Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Felelőtlenek Nagyon fáj B. I. aláírással érkezett a levél. Arról szól, hogy a levélíró bár rendszeresen gondozza hozzátartozói sír­ját, a munkája kárbavész. Nehezen talál szavakat ar­ra a kegyeletsértő, ember­telen magatartásra, amit ott többek szeretteinek em­lékhelyeivel művel, vagy művelnek valakik. Kisze­dik helyükről a palántáit gyökeres virágot, ellopják a vágottat. Mit lehet tenni? — kér­dezi a levélíró, aki bízik abban, hogy a cikk meg­jelenése jobb belátásra bírja a bűnösöket. Bár ne törne meg az op­timizmusa. Nem tudhatjuk, hogy az elkövetők tetteinek a kap­zsi mohóság, vagy buta va- gányság lehet-e a rugója. A virág értéke itt nem pénzben mérhető. Fájdal­mat okoznak, felelőtlenül gondolkodnak az ilyenek. Akire viszont a terület őrzését bízták, a gondolko­dáson kívül időnként körül is nézhetne a körzetében. Akkor talán panaszos le­vélírónknak is kevesebb oka lenne a napaszra. Kommunális nap Törökmezon A váci Kommunális és Költ­ségvetési Üzem vezetősége jú­nius 11-én, szombaton a Tö­rökmezőn levő szabadidőköz­pontban első ízben kommunális napot rendez. Ennek keretében szervezik a hagyományos üzemi gyereknapot és a nyugdíjasta­lálkozót. Délelőtt 10 órakor Brandt Já­nos üzemvezető köszönti a megjelenteket. Az ünnepi be­szédet Kiszel Jánosné szb-titkár mondja. Kitüntetéseket, jutal­makat adnak át, majd délelőtt fél 11 órától kulturális és sport- rendezvények, játékbörze, gyer- mekdisco stb. követi egymást, a késő délutáni záróráig. Vakáció idejére Úttörőtáborok A járási úttörőelnökség jú­nius 20. és augusztus 20. kö­zött nyitja meg a gödi úttörő­tábort. Hét turnusban mintegy 700 pajtást fogadnak a nyá­ron. Szobon a Malomvölgyi út­törőtáborban fogadják a gye­rekeket ugyancsak június kö­zepétől. i _______ \z f£úia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1983. JÚNIUS 8., SZERDA ifjúsági szervezet a falvakban Szálló György: „Mindenütt hallathatjuk a szavunkat” Rád, Penc, Kösd. A járás három kisközsége. Az első kettő közös igazgatás alatt áll, a harmadiknak önálló tanácsa van. A térség gazdasági szervezeteinek jelépí­tése, a politikai munka sajátosságai úgy alakultak, hogy többek között KISZ közös területi bizottságát Rádon kellett létrehozni. A kosdi Lenin Mgtsz egyesülése után némileg új helyzet teremtődött, s az ifjúságpolitika terén már hosz- szabb ideje kívánatos volt a tisztújítás, a KlSZ-alapszer- vezetek munkájának felpezsdítése. A héttagú KlSZ-bi- zottság titkára Szabó György, nem egészen egy évet tud­hat maga mögött. Vele az elmúlt rövid időszak ered­ményeiről és gondjairól beszélgettünk. Minden munka fontos alap­ja a szervezeti és személyzeti feltételek megteremtése. Hogy alakult ez a rádi térségben? — Az egyesülésig hat alap- szervezet működött. Egy-egy a községekben, kettő a tsz-ek- ben, egy pedig mint pedagó­gus alapszervezet. A téeszek egyesülése után a gazdaság alapszervezete kikerült a ha­táskörünkből. Maradt a peda­gógus alapszervezet és a köz­ségeké. Ma már elmondhat­juk, hogy a területhez tartozó alapszervezetekben 168 tagunk van, s ez a számításaink sze­rint 46 százalékos szervezett­ség. Nagyon nehéz egyébként kideríteni, hogy ezen kívül még ki tagja az ifjúsági szö­vetségnek, mert a többség a munkahelyén él szervezeti éle­tet. Az viszont köztudott, hogy ezekből a falvakból majdnem mindenki Vácra, Dunakeszire, vagy a fővárosba jár el dol­gozni. A 46 százalék egyébként át­lag. A kép változó, mert míg például a pedagógusok köré­ben minden fiatal KISZ-tag lett, s így 100 százalékot ér­tünk el, a fizikai íhunkás fia­talok körében még gyengébb az érdeklődés, sokat kell ve­lük beszélgetnünk, s számuk­ra is vonzóvá kell tennünk a KISZ-életet. Hol a legélénkebb a szerve­zeti élet, az ifjúsági munka? Szinte minden alapszerve­zetben mást mondhatunk jó­nak és kevésbé annak. Tény, Fiatal költők antológiája Mecénás a városi tanács hogy korábban át kellett itt élni egy krízist, s ennek épp, hogy utána vagyunk. A pen- ciek 49 tagú alapszervezete például a járás legnagyobb szervezeti egységének tűnt, de nem mindig ez a meghatározó. Igaz, hogy tömegszervezet a KISZ, szorgalmazzuk is a tag­létszám emelkedését, de azért nem mindenáron. — Milyenek a tárgyi felté­telek? Hol jöhetnek össze a fiatalok? — Minden alapszervezetnek van önálló helyisége. Rádon a Muzslay-kastély a mozgalmi rendezvények, taggyűlések, a napi találkozások és szórakoz­tató rendezvények központja. Kosdon a művelődési házban kaptak helyet a fiatalok. Pen- cen önálló épületben működik a KISZ. Televízió, magnó, rá­dió, társasjátékok a napi szó­rakozás kellékei. Kielégítjük az olyan igényeket , is, amint amilyen a korosztály számára a discó, bár az igaz, hogy le­hetne szélesebb is a szóra­koztató programok skálája. Jó lenne néhány példát hal­lani az ilyen törekvésekről. —• Mi már tavaly is részt- vettünk a kétnapos penci szü­ret megrendezésében. Egy nap teljesen a mienk volt, s ezt ifjúsági napként rendeztük meg. Kezdetnek nem volt rossz. Az még a gondjaink so­rába tartozik, hogy a községi rendezvényeken kevesen va­gyunk. Jó viszont a kapcsola­tunk az iskolákkal. Egyezte­tünk és közös kirándulások szervezésére törekszünk az út­törőkkel, hogy a költségek ará­nyosan terheljék a két testü­letet. Szórakoztató, de annál több is Pencen az iskolai ka­rate, melynek szervezésében közkívánatra segítettünk. Kos­don heti 3 foglalkozással test­edző klub alakult a felnőttek számára. Ezen kívül mondjuk és hangoztatjuk az igényein­ket a vezető testületekben, a művelődési intézmények veze­tőivel való beszélgetések al­kalmával. Sikerül-e feltárni, s konk­rétan megfogalmazni a fiata­lok szükségleteit és igényeit? Ma még nem teljesen. Azt már világosan látjuk, hogy a közlekedési költségek drágulá­sával megnőttek a helyi fel­adatok. Több helyi rendezvény kellene, mert aki jól érzi ma­gát otthon, az szívesebben dolgozik a községéért. Az egyik igen fontos fel­adatnak az igények felkeltése látszik. Sok ugyanis az olyan fiatal, akinek a szülei megle­hetősen jó anyagi színvona­lon élnek. Őket szinte eltart­ják, s így tétlenül tengnek, lengnek, meglehetősen közö­nyösen. őket kell nekünk fel­ráznunk, s jobb belátásba bír­nunk. Az egyik olyan terület például a sport is, ahol ez si­kerül. Jó eredményeket érünk el a járási tömegsport rendez­vényeken. Sakkban, fociban jeleskednek a mieink. Pencen már a női focicsapat is meg­alakult. Rád és Penc ifjúsági alapjából 6 ezer, Kösd ifjúsági alapjából 5 ezer forinttal tud­juk segíteni a kultúrális és sportmunkát, az ifjúgárda mű­ködését, akik közreműködnek a helyi rendezvényeken. Mi a helyzet, milyen felada­tokkal kell megbirkózni az if­júsági érdekvédelem terüle­tén? Milyen a fiatalok lakás- helyzete? Minden vezetői fórumon hallathatjuk a szavunkat, meghívnak az ülésekre. Itt csak magánépítkezések foly­nak, s így a telekelosztásban kell letenni a garast. A fiata­lok segítenek egymásnak az építkezésben, mindenki, min­denkivel kalákába tartozik. A fiatalok életét érintő minden kérdésben lehet és van is sza­va a területi KlSZ-bizottság- nak. A tekintély megszerzé­séért pedig mindennap újra és újra meg kell dolgoznunk. K. T. I. Unokája a képernyőn látta Hárem évtizede a postánál ^ 1953. június negyediké jelentős nap volt Hajós La­£ josné életében. Munkát keresett, s egyik asszonyismerő- £ se a váci főpostahivatalt ajánlotta. Jelentkezett Németh j Jenő akkori hivatalvezetőnél — felvették. Megszerette | hivatalát, hivatását. A pályakezdés minden fia­tal életében kisebb-nagyobb nehézségekkel járó időszak. Eltart néhány esztendeig, amíg elméleti felkészültségük­höz gyakorlati tapasztalatokat is szereznek és be tudják bi­zonyítani az előttük járó nemzedékeknek, hogy alkal­masak az önálló, felelősségtel­jes munkára. Különösen nehéz a helyze­tük a fiatal íróknak, költőkr nek, akik rátermettségüket nem támaszthatják alá bizo­nyítványokkal. Műveik érté­kelésében, nyilvánosságra ke­rülésében szubjektív szem­pontok is közrejátszhatnak, s mint nemegyszer tapasztalhat­juk, már deresedő halántékkal is pályakezdőnek számítanak. Vámos György, Kepes Ká­roly, Onagy Zoltán és Németh Péter Mikola nem vállalták a hivatásos költővé válásnak ezt a rögös útját. Megélheté­süket valamennyien polgári foglalkozásukkal biztosítják. — Gyermekkorunk óta is­merjük egymást, és talán most már magunkat is — mondja Németh Péter Mikola. — Tudjuk, hogy írásra ítéltet­tünk. Mint fhogy útkeresé­sünk, verseink is különböző stílusúak. Eddigi, alkalmi publikációs lehetőségek után most kerülnek majd írásaink először vereseskötetben nyil­vánosságra. Nagy Géza, a városi tanács művelődési osztályának veze­tője elmondta, hogy örömmel vállalkoztak a Vácott és kör­nyékén élő fiatal költők ver­seinek a kiadására. — Az elmúlt évek során nagy hangsúlyt fektettünk a város kulturális életének fej­lesztésére. A lehetőségeinkhez mérten támogattuk a képző­művészet, a zene nálunk élő képviselőit. De nem akarunk elfogultaknak látszani, meg kell tartani az egyensúlyt a különböző művészeti ágak kö­zött. Ezért örültünk, hogy az irodalommal, költészettel fog­lalkozók műveivel is megis­merkedhetnek majd az olva­sók. A kötet jelenlegi szerzőit Rózsa Endre választotta ki. A Móra Ferenc Könyvkiadónál és a város kulturális életében végzett munkája alapján tel­jes mértékben megbízunk az értékítéletében. A közműve­lődési alap által biztosított anyagi, fedezet azonban még lehetővé tenné további tehet­séges, a környéken élő fiatal költők műveinek kiadását az antológiában. Nyitott könyv­ről van tehát szó. Bárki sze­repelhet benne verseivel, aki megüti a szerkesztő, a szerző­társak és természetesen a ké­sőbbi lektorok által kívánt színvonalat. A szerzők a könyv illusztrá­lására Sáros András Miklóst kérték föl. Az antológia 1984- ben jelenik meg, körülbelül 3500 példányban. Márványi Agnes Pontosan három évtized telt el azóta. Szívesen beszél mun­kájáról, munkatársairól. Ar­ról, hogy milyen sok munka­kört töltött be az elmúlt évek alatt. Megismerte a posta ha­talmas gépezetének úgyszól­ván minden területét. Volt pénztáros, ült a felvételi ab­laknál, dolgozott a rovatod­ban (a levelek szétosztásánál), ha kellett, ellenőri munkát is végzett. Mai beosztása: a váci fő­postahivatal kézbesítési és szállítási osztályának a veze­tője. Az épülettömb Beloian­nisz utcai, földszinti nagyter­mében irányítja 40 ember munkáját. Ma már hatalmas a forgalom. Levelekből 5— 6000 érkezik naponta. Az osz­tályvezető munkaideje reggel öt órakor kezdődik, s csak a délutáni órákban ér véget. A régi, vonathoz csatolt pos­takocsik helyett testes gépjár­művek hozzák a küldeménye­ket. Fürge kezek osztályozzák a kézbesítendő anyagot. Nagy fegyelmet és figyelmet igénylő munka. Ha tévednek, emberi érzékenységet okoznak, csalá­di eseményeket késleltetnek, zavart kelthetnek vállalatok, intézmények ügyvitelében. A kézbesítési és szállítási osztály motorja a tíztagú Bé­ke brigád, amely a napokban vette át az aranyfokozatos minősítést, az elismerő jelvé­nyeket és a vele járó pénzju­talmat. Ennek a brigádnak is Hajós Lajosné a vezetője. Ko­rábbi beosztásában, a felvételi osztályon is brigádban dolgo­zott, idekerülése után szorgal­mazta a hasonló csapatmun­kát. örültek á kitüntetésnek, de szeretnének továbblépni, komplex brigáddá fejleszteni a kollektívát és növelni az ed­digi vállalásokat. Meglepte a postai külde­mény, a nevére érkezett aranybetűs meghívó. A Par­Trafólemez és fémhüvely A fóti Vörösmarty Mgtsz rádi sorjázóüzemében többek között a Híradástechnikai Anyagok Gyárának és a Budapesti Akku­mulátorgyárnak végeznek bérmunkát. Mintegy 120 típusú tra» fólemez és közel 90 millió darab fémhüvely sorjázását kész!' tik el évente. Petrik Istvánné munka közben. Hancsovszki János felvétele Közéletiségre is nevel Vöröskereszt az iskolában — Az iskolai vöröskeresztes szervezet munkája akkor le­het igazán eredményes, ha a pedagógusok közössége is tá­mogatja, segíti a tanárelnök munkáját. Ezt vallja Gyarma­ti Gyuláné, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanárelnöke, akit a végzett munkájáért a közelmúltban a Magyar Vö­röskereszt arany fokozatával tüntettek ki. — A Petőfi iskolában a szervezettség igen magas, a felsőtagozatos tanulók kivé­tel nélkül tagjai a mozgalom­nak. Példamutató viselkedé­sükkel jó hatással lehetnek a környezetükre. — Hogyan mutathat példát az ifjú egészségőr? — Erre nagyon sokféle le­hetőségünk van. Többek kö­zött úgy, hogy rendesen, ápol- tan járnak iskolába. Fokozot­tan ügyelnek az iskola rend­jére, tisztaságára. Segítik az iskolán kívül is a tiszta, egész­séges környezet megteremtését és érre mozgósítják társaikat is. Az egészséges életmód ki­alakításában is fontos szere­pet játszhatnak példamutatá­lamentbe hívták Hajós Lajos- nét, ahol átvehette Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács el­nökétől munkája elismerését: a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést. Ezt meg­előzte korábban a Váci Posta kiváló dolgozója, majd a Ma­gyar Posta kiváló dolgozója kitüntetés. Erika, másodikos kisunoká- ja látta őt a tv híradójában. Űrült neki és nagyon büszke volt a nagymamira. Az első dísztáviratot Csáki Lászlóné, a Postások Szakszerve­zetének a főtitkára küldte. Jólesett a közvetlen munka­társak elismerése, Pomozi Miklós hivatalvezető gratulá­ciója. Köszöntötték őt az osztályon dolgozó kommunisták is. Évek óta ő a bizalmijuk.'Jó a mun­kahelyi légkör, őszinte a di­cséret, csakúgy, mint a bírá­lat. Az itt végzett, dicséretes tevékenység hozzájárul az egész főpostai munka értéke­lésénél ahhoz, hogy Vácott mindig a jók, nemegyszer a legjobbak között említik. Papp Rezső sukkal. Segítik a kisebbeket és támogatják az időseket és betegeket. Hasznos, jó szolgá­latot tesznek a csecsemőápolá­si és elsősegélynyújtási, vala­mint a testápolási versenyen. — Milyen az iskolai és az otthoni nevelés összhangja? — Sajnos, nem mindig jó. A neveléssel szorosan összefügg például az, hogy a gyermekek milyen környezetben élnek. A helyes öltözködési és táplálko­zási szokások kialakítására is nagyobb gondot kellene for­dítaniuk. Igen fontosnak tar­tom a rendszeres életmódra nevelést. — A petőfisek közismerten szeretik a vetélkedést. Milyen eredményeket értek el a kö­zelmúltban? — Diákjaink minden év­ben nagy lelkesedéssel kap­csolódtak be a csecsemőápolá­si és elsősegélynyújtási verse­nyekbe. 1979-ben Zánkán, az elsősegélynyújtók országos versenyén iskolánk csapata a hatodik lett. 1981-ben Üllőn, tavaly Aszódon lettünk megyei elsők. Tavaly nagy élmény volt iskolánk ifjú vöröske­reszteseinknek az az esemény, hogy a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold szerveze­te filmre vette az iskolai szer­vezetünk munkáját. Az egész­ségügyi nevelést szolgáló kis- filmet három nyelven fogják bemutatni, elsősorban a fejlő­dő országokban. S. J. Emlékverseny A Dunai Cement- és Mész­művek sakk-szakosztálya első alkalommal rendezte meg a Sziebig Sándor emlékversenyt a művelődési központban. A megnyitón megjelent Sziebig Sándor özvegye és fia, kiket Varga István, a váci járási sporthivatal munkatársa kö­szöntött. A sakkozók nevében Marót Géza méltatta Sziebig Sándor pályafutását. Sziebig Sándor (1927—1977) fiatalon, a negyvenes évek elején kapcsolódott be a vá­ci sakkéletbe és haláláig hű is maradt a sportághoz. Az első csoportban 1900 Élő­pontszám felettieknél győztes dr. Imecs László (Bp. Sparta­cus) 7, 2. Valentinyi László <Aszód) 7, 3. Kollár Péter (Dunakeszi SE) 6 pont. A második csoportban az 1900 Élő-pontszám alattiak 23-an mérkőztek. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom