Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
Emberek, esetek Tulajdon elleni vétség Á llok a Sugár csemege- boltjának előterében, délután, a legnagyobb forgalomban. Óriási a tolongás, hosszú sorok a pénztárak előtt, talpalatnyi helyemet sem tudom megtartani, sodortuk innen is, onnan is. Várakozom, nézelődöm. Nem először, így ismerem azt az idősebb, civil ruhás férfit is, aki folyton folyvást sétál a pénztárak körül, az előtérben. Amíg nem sejtette, mire, kire várok, engem is minduntalan végigmért. Az ajándékokat árusítók pultjának szélén hatalmas kosarak, tele innivalóval, édességgel. A pult előtt testét nehezen tartó, rendezetlen vonású férfi. Áll, áll, billegve, majd felkap egy ajándékkosarat, s bizonytalanul elindul az ajtó felé. — Nézd — mondom annak, akire várok, aki meghökkenésében elkiáltja magát: — Azonnal tegye vissza. — A férfi szótlanul megáll, visszafordul, a pultra teszi a kosarat. Ügy negyedóra múlva ismét felfedezem, beoldalog. Vásárolni? Vagy ismét próbálkozik? Sosem tudom meg, elhagyom őrhelyemet. Néhány nappal korábban a Sugár emeletén láttamegy jelenetet, az eladók egy fiút tuszkoltak a próbafül7 ke melletti ajtóhoz, valamit el akart rejteni pulóverébe. — Sok a lopás — mondja ismerősöm —, főleg drága italokat igyekeznek elrejteni a táskák, szatyrok mélyén. Nehéz helyzetben vannak az eladók. akit rajtakapnak, tiltakozik, fenyegetőzik. Az eladók többnyire nők, fiatal lányok. AkTlop — szabálysértést követ e). Sőt tulajdon elleni vétséget. Ezt már nem a Sugárban tudom meg, hanem a gödöllői tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Azt is, hogy egyetlen másféle szabálysértés sem oly gyakori, mint a tulajdon elleni, vagyis a lopás. A legtöbb feljelentés emiatt az áfész Szabadság téri áruházából, a 20-as népboltból fut be a tanácshoz. De a Sugárból is érkezik. Tavaly Gödöllőn 117 embert értek tetten, az ellenük összesen kirótt pénzbírság meghaladta a 227 ezer forintot. Egv-egy személyre majdnem kétezer forint jutott. Hogy hányán loptak ügyesen, azt nyilván senki sem tudja. Az egyéb szabálysértések száma, a kiszabott bírság ösz- szege meg sem közelíti a lopásokét. Huszonketten követtek el vétséget á köz- tisztasági szabályok ellen, huszonegyen jogosulatlanul kereskedtek, tizenheten szegték meg a tankötelezettségi előírásokat. A jogosulatlan kereskedés színhelye is többnyire a főváros. Az aluljárók és környéke. Aki gyakrabban fordul meg azokon a helyeken, tapasztalhatja hogyan megy ez. Néha-néha megzavarja őket a járőr, ilyenkor felkapják irdatlan mennyiségű árujukat, elspriccelnek, hogy fél óra múlva újfent hangos szóval kínálgassák portékájukat. Az sem hozott jelentősebb változást, állapították meg a tanácsi emberek, hogy időközben köny- nyebbé vált az iparengedélyek beszerzése. Ezek az eladók ugyanis keveslik a piacokon, vásárokon elérhető keresményt. Eljárnak a fővárosba, vállalják a kockázatot, az állandó feszültséget. Ügy látszik, még így is megéri. , A szabálysértési hatóság emberei nem panaszkodhatnak, munkájuk akad bőven. Évről évre több. Három éve 373, 1981-ben 383, a múlt esztendőben 469 feljelentés érkezett hozzájuk. A bírság növekedése szintén folyamatos. Hogy mennyire örülhetünk a következő adatoknak, eldönthetetlen, hisz ez esetben sem értesülünk a valódi számokról. A szabálysértési hatóság által vizsgált becsületsértési és magánlaksértési ügyek száma jelentéktelen. Az utóbbiból 1980-ban 4,1981- ben 4, tavaly 2 akadt. Ugyanezekben az években a becsületsértések száma: 12, 13, 6. Ha valóban ilyen jók és tisztelettudóak lennénk egymáshoz! E zek a száraz városi adatok. Föltehetően egyáltalán nem teljesek. Arról viszont semmit sem mondanak, mik a cselekedetek mozgatórugói, miért lopnak, miért gázolnak valakinek a becsületébe. Pedig ez minden adatnál fontosabb volna. Kifürkészni nem a szabálysértési hatóság feladata. K. P. k PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI IÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA v. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1983. JÜNIUS 5„ VASÁRNAP Még egy-két hét és megkezdődik a nyári vakáció, s vele a táborozások korszaka. Az úttörőszövetség immár évtizedek óta azon van, hogy minél több kisdiákot, kisdobost és úttörőt juttasson szervezett nyaraláshoz. Az elmúlt években különféle bel- és külföldi táborozási fajtákkal, programokkal bővült a kínálat, amit az idei tervek is híven tükröznek. Hagyományosnak mondható a Balaton-parti táborozás Boglárlellén, ahol a város- és a járás közös táborhelye található. Amint Bárdos István városi úttörőelnök elmondta, a gödöllői gyerekek több csoportja, összesen mintegy négyszázan július végétől augusztus 15-ig olvasótábori jelleggel, gazdag szakprogrammal táboroznak Boglárlellén s természetesen jut elegendő idő fürdésre, napozásra, sportolásra is. Kis vasutasok A központi, országos táborokba, Zánkára, Csillebércre idén is a legkiválóbbak, a különféle úttörővetélkedők győztesei utazhatnak, körülbelül harmincán. A megyei úttörőszervezet révén jut hely a városnak az NDK táborozáson is, s ami a külföldi cseretáborozásokat illeti, az idén Po? zsonyból fogadunk vendégeket, s a mieink jövő áprilisban és júniusban viszonozzák a látogatást. Az is örömhír, hogy július 6-tól harmincöt városi úttörő teljesíthet szolgálatot két héten át a börzsönyi úttörővasúton, ahol így megismerkedhetnek a vasúti munkával. A nyáron az iskolákból tizenegy népes csoport kel útra, hogy igazán romantikus, félig- meddig nomád, de mégis biztonságos feltételek között a vándortáborozáson megismerje hazánk távoli tájait, a Fertő tó környékét, a Velenceitavat, Szigetközt, Tolna és Zemplén nevezetességeit, s az Őrség vidékét. Az idén is lesz napközis- és sporttábor a városban. A városi-járási Petőfi művelődési házzal közösen szervezett nyári napközinek a volt Kampis- villa ad otthont, ahol nem unatkoznak majd a gyerekek: szórakozás, sport, művelődés s mi szem-szájnak ingere, lesz minden. A tagozatos sportiskolák, a Damjanich és a Karikás sporttábort szerveznek, az utóbbi úszni is elviszi a gyerekeket Százhalombattára. S bár nemcsak gödöllői és járásbeli kisdiá'kok az érdekeltek, de jó hír az is. hogy június 26. és július 4. között Gödöllőn rendezik meg, az Agrártudományi Egyetemen az úttörő mezőgazdászok vetélkedőjét és szaktáborát. Gaíga-expedíció A járásban ha lehet, még gazdagabb a tábori program. Amint Kommárné Gerőcs Edit járási úttörőelnök tájékoztatott, ők is alaposan kihasználják Boglárlellét, ahová öt turnusban kiléncszázan utaznak, s mellettük még százötvenen a vezetőképző táborba is. Az idén először turnusokon belül megpróbálják érdeklődési kör szerint csoportosítani a diákokat, a honismereti, sport- és játék iránt érdeklődőkkel szakemberek foglalkoznak majd. A tizenegy központi szervezésű országos vándortáborral például az Ormánságba, a Börzsönybe, a Bakonyba és Kapostár környékére juthatnak el járásunk kisdiákjai, Erdőkertesen, Szadán, Héviz- györkön, Pécelen, Isaszegen, Valkón és Aszódon önálló csapattábort is szerveznek, az úticélok a többi között Salgótarján, Eger, Miskolc, Parád- fürdő, Mezőtúr. A csömöriek az NDK-ban, a nagytarcsaiak Szlovákiában vehetnek részt külföldi cseretáborokban. Az idén is megtartják július 18. és 27. között Veresegyházon a járási olvasótábort, ismét útra kel a turaiak Gal- ga-expedíciója, Szada ad otthont a kisegítő iskolások táborának, de a kisegítős tanulók egy csoportja eljut Zamárdi- ba is, ahová a kiváló úttörők is nyári meghívást kaptak. Szülői felelősség Jutalomból nyaralhat Zán- kán és Csillebércen legalább hetven járásbeli kisdobos és úttörő, sőt hárman az NDK- ba, ketten pedig három-három hétre a Szovjetunióba, illetve Finnországba utazhatnak. Nem túloztunk tehát az elején, hogy az úttörőszövetség alaposan kiveszi a részét a gyerekek nyári üdültetéséből. hiszen a városból és a járásból majdnem négyezer ifjonc kelhet útra a szervezésükben, nem beszélve az ifi— és úttörővezetőkről, akik a nyaralás mellett az ellátásban, s az ilyenkor is nélkülözhetetlen nevelési feladatokban segítik a nyári szabadságuk egy részét a táborokban töltő pedagógusokat. Emellett azonban nem árt figyelmeztetni; akik nem mennek úttörőtáborba, azokról különös figyelemmel kell gondoskodniuk a szülőknek. S persze még a táborozóknak is kijár a családi üdülés, hiszen hosszú a nyár. G. Z. Tankönyvekért Nívódíjban részesítette az elmúlt esztendő legsikerültebb egyetemi-főiskolai tankönyveinek szerzőit, szerkesztőit a Művelődésügyi Minisztérium. Az Agrártudományi Egyetemről ketten osztoztak elismerésben a MÉM és a Mezőgazdasági Kiadó javaslatára. Dr. Petróczi István professzor a Szántóföldi növényvédelem című tankönyv szerkesztéséért, dr. Tóth Pál docens a Mezőgazdasági számvitel és pénzgazdálkodás című könyvéért kapott nívódíjat. iúia y Szórva vetve Túrái módszerrel Az elmúlt őszön ötven hektáron vetettek el MV—7-es búzát a Gödöllői Tangazdaságban az úgynevezett túrái módszerrel. Mint ismeretes, a túrái Galgamenti Magyar- Kubai Barátság Tsz-ben műtrágyaszóró gépkocsi adapterét alakították át egy újítással a búza szórva vetésére. A tangazdaságban nemrég tartott határszemlén azt állapíthatták meg a szakemberek, hogy a szórva vetett búza állománya is megfelel, jól fejlett. Vasárnap: Panda maci kalandjai. Színes, japán mesefilm. Csak 4 órakor. A profi. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. Hétfő: A cárlány és a hét dalia. Színes, szovjet mesefilm. Csak 4 órakor. Istenke teremtményei. Színes, Puerto Rico-i filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Kaszálácfép a mácsai réten W" ................ ■ -----; Fa lusi vasárnap — ma Itt szíveslátók az emberek Az Ötvenes évek elején Falusi vasárnap címmel . rádióműsor készült Galgahévízen. Gyerekek játszottak a réten, legények, nagylányok énekelve sétáltak a falu főutcáján, táncoltak a téren. Az anyák pattogatott kukoricát ropogtattak felkötött kékfestő kötényeikből. miközben meghány- ták-vetették a falu dolgait. Az apák az árokparton kártyáztak és jóízű, esetenként vaskos katonaemlékéket idéztek. Amikor a műsort a közvetítés előtt a galgahévízi közreműködők előtt bemutatták, Bo- ross János szerkesztő megkérdezte: — Nos, ilyen a vasárnap délután a falujukban? Egy régi műsor Régen, nagyon régen ilyen volt, de most egészen más — mondták a mégkérdezettek. Hosszú évek távolából is emlékszem a műsor hangulatára, felvillan annak egy-egy pillanata, s biztos vagyok benne, soha nem felejtem el a Leányvásár kedves dallamait, az eladósorba került nagylány szépségét dicsérő édesanya énekét: Ez a kislány tejjel mosdik, nem vízzel, törülközik tearózsa levelével... Az elmúlt vasárnap ismét tanúja, részese lehettem egy 1983-as falusi vasárnap délutánnak a Galgamácsai Falumúzeum udvarán. Nem rendezvényre indultam, nem szervezett programot keresni mentem Galgamácsára. Szávay Pál, aki éppen huszonöt éve nem járt szülőfalujában, Hé- vízgyörkön, valamint fővárosi születésű felesége vendégeskedtek nálam, s délutáni szórakozásként ajánlottam a má- csai sétát és a falumúzeum megtekintését. Hagyományok cseppjei A galgamácsai emberek ezen a kánikulának beillő vasárnapon éppen ebédutáni sziesztájukat tarthatták, mert a nagyablakos, soklépcsős, magasra falazott házak a csendet árasztották. Szinte lábujjhegyen sétáltunk a főutcán, meg ne zavarjak a sokat dolgozó emberek vasárnap délutáni megérdemelt pihenését. Amint közeledtünk a múzeumhoz, énekszót hallottunk. — Sej, Galgamácsa eszembe sem jutna ... Csengtek az ismerős dal sorai. Valkóné Dudás Juli, valamint társai: Kiss Lászlóné, Rónai Gyuláiké, Piri Istvánná, Csuka Istvánná, Majer Józsefné. Tóth József né messziről jött vendégeket fogadtak, s nekik próbálták dalban, játékban, kedves beszélgetésben elmondani, hogyan éltek valamikor a galgamácsaiak. — Kunszentmártonból érkeztünk — mondta Dósa Endre idegenvezető —, és nagyon örülünk, hogy vállalkoztunk erre a hosszú útra mert gazdag élményt, a hétköznapok szürkeségét megszínesítő világot nyitottak fel számunkra a mácsai vendéglátók. Rónyai Károlyné, a kunszentmártoni Áfész nőklubjának vezetője sem restelkedett az elismeréssel. — Hajnali ötkor szálltunk vonatra és elhúzták a delet, amikor a mácsai állomáson leszállhattunk a kocsikból, de megérte a törődést, mert végre megismerhettük Juli nénit és társait. Mindig vágytam olyan vidékre, ahol napjainkban is él a népviselet, s ahol a lassan elmúló hagyományok fellelhető cseppjei mellett felfrissülhet az ember. Sikerült. Galgamácsa vasárnap délutánja sok évtizeddel túlélte az elmúlást. Éneklő vendégek A 87 éves Dezső István, a vendégek legidősebbje fiatalos derűvel meséli, hogy jövőre ismét eljön Galgamácsára. mert itt nemcsak a táj, de az emberek is mások. Hogy milyenek? Hát szíveslátók, vendégfogadók, embert szeretők, táncos lábúak, vidámak, nótás kedvűek. Hallotta a kunszentmártoni Tóth György, az idős ember szavait, kivette tokjából harmonikáját és játszani kezdte az itt tanult dalt. A népdalkör segített, először félénken, majd egyre bátrabban énekeltek a kunszentmártoniak is. Az udvar végében Kurucz József, Pesti Rudolf, Király Kálmán, Kiss Ferenc, a birkagulyást főzte. Nagyon igyekeztek, mert tudták, az alföldi ember kedvenc étele a jó birkahús, és nagy mestere az ízek keverésének is. Értették a dolgukat a mácsai önkéntes szakácsok: fényesre törölt tányérok dicsérték a hatalmas adagokat. Változó szokások — Mácsai vasárnap délután — mondta barátom, amint a vácegresi dombról visszanéztünk a falura, ahová vidám ének dallamát hozta utánunk az esőt ígérő szellő. Mind a ketten az elmúlt falusi vasárnap délutánokra gondoltunk. Az elmúltra. Vankóné- ról. Balázsnéról. Martonnéról, Györénéről, Széphalminéról, Lapunéról és a hosszú névsorba is alig fovlalhatókról beszéltem, akik a Galga mentén őrzik, melengetik, fel-fel- villantják egvkor volt falusi vasárnap délutánok mára megszépült néhány pillanatát. Kár lenne persze tagadni, hogy az élet. s vele együtt a szokások is változnak, de nekünk jó volt látni Galgamá- csán egykori falunk vasárnap délutánját olvannak, amilyennek cseperedő legényként átéltük. s amilyennek nagyanyánk mesélte. Fercsik Mihály Több mint nyolcszáz hektár rétje, legelője van a galgamácsai Galga-parti Összefogás Termelőszövetkezetnek Vácegres Váckisújfalu, Iklad és természetesen Galgamácsa határában. A rétek fűtermését ezekben a napokban takarítják be, hogy gyarapítsák a takarmányalapot. Képünkön: Csányi János, az E— 301 típusú gépével rendre vágja a rétifüvet. Hancsovszki János felvétele A nap programja Június 5-én. Gödöllő, művelődési központ: Színházi műhelyek bemutatkozása, a szolnoki Szigligeti Színház előadása. Franz Xaver Kroetz: Meier. Népszínjáték két részben, 19 órakor. Kiállítás Jeney István színházi fotóiból. Vita a klasszikusok mai színpadra állításáról. Vitaindítót tart: Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. Vitavezető: Koltai Tamás, a Magyar Színházművészeti Szövetség kritikai tagozatának elnöke 16 órakor. Beszélgetés a szolnoki színházi műhelyről (az alkotóközösség kialakulása, céljai, törekvései). A beszélgetést Tarján Tamás kritikus vezeti, 17.30 órakor. Gyermekalkotások világképe című kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Június 6-án: Gödöllő, művelődési központ: A Pest megyei TESZÖV if- júságpolitikai rendezvénye, 9 órakor. A gödöllői TŰRI vers- és prózamondó versenye, 14 órakor. Gyermekalkotások világképe című kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kiállítás Jeney István színházi fotóiból. Ma délután F^ÜK-mérkozések Befejeződött ugyan a járási labdarúgó-bajnokság, de erre s még a jövő vasárnapra is jutnak mérkőzések, a Magyar Népköztársasági Kupa fordulójában. Ma délután fél hatkor három találkozót játszanak: Mogyoród—lsaszeg, Hé- vízgyörk—Zsámbok, Valkó— Kerepestarcsa. Visszavágók jövő vasárnap. ISSN *133—1957 (Gödöllői Hírlap) Nyári táborok itthon, külföldön
