Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ära: 1,40 forint 1983. JŰNIUS 3., PÉNTEK A lucerna első kaszálása Aratás előtt csendes a felár Pezsgő élet a gépműhelyekben A ceglédi Lenin Tsz fő- mezőgazdásza, Hajdú Huba szerint a májusi aszály nem tett különösebb kárt a gabo­natáblákban, bár a tervezett átlagtermést aligha hozza az őszi búza. A meleg, napsütéses időszak különösen a naprafor­gó és kukorica, valamint a lu­cerna fejlődésének kedvezett, így idejében kultivátorozhat- tak, s befejezhették a lucerna első kaszálását is. A gépmű­helyekben hamarosan stratra készen állnak az arató-cséplő gépek. Sajnos, az E-jelű kom­bájnokhoz, szállító járművek­hez s a bálázókhoz több alkat­rész hiányzik. A szerélő-javító munkákat így csak akadozva, rengeteg időkiesés árán tud­ták elvégezni. Hasonló gondokkal küszköd­nek o csemői November 7. Tsz gépjavító szakemberei is, ám a gépszemle — Telek József SZABAD ÁRAK H osszú időn át megszok­tuk, hogy életszínvo­nalunk folyamatosan emel­kedik, és most tudomásul kell vennünk, hogy ez nem holmi automatizmus; az idén a bérek csak mérsé­keltebben növekedhetnek, mint az árak. Ezért aztán minden korábbinál jobban figyeljük az árcédulákat. ■Érdemes is a kirakatokat alaposan végignézni, hi­szen az is megesik, hogy pontosan ugyanazt a ter­méket az egyik bolt olcsób- ■ ban, a másik drágábban ■ kínálja. Ilyenkor még so­kan hajlamosak holmi csa­lásra gyanakodni, pedig : már megtanultuk, hogy az i iparcikkek túlnyomó több- ' sége szabad áras. Ez pedig . a gyakorlatban azt jelenti, hogy fogyasztói árukat a ; kereskedelmi vállalatok, ; szövetkezetek — bizonyos korlátokon belül — saját : belátásuk szerint alakítják. Megesik azonban az is, 1 hogy készleteiktől függet- 1 lenül alkalmaznak eltérő 1 árakat a boltok. Az árak kialakításánál ugyanis szá­mos szempontot kell ügye- ; lembe venniük;- saját, tér- : vezeti árszínvonalukat, a 1 rendelkezésükre álló koc- : kázati alapot, az adott tér- ; mék ipari kínálatát, a tér- ; mékhez hasonló egyéb áruk 1 árát, és így továbo. A vég- 1 eredmény — a fogyasztói 1 ár — tehát számos ok 1 miatt eltérhet anélkül, hogy bármiféle szabálytalanság ; történnék. Köztudott, hogy Magyar- ‘ ország kénytelen takaré­koskodni a tőkés devizák- ■ kai, ezért a dollárelszámo­lású országokból kevesebb 1 árut importálnak. Hogy ez ‘ a visszafogott import még- ^ se keltsen hiányérzetet a ' fogyasztókban, ezek hazai fogyasztói árát gyakran : magasan állapítják meg. Ez ] a kereskedelempolitika azt : a célt szolgálja, hogy aki . teheti, és aki ragaszkodik : mondjuk a francia parfőm- 1 höz vagy az amerikai ciga- 1 rettához, az megvehesse, de 1 a kereslet. a magas árak ; miatt mégse legyen túlsá- 1 gosan nagy. < Persze az emberek több­ségének nem a parfőm, a i külföldi cigaretta magas ára okoz gondot, hiszen a forgalomba kerülő fogyasz­tási cikkek mintegy 85 szá­zaléka a magyar ipar tér- i méke. Végül is hogyan ala- : kul ezeknek a termékek­nek az ára?_ A fogyasztási cikkeknek mintegy a fele szabad áras, ami az elnevezéssel ellen­tétben távolról sem jelent teljes szabadságot sem a termelő’ sem a forgalmazó számára. Az árhatóság ál­lapítja meg az írnnyhaszon- kulcsot, azaz a beszerzési és eladási ár közötti kü­lönbséget, és ettől az irány- haszonkulcstcd a kereske­delem csak indokolt eset­ben tér el. Viszont eltérhet nemcsak felfelé, hanem le­felé is, mint láttuk például a ruházati vásárok eseté­ben. Majd bolondok lesznek lefelé! — gondolhatja az ember, feltételezve, hogy a vállalat számára a maga­sabb haszonkulcs, az így képződő nagyobb árbevétel — tiszta haszon. Csakhogy — nem tiszta haszon. Az irreálisan magas fogyasz­tói ár káros lehet a válla­latnak, mert ha a kínálat abból a termékből elegendő, ha a vásárlónak módjában áll választani, akkor az ol­csóbbat fogja megvenni, és a drágán kínált áruból el­adhatatlan készlet lesz. Nem szóltunk még a ter­mékek másik feléről, azok­ról, amelyek árát hatósági­lag állapítják meg, vagy ha­tóságilag korlátozzák. Pe­dig ezek is gyakran okoz­nak meglepetéseket. Köz­tudott, hogy általában az alapvető fogyasztási cikkek ára fix, azaz hatóságilag előírt, és ha valami, hát a kenyér igazán alapvető fogyasztási cikknek számít. És mégis azt tapasztaljuk, hogy helyenként árusítanak kenyeret a hatósági árnál drágábban is. Hogy lehet ez? Természetesen úgy, hogy többfajta kenyér létezik: fehér, félfehér, krumplis, sajtos, kukoricás, és így tovább. Ha egy maszek pék süt újfajta kenyeret, akkor köteles árvetést is készíte­ni. Kenyere lehet drágább az államinál, de csak ak­kor, ha más — értékesebb — az összetétele. Ezeket az eltérő és válto­zékony árakat tulajdonkép­pen már volt időnk meg­szokni, hiszen a vásárcsar­nokokban, a piacokon évti­zedek óta uralkodtak; a termelők mindig annyiért kínálták a répát, a barac­kot, a cseresznyét, a zöld­paprikát, amennyiért el tudták adni. A piacon, ha drágábban is, de általában többféle terméket kapunk, mint az állami kereskede­lemben. A nnak, hogy az iparcik­kek terén is megen­gedték a szabadabb árkép­zést, hasonló a célja: az, hogy az anyagi érdekeltség rákényszerítse a termelő­ket és a forgalmazókat, hogy a lakosság által kere­sett cikkeket állítsák elő és forgalmazzák. A mai vi­szonylag gazdag áruvá­laszték nagyrészt a szaba­dabb árképzésnek köszön­hető. Gál Zsuzsa elnökhelyettes szerint — min­den bizonnyal közvetlenül az aratás előtt, június 15-én meg­lesz. Ezekben a napokban a szőlő- és gyümölcstáblákat permetezik peronoszpóra s az aknázok ellen. A szántófölde­ken most csupán a 'lucernaka- szálók s a bálázók dolgoznak. A nagy erőpróba, az aratás előtti időszak feszült napjai ezek a törteti Dózsa Tsz-ben is. Somogyi Ervin főmérnök szerint biztató a határ, hiszen a búzát a tavalyinál jobb mi­nőségű talajba vetették, így a kenyérgabona nagyobb káro­sodás nélkül elviselte az aszá­lyos időjárást. Annál pezsgőbb az élet a gépműhelyben: két Dominátor, kettő új s ugyan­ennyi régi SZK—5-ös arató­cséplő gépet készítenek föl a Pét-r-Pálkor kezdődő aratás­ra. A lucernatáblákon jelenleg tíz rendfelszedő kocsi és két bá­lázó dolgozik. Kazlazzák a lucernát, per­metezik a barackost a cegléd- berceli Egyetértés Tsz-ben. Va­lamennyi szántóföldi tábla naprakész állapotban van, a gépek, kultivátorok most a háztáji parcellákon dolgoznak. Az aratáskor búzába harapó SZK—5-ös kombájnok mustrá­ja 15-én lesz. Jelenleg egy-két alkatrész hiányzik még, de azokat is elkészítik saját gép­műhelyük forgácsológápein. A Gödöllői-dombság délkeleti nyúlványainak lankáira, a ceg- lédberceli táblákra is a hu­szonnegyedik órában érkezett az égi áldás. B. I. A. Pest megyei pedagégissdk köszöntése Összefogás az új nemzedékért 5» óvónőket, tanítókat, tanára­id kát, nevelőtanárokat, oktatás­> ügyünk dolgozóit köszöntötték í tegnap a szentendrei művelő- í dési központban megtartott me- J gyei pedagógusnapon, amelyre £ a legkiválóbb pedagógusokat 'j hívták meg. v Az ünnepségen megjelent dr. 2 Tóth Albert, az MSZMP Pest 2 megyei Bizottságának propa- ^ ganda- és művelődésügyi osz- $ tályvezetője, Nagy Sándorné, a 4 Pest megyei Tanács elnck­> helyettese, valamint a megye 2 politikai és társadalmi életé- » nek számos vezetője. Haness László, a Pedagógus Szakszervezet Pest megyei Bi­zottságának titkára köszöntő szavai után dr. Novák István, a Pest megyei Tanács műve­lődési osztályvezetője tartott ünnepi beszédet. Szaporodó megemlékező i napjaink sorában vannak olyanok, amelyek sohasem kophatnak szürkévé — kezdte a méltatást __ Ezek közé tar- N'ovák István ünnepi beszédet mond. Balról jobbra, képünkön: Gulyás tn zik a nedaffnsusnan A folv- Ilona’ a, TV* meSvci Tanács pártbizottságának titkára, dr. Novák tOZIK a peaag00usnap. A ioij István, Haness László, Nagy Sándorné, dr. Tóth Albert ton változó kisdiákok arcan . mindig változatlanul őszinte, lelkes, hálás a mosoly, amikor a szokásos virágcsokrot évről' évre átnyújtják tanítójuknak. A kamasz már kritizálja ne­velőit, szenvedélyes igazság­érzettel bírál, de kiáll kedvelt tanáráért. Azok a nevelők Ma: 3. oldal: Nyereséget hoz az új profil A bér teljesítményhez kötött Több tej, hús, de olcsóbban I. oldal: Vigyázat, kullancsveszély! 6. oldal: Hálás és hálátlan vendégek Mészöly már távozik... 7—8. oldal: Heti radio­es tslevízióműsor Papp Arpádné, a ceglédi Török János Szakközépiskola szakoktatója átveszi a kitüntetését Erdős! Agnes felvételei hagynak mély nyomot, életre szóló emléket és nyújtanak követendő emberi példát, aki­ket diákjaik szenvedéllyel tüd- nak védeni, szeretni, tisztelni, Az elmúlt tíz évben az 1972- es oktatáspolitikai' határozat nyomán, soha nem látott ér­deklődés, figyelem, társadalmi Segítség fordult az ifjúság ne­velése, oktatásügyünk felé. A helyi párt-, állami- és tömeg­szervezetek vezetésével a me­gye egész társadalma megmoz­dult. Közüggyé vált az óvodák, az általános iskolák fejleszté­se, működési körülményeik ja­vítása. Szinte alig Van község, ahol ebben a tíz évben ne épült vagy bővült volna az óvoda, az iskola, ne korsze­rűsödtek volna intézményeink. Hatalmas vívmány, hogy a kicsinyek nyolcvankét száza­léka jár óvodába, s így az is­kolai nevelésre váló előkészí­tés szinte teljessé vált. A csök­IFolytalás a 3. oldalon.) A hagyományos import kiegészítéseként Választékot bővítő csőre Interparlamentáris Unió Készül a záréköziemény Az Interparlamentáris Unió­nak az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalko­zó budapesti V. konferenciá­ja csütörtökön a szerkesztő- bizottságokban folytatta ta­nácskozását. Szerdán a konfe­rencia három szekciója meg­választotta azokat a szerkesz­tőcsoportokat. amelyek a zá­róközlemény három fő feje­zetét dolgozzák ki, az előter­jesztett javaslatok alapján. A tervezetről korábban javas­latot nyújtottak be a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok, a NATO-tagállamok, valamint a magyar és a román IPU-csoport. A megválasztott szerkesztőbizottságok — a ko­rábban elhangzott javasla­tokkal kiegészítve — ezeknek a tervezeteimek alapján ala­kítják ki a pénteki bizottsági ülések elé kerülő szövegter­vezetet. A konferencia külön mun­kacsoportja dolgozza ki a záróközlemény bevezető ré­szének végleges szövegét. f, A mai importínséges Időkben ö erőteljesen növekszik a KGST- (országok közötti belkereskc- í delmi választékcsere jelentősc- í ge. Az id*n 6—8 százalékkal j bővül hazánk és a többi szo- ^ cialista ország belkereskedelmi 6 csereforgalma. A megállapo- í dások alapján — amelyeket a í kétoldalú kereskedelmi mun- í kacsoportok elnökei már az év £ elején aláírtak — a magyar r fogyasztók több mint 200 mil- C Iió rubel értékben vásárolhal- nak az idén olyan árukat, z. amelyek a szocialista orszá- gokból a hagyományos import £ kiegészítéseként, termékcsere j formájában érkeznek az or- szágba. A partnerországok a í szerződésekben lekötött áru- z mennyiség időarányos részét, V több mint egynegyedét már le- y szállították. Az állami és szövetkezeti választékcserében főként olyan áruk kerülnek a hazai üzle­Vegyszertartályok A Hcrceghalmi Kísérleti Gazdaság ipari üzemében a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetben gyártott, 500, 2000, 4000 literes műanyag tartályokhoz, vegyszerező C3 folyékony műtrágyát kijuttató berendezéseket készítenek. A tartályokat nagy teljesítményű Erőgépekre szerelik. tekbe, amelyek hiányt pótol­nak, amelyekből a külkeres­kedelem útján nem hozható be kellő mennyiség, valamint olyan cikkek, amelyek a bel­földi választék bővítését szol­gálják. A választékcserében Ma­gyarország legnagyobb part­nere évek óta Csehszlovákia, az idei megállapodás 76 mil­lió rubel értékű fogyasztási cikk cseréjére szól, ez 20 szá­zalékkal több, mint tavaly volt. Nagyságrendben a máso­dik legnagyobb cserepartner a Szovjetunió, ezt követi az NDK, Románia, Lengyelor­szág, Bulgária. Csehszlovákiá­ból egyebek közt gyermek­kötöttáruk, frottírtörölközők, sportruházat, elektromos ház­tartási kisgépek, faházak, pvc- padlók, kétkerekű járművek; a Szovjetunióból Junoszty televíziók, csónakmotorok, a tavalyinál több hűtőgép, por­szívók, varrógépek; az NDK- ból 10 és 80 literes bojlerek, sportcikkek, fürdőruhák, var­rógépek; Romániából — az idén először — ugyancsak var­rógépek, valamint szilárdtüze- lésű kályhák, tréningruhák, gumicsizmák; Lengyelország­ból mopedek, kerékpárok, fa­gyasztott tengeri hal, hang­szerek, pamut- és gyapjúter­mékek; Bulgáriából a tavalyi­nál több fonott demizson, va­lamint a közkedvelt sós fog­krémek, ezüst és márvány ajándéktárgyak érkeznek fo­lyamatosan a magyar üzle­tekbe. Az Európán kívüli or­szágokkal is folyamatosan bő­víti a termékcserét a magyar belkereskedelem; Kubából például az idén először 980 tonna lima gyümölcs érkezik, ami a citrom és a naranqs keveréke, Mongóliából pedig bőrtermékeket vásárol a ma­gyar belkereskedelem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom