Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

xMtan 1983. JŰNIUS 26., VASÁRNAP [4 hét UkáMJUJMMLUlJLÉl A szír és a palesztin vezetés vitája A pápai látogatás után — A pozitív cselekvés igénye , A palesztin mozgalomban az ellentétek mind élesebben je­lentkeznek. Közben Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke nyilvánosan megvádolta a szír vezetőket, hogy az általa lázadónak mi­nősített Abu Musza ezredes csapatainak oldalán beavat­koztak a libanoni Bekaa- völgyben kirobbant palesztin belharcba. Hasonló vádat hangoztattak Arafat környe­zetében Kadhafi ezredes, a lí­biai vezető ellen. A paleszti­nok megosztottsága mind ka­tonai, mind pedig politikai té­ren ország-világ előtt nyilván­valóvá lett. MI ÁLL AZ ARAFAT ÉS A SZÍR VEZETŐK KÖZÖTTI FESZÜLTSÉG HÁTTERÉ­BEN? _______________________ Me gjegyzendő, hogy a moz­galom sohasem volt teljesen egységes. Elnökének, Arafat- nak mindig valóságos diplomá­ciai kötéltáncot kellett járnia, azon a hosszú és bizonytalan „kötélen”, amely a mindenáron való fegyveres harc sürgetőitől egészen a Szaúd-Arábia diktál­ta és az Izrael elismerését tar­talmazó tervek elfogadóiig hú­zódott Az El Fatah, a palesz­tinok legnagyobb szervezete hivatalosan nyolc különböző csoportból áll. Az eltérés ezek között hol ideológiai, hol sze­mélyes ambíciókon alapul, hol pedig a külföldi arab támoga­tók megválasztásának követ­kezménye. Tudnivaló, hogy az arab világban a legválto­zatosabb módon segítik kü­lönféle törekvésű politikusok, kormányok a palesztinokat: pénzzel és fegyverrel, diplo­máciai kiállással és hangos propagandával. Ha jobb- és baloldaliakra akarja valaki osztani e támogatókat, akkor jobbszélen a rijadi uralkodó meg Husszein jordán király, baloldalon pedig Asszad szír elnök és Kadhafi, líbiai vezető .található. Itt „is,.-.ott. is meg­próbálják a salát befolyásuk alá vonni a pafesztinokat. Az Izrael elleni fegyveres palesz­tin küzdelem szükségessége vagy lehetősége dolgában szin­tén megoszlik a vélemény az El-Fatah-on belül, vagy azon kívül, a támogatók sorában. A palesztin és arabközi vi­ták kavargásának középpont­jában állva Arafat politikai jövőjének, vezetői posszibilitá- sának kérdése is felvetődhet. A közel-keleti helyzet ismerői­nek egy része azon a vélemé­nyen van, hogy a tavalyi li­banoni vereség számlájának megfizetéséről lehet szó. Az arab világban a politikához mindig is hozzátartoztak a sze­mélyi kérdések, hogy kit fo­gadjanak el és kit nem. HOGYAN ALAKUL A LEN­GYEL TÁRSADALMI FEJ­LŐDÉS A PAPA LÁTOGA­TÁSA UTÄN?_______________ Talán túlságosan egyszerűen hat a megállapítás, de min­den jel erre mutat: a pápa lá- , togatása után a lengyel társa­dalom pozitív, egészséges fej­lődésének útjából elhárult egy akadály, éppen az, amelyet a szocializmus belső és főleg külső ellenségei eddig annyi­szor emlegettek. A nyugati jobboldali sajtó nagy reményt fűzött ahhoz, hogy II. János Pál útja mozgósíthatja a len­gyel tömegeket a szocialista rendszer ellen. Reményükben csalódniuk kellett... S mert Lengyelország túl van a láto­gatáson, ilyesfajta nyugtalaní­tó, zavaró várakozás nem fé­kezheti már a konszolidáció menetét. Természetes, hogy a lengyel nép, amelynek jelentős része hivő katolikus, milliós töme­gekkel részt véve II. János Fái kőrútjának egyházi esemé­nyein, kifejezésre juttatta val­lásos meggyőződését. Az sem tagadható, hogy elszórtan vol­tak olyan megmozdulások is, amelyeknek — enyhén szólva — semmi közük sem volt a pápához, sem az egyházhoz. De ha már politikát keres va­laki II. János Pál látogatásá­ban, akkor a Jaruzelski tábor­nokkal lezajlott kát négyszem­közti megbeszélését és azok eredményét kell kiemelnie. A tárgyaló felek kifejezték azt a reményüket, hogy a katolikus egyház fejének útja hozzájárul a lengyel társadalmi élet békés és sikeres fejlődéséhez, az eu­rópai és a világbéke megerősí­téséhez. A lengyel kormány szóvivője jogosan hangsúlyoz­hatta: a pápa és a tábornok találkozója, akárcsak II. János Pálnak egész látogatása, rácá­folt a rosszindulatú politikai pletykákra és egyes nyugati körök vágyálmaira. A Vatikán elutasította a nyugati törekvé­seket, amelyek a pápa fellé­péséből politikai tőkét szeret­tek volna kovácsolni. Lengyel hivatalos vélemény: a pápa útja kedvező elem le­het a további lengyelországi fejlődésben. MI A HÉLYZET A KO­REAI-FÉLSZIGETEN ? Július 27-én 30 esztendeje lesz, hogy az Egyesült Álla­mok, amely pedig., kétmilliós had ser éget tobotzött az ENSZ zászlaja“ alá (!) és 'amely rop­pant mennyiségű hadfelszere­lést vetett be a koreai háború­ban, kénytelen volt elfogadni a fegyvernyugvást. Azt meg­előzően több mint három éven át folyt az ellenségeskedés, amely öt esztendővel a máso­dik világháború befejezése után mór-máf újabb világégés­sel fenyegetett. Igazi béke azóta sincs a Ko­reai-félszigeten. A KNDK és Dél-Korea szembenállása to­vább tart, s mert a déliek az imperializmus járszalagján haladnak, a legveszélyesebb amerikai háborús tervek kí­sérleti terepévé válhat ez a térség. Egy hónapon át a KNDK-ban nagyszabású poli­tikai demonstrációt rendeznek az Amerika-ellenes közös harc hónapja elnevezéssel. (A na­pokban lesz Phenjanban pél­dául a haladó újságírók nem­zetközi szolidaritási kongresz- szusa.) A rendezvény célja az, hogy a világ figyelmét felhív­ják az amerikai tervek veszé­lyes. voltára. A Washington Post a minap azt az értesülést közölté, hogy a Reagan-kór- mányzat neutronfegyvert kí­vánna Dál-Koreába telepíteni. Ugyanakkor nemcsak a til­takozás, hanem a pozitív cse­lekvés igénye is megfogalma­zódik. Az ENSZ egyik közgyű­lésén határozat született a ko­reai kérdésben. Ennek végre­hajtását sürgeti a KNDK-val szolidáris haladó világ. Az USA-nak ki kell vonnia nuk­leáris erőit Dél-Koreából és meg kellene teremtenie a felté­teleit annak, hogy a 30 évvel ezelőtt megkötött fegyverszü­neti megállapodást békeszer­ződés válthassa fel. P. J. Végső búcsú Osvaldo Dorticostól Pénteken a kubai forradalmi fegyveres erők havannai pan­teonjában eltemették Osvaldo Dorticos Torradót, a Kubai Kommunista Párt alapítóját. Kuba volt köztársasági elnö­két. Osvaldo Dorticos haláláig a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja volt. A kubai kormányban miniszter­elnök-helyettesi és igazságügy­miniszteri funkciót töltött be. A kiemelkedő kubai politi­kus végső búcsúztatására ren­dezett gyászszertartáson jelen volt Fideí Castro, a KKP első titkára, államfő, valamint a Kubai Kommunista Párt és a kormány sok vezetője. Az első eredmények hétfőn váihstók Választások Olaszországban Somozista szabo Az elmúlt hónapban 188 ellenforradalmár vesztette életét a Nicaragua elleni fegyveres agresszióban. A harcok ennek el­lenére sem szünetelnek. Somoza gárdistái folyamatos szabo­tázsakciókkal zaklatják a békés lakosságot. Vasárnap reggel választások kezdődnek Olaszországban. Közel 44 millió szavazópolgár a kétkamarás parlament, a képviselőház és a szenátus tag­jait választja meg. A szenátus jelöltjeire azonban csak a 25 éven felüliek szavazhatnak. Az általános választással egyidejűleg 7 millió 362 ezer állampolgár részvételével terü­leti, helyi képviseleti szerve­ket is választanak. Friuli és Valle d’Aostában a tartományi tanács, Goriziában, Paviában, Ravennában, Viterbóban a megyei tanács jelöltjeire vok­solnak. Ezen kívül 1127 város­ban, községben a helyi köz- igazgatást irányító testületet is megválasztják. A pénteki és kifejezetten óvatosnak mondott becslések szerint jelentős erőeltolódá­sokra a politikai erőviszo­nyokban nem lehet számítani az 1979-es választáshoz képest. A pártok pénteken éjszaka még 5—5 percet kaptak a te­levíziótól arra, hogy összefog­lalják érveiket. A keresztény- demokrata De Mita „bizonyos áldozatokat” helyezett kilátás­ba* áa.e&y.eaiö .teher« iselésre hivatkozva a republikánus Spadolini tisztakezű politiku­sokat és jó kormányt ígért, a szociáldemokrata Longo a NATO iránti hűséget, a,libe­rális Zanone a törvényhozási időszak végéig tartó koalíciót helyezett kilátásba. Az OKP nevében nyilatkozó Berlinguer főtitkár rámuta­tott: a választási kampány iga­zolta, hogy a koalíciós pártok nincsenek abban a helyzetben, hogy az ország gondjait meg­oldó közös programot ajánlja­nak, ezért bizonytalan a kö­vetkező kormányok összetétele és élettartama is. Változást csak a kommunisták által ja­vasolt demokratikus alterna­tíva hozhatna. Az OKP főtit­kára az eurorakéták és min­den rakéta ellen is kérte a vá­lasztók voksát. Az olasz választások első hi­vatalos eredményei hétfőn dél­után várhatók, minthogy a szavazóhelyiségek 27-én 14 óráig lesznek nyitva. Arafat a prágai béke-világtalálkozón A küldöttek eszmecseréje PRAHA83 Tegnap befejező­dött az azonos foglalkozású, ám eltérő világnéze­tű és pártállású delegátusok esz­mecseréje. A tu­dósok tanácskozásán a külön­böző szakágak jeles képviselői arra kerestek választ, miképp járulhatnak hozzá a nukleáris háború veszélyeinek elhárítá­sához. Osztatlan egyetértés ala­kult ki abban a kérdésben, va­jon terheli-e erkölcsi felelős­ség a tudósokat kutatási ered­ményeik felhasználási módjá­ért? Kijelentették: minden jó­zanul gondolkodó szakember­nek, bármekkora tekintélye van is hazájában és szerte a világon, nemcsak joga, de kö­telessége is ügyelni arra, hogy produktumával az emberiség egyetemes érdekeit szolgálja. Az- orvosok találkozóján — amelyre eddig is mindig telt házak előtt került sor — arról esett szó, hogy bármilyen ne­héz is az atomsugárzásról, an­nak pusztító következményei­ről beszélni, mégis meg kell tenni. A dialógusban felhív­ták a figyelmet arra, hogy a medikusok az egyetemen erről szinte soha nem hallgathatnak Kehi hazája keleti pa jtikájá é! Összetűzések Krefeldben Karl Carstens nyugatnémet államfő és Helmut Kohl kan­cellár az amerikai—nyugatné­met barátság jelentőségét mél­tatták azon a megemlékezésen, amelyet a németek amerikai kivándorlása kezdetének szen­teltek tegnap Krefeldben. A kivándorlás 300 évvel ezelőtt, 1683-ban 13 krefeldi család emigrálásával vette kezdetét. Kohl ünriepi beszédében részletesen foglalkozott az NSZK keleti politikájával is. A Londonból tegnap az NSZK- ba érkezett George Bush ame­rikai alelnök jelenlétében hangsúlyozta, hogy az NSZK számára a szoros atlanti kap­csolat jelöli ki a politikai moz­gástér határait a szocialista or­szágokkal folytatott politiká­ban. Ezzel kapcsolatban utalt közeli moszkvai utazására és kifejtette: az NSZK-nak az Egyesült Államokhoz fűződó baráti, partneri kapcsolata te­szi lehetővé, hogy a Szovjet­unióval és Kelet-Európával a véleményeltérések és ideoló­giai ellentétek dacára a pár­beszéd, az együttműködés és a feszültségek enyhítésének po­litikáját kövesse. Az eseményekhez tartozik, hogy az ünnepség előtt mint­Kozel Keleti Amerikai diplomáciaioffenziva Az Egyesült Államok ugyan új diplomáciai offenzívát kez­deményezett az izraeli—liba­noni különmegállapodás meg­mentésére, de a megosztott arab világ figyelmét az EI- Fatah gerillaszervezet válsá­ga, Szíria és a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet példátla­nul kiéleződött konfliktusa köti le. Bár a Jasszer Arafat kiuta­sítását bejelentő damaszkuszi közlemény hangsúlyozta, hogy Szíria továbbra is szívügyének tekinti a palesztin ellenállási mozgalom és a PFSZ egységét, az arab közvetítés esélyeit ele­ve kétségessé teszi, hogy a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökét, az El-Fatah vezetőjét közvetlenül a szaúd-arábiai és az algériai külügyminiszter Damaszkuszba érkezése előtt kötelezték az ország elhagyá­sára. Arafatot egyébként nem­csak Szíriából, hanem a Szí­riái ellenőrzés alatt álló liba­noni területekről is kitiltot­ták, ami tovább gyengíti a hozzá hű erők helyzetét. A szintén nem kívánatos sze­mélynek nyilvánított Abu Dzsihad, Arafat katonai he­lyettese továbbra is a Bekaa- völgyben tartózkodik ugyan, de tehetetlenségre kárhoztatja őt az elszenvedett vereség, a tel­jes elszigeteltség. Jasszer Arafat sajnálkozását fejezte ki a szíriai döntés fe­lett és megjegyezte, hogy az egyes palesztin szervezetek közötti fegyveres összecsapá­sok súlyos károkat okozhatnak a palesztin forradalomnak — jelentette a TASZSZ. Közben a bejrúti sajtó arról számolt be, hogy az Egyesült Államok három közel-keleti megbízottja — Philip Habib Morris Draper és Richard Fairbanks — „új amerikai el­gondolások” birtokában tér vissza a térségbe a hét végén. Küldetésük keretében fel kí­vánják újítani a tárgyalásokat Szíriával, majd tíz-tíz kilomé­ter mélységű, részleges szíriai —izraeli csapatvisszavonást kezdeményeznek a Bejrút— Damaszkusz útvonal mentén. W(SAKRÖVIDEN...t AZ INDIAI Patriot című napilap tegnap azt jelentette, hogy Pakisztán június 13-án föld alatti atomrobbantást haj­tott végre — a jelentést még aznap határozottan cáfolta és megalapozatlannak minősítette a pakisztáni kormány. A ROMAN nemzetvédelmi minisztérium pénteken közle­ményben jelentette be, hogy a hadsereg idei kiképzési tervé­nek megfelelően júniusban hadgyakorlatokat tartanak tar­talékosok bevonásával. egy 15 ezer ember békésen tüntetett a krefeldi városháza közelében az új amerikai kö­zepes hatótávolságú atomraké­ták tervezett nyugat-európai telepítése ellen. r A nyugatnémet rendőrség jelentése szerint a békés tün­tetők közül kivált mintegy 1000 fiatal utóbb „fenyegetően lépett fel”, többen utcakövek­kel megdobálták a megemlé­kezésre érkező amerikai alel­nök gépkocsioszlopát. A jelen­tés szerint a vendégek közül senki sem sebesült meg. Hat rendőr és eddig ismeretlen számú tüntető viszont köny- nyebb sérüléseket szenvedett az incidenst követő csetepaté­ban. Mintegy 100 tüntetőt őri­zetbe vettek. előadást, jóllehet, szükség vol­na rá. Volt arról is szó, hogy vajon az új fegyverrendszerek mennyire veszélyeztetik az emberi környezetet, és nem teszik-e végképp alkalmatlan­ná a normális életre. A legszenvedélyesebb felszó­lalások a nők körében hang­zottak el. Találkozóik céljaira külön nőközpontot hoztak lét­re, ahol lehetőségük nyílott a személyes ismerkedésre, a kö­zös, sajátosan női gondok megvitatására. Ennek jegyében került sor három kontinens lányainak, asszonyainak pár­beszédére. ahol egyértelműen megfogalmazták akaratukat: békében, nyugodt körülmé­nyek között szeretnék felne­velni gyermekeiket. Aki ebben tudatosan akadályozza őket, számíthat gyűlöletükre. Időn­ként elhangzottak erősen fe­minista színezetű kijelentések is — például az, hogy a „nők az igazi békeharcosok, a fér­fiak általában kedvelik a há­borút”. Az írók—művészek találkozó­ját nagy érdeklődés előzte meg. hiszen sok híresség jelez­te érkezését. Végül eljött Prá­gába Juan Antonio Bardem, spanyol filmrendező, Rafael Alberti, a nagy spanyol költő, Dean Reed, amerikai énekes é« még sokan mások. A másfél napos rendezvény során találkoztak még a nem­zeti és más választott testüle­tek képviselői. Külön szekció­ban fejtették ki gondolataikat a békéről az újságírók. A diá­kok az ifjúsági faluban beszél­ték meg közös gondjaikat. A tanácskozásokon részt vettek a magyar delegáció tagjai is. Tegnap délután a prágai békervilágtalálkozón nagygyű­lést tartottak az ázsiai—afri­kai és latin-amerikai népek­kel vállalt szolidaritás jegyé­ben, amelyen részt vett és fel­szólalt Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Arafat a nap fo­lyamán érkezett Prágába. Az elnökségben foglalt he­lyet Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke, Luis Echeverria volt mexikói el­nök és más személyiségek. Ott volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke. Reagan chicagói kijelentései miatt Határozott lengyel tiltakozás A lengyel kormány tegnap határozottan tiltakozott az amerikai elnök újabb lengyel­ellenes kirohanásai miatt. Reagan két nappal ezelőtti chicagói beszédében — mint arról a varsói központi lapok is beszámoltak — egyebek között azt mondta, hogy 11. János Pál pápa látogatása ide­jén olyanfajta légkör ural­kodott Lengyelországban mint annak idején a náci koncentrációs táborokban. Az üggyel kapcsolatban teg­nap behívatták a varsói kül­ügyminisztériumba Herbert Wilgis amerikai ügyvivőt, aki előtt Józef Wiejacz külügymi­niszter-helyettes kifejtette: a lengyel kormány értékelése szerint a beszéd ismételten alátámasztja, hogy az Egye­sült Államok jelenlegi kor­mányzatának szándéka a fe­szültség minden áron való fenntartása Lengyelország­ban. Wiejacz a lengyel kormány nevében követelte, hogy Wa­shington hagyjon fel a nyo­más és a lengyel belügyekbe való beavatkozás politikájá­val. Hangsúlyozta, hogy e káros, a nemzetközi joggal ellentétes politika következ­ményeiért az amerikai kor­mányzatot terheli a felelős­ség Begin munkaügyi dlntőbizottságat hozott létre Izraeli orvosak sztrájkja M_..ahem B-jln izraeli mi­niszterelnök pénteken mun­kaügyi döntőbizottságot ho­zott létre a több mint negyed­éve béremelésért sztrájkoló állami orvosi kar követelései­nek rendezésére. Ezzel a sztrájk még nem fejeződött be. de *z éhségsztrájkkal is nyomató.;ossá tett munkameg­tagadási akció, amely a hét végére zűrzavarba döntötte az egészségügvi ellátást, lát­hatólag a véaéhez közeledik. A kormány korábban meg­tagadta a döntőbizottság fel­állítását. Begin azután avat­kozott bele személyesen a vi­tába, hogy a kormányzó Likud- tömb egyik partnere, a jobb­oldali Nemzeti Vallási Párt bejelentette: ha a vasárnak esedékes heti minisztertanácsi ülésig nem találnak megol­dást a válságra, akkor fon tolóra veszi a koalícióval való további együttműködést — ez pedig a kormány bukásával, idő előtti választások kiírásá­val fenyegette Begin éket. Chilo Folytatódik a munkabeszüntetés Chilében a harmadik napja tartó általános sztrájk teljesen megbénította az ország déli vidékeinek életét. A 75 ezer magán teherautó-tulajdonos több mint kilencven százaléka vesz részt a munkabeszünte­tésben. A fuvarosok szövetségének vezetője péntek éjszaka beje­lentette. hogy Pinochet tábor­nok kormánya késznek mutat­kozik a sztrájkolók képviselői­vel való tárgyalásokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom