Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

1983. JÜNTUS 1., SZERDA *“"lf » xJiirUw Az édesanyák is tanulnak Az új bölcsőde első éve Júliusban lesz egy esztendeje, hogy megnyílt Tökölön a nagyközség első bölcsődéje. Nem kis beruházás volt, a költségek meghaladták a 13 millió forintot, de idősze­rűvé vált, hogy a 7300 lakosú településen, ahol sok a gyerek, a legkisebbekről is gondoskodjanak. Az épület, a berendezés minden igényt kielégít. A gépesített kony­ha, a sok liliputi méretű színes bútor és mosdó, a köz­pontilag szabályozható melegvíz, a több esztendőre ele­gendő játékkészlet akár kiállításra is beillene. Így volt ez már a megnyitás napján, amikor különös módon, alig több mint húsz apróságot írattak be a szüleik. Igaz ugyan, hogy sok bölcsőde van a megyében, de Tökölön mégis csak ez az első, és kezdetben akadtak, akik húzódoztak tőle. — A pedagógus anyukák hozták elsőként gyerekeiket, azután jöttek a többiek — em­lékszik vissza Szabó Jánosné, az intézmény vezetője, aki ko­rábban Szigetszentmiklóson dolgozott, egy lakótelepi böl­csődében. — Éreztünk elein­te egy kis idegenkedést, de az­tán a szülők elmondták egy­másnak a jó tapasztalatokat. — Nem okoz gondot, hogy túl sokan vannak? — Ez most átmeneti időszak, mert ősszel huszonhat nagy- csoportosunkat átadjuk az óvo­dának, akkor fogadjuk az új jelentkezőket. Menet közben nem tehettük ki a „telt ház” táblát, amikor a körzeti orvos nem megfelelő szociális körül­mények miatt javasolta a gye­rekek felvételét. Így kaptunk egy négyhónapos babát 'S, olyan családból, ahol nem ápolták megfelelően. Nálunk egy hónap alatt úgy kigömbö- lyödött, hogy öröm ránézni. Az sem mindegy, hogy ellátjuk az anyukákat tanácsokkal, és most már otthon is más gon­dozást kap a baba. Némi útmutatásra egyébként is szükség van, és bár hivata­losan nem indítottak anyák is­kolája kurzust, a jelek arra mutatnak, hogy sajátos for­mák között oktatják is itt a szülőket. Egy falitáblán kiírva olvas­ható az egyévesnél fiatalabb babák számára ajánlott vacso­ra és annak elkészítési módja, egyebek között a főzelék és a krumpli helyes arányának a feltüntetésével. Megfelelő mo­sószereket is javasolnak az édesanyáknak, a pelenkák és a kisruhák tisztántartásához, Gá. J. Ki vigyázzon rájuk? Nemsokára itt a nyári vakáció Hivatalos ügyben hívtam fel a kereskedelmi vállalat elő­adónőjét. Meglepetésemre egy gyerek hallózott a kagylóba, azt hittem, tévesen tárcsáz­tam, már le akartam tenni, amikor a kislány virgoncán közölte: Kapcsolom a mamát! Aztán elfojtott suttogás hal­latszott: Megmondtam, hogy ne vedd fel a telefont, ez nem játék, mindjárt hazakülde- lek. Majd hozzám szólva: El­nézést kérek, iskolaszünet van, nincs kire hagynom a lányo­mat ... Milliós gyerekhad Ez a kis sztori vakáció ide­jén szinte mindennapos, azért is jutott eszembe, mert nem­sokára itt a nyári szünet. Akinek nincs padkoptató gyermeke, az is tudja, mikor jön el a vakáció; az irodák­ban, boltokban megjelennek a stempliző, írógépet püfölő, pa­pírlapokat tele irkafirkáló kis hátramozdítók. Ilyenkor egy jószívű osztályvezető — mi mást tehet? — marad a gye­rek, ha játszik alapon tudo­másul veszi a létszámgyara­podást. Még mindig jobb így, mintha a gyerek anyja hiá­nyozna vagy ha csak testben lenne itt, mert az esze vala­hol az utcán csellengő gyere­kén jár ... Nem szülői vízió, valóban a vakáció idején sok kulcsos gyerek tölti egyedül a nap 8—10 óráját, felügyelet nélkül unatkozza, csavarogja át a nyári hónapokat. Több mint egymillió-két­százezer gyerek készül az idén Ballonba, hordóba zárt színorgia Az Anilinfesték- és Vegyianyagforgalmi Vállalat központi raktárának árukészlete 300 millió forint. A tárnoki telephely fedett és nyilt rak terein csaknem félszázezer ballon, hordó, tar­tály gyomrának színorgiája jelenti a könnyűipar festékszükségletének nagy részét. Veress Jenő felvétele is a vakációra, állandó nyári foglalkoztatásuk évről évre nem kis gondot jelent. Tavaly a nyári napközikben 64 ezer 818 tanulóra vigyáztak, a szer­vezett úttörőtáborokban 61 ezer 102 kisdobos és 173 ezer 355 úttörő, az összes általános iskolai tanulóknak 19 százalé­ka élvezhette a nyár örömeit. A SZOT-üdülőkben 29 .ezer 800 gyermek ismerhette meg az ország legszebb tájait, csaknem 10 ezren kapcsolód­tak be a népfront olvasótábor­mozgalmába. A többség a nyári napközik állandó lakója. Vannak, fő­ként falun, akiket a család munkára fog a háztájiban, kertben, műhelyben vagy szántóföldön. A munkára ne­velésnek nem a legszerencsé­sebb módja, hogy bizonyít­ványosztástól tanév kezdetéig a fizikai munka helyettesítse a sportot, a játékot, a szórako­zást, a pihenést. A másik vég­let: a magárahagyás, a gyerek azt tehet, amit akar, jóformán egész fiyáron hideg koszton tengődi át a vakációt. Minél több gyermeknek kellene eljutnia a jó, program­dús táborokba. Jó lenne, ha az idén lehetőség nyílna a szülők, egész családoik bevonására a csapattáborozásokba, ahol a felnőttek is együtt lehetnének a fiatalokkal. Több igényes szaktáborra (olvasó, alkotó stb.), vándortáborra lenne szükség. Az otthon töltött na­pokon is hasznos, értelmes programokkal kellene eltölteni a szabad időt. Cserebere Mindez nem egyedül a pe­dagógusok dolga, hanem mind­nyájunké. Elsősorban a taná­csok feladata, hogy társadal­mi, mozgalmi segítséggel irá­nyítsák, szervezzék a nyári foglalkoztatások különböző formáit, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, veszélyez­tetett gyermekekre, a nagy családokban élőkre, az állami gondozottakra, fogyatékosok­ra. Ebben a munkában a ta­nácsokkal partnerként kell, hogy összefogjanak a KISZ- szervezetek, úttörőcsapatok, a népfrontbizottságok, a szak­szervezetek, az MHSZ és más fegyveres testületek, a Vörös- kereszt, a patronáló üzemek, művelődési házak, sportegye­sületek ... Az idegenforgalmi hivata­lok, utazási irodák belföldi programjaikban egyre na­gyobb helyet adnak a családi és a gyermeküdültetésnek. A Budapest Tourist képzett pe­dagógusok és sportszakembe­rek irányításával Tatán pél­dául úszótanfolyamot szervez, a Velencei-, az Orfűi- és a Fertő tavon vitorlástábort nyit a nyáron. Zsámbékon lo­vassport-tanfolyamra várják a fiatalokat. A Camping és Ca­ravanning Club cserenyaral- tatásokat szervez városi és községi gyerekek között. Serkentően hat Ahhoz, hogy a gyermekek­nek vidám, tartalmas vakáció­ja legyen, minden erőt be kell vetni. Fontos, hogy a szülők összeegyeztessék a tábori idő­pontokat saját éves szabadsá­gukkal. Alig néhány hetünk van rá, hogy több mint egymillió gyermek nyarát élménygaz­daggá tegyük. Ne tekintsük jelentéktelen ügynek, legalább annyira fontos, mint az isko­lai oktatás. Az igazi pihenés, kikapcsolódás serkentően hat majd ősszel, az újból kezdődő tanulásra. H. A. Új vállalat Generalart Űj vállalat kezdte meg te­vékenységét: a Generalart, a Művészeti Alap szervező és kivitelező irodája, amely se­gíti a kapcsolatteremtést a képző- és iparművészek, ií- letve az ipari megrendelők között. Iparművészekből szak­értő csoportot hoz létre egy- egy épület restaurálására, és megrendelésre elbírálja a kü­lönféle munkák művészi szín­vonalát. A korábbi gyakorlat szerint néha adminisztratív, máskor szemléleti vagy egyéb okok miatt a képző- és iparművé­szek, illetve az ipari vállalatok együttműködése gyakran aka­dályokba ütközött. A Gene- ralart számon tartja a legte­hetségesebb ipari tervezőmű­vészeket, reklámfotósokat, grafikusokat, belsőépítészeket, textilművészeket, s a megren­delések alapján megszervezi munkájukat. Máris megközelí­tően 300 megrendelés érkezett az új vállalathoz. szerepcsere A z ember időnként — különö­sen langyos májusi alkonya- tokon — csak úgy sétálgat az utcán, beszívja a virágzó aká­cok illatát, és hajlik rá, hogy tisztának, áttekinthetőnek érezze maga körül a világot — mint gyer­mekkorában. Ha az illető vélet­lenül Solymáron, a Templom tér árnyas fái alatt, majd a Bajcsy- Zsilinszky utcán andalog, kísér­tésbe eshet, hogy a vidám, felsza­badult gyermekkor emlékére el­nyaljon egy fagylaltot. Miért ne tenné, hiszen ez a hűsítő édesség még mindig meglehetősen olcsó. Éppen itt egy szolid cukrászda is. Kávé, üdítők, sütemények — hir­deti a felirat. Betér hát, bár az ajtón sűrű füst tódul ki, amely nem illeszthető be pontosan a cukrászdákról alkotott tiszta és világos elképzeléseibe, de bizakodása még töretlen, az élet szépségébe vetett hite megingat­hatatlan. Beljebb lépve azonban az elkép­zelt főkötős, mosolygós lányka, vagy a kuktasapkás cukrász he­lyett egy zord asszonysággal ta­lálja szemben magát. Gyanakvásra készteti a vendégsereg is. Túl hangosak. A harsány nevetéseket szék- és pohárcsörömpölés kíséri. Leül egy üres asztalhoz, hogy ala­posabban körülnézve eloszlassa bi­zonytalanságát, de a termetes ősz amazon máris asztalánál terem, és rámordul: — Sört? Előbbi lelki békéjéből kizökken­ve, akadozóan kérdezi látogatónk: — Miért, csak az van? — Nem, van bor is, vodka is. A válasz hallatán végképp a földre érkezve, leszámol emlékei­vel, belátja, hogy korához már nem illik igazán a fagylaltnyalo- gatás, és engedelmesen alkalmaz­kodik a választékhoz. Alaposabban szemrevételezi a terepet, és ekkor végre rájön, hogy tévedés áldo­zata lett. A hűtőpultban ugyan árválkodik még néhány piskótate­kercs, de szemmel láthatóan nem ezek adják a bizonytalan rerfdel- tetésű vendéglátóipari egység leg­főbb vonzerejét. A szomszéd asz­talnál konyakot, odébb bort, a pultnál állva sört fogyasztanak a vendégek. Róza mama — így szólítják a bennfentesek — az ja a pohár jaffát, asztalra csap­egy része az abroszra loccsan. A vodkát már óvatosan teszi le. Szigorú pillantása még sötétebbé válik, mikor az immár földönjáróvá vált álmodozó megkérdezi, hogy sza­bad-e egy cukrászdában italt mér­ni. — Megvan az engedélyünk, ut­cán át palackozott jtalt árusítha­tunk. A jelenlegi állapot innen már csak egy macskaugrás. A palac­kot föl is lehet bontani. Helyben. Hogy erre a célra van külön ven­déglátó egység a faluban, a leg­közelebbi ide ötven méterre? Az igaz, de mennyivel nagyobb a ha­szon az alkoholon, mint a sütemé­nyen! A szomszéd üzemegység szintén a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat tulajdona. Első pillantás­ra az itteni helyzet is áttekinthe­tőnek látszik. Semmi inkognitó, nyíltan hirdeti a cégér: Lejtő ital­bolt. Hogy miért éppen Lejtő a neve? Talán sokan léptek már Itt arra a bizonyosra, amelyen nem lehet megállni. Ki tudja? A váratlan meglepetés azonban itt sem marad el. Amíg a törzs­vendégek a pultot támasztják, szo­lid családok érkeznek az utcai frontra. Ott ugyanis fagylaltot mérnek. Nem bent a füstben, ha­nem az utcán át. Gépből. Solymári sétálónk most döbben rá másodízben: az élet mégsem olyan világos és áttekinthető. Csak a szerepcsere okára kéne még rá­jönnie. Hamarosan az is világossá válik: hiszen mindkét üzlet szer­ződéses. Bizonyára az „egészséges versenyszellem”, a konkurrencia. Talán mindkettő bizonyítani akar­ja, hogy ért ő a másik területé­hez is. Csak: addig, míg a Lejtőből nem lesz cukrászda, ha kiegészí­tésképpen fagylaltot árusít, a cuk­rászdából egyértelműen kocsma lesz, ha engedély nélkül italt mér­nek benne. Ráadásul a haszon is adómentes. Talán jó lenne tisztázni a hely­zetet és megszüntetni a szerep­cserét. Márvány! Agnes Gombó Páli <2) obumentumob életéből Az alábbiakban újságcikkeket idézünk Minden emberségéből kivetkőzött tanárnőt vont fegyelmi eljárás alá az illetékes fel­ügyeleti hatóság. Kemény Nándorné, 43 éves, zalaszentgróti születésű tanárnő hivatásával összeegyeztethetetlen módon megpofozta (!) P. G. nyolcéves (!) tanulót. A kegyetlenül szadista tanárnő védekezé­sül (?) azt adta elő, hogy a teljesen gyermek­korú P. G. összekülönbözött egyik kis osz­tálytársával, majd amikor a tanárnő lerán- cigálta földön fekvő társáról az őt rugdaló P. G.-t, az állítólag őt — a tanárnőt — bo­kán rúgta, leköpte, majd csupán a költészet­ben használatos, illetlen szavakkal illette. Jól hangzik — de vajon védekezés-e ez? A gyerekek persze egymás között vereksze­nek és ez nem helyes, de mégiscsak minde­nekelőtt és elsősorban fiatal kiskorúak, akik valamennyien a jósággal és ártatlansággal szívükben születnek, és rajtunk, felnőtteken áll vagy bukik, milyenné alakulnak. Mi kell nekik? Mindenekelőtt jóindulat, szeretet, melegség, empátia, szimpátia, forró felnőtt­szív, amelyet gyermeki engedelmességgel vi­szonoznak. Ezt ne tudta volna az elvetemült Kemény Nándorné? Dehogynem tudta, pedagógiát ta­nult és erről diplomája (!) van. Ha ahelyett, hogy megsimogattá volna a nebuló P. G. fejét, mégis tettlegességre vetemedett, úgy ezt más nem is indokolhatja, mint netán so­káig titkolt, ám végül is felszínre szökkenő szadizmusa. Szerencsére így fogta fel ezt a fegyelmi hatóság is, amely Keménynét fel­függesztette, áthelyezéssel és prémiumelvo­nással, sőt altanárnővé való visszaminősítés­sel sújtotta. P. G. az ítélet hallatán e gyer­meki szavakkal kommentálta érzelmeit: „Ügy kellett, káposztába hús kellett!” A rendőrség hosszas, alapos és kemény elő­készítés után elfogta, kihallgatta, leleplezte és vádemelési indítvánnyal sújtotta a Marx téri galerit. Zima István 23 éves munkakerülő, Timsó Andrea 19 éves kitartott, valamint több fiatalkorú társuk megfélemlítették a bé­kés polgárokat, őket megveréssel illették, né­hány rablás, erőszakos nemi közösülés, üz­letszerű kéjelgés, illetve arra való rábírás, és még sok más vádpont írható a számlájukra. Hírmagyarázónk írja: A dolgozó lakosság minden rendű és rangú becsületes tagja csak elismeréssel fogadhatja a közrend őreinek erélyes és eredményes fellépését. Ehhez nincs is hozzáfűznivalónk. Hanem van itt egy momentum, amelyre nem lehet eléggé folyton-folyvást felfigyelni. A galerinek ugyanis kiskorú tagjai is voltak, P. G. pél­dául egyenesen gyermekkorú, hiszen csupán 13 és háromnegyed éves, az iskolából maradt ki a galeri tevékenység kedvéért. Nos, vajon az ilyen P. G.-k, az ilyen kiskorúak ellen is kemény kézzel kell fellépni, vagy társadal­munknak más álláspontot kell elfoglalnia? Bízvást mondhatjuk: velük kapcsolatban mindenekelőtt a felelősség kérdését kell fel­vetnünk. Ki a hibás abban, hogy P. G. pél­dául maga is részt vett lányok üldözésében és letiprásában, ruháik szaggatásában? Hogy meglehetős ügyességre tett szert pénztárcák elemelése terén? Hogy ahol a „nagyok” ütle­geltek, ott ő is rúgott, csípett, harapott, egy­szóval megtette, amire zsenge erejéből tel­lett. Ő maga volna a hibás? De hiszen szinte serdületlen még! Nem. A felelősek elsősor­ban a szülők: id. P. G., aki szocialista bri­gádtag létére képtelen volt otthon is szocia­lista légkört kialakítani, valamint id. P. G.- né, aki felelőtlenül három műszakos állást vállalt egy textilgyárban és ily módon hol gyermeke iskolai idejét, hol délutánját, hol éjszakáit nem képes ellenőrizni. Felelős to­vábbá az iskola, a szomszédok, az illetékes tanácstag és a tanács, a békemozgalom és mi mindnyájan, felnőttek, hiszen mennyien jár­tunk a Marx téren — még vonattal felérkező vidékiek is — és nem vettük a fáradságot, hogy kiragadjuk P. G.-t Zima István és tár­sai megrontő karmából! Egy év hathónapos börtönbüntetésre ítélte az illetékes bíróság P. G. 16 éves fiatalkorút. A vádlott bűnlistáján többrendbeli nemi erő­szak szerepelt — alkalmi rablásokkal súlyos­bítva — 13—14 éves ugyancsak fiatalkorú lá­nyok sérelmére, akiket a főváros külterüle­tein támadott meg és tepert le. Megrendítő az a cinizmus, amellyel a bíróság előtt tettét indokolta: „Ha akartak volna közösülni — mondotta —, nem kellett volna erőszakos­kodnom!” — Felmerül minden felelősen gon­dolkodó emberben a kérdés: hogyan jutha­tott idáig egy fiatalkorú? Alighanem van min elgondolkoznunk. Azt tette ' a bíróság is, amely a pszichológus véleményének helyt ad­va, ítéletében felhívta a figyelmet minden­félére. A hírhedt Segesvári úti gyermekgyilkosság ügyében ítélkezett a bíróság. Első fokon 10 éves börtönbüntetésre ítélte Puholitzky Ger­gely 18 éves munkakerülő állampolgárt, aki bestiális kegyetlenséggel megerőszakolta, majd megfojtotta S. M. 13 éves kislányt. A bíróság ítéletében tekintetbe vette, hogy Pu­holitzky Gergely a tett elkövetésekor még fiatalkorú volt. Ezt a közvéleménynek is te­kintetbe kell vennie. ____________________________ V Cs ütörtökön végrehajtották az ítéletet Pu­holitzky Gergely 26 éves alkalmi foglalkozá­sú egyénen. Mint ismeretes, Puholitzky bes­tiális kegyetlenséggel, aljas szándékból, elő­re megfontolt módon meggyilkolta és kifosz­totta a Bakos házaspárt, majd az így szerzett pénzt az általa vezetett galerivel együtt el­mulatta. Mi sem jellemzőbb a tettes szemé­lyiségére, mint az, hogy kora gyermekkora óta a legkülönbözőbb bűnökért került szem­be a törvénnyel. Utoljára mint fiatalkorú gyermekrontást és gyilkosságot követett el. Persze felmerül a kérdés: mi lesz a sorsa azoknak a fiatalkorúaknak, akiket galerijába beszervezett? Az egész társadalom felelőssé­gének kérdése merül itt fel. Például H. I. szinte még gyermekkorú, alig 14 éves, és el kell mindnyájunknak gondolkodni ezzel kap­csolatban a társadalom felelősségén, nehogy az ilyen Puholitzkyk..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom