Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

"ZMiian 1983. JÚNIUS 3., PÉNTEK Jurij Andropov fogadta Averell Harrimant Közös ellenség a háborús Juri) Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára csütörtökön Moszkvában fogadta Averell Harrimant és feleségét. A nagy tekintélyű veterán diplomata, az Egye­sült Államok egykori moszk­vai nagykövete jelenleg ma­gánemberként tartózkodik a Szovjetunióban. A találkozón Jurij Andro­pov szólt arról, hogy Harri- man négy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok nagykö­veteként eredményes tevé­kenységet fejtett ki Moszkvá­ban. Abban az időben a két ország szövetséges volt, együtt védelmezték a békét a fasiszta veszéllyel szemben. A szovjet és az amerikai embe­reknek ma is van egy közös ellenségük — a háborús ve­szély. E veszély tudatának arra kellene buzdítania a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetőit, hogy kölcsönös mér­téktartást tanúsítsanak és kö­zös erőfeszítésekkel megtalál­ják azokat a kölcsönösen elfo­gadható megállapodásokat, amelyek révén elkerülhető egy jóvátehetetlen lépés. Saj­nos, ilyen felelősségteljes ma­gatartást a jelenlegi amerikai kormányzat részéről nem ta­pasztalunk — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Kilátás­talan azonban az a politika, amelynek célja, hogy katonai fölényt vívjanak ki a Szovjet­unióval szemben és feltétele­ket diktáljanak neki. E poli­tika eredményeként olyan helyzet alakult ki, ami aggo­dalomra ad okot. Mi komolyan vesszük az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat és tisztában vagyunk azzal, milyen nagy jelentőségük van a béke meg­őrzése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása szem­pontjából — állapította meg Jurij Andropov. A békés egy­más mellett élés, az egyenlő­ségen alapuló, kölcsönösen előnyös, sőt jószomszédi kap­csolatok fejlesztése az Egye­sült Államokkal — ez politi­kánk fő iránya. Kapcsola­taink normalizálása és to­vábbfejlesztése az egyenlő jo­gok álapján hasznos lenne az amerikai és a szovjet «embe­reknek, de más országok né­peinek is. Meggyőződésünk, hogy a je­lenlegi nemzetközi körülmé­nyek között — figyelembe véve az általános hadászati helyze­tet és robbanásveszélyes problémák szaporodását a vi­lágban — a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem enged­heti meg magának, hogy ka­tonai vetélkedésbe bonyolód­janak egymással. Minden népnek érdeke fűződik orszá­gaink konstruktív együttmű­ködéséhez. Nyilvánvaló, hogy minden év, amely a fegyver­zetkorlátozást szolgáló megál­lapodások megkötése nélkül telik el, újabb problémákat szül, és megnehezíti a fegy­verkezési hajsza lefékezését — állapította meg Jurij And­ropov. Az SZKP KB főtitkára vé­gül hangoztatta, hogy a Szov­jetunióban tisztelik Averell Harrimant és feleségét azért az odaadásért és kitartásért, amellyel a szovjet és az ame­rikai nép közötti megértés erősítésén, a két ország kö­zötti kapcsolatok javításán fáradoznak. A williamsburgi csúcs visszhangja Háborog a japán közvélemény Csütörtökön visszaérkezett Tokióba a williamsburgi csúcs- értekezletről Nakaszone Ja- szuhiro, japán miniszterelnök. Már hazaérkezésé előtt rend­kívül heves támadások érték a sajtó, az ellenzéki pártok, sőt saját Konzervatív Pártjá­nak egyes vezetői részéről amiatt, hogy áldását adta a csúcskonferencián kiadott po­litikai nyilatkozathoz és tá­mogatásáról biztosította a NATO rakétatelepítési tervét. Odahaza a kormányfőt azzal vádolják, hogy sajátos kötele­zettségvállalása változást je­lez Japán eddigi „védelmi” politikájában. Az ország al­kotmánya ugyanis tiltja a csatlakozást mindenfajta kol­lektív biztonsági rendszerhez. Georges Marchais. az FKP főtitkára csütörtökön délben a francia'televízióban elhangzott nyilatkozatában élesen bírálta a williamsburgi csúcskonfe­renciát. Hangsúlyozta, hogy az nem volt eredményes Francia- ország szempontjából, mert semmiféle konkrét döntés nem született gazdasági téren. Marchais továbbá kijelen­tette, hogy a csúcskonferen­cián a stratégiai kérdésekről szóló határozat új helyzetet teremtett, s módosítja a genfi tárgyalásokkal kapcsolatos ed­digi francia magatartást. Fran­ciaországot most már közvet­CsekS József rajza lenül érinti a genfi tárgyalá­sok kimenetele. Ezért javasol­ta az FKP Politikai Bizottsá­ga, hogy e tárgyalásokba be kell vonni minden európai kormányt. Max Gallo államtitkár, a francia kormány szóvivője csütörtökön délután kijelen­tette: nem lehet szó arról, hogy Franciaország részt ve­gyen a genfi tárgyalásokon, e tárgyalásokat a két világhata­lomnak kell folytatnia.- Harriman a beszélgetés so­rán nyugtalanítónak nevezte ,a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelenlegi állapotát, és megállapította, hogy azokat a ikét ország népeinek érdeké­iben, a béke megszilárdítása végett fejleszteni kelL Befejeződött a Namíbia-vita Szerdán befejeződött az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbia-vitája. A hétnapos vitában a felszólalók többsége hangoztatta, hogy a namíbiai rendezést az ENSZ-nek a dél­afrikai rendszer által meg­szállt területre vonatkozó, is­mert határozatai alapján kell megvalósítani. A NA TO megerősítette a telepítési tervet Erőteljes amerikai nyomás í A NATO-országok had- ; ügyminiszterei támogatá- íj sukról biztosították Wa- íj shingtont a katonai tervező íj bizottság csütörtökön véget íj ért ülésén abban, hogy ez íj év végén megkezdik 572 ^ eurorakéta 1979-ben elhatá- g rozott telepítését, ha addig fj nem jön létre ezt kizáró j megállapodás Genfben a íj szovjet—amerikai curoha- íj dászati tárgyalásokon. A kétnapos miniszteri ta-? nácskozáson a NATO katonai vezetése és Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter erős nyomást gyakorolt a szö­vetséges kormányokra, hogy az érvényben levő takarékossági politikák ellenére fokozzák ka­tonai kiadásaikat a „szovjet fenyegetés”, ellensúlyozására. Elsősorban a hagyományos fegyverzetek fejlesztését sür­gették a legkorszerűbb techni­ka (elektronika, lézertechni- nika, stb.) alkalmazásával. A záróközleményt görög, spanyol és dón részről csak bizonyos fenntartásokkal fo­gadták el. A miniszterek többsége „saj­nálkozással” fogadta a dán parlament keddi határozatát, amellyel felfüggesztette az or­szág pénzügyi hozzájárulását a NATO rakétatelepítési prog­ramjához. E határozat nyo­mán a dán miniszter közölte: ezek után „csak elvben” tá­mogathatja az 1979-es kettős határozatot. Görögország korábbi állás­pontjához híven ezúttal is el­utasította az 1979-es határoza­tot, s elhatárolta magát a köz­lemény arra vonatkozó részei­től. A spanyol miniszter pedig közölte: kormánya népszava­záson kívánja „megvizsgálni” az ország NATO-tagságát, s addig nem foglal állást egyet­len kérdésben sem, noha — tette hozzá — „osztja a köz­leményben foglaltakat”. A tanácskozáson megvitat­tak és jóváhagytak egy ter­vet, amely azt tartalmazza, hogyan helyettesítsék nyugat­európai egységekkel és külön mozgósított tartalékcsapatok­kal az Európában állomásoz- tatott amerikai haderőket, ha ez utóbbiakat a Nyugat „lét- fontosságú érdekei védelmé­ben” a NATO-szerződés- ben rögzített térségen kívül vetnék be az e célra létreho­zott amerikai gyorshadtest keretében. A hadügyminiszterek támo­gatásukról biztosították Wa­shingtonnak a bizalomerősítő intézkedésekre tett javaslatait is. Támogatják továbbá a „köz­bülső megoldásra” vonatkozó amerikai ajánlatot. „Ahhoz azonban, hogy az e.urohadá- szati tárgyalások sikerre ve­zessenek, ki kell tartani a te­lepítések mellett, mert csak ez bírhatja véleményváltoztatás­ra a Szovjetuniót” — vélték közleményükben, hozzátéve, hogy „a NATO folytatni kí­vánja a tárgyalásokat adott esetben a telepítések megkez­dése után is”. Gyászjelentés Anna Seghers halála alkalmából Harcos, kommunista életpálya A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága, az NDK államtanácsa és minisz­tertanácsa szerdán gyászjelen­tést adott ki a nagy írónő, az NDK Írószövetsége tiszteletbe­li elnöke, Anna Seghers halála alkalmából. Személyében pártunk, egész népünk, a Német Demokra­tikus Köztársaság kiemelkedő, harcedzett, állhatatos kommu­nistát vesztett el, aki egész életét, tudását és képességeit a munkásosztály szocializmu­sért és békéért vívott harcá­nak szentelte — hangoztatja a nekrológ. Műveiben testet öltött szá­zadunk német szocialista rea­lista irodalmának egysége és folyamatossága, amely a né­met és az egyetemes kultúra humanista hagyományaiban gyökerezik. Anna Seghers re­gényei, elbeszélései és iroda­lomelméleti munkái a szocia­lista humanizmus kiemelkedő bizonyítékai. Irodalmi alkotá­sainak sokszínűsége, szépsége, költőisége és embersége bizo­nyította, hogy a szocializmus az írónak széles látókört biz­tosít, és lehetővé teszi számá­ra, hogy mélyen betekinthes­sen a történelmi és a társadal­mi fejlődés törvényszerű me­netébe — állapítja meg a töb­bi között a gyászjelentés. Abu Ijad is bírálja Arahtot Mélyül az El-Fatah válsága A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet belső válságának elmélyülését jelzi, hogy leg­fontosabb tagszervezete, az El-Fatah Központi Bizottsá­gának egyik tekintélyes sze­mélyisége, Szalah Halaf (Abu íjad) is csatlakozott Jasszer Craxi elutasította az OKP javaslatát Nem lesz baloldali szövetség Bettino Craxi, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára csütör­töki sajtóértekezletén ismé­telten elutasította az Olasz Kommunista Párt által már többször javasolt baloldali de­mokratikus alternatíva gondo­latát. Craxi külföldi tudósítók előtt nyilatkozva ismertette pártja programját a június 26—27-i parlamenti választá­sokra. Azzal indokolta az OKP javaslatának elvetését, hogy pártjának értékelése sze­rint a baloldali demokratikus alternatívához jelenleg nin­csenek meg a szükséges poli­tikai feltételek. Kijelentette, hogy az OSZP nem kíván semmilyen szövetségre lépni az Olasz Kommunista Párt­tal. __________________ A LEMP KB határozatai Tovább a megújulás álján A teljes normalizáláshoz még sok erőfeszítésre és idő­re van szükség. A mai nehéz körülmények között is úgy kell azonban dolgozni, hogy az ország további szocialista fejlődésének irányait és felté­teleit tartsuk szem előtt — mondotta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára a központi bizottság keddi ülésén mon­dott záróbeszédében. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy Lengyelország a jö­vőben sem enged semmiféle nyugati nyomásnak, ugyanak­kor továbbra is kész a béke ügyét szolgáló kapcsolatokat kialakítani minden országgal. Változatlanul érvényes a nemzeti megegyezés eszméje, amelyet jól szolgál a hazafias nemzeti újjászületési mozga­lom. Holmi politikai pluraliz­musról azonban szó sem le­het. Az állam és az egyház vi­szonyáról szólva megállapítot­ta, hogy a kapcsolatok álta­lában megfelelőek. A LEMP Központi Bizottsá­ga e heti, 12. ülésén elfogadott és csütörtökön nyilvánosságra hozott határozatok leszögezik, hogy a LEMP továbbra is hű marad a kilencedik, rendkívüli kongresszus irányvonalához, következetesen megvalósítja a harc, a megegyezés, a szocia­lista megújulás politikáját. Legfontosabb feladatként a munkásosztállyal való kapcso­latok megszilárdítását jelölik meg. Arafat bírálóihoz. Az Egye­sült Arab Emírségekben meg­jelenő Al-Halidzs című lap­nak adott interjúban Abu íjad kijelentette, hogy teljes rokonszenvvel viseltetik a lá­zadók követelései iránt. Ara­fat hibáit taglalva rámutatott, hogy a PFSZ V. B. elnöke el­hanyagolta a kollektív veze­tést, a munkatársaival Váló eszmecseréket. Abu íjad szerint az El-Fa­tah lázadói között sok a na­gyon őszinte tiszt. „Követelé­seik hosszú ideje a mi köve­teléseink” — tette hozzá. Abu íjad ugyanakkor védelmébe is vette Arafatot, mint a pa­lesztin forradalom jelképét. Valószínűnek tartja, hogy Arafat helyében bármely pa­lesztin vezető hasonlóan vi­selkedett volna a jelenlegi arab politikai ingoványbán. Egyes hírek szerint azzal az eredménnyel járt a szíriai békéltető bizottság tevékeny­sége, hogy Arafat hozzájárult az“ El-Fatah lázadó vezetőinek, Abu Szaleh központi bizott­sági tagnak és Abu Mussza ezredesnek a rehabilitálásához, Más források úgy tudják, hogy további 24 gerillapa­rancsnok csatlakozott az Ara­fat irányvonalát bíráló zen- dülőkhöz, azt állítva, hogy tízezer harcos áll mögöttük. Argentin KP Legális a párt Az igazságügyi hatóságok országos pártnak ismerték el az Argentin Kommunista Pár­tot, s így a párt részt vehet az október 30-ra kiírt általános választásokon. Az argentin kommunisták több mint 100 000 aláírást gyűjtöttek pártjuk bejegyzéséért, s ezzel elérték, hogy az Argentin Kommunista Párt hivatalo­san elnyerte az országos, le­gális párt státusát. Párizs s Űrhajós-találkozó Ünnepélyes keretek között adták át csütörtökön a Fran­cia Országos Űrkutatási Köz­pontnak a Szojuz T—6 űrhajó indítóberendezését, az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien szkafanderét, az űr­hajónaplót, valamint a szovjet —francia közös űrrepülés al­kalmával használt több más tárgyat. Az átadási ünnepséget a párizsi nemzetközi légikiál­lítás alkalmából rendezték meg a szovjet pavilonban. A francia és szovjet űrhajó­sok a kiállításon tapasztalat- cserét folytattak Karol Bobko amerikai pilótával, aki az amerikai Challenger űrrepülő­gép egyik utasa volt. VIHAROS HÖNAPOK után készülnek nyári szabadságra a franciák. Ä két év alatt há­romszor leértékelt frank (Gis- card elnöksége alatt öt leérté­kelést hajtottak végre) árfo­lyama egyébként világproblé­mára utal. Mitterrand elnök javaslata a rögzített valutaár­folyamok helyreállítása, köz­ügyét szolgál: a nemzetközi pénzügyi válságból kivezető utat mutatja. Elvben támo­gatják is partnerei, de addig, amíg Reagan az Egyesült Államok immár 200 milliár­dos évi költségvetési hiányát magasba szökő dollárárfo­lyammal és még mindig ma­gas kamatlábbal hárítja át rájuk — nem léphetnek előre. Az inflációt, a munkanélkü­liség növekedését egyszerre fékező francia kormány szigo­rúan takarékoskodik abban is, hogy nem követi az Egye­sült Államokat a fegyverkezé­si versenyben, ötéves honvé­delmi programtörvénye a nemzeti össztermék négy szá­zalékán, a korábbinál valami­vel alacsonyabban tartja a katonai kiadást, bár kiemelt helyet ad' a nukleáris fegy­verzet fejlesztésének. Ez fel­dühítette a szárazföldi had­sereg néhány tábbrnokát, no­Háttér hmm TART A FORRÓ TAVASZ? ha az öt évre tervezett 35 ezer főnyi létszámcsökkentés nem a hivatásosok elbocsátá­sát, hanem a bevonulok szá­mának mérséklését jelenti, s együtt jár a fegyverzet haté­konyságának növelésével. A tábornokoknál látványo­sabban tiltakoztak a diákok egy másik törvénytervezet ellen, amely az oktatás re­formjára vonatkozik. A nem­zetgyűlés elé terjesztett javas­lat — fenntartva, hogy min­den érettségizett beiratkozhat az egyetemre — rostavizsgát ír elő a második év végére, korlátozandó a munkanélkü­li diplomások seregének nö­vekedését. És éppen azért, hogy a szükségletnek megfe­lelőbb legyen a képzés, a tár­sadalmi és a gazdasági terü­letek képviselőinek helyet kíván adni az egyetemek ve­zetésében. A tanárok egy ré­sze az egyetemi autonómia ál­lítólagos megsértése miatt tiltakozik, a diákok pedig — akárcsak a tábornokok — olyasmi ellen, ami nem érinti őket. A JOBBOLDAL mindkét esetet kihasználja a kor­mány elleni hangulatkeltésre, éppen úgy, mint a kiskeres­kedők, kis- és középiparosok tüntetését vagy a parasztok mezőgazdasági import elleni akcióit. A szélsőjobboldali szervezetek erőszakos fellé­péssel avatkoznak be a tünte­tésekbe. A 23 év után a hata­lomból kiszorult „hagyomá­nyos” jobboldal a szocialista­kommunista kormány vezetés­re képtelenségét bizonygatja, elhallgatva, hogy a baloldal tőlük örökölte az inflációt, a munkanélküliséget, az ipar hanyatlását, a pénzügyi válsá­got. A baloldal hivatkozhat ar­ra, hogy Mitterrand elnökvá­lasztás előtti programja 110 pontjának kétharmadát a hét­éves elnöki időszak egyhar- madánál rövidebb idő alatt teljesítette. Kezdetben lebe­csülték ugyan a gazdasági vi­lágválság hatását, s ezért utóbb kellett szigorú gazdasá­gi intézkedéseket bevezetni. A hibáért azonban megkapták a figyelmeztetést a márciusi községtanácsi választás első fordulójában: a munkások és más baloldali választók jelentős része nem ment el szavazni. A jobboldal azon­ban korán örült, mert a má­sodik fordulóban őt figyel­meztették a szavazók: többsé­gük kitart a baloldali kor­mány mellett, bár elvárja tő­le, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ne rakjon az el­kerülhetetlennél több terhet a dolgozó osztályok vállára. A kongresszusra készülő szo­cialisták megnyilatkozásai azt mutatják, hogy számba veszik ezt. A kommunisták is készülnek arra, hogy levonják a tanulságot a választáson el­szenvedett visszaesésükből. AZ ELSŐ KÉT év vívmá­nyait a francia közvélemény többsége egyértelműen helyes­li, s ez reményt ad arra, amit az egyik szocialista vezető úgy fogalmazott meg, hogy a reformok fennmaradnak, a frankleértékelés és a forró ta­vaszt hozó bajok pedig idő­vel feledésbe merülnek. V. G. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom