Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1983. JÚNIUS 8., SZERDA —■ ■■ ' " A ' Tudomány az iparäan Erpnőmfátéf jobb a portéka Befejeződött a IV. nagykőrösi ergonómiai nyári akadémia. melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ergonómiai szakosztálya rendezett az SZVT városi szervezete közreműködésével. Az akadémia foglalkozásain negy- venketten vettek részt, közötr tűk tizennégy mérnök, hét pszichológus, öt mérnökpszichológus, hót ergonómiai szakmérnök, három orvosfizio- lógus, két közgazda és négy, más területen dolgozó szakember. ) Szabványosítás Munkahelyük szerint az akadémia hallgatói ipari üzemekből, tervezőintézetekből és tudományos intézményekből jöttek Nagykőrösre. Az ötnapos továbbképző és az ergonómia tudományát fejleszteni kívánó tanácskozáson- a szakemberek nemcsak saját körükben vitatták meg az ergonómia problémáit, hanem bemutatták azokat a főhatóságok képviselőinek is. A nagykőrösi megbeszélés anyaga tehát közvetlenül juthatott el példának okáért a Magyar Szabványügyi Hivatalba, az Ipari Minisztériumba, a SZOT munkavédelmi - szakembereihez. A program során a műszaki fejlesztés és az ergonómia kapcsolatáról hárman is tartották előadást. Mégpedig dr. Wintsche István, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Scheuring Imre, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és dr. An- talovics Miklós, a Munkaügyi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az ergonómiai szabványosítás1 helyzetét felmérő vita meghívott szakértője volt Drevenka Róbert, a Magyar Szabványügyi Hivatal főosztályvezetője, Beck Lajos ugyanennek a hivatalnak főelőadója, továbbá dr. Erdélyi Andor és dr. Mitsányi Attila, az OMÜI főosztályvezetője, illetve osztályvezetője. Fejlődés Kerekasztal-beszélgetést rendeztek az akadémia hallgatói az ergonómiai ismeretekből, gyakorlati megvalósításáról, valamint arról, hogy a műszaki fejlesztőknek és tervezőknek milyen igényei vannak az ergonómiával szemben. A szervezők ez utóbbi témával kapcsolatban „provokatív" kérdéseket adtak közre arra számítva, hogy a műszaki fejlesztők valóban elmondják véleményüket. A módszer bevált, s ennek alapján, s figyelembe véve a nyári akadémia valamennyi vitáját, a tanácskozók hasznos ajánlásokat fogalmazhattak meg. Ezeket a közeli 'napokban juttatják el az Ipari Minisztériumnak, az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottságnak, a SZOT-nak, a Magyar Szabványügyi Hivatalnak és a Művelődési Minisztériumnak. Az ajánlásokat kiegészítve, az ergonómusok gyakorlati tennivalóit összefoglaló tervezetet adnak ,át az akadémia résztvevői a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének, s ezen belül a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak. Ajánlásokkal igyekszik segíteni a negyvenkét szakember jó néhány vállalatnak is. A nagykőrösi nyári akadémia két szervezője, dr. Anta- lovics Miklós és dr. Fruttus István Levente kérdésünkre elmondotta, hogy tanácskozásukat nagyon szerencsés időpontban hívták össze. A tavaszi n Budapesti Nemzetközi Vásáron ugyanis minden szakember előtt nyilvánvalóvá vált az,, hogy az ergonómia tudománya a piaci értékesíthetőség gyakorlati paraméterévé vált. Kiderült a vásáron, hogy a rossz gazdasági körülmények között csak azok a termékek versenyképesek, melyek tervezésében figyelembe vették az, emberi tényezőket is. A külföldi kiállítók portékáikon nemcsak -a gazdasági és műszaki jellemzőket tüntették fel, hanem az ergonómiaiakat is. S pontosan ezek a termékek bizonyultak eladhatóknak. A gyárak szinte külön szolgáltatásként nyújtják a vevőknek a termékekben realizált ergonómiai ismereteket. E fejlődés eredménye az, hogy ma már az ergonómia nem egyszerűen az ember-gép-környezet viszony tudománya, hanem tartalma kiszélesedett, s minden emberi tényezőt figyelembe vesz, mely kapcsolatba hozható a termeléssel. Szakemberek Bizonyára a szerencsés időpont is hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők véleménye szerint ez a IV. ergonómiai nyári akadémia minden eddiginél sikeresebb volt, s hatása valószínűleg hamarosan érezhető lesz az ipar számos területén. A TV. ergonómiai nyári akadémia anyaga a későbbiekben nyomtatásban is hozzáférhető lesz a szakemberek számára. Farkas Péter löldbsrsé-betakarHás . 5 n,. 5 Ili N >> k SátKiíRüiíVk»’: Éjjel-nappal folyik a zöldborsó betakarítása a Mészáros János Termelőszövetkezetben. A gépeknek összesen 382 hektáron kell elvégezniük ezt a munkát. Képünkön: VNBC-kombájn- egy 39 hektáros táblán dolgozza fel a levágott zöldborót. Hancsovszki János felvétele Megidézett költő Emlékezés Juhász Gyulára Az Arany János Társaság tagjai nemrégiben Juhász Gyulára emlékeztek, a költő születésének századik évfordulója alkalmából. A megjelenteket dr. Novák László, a társaság elnöke üdvözölte. Rövid beszédében vázolta Juhász Gyula nagykőrösi kapcsolatainak történetét, megemlítve azt a tényt is, hogy a költő valójában az Arany János Társaságnak is alapító tagja volt, bár az emlékezetes első ülésen nem vett részt, Móra Ferenc járt itt képviseletében. A mostani emlékülés előadója Tolnai Gábor, akadémikus volt, aki nemcsak kitűnő irodalomtörténeti értékelést nyújtott át a társaság tagjainak, hanem Juhász Gyulával való találkozásainak élményeit is megosztotta a hallgatósággal. A neves irodalomtörténész professzor előadásához kitűnő társat talált Sellei Zoltán eladóművészben, aki nemcsak illusztrált Juhász Gyula verseinek elmondásával, hanem szinte a terembe varázsolta a költőt. Mindenképpen kárpótolta a nagykő- rösieket Juhász Gyula elmaradt hajdani utazásáért. A társaság tagjai örvendezve vették tudomásul, hogy az emlékülés iránt gimnazisták is szép számmal érdeklődtek. Változások a vasútnál 1983. május 29-én nulla órától új vasúti menetrend lépett életbe. Rostás Tibor állomásfőnököt a nagykőrösi vonatkozású változásokról kérdeztük. — A reggel Szeged felé tartó vonat 5 óra 18 perc helyett 5 óra 27 perckor indul. A lakosság kérésére új vonatot is beállított a MÁV. Annak érdekében, hogy a fővárosból a színházi előadás után is haza lehessen jönni, a Nyugati pályaudvarról gyorsított személyvonatot indítanak 22 óra 25 perckor, mely Nagykőrösre érkezik 23 óra 47 perckor. Ez a vonat egész évben közlekedik, de csak a hét első munkanapját megelőző napon szállítja az utasokat. A Budapest Nyugati pályaudvarról- 18 óra 25 perckor induló vonat 19 óra 39 percre érkezik a helyi vasútállomásra. Ez a vonat csak munkanapokon közlekedik. Szabad- és munkaszüneti naoon ugyancsak a Nyugati pályaudvarról 18 óra 25 perckor induló vonat 19 óra 59 percre érkezik Nagykőrösre. A zsúfoltság megelőzése érdekében úi vonatot is beállított a MÁV. Ez 17 óra 55 perckor indul a Nyugatiból és Nagykőrösre érkezik 19 óra 12 perckor. Ez a vonat csak a hét első munkanapját megelőző napon közlekedik. Június 18-tól augusztus 18-ig szabad- és munkaszüneti napokon személyvonat indul Ceglédről 21 órá 10 perckor és Nagykőrösre érkezik 21 óra 28 perckor. Ez a vonat Kecskemétig közlekedik. A Szegedről Budapest Nyugati pályaudvarra tartó, a hét első munkanapján közlekedő vonat Nagykőrösről 1 óra 26 perc helyett 2 óra 43 perckor indul. A hét utolsó munkanapján a Szegedről érkező személy- vonat a nagykőrösi állomásról 0 óra 44 perc helyett 0 óra 34 perckor indul. A Nagykőrösről Budapest Nyugati pályaudvarra tartó vonat 5 óra 37 perc helyett 5 óra 26 perckor indul. — A nagykőrösi betegeket, illetve a ceglédi kórházba látogatókat az is érdekelné, hogy a Ceglédi szállásoknál mely vonatok állnak meg. — A Nagykőrösről 5 óra 26 perckor induló személyvonat a Ceglédi szállásokra ér 5 óra 40 perckor, a 17 óra 02 perckor induló pedig 17 óra 16 perckor. Visszafelé, a Ceglédi szállásokról 16 óra 08 perckor induló vonat Nagykőrösre érkezik 16 óra 24 perckor. K. K. TűzoStóverseny A hét végének érdekes s a vagyon- és életvédelem szempontjából jelentős eseménye volt a felnőttek városi tűzoltóversenye. Az ifjúsági sportpályán rendezett tűzoltó váltófutást és motorosfecskendőszerelést megtekintette Üjvá- ri András ezredes, a megyei tűzoltóság parancsnoka, Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára, Káló József, a városi tanács elnökhelyettese és Csípő Balázs, a HNF városi titkára. A versenyben az önkéntes tűzoltó egyesület két raja, továbbá a 21-es Volán Vállalat műszaki üzemegységének, a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének, a NEFAG helyi gyárának, a konzervgyárnak és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolának a rajai indultak el. A nők vetélkedőjében két konzervgyári csapat, a Toldi iskola raja indult. Az önkéntesek versenyében az 1-es számú raj végzett az első helyen. Eredményük Farkas József, Andó Gyula, Bűz Ferenc, Hegedűs Balázs, Kiss Zoltán, Lengyel László, Magyar Dénes, Módrai István és Szabó Sándor hozzáértését dicséri. A vállalati rajok versenyében a volánosok szerezték meg az elsőséget. A raj tagja volt G. Nagy József, Barta Imre, Gyarmati Sándor, Sárost László, Sebők Gyula, Selymes László, Urbán Tibor, Utasi László és Zsíros Kálmán. A győztes konzervgyári női csapatban Farkas Józsefné, Berta Mihályné, Fehér Dé- nesné, Fehér Erzsébet, Gönczöl Péterné, Szűcs Ilona, Takács Lászlóné és Varga Jánosné küzdött az elsőségért. Népszerű sportág Érdekes karatebemutaté Az országunkban rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett önvédelmi sportág váro- sunkbeli első nyilvános bemutatkozására a Toldi-sportcsar- nokban került sor. Bűz Ferenc, a nagykőrösi Arany János Tsz SE kyokushinkai karateklubjának edzője köszöntötte a szép számmal megjelent közönséget, majd átfogó képet adott az önvédelmi és küzdősportról. A karaténak 4 fő irányzata van —• mondotta —, más-más versenyszabályokkal. A kyokushinkai szakág a legkeményebb, ebben védőfelszerelés nélkül és leütéses rendszerben mérkőznek. Sok a követője. A helyi karatézók japán gimnasztikával végezték bemelegítésüket, majd A számítógép tori a fejét Akik az égiháborútól tártának Kétszárnyú lesz a ÜÉfHÁSZ-pnEota Csalánba nem üt a mennykő — tartja a szakállas mondás, Így hát habozás nélkül benyitottunk a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságának székházába. A véletlen szeszélyes rendezése folytán azokban a percekben éppen fekete fellegeket futtatott a szél, dörgés és villámlás jelezte a vihar közeledtét. — Ez az aminek nem örülünk — tért beszélgetésünk tárgyára Monostori József üzemigazgató. — Ilyenkor könnyen előfordulhatnak műszaki hibák, és egyszeriben megszaporodik az üzemirányító központ munkája, ugyanis az üzemzavarok elhárítása az ő feladatuk. Nehézkes felderítés Ahhoz, hogy tevékenységük térbeli határairól képet alkossunk, tudnunk kell, hogy Mo- nortól egészen Bács-Kiskun megye északi részéig, négyezer négyzetkilométer területen gondoskodnak negyven- nyolc település, köztük a három város, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét energiaellátásáról. Az áramszolgáltatás mellett hálózatépítéssel és -felújítással, továbbá Kecskeméten távhőellátással is foglalkoznak. Felügyeletük :.lá tartozik kétezer kilométernyi középfeszültségű és ugyanennyi kisfeszültségű hálózat. Ekkora területen a rendellenességeket gyorsan megszüntetni, 140 ezer fogyasztó igényeit fennakadás nélkül kielégíteni nem kis dolog, mert ha a legparányibb fennakadás van, nyomban jönnek a kérdőre vonó és a szemrehányó telefonok. A városközpont barátságos, ódon palotájában mindössze hét négyzetméteres fülke jutott az üzemirányító központnak, ahová ha egy ember bemegy, kettőnek ki kell jönnie. Folyamatos szolgálatot látnak el a cella mindenkori lakói, akik rádió adó-vevő készülék és telefon közbeiktatásával tartanak kapcsolatot a külvilággal. A hibák felderítése ma még bizony nehézkes. Több nagy- feszültségű állomás van a területükön, közöttük a ceglédi is, ám ezek már kezelőszemélyzet nélkül működnek. A technika fejlődése kiküszöbölte az állandó felügyeletet, igen ám, de a megbénuló berendezések nem tudják megmondani a távoli cellában kuksoló ügyeletesnek, hogy mi a bajuk, még azt sem könnyű kideríteni, hol történt a hiba. Piros cserép a tetőn Korunk igényeinek ismeretében ez már tarthatatlan állapot, amelyen mihamarabb változtatni kell. Olyan vezérlőközpont szükséges, amely nyomban jelzi; a feszültség milyen, be van-e kapcsolva minden vezeték, milyenek a terhelési viszonyok. Ehhez úgynevezett telemechanikai rendszert kell kiépíteni, amely a jelzés, mérés, távműködtetés hármas erényét egyesíti. Ha ez megvalósul, kielégíti a mostani információéhséget, s az adatok ismeretében operatív módon indíthatják a hiba- elhárítást. A félszobányi hely ehhez semmiképpen sem elegendő, így született döntés, hogy fel kell építeni a DÉMÁSZ-palota hiányzó oldalszárnyát, szimmetrikussá téve ily módon az egyemeletes épületet. A terveket az építési hatóságok jóváhagyták, megőrzik az archaikus városképi hangulatot. A DUTÉP munkásai felvonultak, elbontották a Ceglédi út melletti kerékpártárolót, s hozzáláttak a munkához. A szárny tetőzetét kötelező .előírás szerint piros cserép borítja majd, s az első adandó alkalommal ilyenre kell kicserélni a meglevő rész tetejét is. A park minden fáját megtartják és védik az építkezéssel járó ártalmaktól. Ha befejeződik a művelet, gondjuk lesz a park szakszerű helyreállítására is. A felszereltség a távlati igények figyelembevételével alakul ki. A folyamatos és zökkenőmentes üzemeltetéshez kisegítő gépek kellenek, állandó, biztonságos áramforrásául akkumulátorok, a számítógép számára légkondicionált terem. Lesz majd egy nagy vezérlőtábla, amelyen színes jelek, villogó kis lámpák láthatók, tv-képernyőn tűnnek fel az éppen segélyt kérő objektumok legfontosabb adatai, s ezek ismeretében láthatnak hozzá munkájukhoz a hibaelhárítók. Egy év alatt felépül Az építőkkel kötött egyezség szerint egy év alatt felépül az épület, 14,4 millió forintos költséggel. Ezt követi az igényes berendezés, felszerelés, s várhatóan 1985-ben — egyelőre szűkített tevékenységi körrel — üzembe tudják helyezni. A számítógép beszerzése a következő évek feladata, más fontos tartozékokról már gondoskodtak. Mire kell, kialakul az ehhez szükséges szakembergárda. Nagy tudással és helyismerettel rendelkező személyekre van szükség. A gyengeáramú mérnök és a hírközlő berendezések szakértője már megvan, majd számítógép programozót, -kezelőt kell még felvenni. Egy körösi diákkal már szerződést kötöttek, akit várnak, ha kijárja az iskolát. Addig azért, amíg a korszerű rendszer ki nem épül, az égiháborútól egy kicsit tartanak. T. T. alaptechnikai és páros gyakorlatokat mutattak be. Versenyküzdelem és formagyakorlatók után a töréstechnikai bemutató volt a leglátványosabb. Cserepet, téglát és fadarabokat törtek össze kézzel-lábbal a legképzettebbek. A 49 nagykőrösi fiatal karatézó 75 perces bemutatója nagyon fegyelmezetten történt a jól sikerült sportmegmozduláson. Sportvizsga Sportszervezésből, sportági ismeretekből, sportpedagógiai- pszichológiai-élettani, sportegészségügyi és gazdasági ismeretekből vizsgáztak tizenegyen eredményesen a többnapos nagykőrösi kihelyezett sportvezetői tanfolyamon. Írásban és szóban is jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot a helyi sportegyesületek és szakosztályok képviselői, valamint tömegsportfelelősök. Asztalitenisz Asztaliteniszezőink idegenbe utaztak, megyei csapatbajnoki mérkőzéseikre. Ceglédi VSE II.—Nagykőrösi Kinizsi II. 15:5; győztesek: Iván Z. (2), Szakács (1), dr. Domokos (1) és Iván Z. — Pörge (1). Ceglédi VSE ifi— Nagykőrösi Kinizsi ifi 10:0. A szomszéd városban az NB I-es férfiak utánpótlása jobb volt, meglátszott, hogy azok minden nap és bármikor edzhetnek. Nők: Monori SE—Nagykőrösi Kinizsi 10:0; a pályaválasztók jobbak voltak a tartalékos (Pomázi, Holló, Gulyás) körösieknél. Monori SE ifi II.— Nagykőrösi Kinizsi ifi 10:0; Monori SE ifi I.—Nagykőrösi Kinizsi ifi 7:3 (győztes: Holló 3), az ifiknél határozottan jobbak voltak a monoriak. A városi Volán Kupa férficsapatverseny A-csoportjában a sportotthonban: NEFAG— Könyvkötő Szövetkezet 5:3. Bár jó volt a propagandája az ifjúsági klubházba tervezett asztalitenisz-versenynek, az elmaradt, mert csak 3 fiú és 2 leány nevezett. S. Z. Mozi A szénbányász lánya. Színes, amerikai film. ■ Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban ABBA. Színes, zenés, svéd— ausztrál filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
