Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK xMrtap 3 Termesztési7 bemutató A szegedi Gabo- iifeiermeriztési Ku­tató Intézet orszá­gos bemutatót tart & kutatók és a termesztek számá­ra, amelyen a résztvevők tanul­mányozhatják a korai érésű búzák különböző fajtáit. A kutatók beszá­molnak a legújabb eredményeikről, különböző serken­tő és hormonké­szítmények hatá­sáról. Képünkön: a kí­sérleti kertben el­lenőrzik a búzák fejlődését. príívWKíiííK i í * Itetaft 3 ...ásS Gyüenüks mások aszfssláro Kedd és péntek a kabaianap Pereskedő vállalatok Mindenki tartozik mindenkinek Egyre több ügyben dönt a bíróság A mezőgazdasági kistermelés — változatlan áron — a szektor bruttó termelési értékének mintegy 34-36 szá­zalékát állítja eiő, s e tevékenység jelentős mértékben járul hozzá a lakossági ellátáshoz. A saját szükségletek kielégítése mellett mások asztalára is jut zöldségfélék­ből, gyümölcsből, g ezt a „fölös” termékmennyiséget vala­hol értékesíteni kell. Kézenfekvő megoldás, hogy a köz­ségek, városok piacaira hordják & kistermelők áruikat, ám piacoini, „kalapolni” nern mindenki ér rá. Marad tehát a biztosabb — bár nem oly nyereséges — út: az áfészek felvásárlótelepei szinte minden skálájú és mennyiségű árut átvesznek a termelőktől. Mint például Nagykőrösön. Változó árak Alig ütötte el a hetet a nagy­kőrösi református templom órája, máris glédában vára­koznak a ládák, zsákok, so­rukra az emberek, az áfész felvásárló-telephelyén. Almos arcú, hallgatag férfiak, csivi- telő asszonyok lesik" a faion lógó fekete táblát: arra írja fel a mai árakat az átvevő, Székely Dénesné. A számok ismeretében aztán még hallgatagabbá válnak a férfiak, zsémbesebbé az asszo­nyok. Számolnak. A hajnalban szedett gyümölcsök gazdái, a nagykőrösi kistermelők ezt ol­vassák le ma a tábláról: első osztályú cseresznye — 10, a földieper — 17, az egres pedig 9 forintot ér kilogrammonként május utolsó reggelén. — Aíészünk elsősorban a Nagykőrösi Konzervgyárral kötött szerződés alapján hatá­rozza meg s egyezteti a felvá­sárlás árait, a minőséget, s természetesen az átvehető gyü­mölcs- és zöldségfélék skáláját — mondja két sóhaj között Székely Dénesné. — Sajnos, mint látja, ma is a Jabolay cseresznyét hozták a termelők, az pedig nem felel meg a főzési technológia előírásainak, így nem is kell a konzerv­gyárnak. Mégis átveszem, leg­följebb kikapok a főnöktől. Ne legyen egy termelőnek sem rossz a közérzete. Az egyik várakozó asszony­ka, Szőke Józsefné ma reggel 41 kiló cseresznyét hozott. — Ezzel a tétellel együtt már százharminc kiló gyümöl­csöt adott az egyetlen fa. De lesz azon még több is! Tud­ja mennyibe kerül a piacon az ehhez hasonló cseresznye? Huszonnégy forintba! De sem erőm, sem időm nem engedi a kofáskodást, így hát ide ho­zom. — Én sem kalapolok senki kupecnek! — kiált felénk egy férfi, Szárnya Ferenc, miköz­ben Trabantja csomagtartójá­ból három láda egrest emel a mérleg platójára. — Három­száz négyszögöl a portám, van. abban minden, ami meg­terem a Kárpáf-medencében. Két év múlva termőre fordul­nak a meggy- és cseresznye­fák, s az idén termelek pap­- rikát, paradicsomot, burgo­nyát, zellert, karalábét. Sorol­jam? — S mi a fölösleges termény sorsa? — A konzervgyár konyhájá­ra vagy ide szállítom. Az üzemben fix áron veszik át telem az árut, de itt? Naponta változik a tarifa. Ma kedd Ü HÉ .JWM; Az egres kiváló minőségű van — honnan tudjam, hogy pénteken mennyit kapok az egresért? — Azt. előre mi sem tudjuk — mondja Székely Dénesné. — Az árakat mindig a kereslet­kínálat törvénye szabja meg. Világos beszéd Megkötött szerződés Kedd és péntek olyasféle „kabalanap’’ Nagykőrösön. Legalábbis a kofák, kereske­dők számára. Szabad a vásár, szabad a rablás. Nézzük csak. Az egres huszonöt, a cseresz­nye huszonhat, a földieper harmincöt forintba kerül. Ki­lónként. Nem szebb, nem tisz­tább itt sem a gyümölcs, mint amilyet a kistermelők leadtak az átvevőhelyen Székelynének. A tébláboló vevők — háziasz- szonyok kismamák s néhány férfi — fogukat szívják, ami­kor fizetni kell. Vida János, a Nagykőrös és Vidéke Áfész felvásárlási osz­tályvezetője — már csak kí­váncsiságból is — minden pia­ci napon megfordul az árusok standjai között. Hasonlít, mér­legel, kalkulál, ám ennél töb­bet aligha' tehet a piaci gyü­mölcsárak csökkentése érdeké­ben. S nem emelheti a kister­melőktől átveendő zöldség- és gyümölcsfélék árait sem. Azok többségét a konzervgyár hatá­rozza meg. Szövetkezetünk három helységben hat felvásárlótele­pet tart fenn — mondja az osztályvezető. — Itt, Nagykő­rösön is elsősorban a - termő- területek közelében, a város peremén üzemeltetjük az átve­vőhelyeket, hogy a kisterme­lőknek ne legyenek szállítási gondjaik. Sem félen, sem a néhány nap múlva beköszönő gyümölcsszezon idején. — S arra hogyan készültek föl a felvásárlótelepek? — Tágas, szellős, fedett tá­rolóhelyiségeink vannak, s időben biztosítottuk a göngyö­leget, megszerveztük a szállí­tást is. Ezt megelőzően azon­ban — még tavaly augusztus­ban — valamennyi, érdekelt kistermelővel megkötöttük az idei szezonra érvényes szerző­dést. Várhatóan mintegy 500 vagon gyümölcsöt és zöldség­félét vásárolunk föl az idén. Előzetes javaslat — A kistermelő azt vet, sza­porít, amit jónak lát? — Elvileg igén, ám a szer­ződéskötéskor mi, átvevők, fel­vásárlók javasoljuk számukra, hogy lehetőleg ezt és ezt a növénykultúrát termelje, s ár­ra biztosan vevők vagyunk. Többségük egyetért ezzel az irányított termeléssel, s nem csalódik, ha látja napi árain­kat — hiszen azokat már előbb megismerte. — S aki nem szerződött? — Bárkitől bármilyen gyü­mölcsöt átveszünk. Ha az a rpagyar szabványnak megfele­lő; a legmagasabb árat fizet­jük érte. Ha áruja nem éri el a kívánt minőséget, csupán szeszalapanyagnak értékeljük, s — természetesen — alacsony áron vásároljuk meg. — Hoztak már zöldségfélé­ket is a kistermelők?. — Az idén még nem. Amíg a piacon darabonként árusít­ják a paprikát, a karalábét, a káposztát, karfiolt, nos, addig felénk sem néznek. Majd ak­kor, ha a szabadföldi zöldáru is kikívánkozik a földből. Azaz, jó egy hónap múlva. Addig azonban még nagyon sok tennivalójuk akad a nagy­kőrösi, kocséri, nyársapáti kis­termelőknek. Áruikat — me­lyet a termelők tudása, szor­galma, no ■ és a „természetfe­lelős” teszi széppé, kívánatos­sá, ízletessé — szívesen, meg­becsüléssel fogadják a nagy­kőrösi áfész felvásárlótelepei. B. I. A. Hogyan gazdálkodunk? A kérdés így túl általános. Nyomban érdekessé válil: azonban, ha a kérdést, pél­dául » bíróságon tesszük fel. Hozzátéve: vajon mennyit pereskednek kis- és nagyvállalkozások, mi az. amin gyakran hozakod­nak? A Pest megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának testületé és annak vezetője, dr. Gabányi Józscíné sajá­tos, ám a lehető legtárgyi- lagosabb szemmel látja szőkébb pátriánk gazdasá­gi életét Több a vitás ügy — Mindenekelőtt hadd emeljem ki, hogy az országos tendenciával szemben me­gyénkben nő a vitás ügyek száma — mondja dr. Gabányi Józsefné. — Az előző évhez ké­pest tavaly 33 százalékkal volt több az első fokú peres eljá­rás, a peren kívüli ügyeké pe­dig csaknem 64 százalékkal nőtt. Ez utóbbi esetben a bí­róság még nem vizsgálja a panasz jogosságát, per csak akkor következik, ha a bepa­naszolt fél nyolc napon belül nem ismeri el a mulasztást. — Amíg tehát másutt ke- kevesebb a vita, megyénk­ben több, s még több az az eset, amikor az elkövető min­den további nélkül beismeri bűnét. Mit jelent ez? Erősödik a számonkérés? — Neíiéz erre egyértelmű választ adni. Optimistán fo­galmazva, azt mondhatnám, hogy nőtt a pénzügyi, gazdál­kodói fegyelem, a vállalatok — főleg a fizetési meghagyá­sok esetében — az eddigiek­nél inkább élnek jogaikkal, bátrabban követelik jussukat. Emögött azonban lehet némi borúlátás is, volt ugyanis olyan elmarasztalt gazdálkodó egység, ahol a kiemelkedően sok panasszal szemben azt mondták: „nekünk sem tud­nak fizetni, kevés a pénz, min­denki tartozik mindenkinek". A tény, a számok növekedése azt jelzi, hogy a nehezebb gazdasági feltételek és fizeté­si körülmények között a vál­lalatok ezen az úton gyorsab­ban jutnak jogos bevételeik­hez. Ä kötbér nem köt — Hogyan alakultak a gaz­dasági bírságok, óg ,a határ­időn túli teljesítések; vagyis a kötbérek? — Alig változtak. 1979 és 1982 között nem érkezett bír­ság kiszabására indítvány, ta­valy is mindössze két esetben, akkor is csak kisebb pénzügyi szabálytalanságok miatt. A kötbérügyek is tartották a sta­bil 12 százalékos arányt, ami azonban nem a gazdasági fe­gyelem erősödéséről ad képet, hanem arról, hogy a vállala­tok még mindig nem érvénye­sítik kötbérigényeiket. Általá­nosan bevett szokás, hogy már a szerződésben kikötik: a ké­sedelem első harminc napja kötbérmentes. Ennyi idő alatt ugyanis a büntetés igen jelen­feoaaérih a cseresznyéi tős összegekre emelkedhet. A megrendelők tehát kiszolgál­tatott helyzetüknél lógva, a további partnerkapcsolatok ér* dekében eleve kénytelen be­kalkulálni a késést. Jellemzők a lakásszavatossági , perek, me­lyek során a megrendelők mindig természetben kérik a javításokat, holott az volna a normális, hogy a hanyag ki­vitelezőtől megszabaduljanak. Csakhogy kevés a kapacitás, hiába kapnának a száz, de olykor ezertételes hibajegy­zékért kártérítést, a házat más sem hozná rendbe. Az ilyen ügyeknek évek óta csak a jel­lege változik, mostanában a szőnyegpadló minősége miatt sok a vita. — A vállalatok nagyobb önállóságának van-e már je­le? — Ha ezalatt a vitás ügye­ket érti, akkor még nincs, hi­szen ehhez rövid idő telt el. Véleményem szerint előbb a munkaügyi perekben lesz lát­ható, hiszen a gazdaságosság, a kisvállalatok kényesebb helyzete megköveteli majd, hogy elküldjék a fölös mun­kaerőt. De erről egy év múl­va kérdezzen, ahogy arról is, mi lesz a gazdaságtalanul mű­ködő kisvállalatokkal. Élénk maxgás Gyorsan szaporodnak a vál­lalati, vagy azon kívüli mun­kaközösségek. Mivel egyben mi vagyunk a cégbíróság, jól tudjuk követni a fejlődést- Eleinte úgy képzeltük, hogy az első nekibuzdulás után csökken az étvágy. Nem így történt, folyamatosan emel­kedik a beadványok száma. Tavaly összesen 400 bejegyzés történt, ebből 332 volt az új, a többi valamilyen módosítás. A legtöbb bejelentés a Csepel Autógyárból érkezett, a jogi os2tály aktívan segíti a deményezőket. Sajnos, kez­ahol kevesebb segítséget kap­nak, holott ez vállalatuk ér­deke is volna. Érdekes, hogy az«év első két hónapjában több módosítás érkezett, mint addig összesen. Igen nagy belső mozgá* in­dult meg a munkaközössé­gekben, sokan szeretnének be­jutni, a lustákat könnyen ki­zárják, az első tapasztalätok titán kezd összerázódni a kö­zösség. — Az önök szemszögéből hogyan gazdálkodnak? — Vállalati gazdasági mun­kaközösségek ellen nem indult eddig per, önálló gm-ek ellen mindössze négy, Ezt a négyet is át kell tenni az alperesek lakhelye szerint illetékes fő­városhoz. Speciális agglome­rációs jelenség, hogy sok kis­vállalkozásnak csak a székhe­lye van a megyében — gondo­lom az olcsóbb helyiségbérlet miatt. Egyébként eddig csak néhány munkaközösség szűnt meg, viszont továbbra is ke­vés a lakossági szolgáltatás, a fodrász, cipész, és sok a szel­lemi munkát végző közösség, vagy amelyben diplomások vállalnak takarítást. Erre a je­lenségre érdemes volna odafi­gyelni. — Gondolom, mindezzel rendkívül sok munka szakadt az önök nyakába. Mégis bő­víteni kellene tevékenységü­ket; keveset hallottam ugyan­is eddig arról, hogy — az ere­deti elképzelésekhez híven — a cégbíróság egyfajta adat­bank-ként is szerepelhet. — Nem csodálom, hiszen so­ha ilyen érdeklődő nem járt nálunk. A nyilvántartás egé­szen részletes, s a megrende­lőknek jogi, de. sokféle más okból is érdemes volna táié- kozódniok. Sajnos, ezt a nyil­vántartási, adminisztrációs munkát gazdasági munkakö­zösség legfeljebb korlátozot­tan vállalhatja, holott igény mindkét részről volna erre. Kolossá Tamás Családi hái panelből Akinek jé, amik drága Nem lehet házilag megépíteni A magánerős lakásépítkezé­sek gyarapodásával nem csök­ken az igény a házgyárak ter­mékei iránt. Számukra az el­sősorban összetételben! válto­zást jelent: kevesebb állami és több OTP-lakás épül a jö­vőben. A panelgyártás szem­pontjából ez sem lényeges kü­lönbség, hacsak ánnyiban nem, hogy az emberek a pén­zükért jobb minőséget vár­nak. Nem félnek tehát a házgyá­rak, hogy munka nélkül ma­radnak. Ennek ellenére kere­sik a módját, miként lehetne termékeiket a családi házhoz is fölhasználni. Az előre gyár­tott elemekből való építkezés­nek ugyanis számtalan elő­nye van.. Ezeket már a panel­házak legmegrögzöttebb ellen­zői is kénytelenek elismerni. A leggyakrabban hangozta­tott erénye a módszernek a gyorsaság- S a családi házak építésének hosszú évekig el­húzódó tortúrájára gondolva ez nem lehet utolsó szem­pont. S hogy mégsem hódí­tott tért az egyedi és a sorhá­zak építésében ez a technoló­gia. az nem a .betontól, a pa­neltól való idegeekadésnek a következménye. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyára is kínál előre gyártott elemeket magánépítőknek, önálló rend­szert még nem alakítottak ki. katalógusukban a jelenleg gyártott panelekből összeállít­ható típusokat ajánlanak. Paradoxonnak tűnik, de az elterjedés akadálya éppen a gyorsaságban rejlik. A rövid építési időnek szó szerint nagy ára van. magyarul ez a tech- „ nológia drága. Túl sokba ke­rülnek maguk a panelek is, hiszen nem egv-két szintes há­zakhoz tervezték őket, hanem sokemeletes lakótömbökhöz. A legnagyobb költségnövelő azonban a szállítás és a szere­lés. A panel árának mintegy húsz százalékát a fuvardíj te­szi ki. Az elemeket kizárólag géppel lehet összeállítani, egy daru óradíja pedig 800 fo­rint. S ez még nem minden. A nem csekély összegnek gya­korlatilag egyszerre kell az építkező rendelkezésére állnia. Nincs lehetőség a hagyomá­nyos építkezésre jeilemző szakaszos kivitelezésre, az épí­tőanyag apródonkénti megvá­sárlására. a barátok és isme­rősök segítségével házilagos munkákra. Egy ilyen családi ház végső ára egymillió körül van- S ebből — ha csak a telek és a panelek árát szá­mítjuk — már az indulásnál kézben kell lenni legalább 400 ezer forintnak. Márpedig a je­lenlegi hitelfeltételek ezt nem teszik lehetővé. Olyanok vág­hatnak ilyen vállalkozásba, akiknek értékesíthető lakásuk, vagy nagyobb összegű kész­pénzük van. Az általános ta­pasztalat azonban az: akik nincsenek- híjával az anyagi fedezetnek — azok ennyi pén­zért igényesebb kivitelű, egye­di tervezésű házat építenek. Akiknek viszont megfelelne a panelház. legtöbbször nincs elég pénzük. Mindez nem feltétlenül je­lenti azt. hogy nincs jövője az előre gyártott családi vagy sorháznak. A budapesti La­kásépítő Vállalat már kimon­dottan ilyen célra is gyárt pa­neleket. De ők is elismerik, hogy a különböző költségcsök­kentő lehetőségek ellenére is. csak akkor kifizetődő, ha leg­alább négy-öt lakás épül. egy területen. Ha eltemetni nem is kell tehát a panelből való építke­zés lehetőségét, elterjedésére addig még várni kell. amíg a jelenleginél gazdaságosabb lesz. M. Nagy Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom