­ponttal gazdagodott. Elkészült a váci állomás köz­ponti fűtésének a terve is, a kivitelezés 1984 októberére várható. Harmatos János nagy taps köziben bejelentette, hogy Nagy Lajos az idei vasutas­nap alkalmából — a miniszter által adományozott — Kiváló munkáért kitüntetésben ré­szesült. Elismeréssel szólt ar­ról, hogy körzeti üzemfő­nökség területén Vác mindig az élvonalba^, halad és továb­bi jó munkát kívánt a vasu­tasok népes családjának. Ezután vállalati kiváló dol­gozó kitüntetést kapott Boros Péter, Gáti József, Sipos Jó- zsefné és Sóskúti Jánosné az állomásfőnökség, Fiió József, szertárfőnökség, Hadnagy Ist­ván, Kakukk Józsefné és Krá- lik János a vontatási főnök­ség területéről. Ducza Ágnes a szakma ifjú mestere lett. Megjutalmazták a törzsgárda tagjait, köztük 35 éves vasu­tasmunkáért Magashegyi Fe­rencet. Az ünnepséget közös vacso­ra követte, majd vidám zené­vel, tánccal fejeződött be a Gödörben a harmincharmadik vasutasnap. (További vasutasnapi írá­saink lapunk más helyén.) Papp Rezső M ••• " A jovo Túlontúl nem kell sajnál­niuk a verőceieknek a válto­zást, mert a régi gyártmányok helyett bekapcsolódtak a hír­adástechnikai kormányprog­ramba. Fejlesztik az alkat­részgyártást. Már működnek az új berendezések, felszere­lések, melyekkel ellenállás­testeket készítenek. Terv, hogy a budapesti és boldogi üzem hasonló termékeit is a verőceiek gyártják majd a jövőben. Továbbra is készíte­nek kiskondenzátorokat A fröccsöntött porcelánok gyártása nemcsak itt, hanem az egész országban iff újnak számít Jelenleg ez a termék még félkész állapotban hagy­ja el az üzemet, mert csak Budapesten van az égetéshez szükséges elektromos kemen­ce. Ahhoz, hogy helyben sze­relhessék fel ezeket a beren­Régi minták, új textilek ^ A királyasszony szoknyája Alakíthatja-e egy vidéki múzeum a környezetében élők mindennapjait? Szerepet játszhat-e életükben, vagy csak az arra járó, érdeklődő idegeneknek nyújt látványos­ságot? A válasz sokféle lehet, mú­zeuma válogatja. A szobi Börzsöny Múzeum azon keT vesek közé tartozik, ahová kemény, kitartó munkával si­került becsalogatni az embe­reket. Olyannyira sikerült, hogy itt még zenét, irodalmi esteket is szívesebben hall­gatnak, mint máshol. így a mű­velődési ház egyes rendezvé­nyei átköltöztek a képek közé. Valóságos kulturális centrum lett a kis múzeum új kiállító termével. Gyűjteményeinek gondozó­ja, rendezvényeinek szervező­je Laczus Gézáné fáradhatat­lanul, a hivatásos népműve­lőket meghazudtoló hozzáér­téssel és lelkesedéssel alakít» gatja a környék „közízlését”. Olyan kiállításokat hozott ide az évek során, melyek közvet­lenül is befolyásolhatják né­zőik szemléletmódját, elsősor­ban tárgyi környezetük alakí­tásában Ezek közé tartozik Borsos Sz. Dóra textilművész nemrég nyílt tárlata. Az iparművészet feladata lenne pótolni azt a hiányt, mely az élő népművészet megszűnésével keletkezett. Egészen a tizenkilencedik század végéig élt falvaink- ban az a századok során ki­kristályosodott normarend­szer, mely meghatározta a kö­zösségek belső életét, külső megjelenését. Ez egységes és biztos ízlést is jelentett. Ebben az egyenletes minőségben még az eltérő vagyoni helyzet sem okozott nagyobb különbsége­ket. Az egyéni díszítő kedv pedig csak gazdagította az örökölt, hagyományos formá­kat. A régi minták megszűnése után nem keletkeztek újak. A megváltozott életforma, ter­melési mód csak az anyagi jó­létet teremtette meg, de nem adott hozzá olyan életmód­mintákat, normákat, melyek eligazítanák a mai, főleg fa­lusi embereket, az átalakult vi­lágban. Ennek az összetett je­lenségnek egyik megnyilvánu­lása a környezet-, lakáskultú­ra elsivárosodása, hamis min­ták követése, lakhatatlanná berendezett hatalmas kőházak szaporodásai falvainkban. Éppen ezen próbál változ­tatni Borsos Sz. Dóra kiállítá­sa is. Hiszen a szövés mester­sége még a közelmúlt min­dennapos elfoglaltságai közé tartozott az Ipoly menti fal­vak asszonyainál. Ma is sok helyen ott áll a szövőszék a kamrában vagy a padláson. Jó lenne, ha az unokák felfe­deznék ezt a szép mesterséget, amíg van kitől eltanulni. A textilművésznő egyik da­rabját is a népi rongyszőnye­gek ihlették. Címével a mesék világába varázsolta a csíko­sán szőtt, furcsa alakú dara­bot. „A király asszony szok­nyája” bármelyik parasztszo- ba/falát, de egy modem la­kást is díszíthetne, harmoni­zálva a földön lévő rongysző­nyegekkel. A textil műfaja sokféle technikát ismer. Ez a sokszí­nűség jellemzi a kiállítást is. Láthatunk itt csomózott fali­díszt, mely ízléses példát mu­tathat a maíkramézók táborá­nak, hiszen ez a technika könnyen eltérítheti a jó ízlés útjairól az amatőr próbálko­zókat. A kézzel festett kelmék már nagyobb szaktudást igényel­nek, de bátran hozzáfoghat­nak kezdők is. Itt egy szép futtatott selyem faliképet és nagy méretű, rusztikus felüle­tű textilfestményt láttunk. A Balatont ábrázoló, a kék vég­telenül gazdag árnyalataival játszó nagy vászon megadhat­ja egy szoba alaphangját, hi­szen felakasztva falikárpit­ként hat. A művésznő vallomása sze­rint legkedvesebb darabjai a finom, kis méretű gobelinek, Itt már megcsillan az egyéni látásmód, a visszafogott sajá­tos színvilág. Állandóan visz- szatérő témái a növényi or­ganizmusok, melyek még vég­telenül gazdag variációs lehe­tőséget kínálnak. Ezt az utat kellene végigjárnia BorsosSz. Dórának, hogy rátaláljon a csak rá jellemző hangvételre. A kiállítás keresztmetszet, mégpedig a textil sokrétű le­hetőségeit villantja fel, ezért lehet tanulságos az itteni kö­zönségnek. A legjobb eset­ben alkotásra sarkall, de ha ez nem is sikerül, mintákat adhat kulturáltabb, emberibb környezet kialakításához. Köpöczi Rózsa Kemencei vakáció A kunszállási gyerekek érkezése Hancsovszki János felvétele Farengeteggel körülvett, épülő úttörőtábor. Két föld­rajzilag egymástól távol eső település összefogásának ered­ménye. A meredek domboldal aljában fehéren világító masz- szív kőépület, fönt karéj alak­ban sötétbarna faházak. A helyszín a hegyek kö­zé bújtatott tiszta levegőjű Kemence község, melyre így nyáridőben sokan távolabbi vidékekről is rátalálnak. Az épülő telep nevezetessége, hogy két település: Kiskunfél­egyháza és Kemence összefo­gásával készül. — Eredetileg csak a helyiek akartak ide építkezni, de nem volt elég pénzük hozzá — mondja Molnár Imre, a kis­kunfélegyházi városi tanács tervcsoportvezetője. — Mi vi­szont helyet kerestünk, lehe­tőleg valahol erdős területen. Elhatároztuk, hogy összerak­juk amink van, aztán meglát­juk, mi lesz belőle. A két település vezetői 1979- ben aláírták az alapokmányt, melynek értelmében a kemen­cei úttörőtábor építésének költségét, 8 millió forintot kö­zösen adják össze. Eddig több mint 6 milliót építettek be. A kivitelezési összeg azonban csak a legszükségesebbre elég. — A hiányzó összeget plint annyi szép, közös helyi ak­cióknál, most is a lakosság se­gítségével teremtettük elő — mondja Molnár Imre. — A kemenceiek sok órát töltöttek itt társadalmi munkában. Mi a nagy távolság miatt otthon szerveztünk kommunista mű­szakokat és ezzel a pénzzel járultunk hozzá a tábor költ­ségeihez. — Mennyiben akadályozta a távolság a munka szervezését? — Ha az emberek valamit komolyan akarnak, akkor a távolság nem lehet akadály, mint ahogyan nem is volt. A közel száz gyereket befo­gadó faházakban már tavaly a helyükre kerültek a bútorok, A szobák kicsit zsúfoltak ugyan, de otthonosak, szépek, — Talán túl szépek is — mondom Szabó László kunszál­lási pedagógusnak, aki nyolc­vanöt tagú csoporttal az idén elsőként veszi birtokba a tá­bort. — Szó ami szó,' a régi tá­boroknak más volt a hangu­latuk. Igaz, az építkezések miatt még ez a tábor sem összkomfortos. így legalább romantikusabbá tehetjük az egy hetet. A főépület előtt zúg, forog a betonkeverő gép, bent dol­goznak a munkások. Viszont a tábor nagyobb része már a gyerekeké. A lányok tetszés­sel nézegetik az ismeretlen tájat, míg a fiúk közül többen a meredek domboldalnak fe­szülve rúgják a focit. S. J. Ügyelet Július 11-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Tóth Mária, szer­dán: dr. Kiss Péter, csütörtö­kön: dr. Hajnv-r Viktória, pénteken: dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap: dr. Péter Éva. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) talál­ható. Gyermekorovosi ügyeletet szombaton és vasárnap: dr. Barvircz János tart. A beosztás hétközben meg­változhat. Élénkebb idegenforgalom — A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal váci kirendelt­ségén milyen változásokról tud beszámolni a kirendeltség­vezető — kopogtatok be az ajtón. — Általános vélemény — mondja Szikora János —, hogy csökkent az idegenforgalom. Nálunk a tavalyihoz képest közel húsz százalékkal emel­kedett. Mind többen veszik igénybe csehszlovákiai, romá­niai, szovjetuniói útjainkat és azt a szolgáltatásunkat, hogy általuk választott útra egy-egy vállalattól, iskolától 20-22-en jelentkeznek, az üres helyekre pedig mi toborzunk utasokat. Üj szolgáltatásunk, hogy szál­lodahiány miatt a sződligeti KISZ-iskola szabad férőhelye­it értékesítjük. Kedvelt hely lett. Elég olcsó, közel van a Börzsönyhöz, Pilishez, Buda­pesthez, Fóthoz, Vácrátóthoz, a nógrádi hegyekhez és ter­mészetesen Váchoz. Sokan hiányolják a Vácról szóló tá­jékoztatókat. Ilyen útikönyv jövőre jelenik meg. M. Gy, . ISSN 013J-27S» (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom