Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
1383. JÚNIUS 29., SZERDA ELTEMETTEK DRAKGS LAJOST Mély részvéttel helyezték örök nyugalomra Drahos Lajost, a magyar munkásmozgalom régi harcosát, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagját, nyugalmazott nagykövetet kedden a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sírkertjében. A ravatalnál párt-, állami és társadalmi életünk több vezetője állt díszőrséget, s a családtagokon kívül lerótták kegyeletüket Drahos Lajos egykori harcostársai, munkatársai, barátai és tisztelői. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége, valamint a Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériuma nevében Ernszt Antal, az MSZMP KB tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára búcsúzott az elhunyttól. A család és a barátok nevében Juhász István, a munkásőrség XII. kerületi Ságvári Endre zászlóaljának parancs- nokhelyettese búcsúzott. löket. Az ülésen részt vett Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. A vitában felszólalt Nics János (Fejér m.), Novák Béla (Pest m.), Horváth Lajos (Baranya m.), Szabó Kálmán (Budapest), Gordos Péter (Fejér m.), Hajmer Imre (Komárom m.) és Szurdi István (Budapest) képviselő. Ünnepség a főiskolán Rendőrtisztik avatása Hadnagyokká, főhadnagyokká avatták kedden a Belügyminisztérium Rendőrtiszti Főiskoláján az idén végzett hallgatókat. Az ünnepség a MOM sportpályáján a Himnusz hangjaival kezdődött, ezután ismertették Horváth István belügyminiszter dísz- parancsát, amelyet fogadalomtétel követett. Ezt követően Horváth Ist- váh belügyminiszter megemlékezett a szocialista rendőrtisztképzés 35. évfordulójáról, és arról, hogy tíz évvel ezelőtt bocsátottak ki először tiszteket a Rgpdőrtiszti Főiskoláról. A végzett hallgatók nevében az évfolyamelső Gartner István rendőr főhadnagy mondott köszönetét a főiskola tanári karának .Balogh András, a MOM vezérigazgatója köszöntötte ezután az új rendőrtiszteket. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival és a hallgatók díszmenetével ért véget. Karéjban fogják körül a hegyek Néhány hektár Európa... Nem hiszem, hogy szerte a hazában van még egy olyan hangulatos szeglet, mint amilyen az Express verőcemarosi üdülőtábora. Karéjban fogják körül a hegyek, nagy fényben csupasz fehér szikla izzik a tetőn, s ha valaki felkapaszkodik rá, közelebbről a bűbájos falut, Kismarost, jobbra a Börzsöny ormait, szemben Visegrádot, az éppen kanyarodó Dunát látja. Lent a nemzetközi ifjúsági tábor: fák, bokrok, sétautak• színes házikók, csillogó kék fürdőmedence. Vöröslenek a teniszpályáik, aranysárga színt vesz a lovarda zsúpfedele. A bejáratnál színes zászlók, s egy vidámra rajzolt csibészes mosolyú fickó, jelezvén, hogy ez itt néhány hektár Európa, valamint Ázsia és Afrika ifjúságának demokratikus köztársasága. Két hét. Ennyi ideig tart az állampolgárság, az emlék azonban egy életen keresztül elkísér. A hajnali teniszcsatáké, a selymes vizű strandé, a lovas vágtáké, a leküzdött hegycsúcsoké, a diszkóban vil- lódzó fényeké. Egy lány mosolyáé, az első szerelemé. A mindenféle nyelven, akár kézzel- lábbal megvívott politikai vitáké. egy hajókirándulásé, egy örökké tartó barátságé. Az eresz alatt megtelepedő fecskéké, a hetedik X-et taposó, kaput nyitó éjszakai portás dohogásáé. Ez Verőcemaros, a béke és az ifjúság szigete. Egy olyan táboré, ahol a disszonáns hangokat elnyelik a fák, ahol mindenki egy kicsit jobb lesz önmagánál. Cs. A. Zászlók, emberek békés szomszédsácrábimAz én házam az én váram Korszerűbb konzervek készülitek Dunakeszin Jó terméknek is kel! a cégér * Kezdjük kötözködésseL A í Dunakeszi Konzervgyár 2 igazgatójának, dr. Sági Lajosnak szekrényében szebb- ^ néi-szebb, ötletesebbnél öt- $ letesebb formájú, csomagolj lású, színpompás konzer- vek, üdítők, befőttek, dzseki mek sorakoznak. Vala- ^ mennyi külföldi termék. | Egy másik vitrinben a ha- % zai. A valamennyiünk által ^ ismert szabvány literes, íél- $ literes üvegekben. S bár judom, hogy az íze, beltar- ^ talma a Dunakeszin készült ^ befőttnek sem rosszabb, £ magam is szívesebben vá- í sárolnám az előbb bemu- í látott külhonit. — Miért nem gyártunk mi is szebbet, tetszetősebbet? — Először is gyártunk. Például az átlátszó műanyag dobozkákba töltött, alumíniumfóliával lezárt gyümölcsízeket és az újdonságnak számító paprikaszószt, vagy a ketchupoka t. Ezek igazán praktikusak, gusztusosak, szeretik a vásárlók. Szívesen használnánk formaüvegeket is, csakhogy ez korántsem elhatározás kérdése. Az ország egyik legkisebb konzervgyára vagyunk. Ha előállnánk a kéréssel: gyártson nekünk az Orosházi Üveggyár formaüveget, valószínűleg nemleges választ kapnánk. Ha nem, akkor csak olyan tételről tárgyalnának velünk, amit se megfizetni, se tárolni nem tudunk. Készleteink egyébként is óriásira nőnének. S arról még nem is beszéltünk, hogy még mindig megoldatlan lenne a szabványostól eltérő, csak általunk használt üvegek bolti visszaváltása, visszaszállítása. Ta- lán-e példa jól szemlélteti, hogy a termékszerkezet-váltás korántsem könnyen megoldható követelmény. Tír év veszteség A Dunakeszi Konzervgyár mégsem ül a babérjain, eredményeik, számos új korszerű termékük bizonyítja, hogy a bűvös fogalom, a termékszerkezet-váltás nemcsak elv, de mindennapi gyakorlat munkájukban. Ahhoz azonban, hogy számot adhassunk az újról, ismerni kell a múltat is. A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár a hetvenes években a Konzervipari Vállalatok Trösztjének irányítása alatt működött; Dunakeszin, Budapesten és Mosonmagyaróváron volt egy-egy gyáregysége. A korszerűtlen technikával, elavult épületekkel rendelkező cég tíz éven keresztül veszteséges volt. Három éve, hogy a dunakeszi gyáregység önálló vállalattá alakult. A legfontosabb feladat a gazdaságtalan termékek felszámolása volt. Ennek a programnak a része a termékszerkezet-korszerűsítés, ami a gyakorlatban nem jelent mást, mint haszonnal értékesíthető termékek gyártását, feldolgozását. Folyamatosan megszüntették — az uborka kivételével — a zöldségfélék feldolgozását. Hogy miért? Valaha azért foglalkoztak ezekkel a termékekkel, mert a szomszédos településeken hatalmas kertészetekből vásárolhatták fel az alapanyagot. Napjainkra megváltozott a helyzet: a megye, nemritkán az ország másik feléről kellett idefuvarozni a paradicsomot, a sárgarépát és a többi zöldségfélét. Ma a vállalat 750 dolgozója 75 százalékban gyümölcsöt, 25 százalékban zöldséget és évi 8000 tonna száraztésztát állít elő. Leállás nélkül Mindez így leírva, talán egyszerűnek tűnik, az átállás azonban korántsem ment egyik napról a másikra. Újszerű, mindkét fél számára biztonságot garantáló kapcsolatot kellett kialakítani a termelőkkel, a munka leállítása nélkül hozzákezdeni a halaszthatatlan rekonstrukcióhoz, s olyan termékcsaládokat kikísérletezni, amelyek elnyerik a vásárlók tetszését és nyereséget is hoznak a vállalatnak. Ami a termelők és a vállalat közötti kapcsolatokat illeti, e tekintetben már jelentős sikereket ért el a dunakeszi gyár. A fóti termelőszövetkezet csonthéjas gyümölcseit már annak az együttműködési szerződésnek az eredményeként teKét jó fej. Trencsényl Zoliin felvételei Robotok és manipulátorok Automatizálás a Csepel Autóban A robottechnika elterjedése új helyzetet teremtett a világ- gazdaságban, a szakemberek valóságos ipari forradalomról beszélnek. A neves tudósokat, közgazdászokat tömörítő Római Klub jelentése szerint a technikai fejlődés és a termelés hallatlanul felgyorsult, következményei egyelőre beláthatatlanok. A vezető ipari országokban már tömegméretekben állítják munkába a manipulátorokat, a robotokat: 1981-ben Japánban 1500, az USA-ban 320», Nyugat-Európában összesen 2500 ilyen gép működött, (azóta ez a szám megsokszorozódott) az Ekonomi- cseszkaja Gazeta pedig tavaly júniusban arról tudósított, hogy akkor a Szovjetunióban mintegy ötezer ipari robot dolgozott. A KGST is elkészítette hosz- szú távú programját, amelynek értelmében 10 éven belül várhatóan 200 ezer masinát alkalmaznak majd a tagországokban. Ebben a hazai ipar is erősen érdekelt, máris több nagy vállalat jelentette be igényét robotokra, közöttük van a Csepel Autógyár is. — Hol és miért érdemes munkába állítani robotokat, és egyáltalán mit tudnak ezek. a gépek? — tudakoltuk Kovács Istvántól, a Csepel Autógyár főtechnológusától: — Gyakorlatilag minden olyan üzemben érdemes alkalmazni, ahol tömeggyártás folyik. Egy ipari robot már jelenleg is egy-három, esetleg még több munkást tud helyettesíteni, 20—40 százalékkal növeli a munka termelékenységét. Mellette szól, hogy jelentősen csökkenti az egyszerű, monoton fizikai munkát, alapos megtakarítást nyújt az anyag- és energiafelhasználásban, javítja a termékek minőségét, csökkenti a selejtet. Vagyis teljesíti mindazokat a gazdasági követelményeket, amelyeket ma a korszerű termeléssel szemben támasztanak. Természetesen mindenütt a helyi sajátosságok döntik el, hogy milyen munkafolyamatra célszerű beállítani egy ilyen gépet. Általában, és a Csepel Autógyárban is az az elsődleges szempont: ott dolgozzon, ahol leginkább szükség van rá, komoly hasznot hajtson, és lehetőleg gyorsan térüljön meg az ára. Mert a sok jó tulajdonság mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a robotok jelenleg még nagyon drágák. — A szempontok mérlegelése után végül is hogydn döntöttek? — Ügy ítéltük meg, hogy három területen: a festésnél, a hegesztésnél és az anyagmozgatásnál tudjuk a legjobban használni őket. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy az utóbbi milyen nehéz fizikai munka. Ezt akarjuk csökkenteni a manipulátorok segítségével, amelyek tulajdonképpen szintén robotok, csak azoknak egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó változatai. Az adagoló manipulátor emberi kéz érintése nélkül szolgálja ki anyaggal a sorban elhelyezett gépeket, majd leveszi a készterméket is. A termelékenység jelentős növelését érhetjük el vele. — Mikor kezdenek dolgozni az első robotok a Csepel Autóban? — Szeretnénk, ha már az idén, vagy legkésőbb jövőre munkába állnának. Ez a tárgyalások és a behozatali engedélyek függvénye is. Több céggel vagyunk kapcsolatban: svájci, amerikai, japán, bolgár és csehszlovák ajánlatokat kaptunk. Szocialista partnereinkkel jóval előnyösebb volna üzletet kötni, hiszen ezek a gépek olcsóbbak — és még központi támogatást is kaphatunk — ám nem vetünk el más megoldást sem. A robotokkal szembeni elvárásainkat pontosan megfogalmaztuk, s attól vásárolunk majd, aki ezeket teljesíteni tudja. Kövess László lepítette,. amely a gyárnak és a közös gazdaságnak egyaránt garantálja a biztonságos értékesítést és nyersanyagellátást. A következő lépés a gazdasági társulás létrehozása, melynek nyomán a gyárban úgynevezett aszeptikus módszerrel lehet tartósítani a gyümölcsöket. Hasonló gazdasági társulás eredményeként valósul meg idén a gödi Dunamenti Tsz- ben a pasztőrözött tojáslé- gyártás, mellyel a korábbi minőségi kifogásokat okozó tojásport váltják fel száraztészta üzemükben. Együtt a termelőkkel Az együttműködés lehetőségeit a gyár igazgatója szerint még korántsem merítették ki. A legújabb szerződések alapján már olyan gyümölcsfajtákat telepítenek a termelők, amelyek kifejezetten konzervipari feldolgozásra valók. Több tsz-szel sikerült megállapodni, hogy szezonban, gyümöicsérés idején, amikor a gyárban a legtöbb munka van, a gazdaság magára vállalja az előfél- dolgozást. Közben a gyáron belül fa előreléptek. Tavaly elkezdődött a több, mint 208 millió forintos rekonstrukció. Kétezer négyzetméteres gyártócsarnok és 300 vagonos raktár épül, egy sor korszerű gyártóberendezést vásárolnak. A második ütemben készül el a már említett aszeptikus gyümölcs- feldolgozó üzem. A beruházás határideje 1985. július 31. — Szó esett már új termér kékről, a ketchupokról, az eldobható csomagolású gyümölcsízekről. Egyelőre nem aratott ilyen sikert a diabetikus termékcsalád. Gyanúnk szerint azért nem, mert nálunk sokan azt hiszik, hogy ez a cukorszegény befőtt csa« betegeknek való. Nos, ez téve- dés, mi azt szeretnénk, ha mindazok körében elterjednének ezek a gyümölcsök, a«.ik vigyáznak aZ alakjukra, tartana k. a fölösleges kilóktól. Úgy látszik a jó terméknek is kell cégér, ezért két reklámfilmben népszerűsítjük a diabetikus termékcsaládot, s a. közeljövőben a tv Főzőcske műsorában tésztáinkat is bemutatjuk. Tisztes haszonnal Jó néhány ötleten most dolgoznak a szakemberek. Így például törik a fejüket, az eldobható műanyag palackba töltött gyümölcslevek gyártásán. Látszik-e már eredménye a termékszerkezet korszerűsítésének? A gazdasági eredmények önmagukért beszélnek. A sok éven át tartó veszteséges termelés után már tisztes haszonnal zárták a múlt évet. S a vállalat szakemberei szerint bőven akad még jó ötlet, kihasználatlan tartalék. Csulák András Itt mindig jó a fogás A szigetszentmiklósl „HAL-INNO” Haltermclési Agrár Közős Vállalat 3,6 hektáron folytat ketreces haltenyésztést. Évente mintegy 80—100 tonna halat nevelnek, amely a fővárosi piacokra kerül. Feladatuk emellett a haltenyésztési gépek fejlesztése is. i Bognár József elnökletével kedden ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és Pullai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese időszerű gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási kérdésekről tájékoztatta a képviseQrszággyűlési bizottság iiiéss Gazdasági kérdések
