Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. JÜNTTJS 29.. SZERDA

A középkor zenéje történelmi környezetben

Koncertek Vácrátóttól Visegrádig

Mozart-muzsikát Idézett vácrátóti évadnyitó hangversenyén szombaton a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A hely varázsa — árnyas fák között, a kastély teraszán — igazolta a szerzőválasztást, hiszen az

az önfeledt muzsikálás, amely a sziporkázóan szellemes zenei ötletek mellett a tragikumot sem nélkülözte, Vácrátó- tot is alkalmassá tette a szimfonikus műfaj befogadására.

Vérbő Mozartot hallottunk

Bevezetésként a kétszázas Köchel-jegyzékszámot viselő C-dúr szimfónia csendült fel. Hangneme jelentős mondanivaló közlésére figyelmeztet. Meghatározóak saroktételei; Mozart ellentétpárokon keresztül teremt konfliktusokat, majd ebben a katartikus állapotban a lassú tétel és az elmaradhatatlan Menüett a könnyedebb, de itt is átélt muzsikát állítja reflektorfénybe. A miskolci szimfonikusok a meghittségre, a visszafogottságra helyezték a hangsúlyt Szabadtéren másként viselkedik a hang, mint bármilyen teremben. Szétfolyik, elülam a fák között, a hangcsatornák hiányában nincsen semmi, ami irányítsa. Eltekintve a karmester két oldalán helyet foglaló magas- és mélyvonós csoport, valamint a fúvósok egy-két pontatlan belépésétől, azért vérbö Mozartot hallottunk.

Friedrich Adám, a 447-es jelzésszámú Esz-dúr kürtver- seny szólistájaként jeleskedett ezután. Mozart négy kürtversenyt írt, közülük a most megszólaltatott állítja a legnagyobb követelmény elé játékosát. Friedrich kiirthangja rendkívül érzékeny, ezért erőteljesebben kellett fújnia, hogy a szabadtéren egységesnek tűnjék előadása. Ez maradéktalanul sikerült is neki. Különösen a második tétel érzelemgazdag románca volt bársonyosan szívhez szóló, míg a harmadik a vadászatok elementáris hangulatát idézte, »alaktalanul tiszta pompával.

Az együttes a kíséretet elsőrangúan látta el. Valójában ekkor melegedtek bele a játékba, s alkalmazkodtak a szabadtér követelményeihez. A koncertet megkoronázó B-dúr szimfónia (K. 319.) természet- idézeteivel különösen illett a botanikus kerthez: a közbecsi csergő madarak, mintha a mű tartozékai lettek volna. Az együttes fegyelme, betanítójuk

és karmesterük példás irányító munkája ebben érződött leginkább. Mura Péter remek együttest formált a ' miskolciakból. Készségesen olvasnak a kezéről, szándékait megértik. Kifejezési skálájuk igen széles, az instrukcióknak maradéktalanul eleget tesznek, öröm volt őket hallani, játékukat megelőző , hírnevüket öregbítették Vácrátóton is.

Régi muzsika újabb reneszánsza

Visegrádon a középkor zenéje csendült fel vasárnap délelőtt a királyi palotában. A magyar hangversenygyakorlat bevett szokásaitól eltérve pár fiatal arra vállalkozott, hogy elfeledett vagy mellőzött zenéket tolmácsoljon. Előadásuk autentikusságához nem fér kétség. A Martos László vezette Machaut-együttes a kora gótikától a kora reneszánszig bebarangolta Franciaországot, Angliát, Németföldre is ellátogattak, s a korabeli Magyarországot sem hagyták ki.

A régi zenének újabban ko* moly reneszánsza bontakozik ki. Egyre másra jelennek meg a zenei szakkönyvek, az előadók igyekezetének támogatására. Ezek közül kimagaslik Peter Gtilke munkássága, aki megállapította, hogy a középkor zenéjének a befogadási módját döntően meghatározza a történelmi távolság, hiszen az ezzel járó rokonszenvet vagy idegenkedést az akkori alkotók nem érezhették. Vagyis: a zenét csak zenéléssel lehet megidézni, s ezért az óhajtott objektivitás nehezebben érhető el, mint más művészeteknél.

Zenetörténeti idézetek helyett most csak arra szorítkozunk, hogy ebben a történelmi környezetben valóban történelmi darabokat hallhatott a közönség. Tizenharmadik századi motet-kat, részleteket a worcesteri és a kassai kódexből, Perötinus műveit, Lan- dino-ballatákat, Dunstable- és Dufay-miserészleteket, Binchois-chansonokat A művekhez — szerzői csoportosítás szerint — magyarázat is fűződött.

Ami a hangzó anyagot illeti: rendkívül változatos volt a műsorösszeállítás. Az egyMOZIMŰSOR

■fCNIUS 30-TOL JÜLIUS t-IG

ABONY

30—Z: Hét meréfz kaszkadőr 3: Majmok bolygója*

4—3: Hatásvadászok*

BUDAÖRS

30—3: A karatézó Cobra visszatér**

3: A fekete varázsló ajándéka (du.)

CEGLED, Kamaraterem

30—0: Peti és a barométer (du.)

Kramer kontra Kramer* (este)

CEGLED, Szabadság

30—3: Gyermekek a Kék-tó hegyéről (du.) őrizetbe vétel** (este) 4—4: Atlantic City*

DABAS

30—1: Konvoj*

Z—3: Szuperexpressz*

4: Az „I” akció

DUNAKESZI, Vörös Csillag

30—3: A profi**

2— 3: Rákóczi hadnagya (du.) 4—5: Vérszerzödés*

DUNAHARASZTI

30—1: A szénbányász lánya

3— 3: A profi**

3: Szegény gazdagok (du.)

4— S: Konvoj*

ÉRD

30—3: Dutyi-dili 4—3: A profi**

FÓT

30: Morfium

1—3: Tamás bátya kunyhója I—n.

GÖDÖLLŐ

30—3: Egy szoknya, egy nadrág 4—3: Szabadlábon Velencében

GYAl

30—5: A Keresztaoa I—H. (3.)** 3: Egy kis indián (du.) LEÁNYFALU. Kertmoxi

30—3: Ben Hur I—n.

4—6: Dutyi-dili

MONOR

30—1: Hatásvadászok*

3: A hétszáz éves titok 3—3: A névtelen vár (du.)

3— 5: Hét merész kaszkadőr

MONOR. Kertmozi

30—1: Várlak Nálad vacsorára* Z—3: Koncert

4— 5: Ez Amerika**

NAGYKÖRÖS, Arany Jónál

30—3: Atlantic City*

4—6: őrizetbe vétel**

NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi

30—6: Flep, a róka (du.)

30—3: A bűn története 1—n.**

(este)

4—4: Fokhagyma és ananász

(este)

NAGYKÁTA

SÓ—3: Meztelen bosszú*«

3: Szeleburdi csalód (du.) 4—5» Istenke teremtményei* PILISVOROSVAR 30—1: Hatásvadászok*

3—4: A seriff és az idegenek POMAZ

30—1: Talpig olajban

3— 3: A 34-es gyors 4: Üldözök**

RÁCKEVE

30—l: Seriff az égből 2—3: A szénbányász lánya 3: Tündér Lala (du.)

4— 5: Egy szoknya, egy nadrág

SZENTENDRE

30—3: Dutyi-dili 4—6: Ben Hur I—IX.

SZENTENDRE. Autós kertmosi

30—6: Jézus Krisztus Szupersztár

SZIGET SZENTMIKLÓS

30—1: A profi**

2— 3: A XX. század kalózai

(du.)

Sugarlandl hajtóvadászat* (este)

4—5: A szénbányász lánya

TAPIÓSZELE

30—1: Vérszerzödés*

3— 3: Istenke teremtményei*

4: Morfium

VÁC, Madách Imre 30—6: Óz, a csodák csodája (du.)

A karatéző Cobra visszatér** (este)

VÁC, Kertmozi

30—3: Egy szoknya, egy nadrág

4— 6: ... és megint dühbe

Jövünk

ses

VECSÉS

1—3: A hatodik halálraítélt 3: Szegény Dzsonl és Arnika (du.)

4—6: Dutyi-dili VERSES. Kertmozi 30—1: KoJak Budanesten 3—6: Seriff az égből

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•* csak 16 éven felülieknek.

órás program nemcsak kuriózumot jelentett, hajnem jelenlétét is példázott a középkor zenéjében. A Machaut-együttes igényesen muzsikál. Munkájuknak még az elején tartanak, Bizonyos romantikus előadási ragadványokat valószínűleg levetkőznek a későbbiek során, hangzásuk is kiegyenlítettebb lesz majd.

A hangverseny úgy fejeződött be, hogy szívesen vettük volna: folytathatnánk is. Megérintett bennünket egy qlyan kultúra szele, amelynek az irodalmáról, képzőművészetéről jóval többet tudunk, mint a zenéjéről. A felhangzó múlt talán többeket újabb felfedezésre csábít. Ezt köszönhetjük meg Meszéna Beá ta (ének). Varga Ferenc (hegedű) Gyetvai Mária, Nagy Sándor (mélyhegedű). Bánfai Erzsébet (gordonka), Gajáry Erika (gitár, ütőhangszerek), Arnóth Balázs (fagott) játéká' nak.

M. Zs.

Kiállítótér me kből

Új művek az Ernst Múzeumban

y Az Ernst Múzeumban Július J 17-ig tekinthető meg az 1982- j es állami vásárlásokat bemu- í tató reprezentatív kiállítás.

A régi, nagy hagyományokkal rendelkező Ernst Múzeum jó hétévi pihenő és szünet után újjáéledt. A rekonstrukció a belső teret illetően sikeres, egyszerű, áttekinthető, nagyvonalú az épület. Jó elgondolás, hogy a megújulás utáni első kiállítás összegezi az 1982-es állami vásárlásokat.

Értékek

Képzőművészetünk új termése biztató értékeket tár fel. Ügy tűnik, hogy a fejlődés üteme és mennyisége is megnyugtató. Az a tény, hogy csaknem négyszáz festő, szobrász, grafikus, iparművész több mint ötszáz alkotása ítéltetett méltónak arra, hogy közgyűjteményekbe kerüljön, jelzi a színvonal általános és szívós emelkedését, mely nem a vásárlás intenzitásán, hanem az értékek születésén alapul.

Képző- és iparművészetünk erőállapota, ha nem is rendkívüli, de felfelé ívelően jó. Sok irányban, több műfajban is hat. A figyelem jele az is, hogy az állam, mint mecénás, egyre inkább a legjobbat, képviselő műveket értékeli, s így az alkotókat még nagyobb erőfeszítésre sarkallja. A kiállítás rendezőjének, Kovács Bélának ezúttal nem volt nehéz dolga, hiszen a jó

Patikaberendezés, értékes leletek

Múlt üzen a tárgyakban

Pécs első —a nagyközönség által is igénybe vehető — patikáját 1697-ben nyitották Seitz János tábori gyógyszerész jóvoltából. Ez később 1851-ben a Sipőcz dinasztia tulajdonába került. A történelmi belváros területén levő védett patika pénztárasztalának díszítő virágmintás kerámiabetéteit és a patikában álló Szerecsen-kutat a pécsi Zsolnay Porcelángyárban restaurálták. Az élő múzeumot sok turista is meglátogatja.

művek tömkelegéből kellett kiválasztania és értelmes rendbe állítani a valóban legjobbakat.

Általánosságban annyit jegyezhetünk meg, hogy az állami vásárlás rendben történt, .volt mit válogatni művészeti életünk 1982-es sokszínű terméséből. A geometrikus, absztrakt irányzatok méltó változatokat vonultatnak fel, a szimbolikus, realista, költői csoportok szintén. Bak Imre konstruktív jele mellett nem zavaró Kurucz D. István hortobágyi tája. Azt is mondhatnánk, hogy kiegészítik egymást, miként a teljességet közösen közelíti meg együtt Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Baska József, Barabás Márton, Szurcsik János, Vecsési Sándor, Patay László, Fóth Ernő, Szűts Miklós.

Hol van már az 1960-as neuralgia, az a kínlódó útkeresés, hogy merre és hogyan tovább? Gyakorlattá vált a különböző elképzelések szabad röptéje. Mindenki számára nyitott az út, hogy előrelendítse a közösség ügyét.

Tiszacsegén egy bekötőút építése során késő bronzkori — a gávai kultúrához tartozó — úgynevezett gödörleletet tártak fel a Déry Múzeum munkatársai Máté Mária régész vezetésével. A múzeum szakemberei Debrecenben befejezték a leletek restaurálását.

és Cs. Kovács László alkotása. A kísérletező bátorságot és szuverenitást sugallja Gyur- csek Ferenc, Katona Katalin, Szemethy Imre, Geszler Mária, Lessenyei Márta, Lugossy Mária.

Hiányérzet

Nem hallgathatjuk el hiányérzetünket, hogy elmaradt a seregszemle megnyitója, s. a katalógusban nem találunk egyetlen képet sem. Túlzott egyszerűsítés ez ugyanúgy, mint az is, hogy á Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban hol van büfé, hol nincs — egyszóval akadozik a háttérszolgáltatás.

Losonci Miklós

Inspiráció

Vannak kiemelkedő mozzanatok, amelyek joggal keltenek meglepetést, hiszen önmagához mérve is megújulást jelez Baksa József, Gerzson Pál, Csík István, Fóth Ernő. Űj áramlatokat kezdeményez Szűts Miklós, Vali Dezső, Kárpáti Tamás, Bikácsi Daniella, Kudász Emese. Stabil mértéket jelent Óvári László, Vecsési Sándor és Patay László művészete. És jönnek a fiatalok is: Tóig Molnár Zoltán, Zrínyifalvy Gábor, Barabás Márton nincs híjával az új képi eszközöknek és megoldásoknak, leleményes probléma- felvetéseknek.

Megjegyzendő azonban, hogy grafikánk, mely mindig szükségszerűen a' legbátrabb neo- logizmusokat tartalmazta, most éppen ebben a feladatában fáradt el, miközben az általános műgond és a rajzi vonalvezetés tisztessége változatlanul jellemzi. Éremművészetünk, kisplasztikánk és iparművészetünk megszokott színvonalát mutatja fel. Ebből a körből is kiemelkedik két Kodály-fej: Benedek György

Július 1-én nyílik

Néprajzi tábor

Nyolcadszor szervez román néprajzi tábort a Békés megyei múzeumi szervezet és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. A néprajz iránt érdeklődő nemzetiségi fiatalok ezúttal a Csong- rád megyei Magyarcsanád népi ihagyományvilágával ismerkednek. A július elsején nyíló egyhetes tábor munkájában a gyűjtés mellett a néprajztudomány alapkérdéseiről tájékozódhatnak a fiatalok: jeles anyaországi és hazai kutatók tartanak nekik előadásokat.

Magyarcsanádon, az egyetlen olyan Csongrád megyei faluban, amelyben románok is élnek, a kétezerkétszáz lakosból ötszáz a román, s körülbelül ugyanennyi a szerb nemzetiségű. A magyarcsanád! gyűjtés sajátossága, hogy az ifjú kutatók megismerhetik és feltárhatják az együtt élőpem- zetiségek hagyományainak kölcsönhatása nyomán kialakult különleges román népi műveltséget, amelyre különösen a szerb hatott, lévén mindkét nemzetiség görögkeleti vallású.

A magyarcsanád! táborozás résztvevői elsősorban a tárgyi néprajz feltérképezését kapják feladatul, de a szellemi hagyományokat is gyűjteni fogják.

Rádiófigyelő'

168 ÓRA. Ha jól értettem, a nudisták megverettek. Legalábbis erre utalt a rádió 168 óra című politikai magazinjának riportja, amelyben arról volt szó, hogy néhány napja valamelyik délegyházi tó mellett a hatóságok és a meztelenül fürdőzők között összetűzésre került sor. S ez számomra magyarra fordítva nem jelenthet mást, mint hogy a fürdőruhát nélkülöző, barnára sült fenekeken csattant a gumibot.

Szenzációt ígért beharango- zójában a szerkesztőség, s valóban érdekes riportot kapott a hallgató. Mert ugyebár milyen jót is lehet azon mosolyogni, ha elképzeljük, hogy riadt, meztelen sokaságot kerget valamely magas hivatal.

Mégsem látom olyan vidámnak a képet, ha arra gondolok, hogy évek óta nem va gyünk képesek megbirkózni a nudizmus jelenségével. Miniszteri rendelet ajánlja, javasolja, hogy legyenek hazánkban is nudistatelepek, hiszen ez egyfelől igen jó vendégcsalogató, másrészt polgártársaink egy része is ragaszkodik a ruhátlan napfürdőzéshez. Miért is ne tennék? A légynek se ártanak vele.

Akkor hogyan is kerülhet sor ilyen botrányos jelenetekre? A nudisták alakuló szövetségének vezetője szerint helyi kezdeményezésről van szó, álszönt, prűd emberek bosszújáról. A kavicsbánya vállalat Igazgatója szerint a rendőri fellépésre nem a meztelenség miatt került sor, hanem a veszélyes, tiltott helyen fürdőzőket kellett — akár erőszakkal is — eltávolítani.

Nem feladatunk, hogy a vitában mi tegyünk igazságot De az tény, hogy a nudizmusban igen jó üzleti lehetőségek rejlenek, nagy kár, hogy nem élünk velük. Az sem tagadható, hogy a délegyhézi tavak hasznosításáról is gondoskodni kellene már. S végül a műsor készítőivel együtt abban is biztos vagyok, hogy a meztelenséggel kapcsolatos véleménykülönbségek tisztázásának nem a legjobb eszköze a gumibot

VOLT, LESZ. A rádiózás elmúlt évtizedeiben olyan hatalmas anyag gyűlt össze a magyar s a külföldi szalagtárakban, amelyek egyaránt Izgalmas anyagként szolgálhatnak a történésznek, a művészetek kutatóinak is. De szerencsés válogatás és szerkesztés után igazi élményt nyújthatnak ezek a szalagok a hallgatónak is. Ezt bizonyította Tóth Gabriella műsora, melyben ismét igazi rádiós csemegéknek voltunk fültanúi.

A közelmúltban elhunyt Romhányi József vallott életműve egy már-már klasszikusnak nevezhető részéről, a rajzfilmek szövegkönyveinek születéséről. Németh László hangját hallottuk az alkotói műhely titkairól és az irodalomtörténetbe is bevonult saivkódi házról. Maria Callas énekelt áriát, ám azt is megtudtuk, hogy felfedezésében természetesen nekünk, magyaroknak is részünk van.

Apró jegyzetek, riportok, visszaemlékezések tették az értékes hanganyagokét) túl is érdekessé ezt az egy órát.

Csulák András