Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
6 1fps V VClWi mf 1983. JÚNIUS 1., SZERDA TANÁCSOK Jóhiszemű jogcím nélküli személynek is kiutalható a lakás # A munkáltató csak bizonyos esetekben felel a bedolgozót ért kárért # Ha elrendelték dMfe Mikor folytathatja az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt? Olvasónk harmadmagával egy kétszobás lakásra eltartási szerződést kötött az egyedül élő özveggyel. A szerződést a tanács is jóváhagyta, minden rendben volt, amikor is az eltartott ez év elején vírusos influenza szövődményeként tüdőgyulladást kapott. Szervezete legyengült, idős kora, a gondos gyógyszerelés és -kezelés ellenére nem győzte le a betegséget és meghalt. Ahhoz, hogy a bérleti jogviszony folytatható legyen, legalább egy évi közös háztartásban lévő tényleges eltartás szükséges a szerződés jóváhagyásától. Sajnos, ez esetben éppenséggel egy hónap kellett volna még az esztendőhöz. Mi lesz most a családdal? Nem hisszük, hogy olvasónk esetében aggodalomra lenne ok. Feltétel ugyan az egy esztendei együttélés, illetve tartás, de január elsejétől nem kizárt a többszörös lakáshasználatba vételi díj megfizetése esetén a bérleti jogviszony továbbfolytatása, illetve a lakás kiutalása. Azt mondja ugyanis a jogszabály, hogy a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj kétszeresét kell fizetni, ha a tanács egyébként tanácsi bérlakásra jogosult — lakásban Visszamaradt —, jóhiszemű jogcímnélküli személynek utalja ki. Ha olvasónk kereseti, jövedelmi viszonyai egy főre számítva olyanok (2200 Ft-nál több), hogy nem lenne jogosult tanácsi bérlakásra. háromszoros díjfizetés mellett, megkaphatják a lakást. Az egyszeresnél nagyobb lakáshasználatbavételi díj fizetési kötelezettség esetén tíz évre részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Az egyszeres díjnak megfelelő összeget ilyen esetben is egyösszégben kell azonban kifizetni. Munkaviszonyban (munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozóval bedolgozói jogviszony a munkára irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával létesíthető. A bedolgozónak a további bedolgozói jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelenteni. Ajánljuk kérdező olvasóinknak, hogy az 1/1976. (L. 31.) MüM számú rendelet módosításáról szóló 8/1981. (IX. 29.) MüM-rendel- kezések idevonatkozó pasz- szusaát tanulmányozzák át. úgyszintén a szövetkezeti jogszabályok mellett a bedolgozók foglalkoztatásáról kiadott 10/1981. (IX. 29.) MüM számú rendeletet. Ami az okozott kárért való felelősséggel kapcsolatos kérdésüket illeti, a következőket tudjuk mondani. A munkáltató a vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint tartozik felelősséggel a bedolgozónak a bedolgozói jogviszony keretében okozott kárért, ha az: a) a munkáltató telephelyén következett be, valamint b) a telephelyen kívül, a munkáltató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép, eszköz hibájából következett be, illetve a kárt a munkáltató ellenőrzést, szállítást stb. végző dolgozói e tevékenységük során okozták. Azért a kárért tehát, amely M. A. olvasónkat otthon és a saját tulajdonú gépén és anyagával, illetve annak megmunkálása közben keletkezett. a munkáltató nem felel. API Ha az állam elővásárlási jogával élni kíván, meg keli vizsgálnia, hogy engedély nélküli építkezés esetén lefolytatták-e az építésügyi hatósági eljárást? örvendetes jelenség, hogy egyre kevesebb az engedély nélküli építkezés. Ennek az állampolgári fegyelem erősödésén kívül oka az is. hogy az építésügyi hatóságok egyre inkább éltek törvényadta bírságolási jogukkal, amely ma már sokkal magasabb összeg lehet, mint korábban, másrészt nem egyszer elrendelték az épület lebontását. Most olyan olvasónk kéri segítő tanácsunkat, akinek bár beépített a telke, azt beépítetlennek minősítették. l\íi lehet ennek az oka, kérdezi tőlünk. Az, és semmi más. hogy engedély nélkül építkezett és az építésügyi hatóság nyilván az épület lebontásál rendelte el, aminek olvasónk nem tett eleget. Leveléből ezt az éppenséggel nem lényegtelen dolgot kifelejtette, ezért kár volna a hatóságokban keresni a hibát. Azt tanácsoljuk, amíg nem késő. kérjen fennmaradási engedélyt. Ha annak előfeltételei megvannak és a hatóság az épület fennmaradását engedélyezi. akkor a telek beépítettnek minősül. Ilyen esetben az állam elővásárlási jogának alkalmazása során — mivel az említett területen a községrendezési tervek szerint lakások épülnek tanácsi beruházásban —. a kártalanítás összege is több lesz. Dr. M. J. Vizsga kötelező! A szesz előállításáról, forga- lombahozataláról és felhasználásáról szóló rendelet, amely magánszemélyek számára is lehetővé teszi a pálinkabérfőzést, érdeklődést keltett. Ki kaphat engedélyt? — erre vonatkozóan adott ki tájékoztatót a minisztérium, amelyben meghatározza a részletes feltételeket, Ezek szerint az arra illetékes szervek az üzemben tartási engedélyt csak akkor adhatják ki, ha a kérelmező magánszemély vizsgával rendelkezik. Az ehhez szükséges szakmai ismereteket tanfolyamon lehet megszerezni: erre azok jelentkezhetnek, akik felsőfokú, illetve középiskolai végzettséggel és egyéves szakmai gyakorlattal vagy nyolc általános iskolával és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyam háromheti elméleti és egyheti gyakorlati oktatásból áll. Hol épülhet sátortábor? Sátortábort kijelölt területeken jogi személyek létesíthetnek üdülővendégeik, illetve saját alkalmazottaik üdültetésére. Ha a kereskedelmi jelleggel üzemeltetett sátortábor megfelel a legalacsonyabb osztályú kempingekre vonatkozó követelményeknek, akkor a kempingekre érvényes szabályokat kell alkalmazni. Sátortábor céljára csak olyan terület jelölhető ki, amely legalább száz négyzetméter nagyságú, ahonnan a csapadékvíz elvezetése megoldható és ahol a talaj lejtése a 15 százalékot nem haladja meg. Gondoskodni kell a szemét fedett tárolásáról és rendszeres elszállításáról, kijelölt tűzrakás! helyről, továbbá a sátortáborban vagy annak maximum 200 méteres körzetében ivóvíz-vételi lehetőségről és 50 méteres körzeten belüli árnyékszékről. Viták a szomszédokkal Józan ész és belátás alapján 4B» Ki létesíthet bedolgozói munkaviszonyt, és milyen munkára, és az okozott kárért a munkáltató felel-e? Egyik olvasónk munkaviszonyban, a másik szövetkezeti tagsági viszonyban áll. bedolgozói munkát szeretnének vállalni, megtehetik-e ezt, kérdezik. Igen, megtehetik, de az előírt szabályokat, jogi rendelkezéseket be kell tartaniuk. Nézzük ezeket a feltett kérdések sorrendjében. Bedolgozói munkaviszonyt minden munkáltató, bedolgozói szövetkezeti tagsági viszonyt pedig a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezet létesíthet. Bedolgozóként pedig minden olyan személy foglalkoztatható. aki a munkajogi szabályok szerint munkaviszonyt, illetve szövetkezeti tagsági viszonyt létesíthet. Bedolgozói munkaviszony, illetve bedolgozói tagsági viszony olyan önállóan végezhető fizikai vagy nem fizikai munkára létesíthető. amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más meny- nyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. Olvasóink leveléből megállapítható: létesíthetnek bedolgozói jogviszonyt határozott vagy határozatlan időre, illetőleg meghatározott munka teljesítésére. A felmondási idő 15 nap. de közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. A Legfelsőbb Bíróság tanácselnökével, dr. Magyar Árpáddal beszélgetünk dolgozó- szobájában arról: mennyire jellemző ma nálunk a csip- csup ügyekben való perlekedés, a szomszédok jogvitája. A gyakorló jogász, a Legfelsőbb Bíróság tulajdoni és birtokperekkel foglalkozó tanácselnöke az olykor nagyon kis perértékű jogviták elvi fontosságát hangsúlyozza elsősorban; az a véleménye, hogy nem szabad — látatlanban — elmarasztalni az igazát kereső pereskedőt. Érthető ragaszkodás Hiszen egy birtokperben például nagy jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett jogi határ ott legyen a valóságban is más szóval: érvényesüljön a tövényesség. Másrészt érvényt kell szerezni az Országos Építésügyi Szabályzatnak, az építkezésekkel kapcsolatos tanácsi rendelkezéseknek is. S mivel például előírják: építkezni minimálisan IS méter frontszélességű telken lehet, bizony ha fél méter hiányzik belőle —, mert mondjuk a szomszédok az élősövénnyel kétfelől elcsíptek belőle 20—30 centimétert — már jogos a telek tulajdonosának a laikus számára első hallásra talán kicsinyesnek tűnő perlekedése. iTíZ NAP R ENDE LKTKI »QU A térítésmentesen rendelhető gyógyszerekről tájékoztató jelent meg az Egészségügyi Közlöny 7. számában. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről (adózás, alapképzés, támogatás stb.) kiadott összes hatályos rendelkezés együttes szövegezésben megjelent, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 9. száma tartalmaz. A vállalati igazgatók és helyetteseik kiválasztási és foglalkoztatási rendszerének fejlesztéséről irányelvet adtak ki amely az Árszabályozás és Termékforgalmazás 17. számában jelent meg. Ugyanitt találják meg az érdekeltek az állami vállalatok felügyelő bizottságairól szóló rendelkezés végrehajtásához kiadott irányelveket. A munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszerről a 101/1983. ÁBMH számú utasítás intézkedik, amely a Munkaügyi Közlöny 5. számában jelent meg. Jogos, mert neki adott esetben ezen a fél méteren múlik a nyugalma, a boldogsága; az, hogy fel tudja-e húzni telkén a családi házát. Peren kívül A problémák a gyakorlatban többnyire akkor jelentkeznek, amikor valaki építkezni akar. A telektulajdonos úgy gondolja, az adás-vételi szerződés, s az egyéb okmányok birtokában, hogy minden a legnagyobb rendben van. Így azután különösen hidegzuhanyként éri: ezért vagy azért nem kaphatja meg a nélkülözhetetlen építési engedélyt. Bármilyen nagy gonddal csinálták az új ingatlan-nyilvántartást, nyilvánvaló, hogy csúszhatott (csúszott is) bele itt-ott hiba. Nos, ezeket az illetékes földhivatal — nemcsak a bíróság, hanem az érdekelt felek kérésére is — kész rövid úton korrigálni, s ekkor már pereskedés helyett egyszerű hatósági intézkedéssé szelídül az eljárás. Gyakori eset, hogy a szomszédok annak idején megállapodtak valamiben. Tíz—húsz évig nem is volt köztük semmi vita. Azután — többnyire valami kis összezördülés miatt — egyszeriben bírókra mennének vélt igazukért. Sokkal jobb ilyenkor józan fejjel végiggondolni az ügyet, s tudomásul venni: egy szabályos megállapodást öt, tíz vagy akár húsz év múlva felülvizsgálni, megváltoztatni csak akkor lehet, ha lényegesen módosultak az egykori körülmények, s azok mára valamelyik fél számára valóban hátrányossá váltak. De az, hogy a szomszéd nem köszön, még nem ok a perlekedésre, a visszavágás maximálisan az lehet, hogy mi sem köszönünk neki. Árnyék, átnyúló lomb Kulturált, törvénytisztelő embernek mindig abból kell kiindulnia: nem szabad olyat tennie, ami szomszédja bosz- szantására, zavarására alkalmas lehet. Más dolog tehát az, hogy mennyire vagyunk beszédes viszonyban a telek-, vagy házszomszédunkkal, s megint más az, hogy jogszabályba ütköző módon senki sem törleszthet. Sok mozzanat van, amire egy rendes telek- tulajdonos ügyel. Például a bíróság lebontatta annak a háztulajdonosnak a különben teljesen szabályos toldalék- épületét, amelynek fala — zör- gős, bádogból volt, s így állandóan zavarta a telekszomszédot. Az sem jogszerű eljárás, ha valaki — csak azért, hogy a szomszéd ne láthasson át hozzá —, magas, beépített palánkkal veszi körül a telkét. Ez ugyanis mély árnyékot vet a szomszéd földjére, s így az kétségtelen anyagi kárért eredménnyel fordulhat a bírósághoz. Előfordul, hogy egy napos, csendes kis utcában valaki egy- vagy kétemeletes házat épít, s nem törődve azzal, hogy az épület árnyékától a szomszéd ház egy része soha nem jut napfényhez, ezért falai el- nedvesednek stb. Bizony ezért is kártérítés jár. A figyelmes szomszéd az építkezésnél még arra is gondol: ne vegye el a mellette levő telek tulajdonosától a szép kilátást, maradjon meg számára — az ingatlan értékét is növelő — panoráma. Mint ahogy szintén átment a köztudatba az a gyakorlat, hogy a szomszédhoz átnyúló ágat (annak kívánságára, s ha ezzel a fának életét nem veszélyeztetjük) bizony le kell vágni, illetve az árnyékolás révén őt érő hátrányért méltányos kárpótlást illik nyújtani. Talán nincs messze az idő: a szocialista együttélés szabályait kölcsönösen tiszteletben tartó emberek, szomszédok mind ritkábban fordulnak apró-cseprő vitás ügyeikkel a bírósághoz, hanem azokat — a józan ész és belátás alapján — maguk között békésen elrendezik. Újlaki László Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Ma már a termelőszövetkezetek többsége foglalkozik alaptevékenysége mellett kiegészítő tevékenységgel is. Ezek a melléküzemág néven meghonosodott kisebb-na- gyobb ipari üzemek egyáltalán nem mellékesek a szövetkezetek számára. Többségüket idejében felismert hiányok pótlására alapították, s az évek, évtizedek során jól jövedelmező ágazatokká váltak. Kár lenne tagadni, hogy a gyengébb adottságú gazdaságok meg sem élnének a kiegészítő tevékenység nélkül. Az ezekkel termelt nyereség teszi lehetővé az alaptevékenység fejlesztését, a szükséges beruházások finanszírozását és a korszerű gépek, berendezések beszerzését. Egyszóval ezek az üzemek és a különböző gazdasági társulások nem kis mértékben járulnak hozzá a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez. Lapszemlénkben ezúttal ezeknek az üzemeknek a helyzetével foglalkozó cikkekből idézünk részleteket. SAsm 1980. október ág 3 HÍRADÓ VII. évfolyam S. A Miin! SÍM Krtiiati h Vuóyir.mr Timaliulntkail lipji A szövetkezet ipari főágazatára jellemző, hogy fölfutóban van a termelése. A profiltisztítással, a hatékonyság növelésével olyan szervezeti egységet hoztak létre, amelyeknél egy-egy termék gyártásához a feltételek minden tekintetben biztosítottak. A változást új elnevezés is jelzi: a vegyesipari és szolgáltató ágazat helyett ezentúl gépipari ágazatról kell beszélni, s ez jobban ki is fejezi a valódi tevékenységet. Az ágazaton belül hat üzemet alakítottak ki, ezekben már bevált termékeket gyártanak és újakkal is bővítik a választékot. Teljesen új például az úgynevezett vegyes üzem. Itt a diósdi ipari ágazattól átkerült termékeket készítik a második negyedévtől kezdve. A fémgőzölő üzem pedig majd a második félévben kezdi meg a termelést. De ebben az üzemben kezdődik meg hamarosan a fotóamatőröknek szánt színes, nagyítógép gyártása is. Űj egység a célgép- és műszerüzem is. Egyik része különböző megrendelők számára egy-két darabos sorozatot készít célgépekből, míg a másik az ezekhez szükséges kisebb műszereket állítja elő. Az átszervezéstől többek között azt várják, hogy az ágazat tavalyi 85 millió forintos termelési értéke nagymértékben megnő. BSr a terv feszített, Általános gondot jelent a piac beszűkülése, s ezzel párhuzamosan illetve éppen ezért megugrottak a minőségi követelmények is. Jobb minőséget pedig csak korszerűbb gépekkel lehet előállítani. Ez az egész ágazatot nagymértékben érinti: az erre az évre tervezett 6—7 millió forintos beruházási keretből mindössze kétmilliót fognak megkapni. Ebből a pénzből viszont összesen két szerszámgépet lehet vásárolni. Hasonlóan nagy gond a munkaerő is. Egyre inkább éreztetik elszívó hatásukat a kisvállalkozások és gazdasági munkaközösségek. A szövetkezet gesztorsága mellett működő gazdasági társulások közül a legjelentősebb a Gumifutózó G. T., még akkor is, ha az 1981-es indulási évben a termelés nem a tervezettnek megfelelően alakult. Ma már az üzem 21 százalékos nyereségszintet ér el, ami önmagában nem rossz, de még rüindig a tervezett alatt ma~ rád. Az elképzelt 31 millió forintos árbevételből csak 29.8 millió valósult meg. Ennek oka többek között, hogy a tervszámok csak elméleti alapokra épültek a tapasztalat hiányában. A másik ok, hogy időközben — árhivatali intézkedésre — tíz százalékkal csökkenteni kellett az árakat. Rendszeres volt az alap- anyaghiány is, sőt a gyártó- eszközök sem álltak minden esetben rendelkezésre. És végül indokolatlanul magas volt a selejt aránya. Ennek okai már ismeretesek, így megvan a lehetőség a változtatásra. Az eddiginél eredményesebb termelés érdekében minél előbb be kell fejezni a kiegé* szító beruházásokat, ki kell dolgozni egy ösztönzőbb bérezési rendszert. Fel kell gyorsítani a melléktermékek más irányú hasznosítását is. A szövetkezet galvanizáló egysége kezdettől fogva nyereséges vállalkozásnak bizonyult. Olyan tevékenység ez, aminek gyártási mechanizmusa adott, s amin változtatni nem lehet. Ez nagyban befolyásolja az árképzést is, mivel a költségek más ilyen jellegű üzemekével azonosak. A munkaerőhiány sem pusztán a fóti szövetkezet üzemét sújtja, a fejlődés lehetőségeit tehát másutt kell keresni, nevezetesen az üzletfelekkel kiépített kapcsolat javításában. Az irányvonal helyesnek bizonyult, ma már stabil partnerekkel, megrendelőkkel állnak szoros kapcsolatban. Kétszáz üzem, vállalat tartozik az állandó vevők közé és mintegy száz alkalmi megrendelő is fölkeresi az üzemet. Részt vesznek például a Zsiguli- programban, az írószergyártásban is. Az üzem árbevétele évi 26—27 millió forint, ami a lehetőségek maximális kihasználását is jelenti. A galvánüzemet az üzletfelek megbízható, pontos partnernek tartják. Mindig időben és csak jó minőségű terméket szállítanak. Azért nem ilyen egyszerű minden, gondjai is vannak az üzemnek. Például a nagy fluktuáció. Nem tudják megakadályozni, hogy ne cserélődjön ki évente az állomány egyhar- mada. A magyarázat egyszerű: itt nem lehet lógni, jeszitett. kemény munkát kívánnak a dolgozóktól. Sokan úgy gondolkoznak, hogy inkább keresnek néhány száz forinttal kevesebbet, de kényelmesebb tempóban dolgoznak. Miután ezt a munkát többségében betanított műnk sok végzik, különösebb válogatási lehetőség sincsen. Talán majd segít ezen a helyzeten az új üzem fölépítése, mivel a jelenlegi rákos- palotai telephelyet rövidesen szanálják. Az új műhelyben majd lényegesen jobb körülményeket tudnak biztosítani a dolgozóknak, s talán a környezetvédelmi követelményeknek is eleget tudnak tenni. Á galvánüzem jövője tehát biztatónak látszik, s csak rajtuk múlik, megőrzik-e eddigi eredményeiket. M. N. P.
