Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1983. JÚNIUS 5., VAS.ÍftNAP V Ä számítógép töri a fejét Akik az égiháborútóS tartanak Kétszárrayií lesz © hÍMÁSZ-psilota g Csalánba nem üt a mennykő — tartja a szakállas mondás. így hát habozás nélkül benyitottunk a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságának székhazá­ba. A véletlen szeszélyes rendezése íolytan azokban a percek­ben éppen fekete fellcgeket futtatott a szél, dörgés és villámlás jelezte a vihar közeledtét. — Ez az, aminek nem örü­lünk — tért beszélgetésünk tárgyára Monostori József üzemigazgató. — Ilyenkor könnyen előfordulhatnak mű­szaki hibák, és egyszeriben megszaporodik az üzemirányí­tó központ munkája, ugyanis az üzemzavarok elhárítása az ő feladatuk. Nehézkes felderítés Ahhoz, hogy tevékenységük térbeli határairól képet alkos­sunk, tudnunk kell, hogy Monor tói egészen Bács-Kiskun megye északi részéig, négyezer négy­zetkilométer területen gondos­kodnak negyvennyolc telepü­lés, köztük három város, Ceg­léd, Nagykőrös és Kecskemét energiaellátásáról. Az áram­szolgáltatás mellett hálózatépí­téssel és -felújítással, továbbá Kecskeméten távhőellátással is foglalkoznak. Felügyeletük alá tartozik kétezer kilomé­ternyi középfeszültségű, és ugyanennyi kisfeszültségű há­lózat. Ekkora területen á rendellenességeket gyorsan megszüntetni, 140 ezer fo­gyasztó igényeit fennakadás nélkül kielégíteni nem kis dolog, mert ha a legparányibb fennakadás van, nyomban jön­nek a kérdőre vonó és a szem­rehányó telefonok. A városközpont barátságos, ódon palotájában mindössze hét négyzetméteres fülke ju­tott az üzemirányító központ­nak, ahová ha egy ember be­megy, kettőnek ki kell jön­nie. Folyamatos szolgálatot látnak el a cella mindenkori lakói, akik rádió adó-vevő ké­szülék és telefon közbeiktatá­sával tartanak kapcsolatot a külvilággal. A hibák felderítése ma még bizony nehézkes. Több nagy- feszültségű állomás van a te­rületükön, közöttük a ceglédi is, ám ezek már kezelősze­mélyzet nélkül működnek. A technika fejlődése kiküszöböl­nie az állandó felügyeletet, Igen ám, de a megbénuló be­rendezések nem tudják meg­mondani a távoli cellában kuksoló ügyeletesnek, hogy mi a bajuk, még azt sem könnyű kideríteni, hol történt a hiba. Piros cserép a tetőn Korunk igényeinek ismere­tében ez már tarthatatlan ál­lapot, amelyen .mihamarabb változtatni kell. Olyan vezér­lőközpont szükséges, amely nyomban jelzi; a feszültség milyen, be van-e kapcsolva minden vezeték, milyenek a terhelési viszonyok. Ehhez úgynevezett telemechanikai rendszert kell kiépíteni, amely a jelzés, mérés, távműködte­tés hármas erényét egyesíti. Ha ez megvalósul, kielégíti a mostani információéhséget, s az adatok ismeretében opera­tív módon indíthatják a hiba- elhárítást. A félszobányi hely ehhez semmiképpen sem elegendő, így született döntés, hogy fel kell építeni a DÉMÁSZ-palota hiányzó oldalszárnyát, szim­metrikussá téve ily módon az egyemeletes épületet. A ter­veket az építési hatóságok jóváhagyták, megőrzik az archaikus városképi hangula­tot. A DUTÉP munkásai fel­vonultak, elbontották a Ceg­lédi út melletti kerékpártáro­lót, s 'hozzáláttak a munkához. A szárny tetőzetét kötelező előírás szerint piros cserép bo­rítja majd, s az első adandó alkalommal ilyenre kell kicse­rélni a meglevő rész tetejét is. A park minden fáját meg­tartják és védik az építkezés­sel járó ártalmaktól. Ha be­fejeződik a művelet, gondjuk lesz a park szakszerű helyre­állítására is. A felszereltség a távlati igé­nyek figyelembevételével ala­kul ki. A folyamatos és zök­kenőmentes üzemeltetéshez kisegítő gépek kellenek, állan­dó, biztonságos áramforrásul akkumulátorok, a számítógép számára légkondicionált te­rem. Lesz majd egy nagy ve­zérlőtábla, amelyen színes je­lek, villogó kis lámpák látha­tók, tv-képernyőn tűnnek fel az éppen segélyt kérő objek­tumok legfontosabb adatai, s ezek ismeretében láthatnak hozzá munkájukhoz á hibael­hárítók. Szerződést kötöttek Az építőkkel kötött egyez­ség szerint egy év alatt fel­épül az épület, 14,4 millió fo­rintos költséggel. Ezt követi az igényes berendezés, felszerelés, s várhatóan 1985-ben — egye­lőre szűkített tevékenységi körrel — üzembe tudják he­lyezni. A számítógép beszer­zése a következő évek felada­ta, más fontos tartozékokról már gondoskodtak. Mire kell, kialakul az ehhez szükséges szakembergárda. Nagy tudás­sal és helyismerettel rendel­kező személyekre van szük­ség. A gyengeáramú mérnök és a hírközlő berendezések szakértője már megvan, majd számítógép-programozót, -ke­zelőt kell még felvenni. Egy körösi diákkal már szerződést kötöttek, akit várnak, ha ki­járja az iskolát. Addig azért, amíg a korsze­rű rendszer ki nem épül, az égiháborútól egy kicsit tarta­nak. T. T. Városi vérndón&p Június 15-én, szerdán dél­előtt 8 órától délután 4 óráig a ceglédi Kossuth Művelődé­si Központ lesz a városi vér­adónap színhelye. A szerve­zők azoknak a kisüzemeknek, vállalatoknak a jelentkezésé­re számítanak, ahol nem szoktak önálló véradást szer­vezni. Várják azokat a 18 és 65 év közötti egészséges em­bereket is, akik hajlandók részt venni ebben az ember­baráti akcióban. Hétfőn Farum Alhertirsán A Hazafias Népfront ceglédi városi bizottsága mellett mű­ködő fogyasztók tanácsa jú­nius 6-án, hétfőn délután 16 órai kezdettel fórumot rendez a nagyközségi pártbizottság épületében, a település keres­kedelmi ellátásával kapcsolat­ban. Az írásbeli és a szóbeli észrevételeket, kérdéseket a Szabadság Tsz-ben Kőhalmi Mihály népfronttitkár, a Mi­csurin Tsz központjában Má­nyi Józsefné aktíva veszi fel. Olvasónk levele Padrongálék kinn a téren Igen kedves, gondozott park van Cegléden, a Bajcsy-Zsi- linszky téren, a szociális be­tegotthon közelében. Virág­ágyásai gondozottak, a fák lombja kellemes árnyékot ad. Padjain pihennek meg az idős emberek és a környékbeli la­kosok, a városi forgalmat szemlélve, beszélgetve. A napokban kellemetlen látvány fogadta az arra já­rót. Az egyik, szép nefelejcs­kékre festett pad deszkája ki­tépve, a másik deszkaszálat pedig mintha középen szabá­lyosan kettéfűrészelték vol­na. Az ember csak áll és nem érti, miért ez a pusztítás, a pad kinek lehetett útjában. A város igyekszik anyagi áldoza­tokkal szépet, kényelmet adni a lakosságnak, időseknek és fiataloknak egyaránt. Ugyan, kik vetemedhettek ilyen ron­tásra, galádságra? Hogy nem egy személy volt a padrongá- ló, az bizonyos- Jó lenne fi­gyelő szemmel járni, élni. Jó volna tetten érni az ilyen és a hasonló tetteket elkövető­ket, hogy elnyerjék méltó büntetésüket és az okozott kárt megtérítsék. Koncz Tibor Cegléd A fogyasztók tanácsa azért alakult, hogy a közvélemény tolmácsolásával közvetlen kap­csolatot teremtsen a vevők és értékesítők között. Hasonló fórumot tavaly már sikerrel rendeztek. felüss esz utóvizsgálat x v Népes korosztállyal törődnek Az utóbbi években szép számmal sokasodtak a gyer­kőcök, cseperedtek, iskolás korúvá értek. A város felada­ta, gondja is ilyen „menet­rend” szerint alakult, bölcső­dei, óvodai hely kellett, az­után sürgősen az iskolai ter­mek szaporítását kellett na­pirendre tűzni. Hogy milyen a gyerekek iskolai elhelyezése, szociális ellátása, azzal évek óta számtalan hivatalos és társadalmi szerv foglalkozik, természetesen a népi ellenőrök is. Legutóbb épp egy e téma­körben végzett utóvizsgálat el­lenőrzését summázták, felmé­rést készítve, hogy észrevéte­leiknek, javaslataiknak volt-e ■foganata. A tapasztalat, hogy igen, volt. Valamicskét javult a helyzet, a megértést, igyekeze­tei szinte mindenütt, minden illetékes esetében tapasztal­hatták. valamint azt is, hogy vannak nehézségek és azok­kal, hogy megszüntethessék, még igencsak birkózni kell. A zsúfoltság és az elhelyezési gondok ellenére meg kellett szüntetni tantermeket, épült ugyan új iskola az utóbbi idő­ben példás összefogással, ren­geteg társadalmi munkával Cegléden, de szorgalmazni kell a még tervezettek mielőbbi felépítését, átadását, hiszen a tantermekre igen nagy szük­ség van. Ideiglenes megoldás Ezt a vizsgálatot a népi el­lenőrök a Hazafias Népfront aktíváival közösen folytatták, Cegléden, a ceglédi járásban, Nagykátán, — ám a hangsúly főként a ceglédi helyzetre te­relődött. A Táncsics és a Vár- konyi iskolában a vizsgálat megkezdése előtt az iskolák vezetőivel, szülői munkakö­zösségi tagokkal, népfrontak­tívákkal folytattak eszmecse­rét. A tanterem számról szólva tapasztalták, hogy ebben a legnagyobb lemaradás a nagykátai. járásban van. Fel­újítással, átalakítással hu­szonnégy készült el és még ugyanennyi építése várható a VI. ötéves tervben. Az új tanévben Nagykátán csak négy tantermet tudnak átadni, to­vábbi tizennyolc még csak a tervezés stádiumában van. A ceglédi járásban a tervidő­szakra számolt hüszonhét tan­teremből eddig nyolc énülf és átalakítással még öt létesült. Az ideiglenes megoldást AZ- bertirsán, Ceglédbercelen, Csemőben és Abonyban tette szükségessé a gyerekek lét­számnövekedése. Több célra jó Cegléden és a nagykátai já­rásban az utóbbi időben épült iskolák több célra alkalma­sak: nemcsak tanítanak ben­nük. A ceglédi Várkonyi is­kola új épülete például lakó­telepi könyvtárnak ad helyet, aulája, terme rendezvények színhelye. (Ilyen lesz, haszno­síthatóságát nézve a most épülő Malom téri iskola is.) A városban - ebben az iskolában magas az egy tanteremre jutó tanulók száma, a bővítés el­lenére is. Ebben a tanévben a harmincöt tanulócsoportból tizenhat járt váltott műszak­Zöldséget adnak, vesznek A Dél-Pcst megyei Áfész Pesti úti fclvásárlótelcpcn most zöldpaprikát, paradicsomot, karfiolt és egyéb frissen termett zöldségfélét vesznek át a kistermelőktől, további értékesítésre. A környező települések üzletein kívül Siófokra is szállítanak árut. A képen Szijjártó Istvánná targoneakezelő a szállításhoz zöldpaprikás zsákokat készít elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele ban iskolába. A Táncsics is­kolában sem jobb a helyzet: hét épületben, különböző he­lyeken tanítanak. Kis kosztosok A gyermekélelmezést szin­tén vizsgálták az utóellenőr­zés alkalmával a népi ellen­őrök. A napköziseket az is­kolai napközis és melegítő konyhák látják el, ám sokan ebédelnek a szövetkezeti és a vendéglátóipari éttermek­ben, heti előfizetéses formában^ Érthető, hogy Cegléden ezt a pluszt a városközpontban lé­vő étke7.őhelyek konyhái ne­hezen győzik, hiszen r^td­szeres kosztosuk több száz hi­vatalnok, vállalati, üzemi dol­gozó, a közeli munkahelyek­ről. Az áfész éttermében úgy negyven, a Magyar étterem­ben legalább száz gyerek özön- li el délidőben a helyiséget. A VI. ötéves tervben eddig átadott iskolák egyikében sem épült napközis konyha. Mint a népi ellenőrök aa összefoglaló jelentésben meg­fogalmazták, a problémák megoldására, az oktatási kö­rülmények és a gyerekek szo­ciális ellátásának javítására van lehetőség, az összefogás, a társadalmi munka, a segítség az ügy hasznára válik. E. K. Otthonokat ékesítő érmek Bronzpettyek a fehér para­vánokon, kiegyensúlyozott rit­musba rendezett fémkoron- gocskák, amelyek — közelebo lépve — egy-egy jeles szemé­lyiség dombormívű arcvo­násait formázzák. A nyolcvan érem körbefut a vendégfala­kon, ám a bronzoa öntött tisz­teletet parancsoló emlékezet fenséges komorsága nem jel­lemző erre a panteonra. Szel­lemiségükben kimagasló, em­berségükben megméretett sze­mélyiségek tekintenek ránk, akik képesek intim kapcso­latba kerülni azzal, akiben megvan a közelítés képessége. Az alkotó tudja a módját, hogyan kell a puha plaszilint olyaténképpen megformálni, hogy az érc maradandó ke­ménysége is lággyá, termé­szetessé varázsolja a vonáso­kat. Az a lírai lobogás, amely Osváth Mária szobrászmű­vész lényének sajátossága, eb­ben a műfajban kapott teret leginkább a korlátlan kibonta­kozásra. Magabiztos portréké­szítő tehetségéről meggyőzi mindazokat, akik látják tár­latát a ceglédi kórházban. A város szülötte és jeles el­származottal a tárlat helyi je­lentőségét fokozzák. Tömör­kény István, Kárpáti Aurél, Zalai Károly gyógyszerész, dr. Korompay Tihamér néhai kórházigazgató arcmása is­merősként tekint ránk. Ter­mészettudósok, művészek, tör­ténelmi személyiségek, köz­életi férfiúk folytatják a sort. Anélkül, hogy teljes felsoro­lásra törekednénk, ki kell emelnünk Pápai Pariz Ferenc félköríves megoldású, dús szövegmezővel övezett kép­mását, MisztótfalusiKisMiklós nagyszerű megjelenítését, Al­bert Schweitzer, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Illyés Gyula érmen megörökített vonásait. Osváth Mária 1954-ben fe­jezte be a Képzőművészeti Főiskolát, ahol többek között Mikus Sándor, Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak a tanárai. Azóta minden jelentősebb nemzeti tárlaton részt vesz, tucatnyi köztéri munkáját ál­lították fel. Olaszországban több alkalommal ott voltak művei a ravennai kisbronz- biennálén, ahol két ízben kü- löndíjat nyert. Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének és a párizsi Francia ÉretA Klubnak, amely az éremművé' székét és a gyűjtőket tömörí­ti. Érmei és kisplasztikái megtalálhatók a Nemzeti Ga­lériában, a soproni Liszt Fe­renc Múzeumban, a bajai Türr István Múzeumban, a ravennai Dante Múzeumban, a buda­pesti Orvostörténeti Múzeum­ban. Több fővárosi és' vidéki gyűjtő gyarapítja gyűjtemé­nyét alkotásaival. Olaszok, franciák, svédek, kanadaiak, ausztrálok mondhatják még magukat Osváth-érmek tu­lajdonosainak. A művész hét alkotása lát­ható a június 26-án nyíló soproni országos érembien- nálén, melynek szomszédsá­gában többek között az ő műveit is árusítják a külföldi érdeklődők körében. Az idén szerepel a firenzei FIDEM-en, honvédségi pályázatra kapott meghívást, síremlékpályázaton vesz részt, közben elkészíti kazincbarcikai díszkűtja vfz- könő figuráit. Ezeknek az alkotásoknak, művészi kvalitásukon túl, az is erénvük volj;. hogy viszony­lag széles gyűjtőkör számára elérhetők, s ennélfogva igen alkalmasak a modern lakások ékítésére, az igényesebb em­beri környezet megteremtésé­re. Tamasl Tamás Jegyzet Egy szál virág emlékére T örténetem akkor esett meg, mikor még ja­vában pompáztak a tulipá­nok. Ha okot keresek, miért vártam e néhány sor megírásával, arra vártam, hogy történetem másik szereplője elfelejtse az alulírott arcát, s ha azt kérdem magamtól, miért írtam meg mégis, az a vá­lasz rá: máshol, mások ha­sonlóképpen cselekszenek. Általánosítsunk: ismerje­nek ők is magukra. A kora nyár hamar bon­togatta a virágok szirmait. Cegléden, a Rákóczi út középső szakaszán, a mel­lékutcára néző sorház tö­vében színpompás tulipá­nos ágyások, örvendeztet­ték az arra járókat, s szí­vesen tekintgettek le erké­lyeikről az ott lakók is. Szemet nyugtató, lelket felvidító volt a zöld gyep­szőnyegből kivirító lilásró- zsaszín tulipánok sokasága. Gyakran jártam arra, mindannyiszor végigsimí­tottam tekintetemmel a szép virágszirmokat. — De jó lenne néhány szálból csokrot kötni, a vázába téve szobámat dí­szíteni vele! — futott át az agyamon. — De nem! — hessegettem el a gondo­latot —, nem csonkítha­tom meg a mások kertjét, a város díszét. És naponta, ha utam ar­ra vitt, hálásan bólogat­tak felém a tulipánok. A virágnyílás utáni sokadik napon vettem észre, hogy az egyforma virágok kö­zül egy tűzpiros, formájá­ra nézve is feltűnően szép túli megtörte a rózsaszín egyhangúságot. A kedven­cem lett. Egy nap a szokott idő­ben arra járva láttam, az ágyúsban középkorú férfi kertészkedik. A gyomokat szedte talán, vagy csak fellazította a virágok föld­jét az ásójával? Dehogy. Láttam, a karját nagy ívben fellendülni. A tréningruhás • férfi kezéből egy tulipán repült felfelé. A tűzpiros! A küldeményt az erkélyen már várta va­laki. A szép virág száras­tul, hagymástul, gyökeres­tül gyorsan fóliazacskóba került, biztosan, nehogy a leszóródó föld összepiszkít­sa a tiszta szobát. A jövő tavasszal virágot nevelnek megint az utcai kertek. A piros tuli­pán talán egy hétvégi ház zöldséges kertjét díszíti majd. . (s. b.) ISSN C13Í—asoo- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom