Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
xMfao 1983. JÜNIUS 29., SZERDA Tanácskozás a szovjet fővárosban Vendégünk Bülend Ulusu BÜlcnd Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke 1923-ban született Isztambulban. A haditengerészeti tisztiiskolán 1942-ben fejezte be tanulmányait, majd 1952-ben a haditengerészeti akadémián végzett. 1954-ben parancsnokká, majd 1957- ben kapitánnyá nevezték ki. Számos posztot töltött be különféle rangokban a török haditengerészetnél. Sorhajókapitánnyá 1960-ban nevezték ki, majd két évig a földközi-tengeri szövetséges erők parancsnoka volt Máltán. A torpedóromboló-flotta parancsnokságát bízták rá 1964- ben, s a tengerészet hadműveleti főnöke és az aknavetőflotta parancsnoka volt. Ellentengernagy 1967-től, 1970-ben al- tengernaggyá és aa északi tengeti flotta parancsnokává majd vezérkari főnökké, a török hadiflotta parancsnokává nevezték ki. A tengernagyi rangot 1971-ben kapta meg és egy évre tagja lett a legfelső katonai tanácsnak, 1975 augusztusától 2 évig a nemzetvédelmi minisztérium tanácsosa, 1977- től 1980-ig a török haditengerészet főparancsnoka volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. 1980. szeptember 21-től a Török Köztársaság miniszterelnöke. Az ENS2-főtitkár nyilatkozata Kezdődjön alkotó párbeszéd Hazaérkezett a magyar küldöttség Erőfeszítések a válság megadására Bekaa-völgyi összecsapások letti intézkedések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd és tartós békét. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen, e£yre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték törekvésüket, hogy minden területen jobb. szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással, leküz- dik korábbi szembenállásukat, és törekednek egymás jobb megértésére. E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más országokkal. Felszólítják az összes európai államot: tegyenek meg mindent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért. változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt annak érdekében, hogy népeik előrehaladjanak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész világom békesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordulnak az Észak-Atlanti Szövetség szervezetének tagállamaihoz, a világ összes országához: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alakulásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő államok készek egyesíteni erőfeszítéseiket valamennyi országgal — függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől —, és mindenkivel, á'ki a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedésekért lép fel, amelyek megakadályozzák a legrosszabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Központi Bizottság titkárai, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár, Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (Folytatás az 1. oldalrőlJ A találkozó résztvevői arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugalmasságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilárdítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, ellenséges kampányokat folytatnak a szocialista országok ellen és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzák. A Világ különböző térségeiben meglevő háborús feszültség- gócok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak és újak keletkeznek, nő annak a veszélye, hogy ezek kiszélesednek. Számos független állam ellen folyik hadüzenet nélküli háború, erősödik a nemzeti érdekektől idegen külföldi katonai jelenlét Az új világgazdasági rend megteremtésének igazságos követelése elutasításra talál, tovább mélyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között £ politika merőben ellentétes Európa és az egész világ népeinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg 4 személyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéshez való jogának biztosítását követelő háborúellenes tömegmozgalmakban, a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban és az olyan nemzetközi találkozón, mint a Békéért és az életért, a nukleáris háború ellen elnevezéssel nemrég Prágában megtartott világfórum. ' A találkozó résztvevőinek Véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvényes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versenynyel és mindenfajta katonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világproblémát — beleértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intézkedésekbe van szükség, amelyek csökkentik a háború veszélyét és az államközi kapcsolatok javulása, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulását. . Á találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent iheg kell tenni e rendkívül fontos célok megvalósításáért, a béke, a civilizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. :E tekintetben az a legfontosabb, hogy az európai kontinensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció vészéivé. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítására törekszenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapodás elérésére van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését, és előirányozná az Európában lévő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése. ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembevételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. A találkozó résztvevői teljes mértékben támogatják a már létező közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek igazságos csökkentését célzó szovjet javaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyalásokon ebben az évben megállapodás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat Európába, és csökkentik a már meglévő közép- hatótávolságú eszközöket. E megállapodás a mindkét fél számára elfogadható javaslatokon alapulna. Meggyőződésük, h0gy ha mindkét fél szigorúan betartja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, akkor a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhatnak, és elérhető lesz a világbékét szolgáld, kölcsönösen elfogadható megállapodás. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdődjenek bármilyen fegyverfajta világűrbe!! elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza ki- terjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdekében szükséges: — Valamennyi nukleáris hatalom — mindenekelőtt a Szovjetunió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztása, — azon nukleáris hatalmak kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. A találkozón részt vevő államok újból felhívással fordulnak a NATO tagállamai-1 hoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat olyan megállapodásról, miszerint 1984. január 1-től kezdődően befagyasztják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konkrét lépéseket tesznek tényleges, kölcsönös csökkentésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségleteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségleteit is. Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra talál a NATO-ál- lamoknál. Ugyancsak elvárják a NATO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A találkozón résztvevő államok ismételten síkraszáll- n.ak azon javaslatok megvalósításáért. hogy Észak-Európá- ban, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekből tárgyaljénak. Hangsúlyozták annak jelentőségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek ~ha jának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politikájának megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet javításának döntésre érett kérdéseiben konkrét megállapodások szülessenek, maximális erőfeszítések, érdemi, jó légkörű tárgyalások és olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik a kedvező heiyzet kialakulását a tárgyalásokon való előrehaladáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lépésektől. A találkozón képviselt államok ismételten, nyomatékosan megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének kiszélesítéséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosulás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek saját szövetségük tevékenységi körének kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő államok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi álláspontjukat, hogy napjaink Európájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt államok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását Határozott -meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozása, csökkentése és megsemmisítése, az általános és teljes leszereléshez vezető, szigorú nemzetközi ellenőrzés melKedden a késő délutáni órákban hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozóján. < A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Keddre virradóra — Jasszer Arafat Szíriából történt kiutasítása óta először — újabb fegyveres konfliktus robbant ki az El Fatah palesztin gerillaszervezet két szárnya között a szíriai ellenőrzés alatt álló. kelet-libanoni Bekaa-völgyben. A bejrúti állami rádió beszámolója szerint az Abu Mussza ezredes vezette lázadók elfoglalták az Arafathoz hű erők három állását és több foglyot is ejtettek. Az összecsapásnak három halottja volt. Kedden a déli órákban — rövid szünet után — ismét fellángoltak a harcok a Sturából Damaszkuszba vezető út mentén. A lázadójc oldalán a népi front Palesztina felszabadításáért főparancsnokság elnevezésű szervezet harckocsikkal megerősített egységei is támadásba lendültek Arafat hívei ellen. Szaúd-Arábia sajnálatosnak minősítette a Palesztin Ellenállási Mozgalom soraiban végbemenő fejleményeket és felszólította az arab államokat, hogy tegyenek intenzív erőfeszítéseket a palesztin válság megoldására, az egység helyreállítására. A Fahd király elnökletével ülésező kormány közleménye megerősítette, hogy Szaúd- Arábia támogatja a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének tekintett PFSZ-t. ROBBANÁS történt ked-' d&n hajnalban Johannesburg egyik külvárosában, ahol a dél-afrikai belügyminisztérium irodái vannak. Az anyagi kár jelentős. A rendőrség szerint a robbanást két pokolgép okozta. ÜJABB KÍSÉRLETET haj tottaik végre Tomahawk típusú rakétával a Csendes-óceán térségében — jelentette be az amerikai haditengerészeti erők szóvivője. A tengeralattjáróról felbocsátott rakéta a 160 kilométer távolságban kijelölt célba talált. CORNELIUS DE JAGER holland tábornok július elsejétől átveszi a NATO katona bizottságának elnöki tisztét a Kívánatos volna, ha Jurij Andropov és Ronald Reagan a közeljövőben találkoznék — jelentette ki Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az NDK televíziójának adott interjújában. A főtitkár hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a Varsói Szerződés tagállamainak a fegyverkezési hajsza megállítására tett kezdeményezéseit. „Ügy vélem — mondotta —, hogy a nyugati országoknak igen gondosan kellene megvizsgálniuk a Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi kezdeményezését.” Mind Reagan amerikai elRendkívül súlyosnak nevezte a fejlődő országok jelenlegi mezőgazdasági helyzetét Javier Perez de CfiellarENSZ-főtít- kár a .Világélelmezési Tanács (WFC) miniszteri értekezletéhez intézett üzenetében. Michel Rocard francia mező- gazdasági miniszter szerint a világ élelmiszerellátása egyensúlyának szempontjából kedvezőtlen, ha a legfőbb szállító szerepét egyetlen országnak engedik át. Megfigyelők szerint a francia mezőgazdaság felelőse az előkészületben levő amerikai élelmiszersegélyprogramra célzott, amelyet Párizsban az agrárszubvenció és dömping egyik álcázott formájának tartanak. Goukouni Oueddei volt csádi elnök csapatai folytatják előrenyomulásukat dél-keleti irányban, miközben Franciaország megkezdte az előkészületeket arra, hogy légi úton — egyelőre 35 tonna — katonai felszerelést szállítson volt gyarmata jelenlegi kormányának megsegítésére. Mitterrand elnök kedden reggel az Europe—1 rádióban nyilatkozva megerősítette, hogy Franciaország „logisztikai támogatást” nyújt a csádi kanadai Robert Falls tengernagytól — közölték kedden brüsszeli hivatalos források, URUGUAYBAN, a Sodre nevű tv-társaság szervezésében előadták Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát VALERIJ KUBASZOV szovjet űrhajós, a műszaki tudományok kandidátusa könyvet ír a világűrben tett űrutazásairól. A FRANCIA PARLAMENTBEN kedden került sor az első munkatalálkozóra a francia parlamenti képviselők és a szovjet parlamenti delegáció tagjai között. A szovjet küldöttség hétfőn érkezett a francia fővárosba. nők, mind Andropov, az SZKP KB főtitkára kinyilvánította érdekeltségét a fegyverkezési versennyel összefüggő kérdések békés rendezésében — folytatta Pérez de Cuellar. „Nagyon kívánom, hogy a két vezető a közeljövőben kezdjen igazi, nagyon szolid, érdemi és alkotó párbeszédet, amely elvezet a jelenlegi nemzetközi problémák megoldásához. Az enyhülés elkerülhetetlen nemcsak a leszerelés kérdéseinek megoldásához, hanem az előttünk álló megannyi kérdés rendezéséhez is” — mondotta. A japán küldöttség vezetője igen bátörítónak nevezte- hogy a WFC sürgetésére már mintegy negyven, többségében afrikai országban dolgoztak ki nemzeti élelmezési stratégiát. Az afrikai küldöttek.kontinensük drámai élelmezési helyzetére hívták fel a figyelmet. Noha az afrikai .országok 1975. és 1980. között megduplázták élelmiszerbehozatalukat. az átlagafrikai ma kevesebb táplálékkal rendelkezik, mint korábban. A világszervezet New York-i székhelyén 33 ország'mezőgazdasági minisztere, illetve miniszterhelyettese tanácskozik a fejlődő világ élelmezési gondjairól. kormánynak, s ezzel teljesíti az 1976-ban kötött katonai együttműködési szerződésben vállalt kötelezettségeit. Arra is rámutatott, hogy e szerződés értelmében francia katonák „nem vehetnek részt közvetlenül hadműveletekben, illetve a közrend és törvényesség fenntartásában vagy helyreállításában”. Mengisztu Háilé Mariam etiópiai államfő, az afrikai egységszervezet soros elnöke aggodalmát fejezte ki a feszült csádi helyzet miatt. Mengisztu üzenetet intézett az AESZ 19. csúcsértekezletén megválasztott iroda tagországai közé tartozó Szudán és Líbia államfőjéhez. Az etiópiai elnök szorgalmazta, hogy az érintett felek mindent tegyenek meg a béke és a stabilitás érdekében. Arra is felszólított, hogy minden állam tartózkodjék a csádi ügyekbe váló beavatkozástól, mert ez csak a feszültséget növelné. Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom, vezetője kijelentette, hogy országa semleges kíván maradni a csádi belvi- szályt illetően. Mindazonáltal kijelentette: ha bármely idegen hatalom beavatkozna a csádi harcokba, Líbia kénytelen lenne szintén beavatkozni. Kadhafi cáfolta azokat az állításokat, hogy líbiai csapatok harcolnának Csád északi részén. a líbiai határ közelében. Felkérte az AESZ-t, hogy küldjön ténymegállapító bizottságot a helyszínre. Csak rövidin... Harminchárom országból Világélelmezési konferencia Közvetít az AESZ fsáéban folytatódnak a karcok
