Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

1983. JÚNIUS 3., PÉNTEK *r?rrt W K/unap Magyar szakembereknek Szovjet kitüntetés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége magas kitüntetéseket adományozott magyar számítástechnikai szakembereknek. A szocialista országok egységes számítás- technikai rendszerének létre­hozásáért végzett kiemelkedő tevékenységéért a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendet kap­ta Sebestyén János, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese és Papp István, a Videoton Elektronikai Vállalat vezér- igazgatója. A Népek Barátsá­ga Érdemrenddel tüntették ki Kázsmér Jánost, a Videoton számítástechnikai gyáregysé­gének igazgatóját. Nárai Zsol­tot, a számítástechnikai koor­dinációs intézet igazgatóját és Pál Lászlót, az OMFB osztály- vezetőjét. Molnár Ottó, a Videoton RT vezérigazgatója a Becsület Érdemrendet kap­ta. A kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete csü­törtökön nyújtotta át. A töltőberendezés ellenőrzése Már idei zöldborsóból A napokban megkezdték a Nagykőrösi Konzervgyárban az idei zöldborsótermés feldolgozását. A környező mezőgazdasági nagyüzemekből érkező borsóból a betakarítás felfutásával na­pi 400 tonna termést fognak feldolgozni. A képen: Kacskó Lászlóné a töltőberendezést ellenőrzi. Hancsovszki János felvétele Kis szériában is gazdaságos Nyereséget hoz az új prell! Az autógyártás Magyaror­szágon egyértelműenautóbusz- gyártás: a KGST-n belül is erre szakosodtunk. Az autó­buszról rögtön az Ikarus jut eszünkbe, azt már viszont kevesebben tudják, hogy az Ikarusok feléhez a Csepel Autógyárban készítik az „autót”, ahogy ők mondják, vagyis az alvázszerkezetet. Az országutakon ma már egyre ritkábban bukkannak fel csepeli teherautók, gyártá- : sukat az autógyár 1975-ig fo­kozatosan csökkentette, majd megszüntette. Régi termékük „kivezetésével” párhuzamo­san alakították ki új profilju­kat: végtermék készítése he­lyett kooperációs alkatrész szállítóvá .váltak. A padlóvázak, a sebesség- váltók, a kormány termelése, értékesítése valóban nem olyan látványos, mint a kerekeken guruló, fényezett járműveké, de nem kevésbé fontos. A vál­lalat termékszerkezetét persze nem is a látványosság, hanem a jövedelmezőség határozza meg. A Csepel Autógyár ta­valyi gazdagági mutatói azt tükrözik, hogy feladataikat jól szabták meg és hajtották vég­re. Nemcsak belföldre Tavaly csaknem tízmilliárd forint értékű terméket hoztak létre, ami még 1981-hez ké­pest is 15,2 százalékos növeke­dést jelent. Körülbelül 12 ezer padlóvázat, 200 D—750-es járművet és 950 millió forint értékű pótalkatrészt értéke­sítettek. A D—750-es jármű az autógyár igen ötletes új terméke. Azokból a részegy­ségekből fejlesztették ki, ame­lyeket nagy sorozatban amúgy is gyártanak. Érdekessége, hogy attól függően, mit sze­relnek rá, fülkét vagy autó­buszvázat, lehet belőle teher­autó vagy autóbusz. Jugoszlá­viába tavaly 50 darabot ad­tak el. és a vevő a variálha­tó felsőrésszel szemétszállító kocsivá alakította. A speciális autókból hiány van a piacon. Más gyártó csak nagy szériá­ban vállalná készítésüket, a Csepel Autógyár viszont 5-10 darabos igényeket is képes gazdaságosan kielégíteni, ép­pen azért, mert a szükséges részegvséseket nemcsak e cél­ra gyártják. A járműveknek eddig 22 altípusát dolgoz­ták ki. — Termelési bázisunkat igyekszünk konvertálhatóvá tenni, hogy ne függjünk any- nyira megrendelőinktől — hívja fel a figyelmet Varga Géza közgazdasági főosztály- vezető egv alapkérdésre: A Csepel Autógyár termelésé­nek 80 százalékát pillanatnyi­lag az Ikarusnak szállított autóbusz padüváz.ak gyártása köti le. Ez addis jó amíg biz­tos az Ikarus pozíciója a sajá+ piacán, ám fennáll a vészéivé, hogy esetleges ku­darcában a partnernek is osz­toznia kell. A belföldi igények kielégí­tésén túl, a Csepel Autógyár exportra is termel. Lengyelor­szágba például a Fiat 126-os- hoz dugattyúkat, a Szovjet­unióba hidromechanikus se­bességváltókat . értékesítenek. Nem rubel elszámolású ex­portjukat az előző évhez ké­pest 1982-ben, több, mint négyszeresére növelték. Szí­riának például 60 darab D— 750-es járművet adtak el. Az idei terv szerint dollárértéke­sítésük tovább nő, s hogy ez nemcsak remény, azt bizo­nyítja hogy az első negyedév­ben tőkés exportjuk már meg­haladta a 2 millió dollárt, (ötmilliót irányoztak elő egész évre.) Kapun belül tartani Gazdálkodásuk eredménye­ként. tavaly a Csepel Autó­gyár nyereségét az előző év­hez képest 44,2 százalékkal, mintegy 250 millió forinttal növelte! A gépiparban a nye­reség növekedése átlagosan 16 százalékos volt. Tudva azt, hogy az autógyár gazdasági mutatói 1981-ben még az át­lagot sem érték el, minden­képpen el kell ismernünk fej­lődésüket. Az érdekes persze az, hogy miként érték el ezeket az eredményeket? A termelékenység 14 száza­lékos növelésével. A piac igé­nyei alapján végrehajtott műszaki-fejlesztési tevékeny­ség révén. A volumen jelen­tős emelkedése mellett a ter­mékek és a munka minőségé­nek javításával! Gond persze mindenhol akad. Az autógyárban pél­dául a létszám rohamos csök­kenését kellene megállítani. Ügy tűnik, ez részben sikerült is, hiszen a korábbi, évi 4 százalékos létszámcsökkenést tavaly sikerült 2,8 százalékra leszorítani és idén az I. ne­gyedévben már egyáltalán nem csökkent. Bár az elván­dorlás nemcsak a jövedelem­től függ, de nagyon valószínű, hogy az átlagbérek tavalyi 7,6 százalékos növekedése — és ha terveik szerint alakul nye­reségük, akkor az idén 3,5 százalékos növekedése — is hozzájárul a dolgozók meg­tartásához. Csakúgy, mint a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezése. Tavaly év végéig 62, összesen 1153 főt foglal­koztató GMK alakult az autó­gyárban. Jó ez? Ha azt néz­zük, hogy szükség volt rá az eredmények eléréséhez, illetve hogy a -vállalkozók egyébként esetleg kapun kívül keres‘ek volna jövedelemkiegészítő el­foglaltságot — akkor igen. Ám ha arra gondolunk, hogy a szabad időből mi marad a pihenésre, tanulásra... Nos. mindannyian érezzük az el­lentmondást. Jó1 indultak Az autógyárban sem csak GMK-k szervezésével pótol­ták a hiányzó munkaerőt. Kooperációs szerződéseket kö­töttek, bérmunka vállalásával működtek együtt más válla­latokkal, szövetkezetekkel. Végül is a vállalat tevé­kenységét összefogó jövedel­mezőségi mutató igen kedve­zően alakul: az 1981. évi 9,9 százalékos jövedelmezőségi szintet tavaly 14,2 százalékra emelte a vállalat. Maga a szám, a nyereség és az árbe­vétel arányát jelzi, azt viszont nyilván nem tükrözheti, hogy milyen napi, heti, illetve hosszabb távú feladatokat kel­lett az autógyárban megolda­ni. A mutatók arról sem árul­kodnak, hogy milyen környe­zetben, milyen ellentmondá­sok közepette gazdálkodtak. Tény azonbant „a vállalat te­vékenysége, gazdálkodása ösz- szességében a népgazdasági célok megvalósítását elősegí­tette. A jelentős fejlődés ja­vította a vállalat gépiparon és iparon belüli pozícióját...” — olvasom a Központi Fel­ügyelő Bizottság indoklását. A Csepel Autógyár ugyanis — mint már hírül adtuk — múlt évi munkájával elnyer­te a „kiváló vállalat” címet. Az idei start is jól sikerült: első negyedévi feladataikat maradéktalanul teljesítették. Eller Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról.) kenő demográfiai hullám mérsékli a zsúfoltságot és ez hozzájárulhat az egyénre sza­bott nevelőmunkához. Me­gyénkben sohasem látott üte­mű iskolaépítés valósult meg Nagykőröstől Zsámbékig. A közben negyedszázezerrel meg­emelkedett tanulólétszám fe­szítette és feszíti ma is isko­láink falait; a pedagógusok je­lentős része nehéz körülmé­nyek között végzi hittel, oda­adással jövőt alapozó munká­ját. Mégis nagy eredmény, hogy az általános iskolai tan­termek több mint egyharma- da ebben az évtizedben léte­sült. Novák István beszédében foglalkozott az új nevelési és oktatási tervek bevezetésével, a pályaválasztási munka fele­lősségével. Végezetül külön szólt azokhoz, akik a mostani pedagógusnapon vehették át megérdemelt kitüntetésüket. A szülők, a tanítványok, me­gyénk egész társadalmi nevé­ben köszönte meg munkáju­kat. Az ünnepi szónoklat után Ha- ness László bejelentette, hagy dr. Gulyás Sándor, az érdi 7-es szá­mú általános iskola tanára, veze­tő szakfelügyelő Apáczai Csere Já­nos pedagógiai díjat, dr Fenyő Fe- rencné, a dunakeszi 3-as számú ál­talános iskola naoközis nevelője, dr. Helméczy Mátyás, a dunaha- raszti 1-es számú általános iskola tanára, Juhász Jenőné, a péeeli ál­talános iskola igazgatóhelyettesei Koltói Adám, a ceglédi közgazda- sági szakközépiskola tanára, Mol­nár Sándor, a váci Komócsin Zol­tán kollégium igazgatója, Kiemer Terézia, a ráckevei 1-es számú óvoda vezető óvónője, Rózsás Lászlóné, a nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium tanára, Szabó Sán­dor, az abonyi zeneiskola igazga­tója, Szinay József, a váci Gábor József Általános Iskola tanára, ve­zető szakfelügyelő és Jakab János, a váci 204-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szakoktató­ja pedig Kiváló pedagógus kitün­tetést kapott, amelyet az országos ünnepségen, ma vesznek át. Ezt követően Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnökhelyet­tese átad.a a megyei tanács által alapított Arany János pedagógiái díjat dr. Abrudbányay Jánosnak, a törökbálinti általános Iskola ta­nárának, napközi otthoni vezető szakfelügyelőnek, Belo3 Péternek, a csobánkai általános iskola igaz­gatójának és Hajnóczy Katalinnak, a váci Hámán Kató Általános Is­kola tanárának. Kiváló munkáért miniszteri ki­tüntetést ?.04 pedagógus kapott, mi­niszteri dicséretet pedig Í05-en. A megyei úttörőelnökség nevé­ben Nemoda István elnök két pe­dagógusnak — Kovács László ha­lásztelek! általános iskolai igazga­tónak és Bíró Tiborné váci igaz­gatóhelyettesnek adta át a Gyer­mekekért Érdemérmet, amelyet Ivanics Bertalan ceglédi csapatve­zető, Magócsi Károlyné monori igazgató, ma a KISZ Központi Bi­zottságán. Tóth Károly középisko­lai tanár pedig Érden az iskolájá­ban vesz át. Huszonötén részesül­tek Űttörőveze'.ői Érdemérem ki­tüntetésben. A szakszervezeti munkáért kitün­tetés arany, illetve ezüst fokoza­tát ketten-ketten kapták; Haness László gratulációja ldsére ében. A kitüntetettek nevében Belos Péter mondott köszönetét.' Ünneplő ünnepeltek Befejezésül a zeneiskolák országos versenyén helyezést elért gyerekek — Bogányi Gergely, Ábrahám Réka és Hegedűs Gyula — adtak rövid hangversenyt, majd a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium III. d. osztálya mutatta be Mészáros Ágnes és Farkashá- zy István Fáklyaként című pedagógusnapi irodalmi össze­állítását. Körmendi Zsuzsa-t­r Átfogó ágazati fejlesztés Több tej és hús, de olcsóbban Vitathatatlan, hogy az átfogó ágazati fejlesztés elő­nyöket rejt magában. Különösen akkor, ha a termelési rendszer munkája nem aprozódik el. Tény, hogy a Boscoop tevékenysége ma már kiterjed a szarvasmarha- és a juhtenyésztés minden területére. Az idén jelentős forgalom- növekedés várható a premix és hozamfokozó készítményeki- ből, gépekből. Ennek meg­felelően a rendszer 22,5 szá­zalékkal növeli termelési érté­két. Bővítik a saját gyártó és szolgáltató tevékenységet. Folytatják a háztáji és tankos fejőgépek előállítását, vala­mint a halszálkás fejőállások és takarmányminta-vevők gyártását. Hozzákezdenek a juhfejőállások és a fejőgép részegységek készítéséhez is. Az elmúlt évek fejlesztő munkájának eredménye, hogy két úgynevezett terme lésirá­nyító mikroprocesszort alakí­tottak ki és licencevásárlás- sal hozzákezdenek egy elekt­ronikus tejmennyiségmérő be­rendezés gyártásához. Az im­porttakarékosságot, a szűkös devizalehetőségeket figyelem­be véve az itthon gyártott fe- jögép alkatrészekkel is csök­kenteni tudják a költségeket. A beruházások három terü­letre koncentrálódnak. A for­góalap feltöltésére 7,5 millió forintot szánnak, hozzákezde­nek a központi iroda és a la­bor építéséhez. (Mindezt a szűkös beruházási alapok el­lenére is megvalósítják, mert jelenleg a Boscoopnatc Buda­örsön és a fővárosban 13 he­lyen van irodája. A szétszórt­ság nehezíti a szervezet hat­hatós irányítását.) Harmad­sorban évente mintegy 250 ezer dollár értékű fejőgumit vásárol a rendszer. A Boscoop idei tervei között szerepel még, hogy a tehén- létszámot 15 ezerrel bővítik, a tejtermelést 6—10 százalékkal növelik. A célok között szere­pel az is, hogy a rendszerbe integrált szarvasmarha-állo­mány tejtermelése meghalad­ja az országos átlagot, csök­kenő abrakfelhasználás mel­lett. Ennek érdekében új szaktanácsadási rendszert vezetnek be. Korábban gyakorlat volt, hogy az állatorvos, a tőgybiológus, az állattenyésztési szaktanácsadó külön-külön kereste fel a tag­üzemeket, E módszer gazda­ságtalan, kevésbé éri el a kí­vánt eredményt. így a jövő­ben rz említett három szak­omkor nem külcn-külön, ha­nem együttesen keresi fel a tagüzemaket és komplex szak­tanácsot adnak. Iredsirényessn gazdálkodnak az Örkényi homokon A bér teljesítményhez kötött Manapság a gazdaságok vezetői minden egyes ki­adott forintot árgus szemekkel figyelnek. Ha meg akar­ják őrizni gazdálkodásuk egyensúlyát, semmi olyat nem tehetnek, ami ok nélkül növelné a kiadásokat. Nehéz döntések sorát igényli ez, sokszor kíméletlen rangsoro­lást, amely olykor népszerűtlenséggel jár. Főként az olyan termelőszövetkezetnek nehéz, amelynek földje 1 százalék alatti humusztartalmú homok, az átlagos aranykorona érték hektáronként 8,6. ért jó eredményekre szeretné­nek még „rátenni”. A költségekből, ahol csak tudnak, mindenütt lecsípnek egy-egy kicsit. Felszámolták a nagy ráfordítást igénylő gaz­daságtalan növények termesz­tését, egyszerűsítették a vetés- szerkezetet. A szövetkezet ve­zetősége, tagsága csak addig nyújtózkodik, ameddig a taka­ró ér. A saját eszközök fel- használását részesítik előny­ben. Mikor a szarvasmarhák­nak országszerte betonpaloták épültek, ők a régi istállók mellett döntöttek. Mindössze korszerű fejőházat építettek mellé. Most a kötelező tarta­lékalapból vásárolnak bika- borjút, amire a tsz-jogszabály lehetőséget ad. Ily módon mo­bilizálják tehát az egyébként elfekvő kötelező tartalékala­pot. A felnevelt húsmarha után pedig megkapják a ki­lónkénti hatforintos felárat és plusz az árbevétel hét száza­lékát. Tavaly 5 és fél millió forintot vettek igénybe ilyen Myerő lap Ilyen adottságok közepette egyesült immár öt esztendeje az Örkényben gazdálkodó kát termelőszövetkezet. És ha vol­tak is kételkedők, azóta belát­ták, helyesnek bizonyult ez a lépés. Évről évre úrrá lesznek a nehézségeken. Sőt, az Örké­nyi Béke — igaz némi állami segítséggel — nem is tartozik a rossz gazdaságok közé. Kö­zös árbevétele 1978-hoz viszo­nyítva, változatlan létszám mellett, tavaly mintegy 131 millió forinttal növekedett és elérte a 374 és fél millió fo­rintot. Ez pedig már nyerő lap. Főként, ha hozzátesszük, hogy a mérleg szerinti ered­mény az árbevéielt meghaladó mértékben. , 85 százalékkal emelkedett az említett idő­szakban. és elérte az 56 mil­lió forintot. A 100 forint mun­kabérre jutó nyereség is csak­nem megduplázódott, ami a munka hatékonyságúnak javu­lására utal. Az idén a már el­célra a tartalékalapból. A nö­vénytermesztés, valamint a kapcsolódó szolgáltató ágaza­tok tavaly 9 millió forinttal járultak hozzá a szövetkezet nyereségéhez. Az állattenyész­tés pedig 8 százalékkal teljesí­tette túl a tervét. Alaptevékenységből A nyereség jó része tehát az alaptevékenységből szárma­zott. Pedig a közgazdasági szabályozórendszer változása miatt a tejprémium csökkené­se 1,9 millió forintos árbevétel kiesést jelentett a szövetkezet­nek. Ezt vágómarhával és többlettermelésekkel ellensú­lyozták. Ennek megfelelően alakították ki az érdekeltségi rendszert. A premizálásnál a nyereségérdekeltség az elsőd­leges szempont. A kifizetett bér 80 százaléka teljesítmény­hez kötött. Minden ágazatot aszerint értékelnek, mennyi hasznot hoz. Ami talán döntő: mindenütt csak annyian dol­goznak, ahány emberre feltét­lenül szükség van. Az admi­nisztratív létszámot a minimá­lisra csökkentették. Mégsem kellett megválni a szövetke­zettől senkinek, mert munkát kaptak az ipari ágazatban. Sok mezőgazdasági nagyüzem­mel ellentétben az Örkényiek helyben és nem Budapesten létesítettek melléküzemágakat. Ők a biztosabb, hosszú távra szóló együttműködés hívei. Csaknem két évtizedes kap­csolat fűzi őket a Csepel Autógyárhoz és a Magyar Posztóhoz. Elsősorban az im­portot helyettesítő termékek gyártását helyezik előtérbe. Saválló edényeket, különböző vegyi anyagokat, segédanyago­kat, ragasztókat készítenek, melyek jól eladhatók a bel- és külpiacokon. Alkalmazkodni tudnak A szövetkezet vezetőségének elképzeléseit a tagság is tá­mogatja. Hiszen az Örkényiek virágzó gazdaságot teremtet­tek a futóhomokon. Ugyanak­kor sokat törődnek a háztáji­val is. Tavaly 48 millió forint értékű árut vásároltak fel a háztájiból: több mint 3 ezer hízott sertést, csaknem 360 ezer brójlercsirkét, 10 ezer nyulat. 154 vágómarhát, 242 tonna zöldséget-gyümölcsöt. A háztáji főágazat irányítása alá tartozó élelmiszercsomagoló dolgozói 2300 tonna édességet csomagoltak tavaly. Az ebből származó tiszta haszon meg­közelítette az I millió forin­tot. Az Örkényiek a nehéz körül­mények között is megtalálták az eredményes gazdálkodás út- ját-módját. Gyorsan alkalmaz­kodtak a természeti és közgaz­dasági környezethez. Ez a tit­ka, hogy a futóhomokon is jó Megyei pedagógusok köszöntése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom