Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

JLEDI ■ß? a PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1983. JÚNIUS 4. SZOMBAT A műit hét végén folyópar­ton, hegyen-völgyön járó, a Balaton táján körülnéző is­merősök, barátok jelezték: éledeznek a nyári táborok, festék, lakk illata keveredik a tavaszi virágok illatával, munkával alaposan ellátott felnőttek dolgoznak itt is, ott is. Alakul a nyaraló és tábor­helyek képe, festik az épüle­teket, faházikókat kívül-belül, felújítják a sátornegyed köz­ti ösvényeket, a zászló talap­zatát, a konyhát, a tisztálko- dóhelyeket. Munkaüdülés A ceglédiek balatoni úttörő­tábora épp Péter-Pál, az ara­tás kezdetének napján nyit­ja kapuját Balatonszárszón. Június 20-tól az említett na­pig, 29-ig a KISZ-esek men­nek a Balatonra, amint mond­ják, pihenő jellegű munka- üdülésre. Ez azt jelenti, hogy a frissítésben, karbantartás­ban kicsit segítenek. Rájuk vár a kerítés dróthálójának átvizsgálása, megigazítása, a festés,, a faházak javítgatása, a parkosítás. Igazítanak ágyat és lépcsőket, sportpályát — és javítanak javítási rekordot is, ha szép lesz az idő, hiszen napozni, fürödni is szeretné­nek. Az előkészületeket a vá­rosi úttörőelnökség megtette a maga részéről. Megszervezték a csoportokat, vannak már táborvezetők, van nyaralási sorrend, program pedig olyan, amin az alkalomnak és az időjárásnak megfelelően mó­dosítani is lehet. A ceglédi ál­talános iskolákból három tur­nus verbuválódott Az elsőben a Földvári Ká­roly, és a Mészáros Lőrinc Általános Iskola, úttörő csa­patából indul. 136 gyerek, 14 pedagógus kíséretével. A má­sodik csoportban a külterületi iskolások, kisegítő iskolások és a Táncsics Mihály Álta­lános Iskola nebulói nyaral­nak, a harmadikban a Várko- nyi István Általános Iskola és a Mészáros Lőrincé kap helyet. Balatonszárszón esze­rint 408 ceglédi gyerek nya­ral az úttörőtáborban. Partizánok útján Három csoportra, a bala­toniakon kívül, kalandos utazás vár. Ök nyári vándo­rok lesznek, s ha ezúttal nem is Tolnát, Baranyát járják be, de eljut például a Földvári iskola vándorló csoportja Pe- tőházára, Nagycenk, Fertőd, Sopron környékére, a Várko- nyi iskolából a gyerekek a nógrádi partizánok útjain tesznek emléktúrát, a Tán­csics iskola kisdobos vándo­rait a Bakony rengetege, a Cu- ha völgye várja. A vándorlók útvonalain ki­épített táborhelyek vannak. A kísérő pedagógusok már vé­gigjárták egyébként az uta­kat, megszervezték amit csak kellett, gondoskodtak arról, hogy a gyerekek rendszeresen meleg ételhez jussanak, le­gyen megfelelő szálláshely. Vándortáborosok négy-öt éve minden nyáron rendszeresen indulnak Ceglédről. Balatonzamárdiban sikerült megszervezni az őrsvezető­képző tábort is, a Pest me­gyei úttörők táborában. A ceglédiek a Dunakesziről szer­vezett csoporttal lesznek együtt, mód lesz tapasztalat- cserére. Ök június 22-én in­dulnak. Csillebércre a közpon­ti táborba ezen a nyáron nyolc ceglédi gyerek jut el, a zánkai úttörővárosnak har­mincöt-negyven ceglédi lakó­ja lesz. A városi tanács mű­velődésügyi osztálya, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága segítségével lesz­nek, akik szaktáborba jut­hatnak el. Építőtáborosok Szobon zeneiskolás fúvós hangszeresek töltenek majd szép napokat (a határmenti településnek egyébként igen jól működő úttörő fúvószeneka­ra van, szereplésükkel nyaranta többször megörvendeztetik a Dunakanyarban kirándulókat, nyaralókat), Gödön fogadja lakóit a matematika—fizika szaktábor,-ajz olvasótábor pe­dig Székesfehérvárott lesz. A város kisdobosait a Bu­dai úti iskolában a nyári napközis tábor várja, gazdag programmal. Mint a városi úttörőelnökségen említették, nagyon jó lenne, ha a szülők megértenék, hogy a gyerekek a táborban megfelelő ellátást kapnak és nem kell tetemes pénzösszeget rájuk bízni zseb­pénz gyanánt, egymással riva­lizálva. A KISZ ceglédi városi bi­zottságán is naprakész a nyá­ri menetrend. Középiskolás építőtáborba úgy háromszáz diák megy, köztük a szak­munkástanulók is. A szak­munkás tanulóknál a szakmai táborban töltött időt a gya­korlatba beszámítják. Az épí­tőipariak Tiszakécskére, Baja környékére,--^Pécsre mennek, Politikai látásmód Propagandistakonferenciát tartott a KISZ Pest megyei Bizottsága és a Ligeti Ká­roly Politikai Képzési Köz­pont Sződligeten. A megnyi­tót követően az 1982/33-as po­litikai képzési évet értékelték a megye vezető propagandis­tái részvételével, majd a meghívottak három témában tartottak vitát, véleménycse­rét. A nemzetközi és hazai békemozgalmak időszerű kér­déseiről Ernőd Péter, a KISZ I KB osztályvezetője, a fegy- I verkezési versenyről dr. Olt­ványi Tamás, a Magyarország külpolitikai szerkesztője,, az ifjúság ideológiai, politikai tisztánlátásáról Vonsik Gyula, a Propagandista című lap fő- szerkesztője tartott vitaindító előadást. A ceglédi KISZ-bi- zottság propagandistái Király József politikai képzési 'veze­tővel vettek részt a találko­zón. Július 31-ig Bölcsődei felvételi A városi tanács egészségügyi osztálya felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akik gyermekeiket bölcsődében kí­vánják elhelyezni, hogy felvé­teli kérelmüket június 31-ig adják be a bölcsődébe, amely-, be a gyereket, felvétetni kí­vánják. A felvételhez szüksé­ges nyomtatványt a bölcsődék­ben szerezhetik be. Siófokra várják a vendég­látós szakmát tanulókat. A táborozó csoportokat fiatal ceglédi pedagógusok kísérik, ők alkotják a tábor vezetősé­gét. ' Az iskolákban a tanév vé­gén levetítik azokat a kisfil- meket, amelyeket ismeret- terjesztésre, felkészítéshez megkapott már a KISZ. városi bizottsága. A központi tájé­koztató magazin, a Hívogató már a fiatalokhoz kikerült. • Az építő, gyümölcsszedő és mezőgazdasági munkát adó ifjúsági táborokban azokat a követelményeket, amelyeket a fiatalokat fogadóktól elvár­nak, a KISZ KB magasabbra emelte. A szigorítás vonat­kozik a higiéniára, a szociális körülményekre, a munka­ruha-ellátásra, élelmezésre, szabadidős programokra egy­aránt. A középiskolás korúakat várják a hazai Express if­júsági üdülőtáborok a Bala­ton mellett és a Dunaka­nyarban. A középiskolák az igényléshez keretszámot kap­tak. A KISZ-vezetők, újonnan választott alapszervezeti tit­károk a sződligeti KISZ-tábor lakói lesznek tíz napig, öt na­pot a propagandisták, egy he­tet a középvezetők töltenek itt. Nyár végén a pedagógus KISZ-titkárokat is Szód lige­ten készítik fel. A munkás KISZ-esek egy része a balatonszárszói tur­nusban, vállalati üdülőben tölt kellemes napokat sza­badságából. Körükben nép­szerű a turizmus, sátras-háló­zsákos nyaralás, országjáró barangolás. E. K. Kutatók bőven buzgó forrósa Átlényegül a poros papírhalom \ \ Amikor még ritkábbak voltak az értekezletek, puri­tánabbak voltak a külsőségek is. Legalábbis ez derül ki abból az 1888-ban félvett leltárból, amelyet a minap láttunk. A régi városháza tanácstermének berendezési tárgyait emígyen sorolta fel: 2 tanácsasztal, zöld posztó­val, 5 festett pad, 6 fekete bőrös szék, 1 aranyos keretű olajfestmény, mely Kossuth Lajost ábrázolja, a 100-as küldöttség tablója, elnöki szék, réz csengettyű, 9 pad, ón téntatartó, őfelsége, a király, a királyné és József nádor arcképe. Egy későbbi évjáratú, 1936- os fizetési jegyzékből pontosan megtudtuk, hogy dr. Sárkány Gyula polgármesternek 919 pengő volt a havi fizetése. A képviselőtestület két évvel ké­sőbb fizetésemelést szavazott meg neki... Ugyanakkor Hor­gos István díjnok 115 pengőt kapott havonta, Molnár László végrehajtó 114 pengőt. Becses iratanyag Lehet, hogy a fentiek sokak számára érdektelen adatok, de gondolni kell a jelen és a jö­vendő történészeire, kutatóira, akik az ilyesféle írásbeli em­lékek alapján fontos megálla­pításokra juthatnak az adott korszak társadalmi és gazda­sági viszonyait illetően. Ezért van nagy eszmei értéke annak a poros papírkupacnak, amely a közelmúltban a ceglédi vá­rosháza padlásáról a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályára vándorolt. Dr. Böőr László igazgató személyesen vette gondozásba a becses anyagot, amelyet selejtezés, rendszerezés után feltárnak, és a kutatók rendelkezésére bocsátanak. De térjünk vissza még e számunkra oly fontos kincses- bánya titkaihoz. Miként vala­ha a háztartások, úgy a vá- sosok is naprakész könyvelést vezettek kiadásaikról és bevé­teleikről. A település gazdál­kodását minden mozzanatában megörökítette a költségvetést és zárszámadást tartalmazó kötetek sora. Akkora példá­nyok ezek, hogy kinyitva le­lógnának egy mai íróasztalról. Horpadt mellű, könyökvédős kishivatalnokok birkózhattak valaha velük, ám gyöngybe­tűkkel írták tele a rubrikákat. Az ínségenyhítési segélyezé­si alap 1935-ös tételeinél, a szi­gorú január havában egy-egy nincstelen neve mellett 2—5 pengős kifizetés áll. Abban az időben vagy három tucat ala­pítványt kezelt a város, köz­tük a nyomorenyhítési segély­alapot, meg a munkássegély­alapot. Az 1947-es közellátási segédkönyvben a többi között ilyen tételek szerepelnek: Haj­dú lstvánnénak a közellátási hivatal takarításáért 81 forint 80 fillér. A Hangya Szövetke­zetnek 2 kg spárgáért 32 fo­rint 52 fillér. Posta- és bélyeg­költség, a tűzoltóság és a kór­ház kiadásai maradtak ránk ebből a kötetből. A levéltár igazgatója sze­rint vannak az anyagban olyan okmányok, amelyeknek a lakosság is hasznát veszi. Miután a városi tanács, a já­rási hivatal, a bíróságok irat­anyagának jelentős része 1950- ig, más intézményeké, gazdál­kodó szerveké meg a 60-as évekig már a levéltárban van, előfordul, hogy a nyugdíjazá­sukat kérők, munkában töltött éveiket igazolandó, tőlük kér­nek hiteles írást, amelyet a nyugdíjigazgatóság elfogad. A honismereti kutatásokat folytató helytörténészek,“ a hi­vatásos kutatók egyaránt sok­féle lényeges adatot jegyez­hetnek ki az adófőkönyvekből, amelyek a . társadalomkutatás számára nélkülözhetetlenek. A felsoroltakon kívül közműve­lődési haszna is van a levél­tári anyagnak. Az intézmény sohasem zárkózik el a segít­ségnyújtás elől, ha kéréssel fordulnák hozzá. így például a közeli hónapokban az egész­ségügy fejlesztését dokumen­táló iratokat kölcsönzik egy ceglédi kiállítás céljaira. Kallódásuk veszteség A levéltár kiemelt feladata az iratmentés. Ezért van fel­ügyeleti hatásköre. Selejtezést nélküle nem hajtanak végre. Döntő szavuk van a szakem­bereknek abban, hogy mit őrizzenek meg, szolgáltassanak be a levéltárba. Sajnos, az az általános tapasztalat, hogy né­mely irományoknak nem tu­lajdonítanak túlzott jelentősé­get. Sok az oktalanul pusztu­ló, kallódó írás, pedig ennek még népgazdasági kihatása is van, de erre nem figyelnek eléggé. Vegyük például a közmű­térképeket, a mezőgazdasági szövetkezetek korábban készí­tett felméréseit a talajviszo­nyok'vizsgálatáról, a kútfúrá­sokról stb. Ha elhányják eze­ket a szakértői véleményeket, később bizony nagyobb ősz- szeggel fizethetik meg ismét. Erre is gondolni kellene. A régi szerződések megtartása kinek-kinek jól felfogott ér­deke lehetne. Ügy tűnik, még azt sem keresik, ami a sors kifürkészhetetlen szeszélyéből a levéltárban biztonságba ke­rült. Szamárfüles akták A levéltáros örök dilemma előtt áll: mit tartson meg és mit tekintsen fölöslegesnek? Az egyik oldalon a jogos és előrelátó óvatosság vezérli, hi­szen ami megmarad, annak valamikor valaki még hasznát veheti, viszont amit selejtez­nek, az nyomtalanul semmivé lesz. Másrészt viszont a gyor­san telő polcok veszélye fe­nyeget, s az a tudat, hogy a jelenlegi létszámmal 0 kellő mélységű anyagfeltárás sziszi­fuszi munka, amelynek soha­sem érnek a végére. A selejte­zés mellett szól, hogy ily mó­don lehet kiemelni a sokféle rendezetlen irat közül a való­ban értékeset. Az irattár folyamatosan gyarapodik, nemcsak anyagát, de alapterületét tekintve is. A mellette vásárolt lakóházhoz még egy épületrészt ragasztot­tak, amelyet hamarosan vas­polcok labirintusa hálóz be. Oda kerül a most begyűjtött ceglédi anyag, továbbá Pest— Pilis—Solt—Kiskun vármegye árvaszéki iratainak jelentős része. Sárgult lapú aktaköte- gek, degeszre tömött iratgyűj­tők, szamárfüles okmányok várják, hogy jöjjön egy kuta­tó, aki lefújja róluk á port. s mintegy varázsütésre feléb­redjenek Csipkerózsika ál­mukból. Tamasi Tamás Darun leng a fürdőszoba Vitis-klubok találkozója Majális, alkohol nélkül A Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat Cegléden, a Beloian­nisz utcában három, tízemeletes toronyházat épít, már áll az első, a másik kettőnek a falait húzzák. A képen: a toronydaru egy berendezett fürdőszoba-térelemet szállít épp, a helyére. Apáti-Tóth Sándor felvétele Vidám majális színhelye volt a ceglédiek kedvelt ki­rándulóhelye, a Putrisarki er­dő. Buszokon, mikrobuszo- kon érkeztek a vendégek, Pest megyéből és az ország számos távoli településéről, így például Tatáról, Sátoral­jaújhelyről is. A majálist a Kossuth Művelődési központ­ban működő és a kórház II. pszichiátriai' osztálya által patronált Vitis allcoholizmus elleni klub rendezte. Nemhogy a megyében, de az országban sem volt még ehhez hasonló. A ceglédi Vitis-klub lassan hatodik esztendeje, hogy meg­alakult. Az évek során az or­szág több más, hasonló jelle­gű klubjával “barátságot kö­töttek, a kapcsolatot igyekez­nek tartani, erősíteni, szeret­nének még jobban megismer­kedni egymás munkájával, tapasztalataival. A klubok tagjai szívből is, muszájból is az alkoholizmus meggyőzött ellenségei. A majális épp ezért szeszes italtól mentes volt, mégis mindenki — majd két­száz ember —l igen jól érezte magát. Dalra keltek, táncot roptak a hangulatfokozó pom­pás zeneszóra, kedvvel vettek részt a vidám, játékos vetél­kedőn, sportos ügyességi ver­senyen. Az esemény jelentőségére ráéreztek a város vezető tes­tületéi, minden segítséget megadtak a szervezéshez, rendezéshez. Az ÉVIG ceglé­di gyára az erdei pihenőházát kölcsönözte erre az alkalom­ra. A Kossuth Művelődési Központ jó műsort szervezett, fellépett az áfész cigányzene, kara, Zsákayék Talabér Er­zsébet és Hollay Bertalan mű­sorát kísérték. Az“ étterem konyhájának szakácsai bog­rácsban főzték a helyszínen a birka- és marhapörköltet, az egész nap nyitva tartó büfét a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat állította fel, személyenként in­gyen egy-egy üveg üdítő ital­lal vendégelték meg a Vitís- klubosokat. A jó ebédhez a nótát a művelődési központ citeraze- nekara pengette, nagy tetszést aratva. A vidám vetélkedő dí­jait a KISZ városi bizottsága ajánlotta fel s adta jó szívvel. A közgazdasági technikum táncosai fergeteges kánkán- bemutatóval lepték meg a kö­zönséget, jól sikerült a szak­munkásképzős, abonyi Madár Csaba pantomimműsora. A délutáni szalonnasütés han­gulatát Csanád László és ze­nekara emelte. Mialatt a népes vendégse­reg szórakozott, táncolt, a klubvezetők tanácskozása, gyűltek össze, amelyen részt vett Fekete János, az Alko­holizmus Elleni Országos Bi­zottság főelőadója is. A meg­beszélés lényegét dr. Kovács Sándor, a kórház II. pszi­chiátriai osztályának vezető főorvosa így összegezte: — Az együttes vélemény a látottak alapján az volt, hogy az ilyen rendezvények jók, hasznosak, be lehet építeni a klubok életébe. A találkozót ki lehet szélesíteni országos találkozóvá a jövőben, Pest megyei kezdeményezéssel. A következő, jövő esztendei ese­ményről a megyei klubbi- zo.ttság fog dönteni. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese június 8- án, szerdán délelőtt 8-tól 12-íg fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. ISSN 0133-250» (Ceglédi Hírlap) Júniusban már csomagolnak v s Sok szép vidék várja őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom