Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
1983. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK xMrtap 3 Termesztési7 bemutató A szegedi Gabo- iifeiermeriztési Kutató Intézet országos bemutatót tart & kutatók és a termesztek számára, amelyen a résztvevők tanulmányozhatják a korai érésű búzák különböző fajtáit. A kutatók beszámolnak a legújabb eredményeikről, különböző serkentő és hormonkészítmények hatásáról. Képünkön: a kísérleti kertben ellenőrzik a búzák fejlődését. príívWKíiííK i í * Itetaft 3 ...ásS Gyüenüks mások aszfssláro Kedd és péntek a kabaianap Pereskedő vállalatok Mindenki tartozik mindenkinek Egyre több ügyben dönt a bíróság A mezőgazdasági kistermelés — változatlan áron — a szektor bruttó termelési értékének mintegy 34-36 százalékát állítja eiő, s e tevékenység jelentős mértékben járul hozzá a lakossági ellátáshoz. A saját szükségletek kielégítése mellett mások asztalára is jut zöldségfélékből, gyümölcsből, g ezt a „fölös” termékmennyiséget valahol értékesíteni kell. Kézenfekvő megoldás, hogy a községek, városok piacaira hordják & kistermelők áruikat, ám piacoini, „kalapolni” nern mindenki ér rá. Marad tehát a biztosabb — bár nem oly nyereséges — út: az áfészek felvásárlótelepei szinte minden skálájú és mennyiségű árut átvesznek a termelőktől. Mint például Nagykőrösön. Változó árak Alig ütötte el a hetet a nagykőrösi református templom órája, máris glédában várakoznak a ládák, zsákok, sorukra az emberek, az áfész felvásárló-telephelyén. Almos arcú, hallgatag férfiak, csivi- telő asszonyok lesik" a faion lógó fekete táblát: arra írja fel a mai árakat az átvevő, Székely Dénesné. A számok ismeretében aztán még hallgatagabbá válnak a férfiak, zsémbesebbé az asszonyok. Számolnak. A hajnalban szedett gyümölcsök gazdái, a nagykőrösi kistermelők ezt olvassák le ma a tábláról: első osztályú cseresznye — 10, a földieper — 17, az egres pedig 9 forintot ér kilogrammonként május utolsó reggelén. — Aíészünk elsősorban a Nagykőrösi Konzervgyárral kötött szerződés alapján határozza meg s egyezteti a felvásárlás árait, a minőséget, s természetesen az átvehető gyümölcs- és zöldségfélék skáláját — mondja két sóhaj között Székely Dénesné. — Sajnos, mint látja, ma is a Jabolay cseresznyét hozták a termelők, az pedig nem felel meg a főzési technológia előírásainak, így nem is kell a konzervgyárnak. Mégis átveszem, legföljebb kikapok a főnöktől. Ne legyen egy termelőnek sem rossz a közérzete. Az egyik várakozó asszonyka, Szőke Józsefné ma reggel 41 kiló cseresznyét hozott. — Ezzel a tétellel együtt már százharminc kiló gyümölcsöt adott az egyetlen fa. De lesz azon még több is! Tudja mennyibe kerül a piacon az ehhez hasonló cseresznye? Huszonnégy forintba! De sem erőm, sem időm nem engedi a kofáskodást, így hát ide hozom. — Én sem kalapolok senki kupecnek! — kiált felénk egy férfi, Szárnya Ferenc, miközben Trabantja csomagtartójából három láda egrest emel a mérleg platójára. — Háromszáz négyszögöl a portám, van. abban minden, ami megterem a Kárpáf-medencében. Két év múlva termőre fordulnak a meggy- és cseresznyefák, s az idén termelek pap- rikát, paradicsomot, burgonyát, zellert, karalábét. Soroljam? — S mi a fölösleges termény sorsa? — A konzervgyár konyhájára vagy ide szállítom. Az üzemben fix áron veszik át telem az árut, de itt? Naponta változik a tarifa. Ma kedd Ü HÉ .JWM; Az egres kiváló minőségű van — honnan tudjam, hogy pénteken mennyit kapok az egresért? — Azt. előre mi sem tudjuk — mondja Székely Dénesné. — Az árakat mindig a keresletkínálat törvénye szabja meg. Világos beszéd Megkötött szerződés Kedd és péntek olyasféle „kabalanap’’ Nagykőrösön. Legalábbis a kofák, kereskedők számára. Szabad a vásár, szabad a rablás. Nézzük csak. Az egres huszonöt, a cseresznye huszonhat, a földieper harmincöt forintba kerül. Kilónként. Nem szebb, nem tisztább itt sem a gyümölcs, mint amilyet a kistermelők leadtak az átvevőhelyen Székelynének. A tébláboló vevők — háziasz- szonyok kismamák s néhány férfi — fogukat szívják, amikor fizetni kell. Vida János, a Nagykőrös és Vidéke Áfész felvásárlási osztályvezetője — már csak kíváncsiságból is — minden piaci napon megfordul az árusok standjai között. Hasonlít, mérlegel, kalkulál, ám ennél többet aligha' tehet a piaci gyümölcsárak csökkentése érdekében. S nem emelheti a kistermelőktől átveendő zöldség- és gyümölcsfélék árait sem. Azok többségét a konzervgyár határozza meg. Szövetkezetünk három helységben hat felvásárlótelepet tart fenn — mondja az osztályvezető. — Itt, Nagykőrösön is elsősorban a - termő- területek közelében, a város peremén üzemeltetjük az átvevőhelyeket, hogy a kistermelőknek ne legyenek szállítási gondjaik. Sem félen, sem a néhány nap múlva beköszönő gyümölcsszezon idején. — S arra hogyan készültek föl a felvásárlótelepek? — Tágas, szellős, fedett tárolóhelyiségeink vannak, s időben biztosítottuk a göngyöleget, megszerveztük a szállítást is. Ezt megelőzően azonban — még tavaly augusztusban — valamennyi, érdekelt kistermelővel megkötöttük az idei szezonra érvényes szerződést. Várhatóan mintegy 500 vagon gyümölcsöt és zöldségfélét vásárolunk föl az idén. Előzetes javaslat — A kistermelő azt vet, szaporít, amit jónak lát? — Elvileg igén, ám a szerződéskötéskor mi, átvevők, felvásárlók javasoljuk számukra, hogy lehetőleg ezt és ezt a növénykultúrát termelje, s árra biztosan vevők vagyunk. Többségük egyetért ezzel az irányított termeléssel, s nem csalódik, ha látja napi árainkat — hiszen azokat már előbb megismerte. — S aki nem szerződött? — Bárkitől bármilyen gyümölcsöt átveszünk. Ha az a rpagyar szabványnak megfelelő; a legmagasabb árat fizetjük érte. Ha áruja nem éri el a kívánt minőséget, csupán szeszalapanyagnak értékeljük, s — természetesen — alacsony áron vásároljuk meg. — Hoztak már zöldségféléket is a kistermelők?. — Az idén még nem. Amíg a piacon darabonként árusítják a paprikát, a karalábét, a káposztát, karfiolt, nos, addig felénk sem néznek. Majd akkor, ha a szabadföldi zöldáru is kikívánkozik a földből. Azaz, jó egy hónap múlva. Addig azonban még nagyon sok tennivalójuk akad a nagykőrösi, kocséri, nyársapáti kistermelőknek. Áruikat — melyet a termelők tudása, szorgalma, no ■ és a „természetfelelős” teszi széppé, kívánatossá, ízletessé — szívesen, megbecsüléssel fogadják a nagykőrösi áfész felvásárlótelepei. B. I. A. Hogyan gazdálkodunk? A kérdés így túl általános. Nyomban érdekessé válil: azonban, ha a kérdést, például » bíróságon tesszük fel. Hozzátéve: vajon mennyit pereskednek kis- és nagyvállalkozások, mi az. amin gyakran hozakodnak? A Pest megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának testületé és annak vezetője, dr. Gabányi Józscíné sajátos, ám a lehető legtárgyi- lagosabb szemmel látja szőkébb pátriánk gazdasági életét Több a vitás ügy — Mindenekelőtt hadd emeljem ki, hogy az országos tendenciával szemben megyénkben nő a vitás ügyek száma — mondja dr. Gabányi Józsefné. — Az előző évhez képest tavaly 33 százalékkal volt több az első fokú peres eljárás, a peren kívüli ügyeké pedig csaknem 64 százalékkal nőtt. Ez utóbbi esetben a bíróság még nem vizsgálja a panasz jogosságát, per csak akkor következik, ha a bepanaszolt fél nyolc napon belül nem ismeri el a mulasztást. — Amíg tehát másutt ke- kevesebb a vita, megyénkben több, s még több az az eset, amikor az elkövető minden további nélkül beismeri bűnét. Mit jelent ez? Erősödik a számonkérés? — Neíiéz erre egyértelmű választ adni. Optimistán fogalmazva, azt mondhatnám, hogy nőtt a pénzügyi, gazdálkodói fegyelem, a vállalatok — főleg a fizetési meghagyások esetében — az eddigieknél inkább élnek jogaikkal, bátrabban követelik jussukat. Emögött azonban lehet némi borúlátás is, volt ugyanis olyan elmarasztalt gazdálkodó egység, ahol a kiemelkedően sok panasszal szemben azt mondták: „nekünk sem tudnak fizetni, kevés a pénz, mindenki tartozik mindenkinek". A tény, a számok növekedése azt jelzi, hogy a nehezebb gazdasági feltételek és fizetési körülmények között a vállalatok ezen az úton gyorsabban jutnak jogos bevételeikhez. Ä kötbér nem köt — Hogyan alakultak a gazdasági bírságok, óg ,a határidőn túli teljesítések; vagyis a kötbérek? — Alig változtak. 1979 és 1982 között nem érkezett bírság kiszabására indítvány, tavaly is mindössze két esetben, akkor is csak kisebb pénzügyi szabálytalanságok miatt. A kötbérügyek is tartották a stabil 12 százalékos arányt, ami azonban nem a gazdasági fegyelem erősödéséről ad képet, hanem arról, hogy a vállalatok még mindig nem érvényesítik kötbérigényeiket. Általánosan bevett szokás, hogy már a szerződésben kikötik: a késedelem első harminc napja kötbérmentes. Ennyi idő alatt ugyanis a büntetés igen jelenfeoaaérih a cseresznyéi tős összegekre emelkedhet. A megrendelők tehát kiszolgáltatott helyzetüknél lógva, a további partnerkapcsolatok ér* dekében eleve kénytelen bekalkulálni a késést. Jellemzők a lakásszavatossági , perek, melyek során a megrendelők mindig természetben kérik a javításokat, holott az volna a normális, hogy a hanyag kivitelezőtől megszabaduljanak. Csakhogy kevés a kapacitás, hiába kapnának a száz, de olykor ezertételes hibajegyzékért kártérítést, a házat más sem hozná rendbe. Az ilyen ügyeknek évek óta csak a jellege változik, mostanában a szőnyegpadló minősége miatt sok a vita. — A vállalatok nagyobb önállóságának van-e már jele? — Ha ezalatt a vitás ügyeket érti, akkor még nincs, hiszen ehhez rövid idő telt el. Véleményem szerint előbb a munkaügyi perekben lesz látható, hiszen a gazdaságosság, a kisvállalatok kényesebb helyzete megköveteli majd, hogy elküldjék a fölös munkaerőt. De erről egy év múlva kérdezzen, ahogy arról is, mi lesz a gazdaságtalanul működő kisvállalatokkal. Élénk maxgás Gyorsan szaporodnak a vállalati, vagy azon kívüli munkaközösségek. Mivel egyben mi vagyunk a cégbíróság, jól tudjuk követni a fejlődést- Eleinte úgy képzeltük, hogy az első nekibuzdulás után csökken az étvágy. Nem így történt, folyamatosan emelkedik a beadványok száma. Tavaly összesen 400 bejegyzés történt, ebből 332 volt az új, a többi valamilyen módosítás. A legtöbb bejelentés a Csepel Autógyárból érkezett, a jogi os2tály aktívan segíti a deményezőket. Sajnos, kezahol kevesebb segítséget kapnak, holott ez vállalatuk érdeke is volna. Érdekes, hogy az«év első két hónapjában több módosítás érkezett, mint addig összesen. Igen nagy belső mozgá* indult meg a munkaközösségekben, sokan szeretnének bejutni, a lustákat könnyen kizárják, az első tapasztalätok titán kezd összerázódni a közösség. — Az önök szemszögéből hogyan gazdálkodnak? — Vállalati gazdasági munkaközösségek ellen nem indult eddig per, önálló gm-ek ellen mindössze négy, Ezt a négyet is át kell tenni az alperesek lakhelye szerint illetékes fővároshoz. Speciális agglomerációs jelenség, hogy sok kisvállalkozásnak csak a székhelye van a megyében — gondolom az olcsóbb helyiségbérlet miatt. Egyébként eddig csak néhány munkaközösség szűnt meg, viszont továbbra is kevés a lakossági szolgáltatás, a fodrász, cipész, és sok a szellemi munkát végző közösség, vagy amelyben diplomások vállalnak takarítást. Erre a jelenségre érdemes volna odafigyelni. — Gondolom, mindezzel rendkívül sok munka szakadt az önök nyakába. Mégis bővíteni kellene tevékenységüket; keveset hallottam ugyanis eddig arról, hogy — az eredeti elképzelésekhez híven — a cégbíróság egyfajta adatbank-ként is szerepelhet. — Nem csodálom, hiszen soha ilyen érdeklődő nem járt nálunk. A nyilvántartás egészen részletes, s a megrendelőknek jogi, de. sokféle más okból is érdemes volna táié- kozódniok. Sajnos, ezt a nyilvántartási, adminisztrációs munkát gazdasági munkaközösség legfeljebb korlátozottan vállalhatja, holott igény mindkét részről volna erre. Kolossá Tamás Családi hái panelből Akinek jé, amik drága Nem lehet házilag megépíteni A magánerős lakásépítkezések gyarapodásával nem csökken az igény a házgyárak termékei iránt. Számukra az elsősorban összetételben! változást jelent: kevesebb állami és több OTP-lakás épül a jövőben. A panelgyártás szempontjából ez sem lényeges különbség, hacsak ánnyiban nem, hogy az emberek a pénzükért jobb minőséget várnak. Nem félnek tehát a házgyárak, hogy munka nélkül maradnak. Ennek ellenére keresik a módját, miként lehetne termékeiket a családi házhoz is fölhasználni. Az előre gyártott elemekből való építkezésnek ugyanis számtalan előnye van.. Ezeket már a panelházak legmegrögzöttebb ellenzői is kénytelenek elismerni. A leggyakrabban hangoztatott erénye a módszernek a gyorsaság- S a családi házak építésének hosszú évekig elhúzódó tortúrájára gondolva ez nem lehet utolsó szempont. S hogy mégsem hódított tért az egyedi és a sorházak építésében ez a technológia. az nem a .betontól, a paneltól való idegeekadésnek a következménye. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyára is kínál előre gyártott elemeket magánépítőknek, önálló rendszert még nem alakítottak ki. katalógusukban a jelenleg gyártott panelekből összeállítható típusokat ajánlanak. Paradoxonnak tűnik, de az elterjedés akadálya éppen a gyorsaságban rejlik. A rövid építési időnek szó szerint nagy ára van. magyarul ez a tech- „ nológia drága. Túl sokba kerülnek maguk a panelek is, hiszen nem egv-két szintes házakhoz tervezték őket, hanem sokemeletes lakótömbökhöz. A legnagyobb költségnövelő azonban a szállítás és a szerelés. A panel árának mintegy húsz százalékát a fuvardíj teszi ki. Az elemeket kizárólag géppel lehet összeállítani, egy daru óradíja pedig 800 forint. S ez még nem minden. A nem csekély összegnek gyakorlatilag egyszerre kell az építkező rendelkezésére állnia. Nincs lehetőség a hagyományos építkezésre jeilemző szakaszos kivitelezésre, az építőanyag apródonkénti megvásárlására. a barátok és ismerősök segítségével házilagos munkákra. Egy ilyen családi ház végső ára egymillió körül van- S ebből — ha csak a telek és a panelek árát számítjuk — már az indulásnál kézben kell lenni legalább 400 ezer forintnak. Márpedig a jelenlegi hitelfeltételek ezt nem teszik lehetővé. Olyanok vághatnak ilyen vállalkozásba, akiknek értékesíthető lakásuk, vagy nagyobb összegű készpénzük van. Az általános tapasztalat azonban az: akik nincsenek- híjával az anyagi fedezetnek — azok ennyi pénzért igényesebb kivitelű, egyedi tervezésű házat építenek. Akiknek viszont megfelelne a panelház. legtöbbször nincs elég pénzük. Mindez nem feltétlenül jelenti azt. hogy nincs jövője az előre gyártott családi vagy sorháznak. A budapesti Lakásépítő Vállalat már kimondottan ilyen célra is gyárt paneleket. De ők is elismerik, hogy a különböző költségcsökkentő lehetőségek ellenére is. csak akkor kifizetődő, ha legalább négy-öt lakás épül. egy területen. Ha eltemetni nem is kell tehát a panelből való építkezés lehetőségét, elterjedésére addig még várni kell. amíg a jelenleginél gazdaságosabb lesz. M. Nagy Péter
