Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

1983. JÚNIUS 23., SZERDA Weöres Sándor köszöntése Hét évtized A hajdani csodagyerek, Szombathely szülöttje, akit a kis Vas megyei falu, Csönge dajkált, hetvenéves immár, s ma is csoda egy kissé: új meg új távlatot ad a magyar költé­szetnek. Nem egyszerűen hosszú életút áll mögötte, sok­kal több annál: költői stílus- korszakok, izmusok sohasem ismert viharzása, kavargása, változása, amelyeket megért ugyan, de olyan módon, hogy csak megérintette, átalakítani azonban sohasem tudta; min­dig saját magát építette kono­kul — egy szuverén költői vi­lágot. Első versei tizennégy éves korában jelentek meg, 1932-től a Nyugat is rendszeresen kö­zölte, úgy is tartja számon az irodalomtörténet, mint a Nyu­gat harmadik nemzedékének tagját. Nemzedéktársa, Sötér István a következőképpen jel­lemezte a fiatal Weöres Sándor költészetét: „...a nagy rög­tönzők, a játszva, bravúrosan nagyot teremtők fajtájából va­ló: raffaellói, mozarti köny- nycdséggel versel; Babits állí­tólag kijelentette, hogy mind­az a formai tudás és bravúr, amit kínok és harcok árán tett magáévá, Weöressel csaknem egy időben született... E rendkívüli formakészsége mellé fölényes képzelet és szenvedé­lyes gondolkodói hajlam já­rul.” Költészetét nem lehet skatu­lyába szorítani: mindig más és mindig azonos önmagával. Ne­vezték idealistának, irracioná­lisnak, Öncélú formaművésznek — ő magát szociális indíttatá­sú, közösségi költőnek tartja. Kétségtelen, hogy világképére hatottak a polgári filozófusok (Jung, Jaspers, Hamvas Béla) és a keleti kultúrák, a kínai, az indiai. A világmindenséget — benne az embert — teljes egységben látja, értelmét az érzékelhető valóság mögött ku­tatja. „Átvilágítani és felrázni óhajtalak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges, egziszten­ciális énedből nyitott, szociá­lis, kozmikus, végtelen énné” — írta 1964-ben, Tűzkút című kötetének előszavában. 1975-ben pedig, összegyűjtött munkáinak megjelenésekor, így fogalmazta meg költői cél­kitűzését: „Célom nem a gyö­nyörködtetés. Mást akarok: eleven áramot sugározni, mely­től megrázkódik az ösztön, ér­zelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény: ne csak az em­ber olvassa a verset, a vers is az embert.” Gy. L. Szemetet adnak cserébe Az első nyaralás a Balatonnál A — Ilyen még nem volt Pest megyében. Evek óta harcol- ^ tunk ezért a táborozásért. Mégis, amikor megbíztak a vezeté- j sével, kicsit megrettentem. Száz kisegítő iskolás gyerek úttőrő- y táborban. Száz, többségében nehezen nevelhető, fegyelmet alig v törő diák. Vártam és féltem is ettől a nyolc naptól — mondja y Molnár Istvánná, a kisegítő iskolás gyerekek első megyei tá- r‘ borának vezetője, Zamárdiban. Egy aprócska szobában be­szélgetünk — az irodának és hálónak használt — helyiség­ben, ahol az íróasztalt és az ágyat is elborítják a dekorá­ciós anyagok, a különféle tex­til-, bőr-, papírmaradékok. Vidám napok Molnár Istvánná táborveze­tő, a gödöllői kisegítő iskola csapatvezető tanára keményen fogalmaz; így hamar a lényeg­re térhetünk. — Mi lehet egy ilyen tábo­rozásnak a célja? Ismeret- nyújtás a diákoknak, akik a csökkentett általános iskolai követelményekkel is nehezen boldogulnak, vagy egyszerűen csak önfeledt nyaralás, kikap­csolódás? — Úgy gondolom, mindket­tő. Úttörőtábor, ahol mozgalmi alapképzést is kapnak, ugyan­akkor vidám napokat akarunk szerezni olyan gyerekeknek, akiknek java most jár először a Balaton partján, sőt igazi nyaralásban nem volt része eddig. Amit legalább ennyire fon­tosnak tart a táborvezető, az, hogy az úttörőélettel ismer­kedhetnek a gyerekek. Hiszen azok a diákok, akik nem ön­álló kisegítő iskolába, hanem valamely általános iskola ilyen osztályába járnak, szinte tel­jesen megfosztatnak az úttö­rőélet örömeitől, romantikájá­tól. Zamárdiban azonban ez a száz fiú és lány is az úttörők tábori életét élhette, illetve még talán színesebb, változa­tosabb programokban lehetett részük, mint másoknak. A napirendbe ugyanis reg­geli, ebéd és vacsora után is foglalkozásokat, kötött prog­ramokat iktattak. Ajándékké­szítés, daltanulás, úttörőisme­retek, vetélkedők, ezek már az első napokban nagy tetszést váltottak ki. MOZBMUSO^ JÚNIUS 23-TÖL 29-IG ABONY 23— 25: A profi** 26: Kis kiruccanások* 27—28: Kramer kontra Kramer* BUDAÖRS 23: Sértés 24— 26: Apokalipszis, most I—II.** 26: A csodatévő palatábla (du.) 27—28: Aki mer, az nyer CEGLÉD, Kamaraterem 23—29: A hegyi barlang titka (du.) 23—26: Start két keréken (este) 27—29: A papa mozija (este) CEGLÉD, Szabadság 23—26: Flep, a róka (du.) 23—29: A karatéző Cobra visszatér** (este) 27—29: Gvilkosság a tajgán (du.) DABAS 23—24: A 34-es gvors 25— 26: Hatásvadászok* 27: Zugügyvéd zavarban* DUNAKESZI, Vörös Csillag 23—26: Dutyi-dili 27—28: Sörgyári capriccio* DUNAHARASZTI 23—28: A Keresztapa (2.) I—II.** 26: Egy kis indián (du. ÉRD 23—24: .... és megint dühbe jövünk 26: Koncert (du.) 26— 28: Üldözők** FÓT 23—26: Talpisr olajban 27— 28: Szerelem Montreálban* GÖDÖLLŐ 23—26: Gverckek a Kék-tó hegyéről (du.) 23—26: Atlantic City* 27—?9: A szénbányász lánya GYAl 23—24: Hatásvadászok* 25—26: A Keresztapa I—II.** 26: Keresztül a nagv vízválasztón ídu.) 27—28: A 34-es gyors LEA.NYFA! U. Kertmozi 23—24: Esküvő* 25— 26: Kóma" 27—29: A nvnlendik utas: a Halál*** MONOS 23—24: Kis WruccanslRok* 25: Sztrorroff Mihály 26: Az kincse (du.) 26— 28: A profi** MO^OR, Kcrtmozi 23—24: A macska rejtélyes halála* 25—26: Hurrikán* 27— 28: Szexis hétvége*« NAGYKÖRÖS, Arany János 23—29: Tamás bátya kunyhója I—II. NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 23—29: Kis hableány (du.) 23—26: Majmok bolygója* 27—29: A hatodik halálraítélt (este) NAGYKÁTA 23—26: Egy szoknya, egy nadrág 27—28: A kolónia* P1LISVÖRÖSVÁR 23—24: Talpig olajban 26: Vérszerződés* 27: A bűn története I—II.** POMAZ 23—24: Morfium 25—26: A nvo'cadik utas! a Halál*** 26: Szeleburdi család (du.) 27: ... .és megint dühbe jövünk RÁCKEVE 23—24: Kaszkadőrök 25—26: Morfium 27—28: A seriff és az idegenek SZENTENDRE 23—26: A szénbányász lánya 27—29: Szegény Dzsont és Arnika (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este) SZENTENDRE. Autós kertmozi 23—29: Jézus Krisztus szupersztár SZIGETSZENTMIKLÓS 23—24: Akiket foiTó szenvedély hevít** 25—26: Panda maci kalandjai (du.) Kaszkadőrök (este) 27—28: Tanú ne maradjon** TAPJÓSZELE 23—24: Szerelőm Montreálban* 25—26: A kolónia* 27: Esrv szoknya, egy nadrág VÁC. Madách Imre 23— 29: A profi** VECSÉS 24— 26: A seriff és az Idegenek 26: A XX. század kalózai (du.) 27—29: Atlantic City* VERSES, Kertmozi 23—24 és 26: Sttesrlandi hajtóvndászat* 27—29: A macska rejtélyes halála* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. — Nem sokban különbözik a mi táborunk a többi hasonló­tól, abban azonban igen, hogy a gyerekek sokkal több törő­dést, figyelmet igényelnek — mondja a táborvezető. — A tíz pedagógus szinte állan­dóan a srácok között van. Ez nem puszta jelenlétet, vagy fel­ügyeletet jelent. Finoman irá­nyítani kell a játékot, elsimí­tani a vitákat. Tartottunk at­tól, hogy túlságosan sok lesz a napi három program. Téved­tünk. Ha késünk például a daltanulás vagy az alkotótá­bor kezdésével, maguk szól­nak ránk. Kellemes meglepetés — Ügy tűnik, hogy a tapasz­talt pedagógusok is felfedeztek új vonásokat e gyerekekben. — Igen, ám ezek bizonyára nem új tulajdonságok, csupán az iskolai együttléteken nem ismertük fel őket. A legnehe­zebben kezelhető gyerekek itt megszelídülnek. Kiderült, hogy igénylik az önálló feladatokat, komoly megbízatásokat. Egye­nesek, becsületesek. Minden ablaktörésnek, vagy más csínytevésnek volt gazdája. A tábor összkomfortos ké- nyelmű faházai hatalmas fák árnyékában állnak. A környe­zet minden kellékével együtt alkalmas arra, hogy a száz gyereknek ideális táborhelye legyen. Közülük sokan talán először találkozhattak ilyen kényelmes, kulturált otthon­nal. Volt olyan nebuló, aki­nek szinte valamennyi ruhájá­ról ott vették le az árcédulát, de akadtak olyanok Is, akik­nek egyetlen öltözet ruháját is az iskola vette. A színes fonalakból, filcda­rabokból apró ajándékokat ügyeskedtek össze a gyerekek. Pom-Pom kedves figuráját vagy kis filckorongokból fű­zött Jancsi bohócot varrtak a legtöbben, bár — mint kide­rült — sokan vásárolt aján­dékkal is kedveskednek majd otthon. — Varrókészletet vettem anyukámnak — mondja a ve- csési Váradi Jutka. — Sajnos, sok pénzt elszórtam már jég­krémre meg palacsintára, és a képeslapok is sokba kerül­nek. Minden gyönyörű... Szép arcú, pergő nyelvű kis­lány ül mellénk a teraszon, Szerb Ilona, Felsőpakonyból: — Én olyan jól érzem itt magam, hogy haza se akarnék menni. Pedig nem könnyen jöttem el az anyukám mellől. Édesapám meghalt és mindig az anyuval vagyok. Nagyon, nagyon szeretem. A gödöllői Puskás Tibor és a valkói Bene Zsolt is elő­ször jár a Balatonnál. — Olyan gyönyörű itt min­den — mondja Zsolt, a szén­fekete szemű —, hogy ezt a szüleimnek is látniuk kellene. Mi még sose voltunk együtt nyaralni. De, talán, kaphatna az apu beutalót, a kerepestar- csai Fésűsfonóban, ahol dol­gozik. — Tessék megnézni a há­lónkat — invitál Tibor, a gö­döllői fiúraj szobájába. — Tisztább, mint a lányoké. A színes, emeletes ágyakkal berendezett, barátságos szobá­ban példás a rend, s valóban nagy a tisztaság is. — A fiúk napjában többször is felmosatnak a lányokkal, persze, hogy ragyog náluk minden — jegyzi meg moso­lyogva a táborvezető. Miköz­ben a teraszon beszélgetünk, jobbra-balra tekinget. — Ne haragudjon, de a fél szemem mindig rajtuk van. Nem mintha bajt csinálnának, de segíteni kell őket a játék­ban is. Napi huszonnégy órát töltünk közöttük. Fárasztó, ám szeretnénk minél " tohb’et nyújtani nekik ez alatt az egy hét alatt. Kapunk is cserébe lelkesedést, hitet, hogy érde­mes fáradni értük, mert sok­sok szeretettel, kedvességgel hálálják meg. Móza Katalin 3 Zenei panorámái Dalostalálkozó Szolnokon Ebben az évben a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa együtt hirdette meg a kórusok vetélkedősorozatát Már a területi bemutatókon is — Gyöngyösön, Kecskemé­ten, Nyíregyházán, Tatán és Tamásiban — találkoztak egy­mással a termelőszövetkeze­tek, az ipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek sa. ját- és közös fenntartású kó­rusai. Ezeken száztizenkét együttes vett részt, ötezer da­lossal. Közülük a legjobb hu­szonhét kórus jutott el Szol­nokra, ahol az elmúlt szomba­ton és vasárnap rendezték meg a IX. országos szövetke­zeti dalostalálkozót. Pest me­gyét itt a péceli szövetkezetek Petőfi Sándor férfikórusa, a szentendrei városi és szövet­kezeti kórus, valamint a vá­ci ÁFÉSZ kórusa képviselte. Seregszemle Június 18-án Szolnok me­gye öt helységében — Szolno­kon, Jászberényben, Mezőtú­ron, Tiszaföldváron, és Tö- rökszentmiklóson — teremtet­tek valóságos fesztiválhangu- latot az énekkarok. Megyénk kórusai közül Szolnokon sze­repelt a péceli együttes. Ezt az énekkart sok szép emlék fűzi a városhoz, mert Bako­nyi Árpád karnagy vezetésé­vel negyedik alkalommal vet­tek részt a szövetkezeti kóru­sok országos seregszemléjén. A kizárólag munkásokból álló szövetkezeti férfikar fejlődése töretlen: a minősítésük 1972- ben ezüstkoszorú, 1974-ben ezüstkoszorú diplomával, 1976- ban aranykoszorú diplomával, és most — az országos szövet­kezeti dalostalálkozó területi bemutatóián ,— fesztivál foko­zatot érték el. A szentendrei kórus a fesz­tivál fokozat diplomával mi­nősítés birtokosa, ök a jeles kórushagyományokkal büsz­kélkedő jászsági fővárosban Jászberényben léptek a kö­zönség elé és méltán arattak sikret XVolfné Kovács Zsuzsa és Kovács Lajos vezényletével. Már csak tízen énekeink az együttesben az alapítók közül, akik harminc esztendővel ez­előtt megalakították a szent­endrei városi és szövetkezeti kórust. Egy éve annak, hogy a 45 tagú dalkar mecénása lett az Ipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége. A közös fenntartás nem csak szerveze­tileg erősítette meg az együt­test. A kedvezőbb működési feltételek jó hatással vannak a kórus művészeti munkájára Igényesen A megyénket képviselő kó­rusok közül a legnépesebb a váci ÁFÉSZ vegyeskara. Je­lenleg százan énekelnek eb­ben az együttesben. Nekik június. 18-án Tiszaföldváron tapsolt a közönség. Bogányi Tibor vezényletével mutatták be HaydnjSvszakok című orató­riumából a Tavaszkórust, Bárdos Lajos Szeged felől cí­mű kórusművét és két néger spirituálét. Ezúttal is bizonyí­tották, hogy méltó a kiváló együttes címre a diplomás fesztiválkórus. Vasárnap Szolnokon rande­vúztak az együttesek. A tisza- ligeti Felszabadulási emlék­műnél dr. Fenyvesi József, Szolnok város Tanácsának el­nöke köszöntötte az 1300 da­lost, majd a Sportcsarnokban dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese méltatta a szövetkezeti kórusmozgalom jelentőségét. Itt tartották meg a záróhangversenyt az össz- kar, a vegyeskarok, az egyesí­tett női és férfikarok közre­működésével. A Pest megyei karnagyok közül Kovács La­jos vezényelte az egyesített ve­gyeskarokat. Bárdos Lajos Ti­szai dallamok című kórusmű­vét adták elő. Befejezésül Fasang Árpád zeneszerző, a zsűri elnöke an­nak a reményének adott ki­fejezést, hogy 1985-ben, a X. országos szövetkezeti dalos­találkozón ismét szép zenét hallhat a közönség a három szövetkezeti ágazat dalosaitól. Kőhidi László Kiállítótermekből Ilosvai Varga István öröksége y A ráckevei Árpád Múzeum- z ban augusztus végéig látható '/. Ilosvai Varga István gyűjtemé- '/ nyes emlékkiállítása. Csöndes öröm: Ráckevén megnyitotta kapuit a felújí­tott Árpád Múzeum, melyre évek óta várakozott a köz­gyűjtemény-látogató közönség. Az öröm kettőződése: a nyi­tány egybeesik Ilosvai Varga István művészetének fogadá­sával. Kontrasztok Ilosvai Varga István 1895- ben született Kunhegyesen. Első mestere Hippi-Rónai Jó­zsef volt, később Balló Ede osztályába járt a budapesti Mintarajziskolába. 1924-ben olyannyira felrázta a párizsi tanulmányút, hogy a két év­vel később festett Kunhegye- si utcája Vlaminck modorában fogalmazódik. Később a nyá­ri hónapokat Nagybányán töltötte, s a harmincas évek elején telepedett le végleg Szentendrén. Fontos feljegyezni még egy lényeges festői forrását: a lepkéket és a kaktuszokat. Mindkettőt szenvedélyesen gyűjtötte, tudományosan rend­szerezte, s miközben folyama­tosan ismerkedett színükkel, alakzatukkal, ez műveinek a készülődését és fogalmazását is jelentette. Ettől kezdve min­den történése, utazása, haladá­si iránya Szentendre. E nagy mágnesben összegezi a szín­ben lángoló kerteket, tetőket, lila kerítéseket, nagy fákat, kanyargó sikátorokat, zöld birsalmákat, a Rab Ráby tér kerekes kútját, az esőben megfürdött virágokat, napra­forgókat, színes fényben alku­dókat, s azt a kontrasztot, ahogy a piros ruhás nő sétál a zöld lombok között, s e mo­tívumokban rendszerezi a vi­lág békességét, szelídségét. Melegség Tóth Menyhért jellemezte öt a legjobban, amikor Ilosvai Varga István örök melegségét említette, mely nemcsak em­beri kapcsolatainak fényessé­ge volt, hanem műveinek jel. lemzője maradt. Még akkor is, amikor életművének szent­endrei szimfóniája mellett az aszfaltöntőket idézte mély szolidaritással 1928-ban, to­vábbá vakokat, kőhordót, csa­vargókat 1936-ban, szegény­embert és krumpliszedö nőket, gyárkémények előtt ácsorgó munkanélkülit. Derkovits Gyula, Dési Huber István tár­saként ez is Ilosvai művésze­tének egyik arca volt a har­mincas években. A lírai hatás ellenére Ilos­vai Varga Istvánt konstruk­tív tényezők izgatták. A rajz, a szerkezet művészete fő meg­határozója: a mindent bebo­rító színes felület ezért él oly intenzíven. Színes derű önarcképeinek bensősége is a színes természet kiemelt ré­szének látszik. Ez a színes ott­honosság élteti megdőlt házait, Szentendre zegzugos utcáit, mely képi költészetté válik az 6 festői érintéseitől. Érzékeny­ségének, kolorizmusának, em­berségének ez a színes derű a meghatározója. Egy ideig a csepeli Mun­kásotthon képzőművész kö­rének volt a vezetője. Ezért sokan vallják őt mesterüknek, így Bakallár József és Németh Miklós is. Bakallár írta a rác­kevei katalógus bevezetőjét Is, jelezve e nagy festő emberi tisztaságát és szelek szárnyán röptető képzelőerejét, mely végső soron értelmes, hiteles és pontos színárnyalatokkal építette a harmonikus festői szépséget. Losonci Miklós ■■Rádiófigyelő' NYÁRI MIKULÁSOK. Hi­hetnénk, ez a véleménye Tár­nái Gizellának azokról a vál­lalkozókról, akik élve a tör­vényes lehetőségekkel, üzletet szimatolva az idegenforga­lomban, fogadót, penziót, kem­pinget, lángossütöt, vagy ép­pen vegyesboltot nyitottak a Dunakanyarban. A cím azonban félrevezeti a hallgatót. A beszélgetések ugyanis azt bizonyítják, nincs okunk mosolyogni ezeken a vállalkozó szellemű, igaz, te­temes tőkével is rendelkező embereken. Először is azért, mert olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek korábban nagyon hiányoztak a kínálat­ból. de nincs azért sem, mert igaz, hogy sok munkával, de többnyire szép haszonnal jár az üzlet. Tahi, Dunabogdány, Szent­endre és a többi település is gazdagodik, színesedik általuk, vonzóbbak lesznek az idege­nek számára, de az ország idegenforgalmi ázsiója is emelkedik, hiszen akadnak olyanfajta kikapcsolólásra, pi­henésre vágyó vendégek, akik éppen ilyen csendes családi fogadókban érzik jól magukat. BARÁTI KÖRBEN (Vác­szentlászlón). Bevallom, nem igazán rokonszenves számom­ra e műsorsorozat szerzőjének riporteri stílusa. Egy kicsit mindig érzem rajta a „nadrá- gos ember” stílusát, a hami­san csengő népieskedést. Kispista Istvánt aligha za­varhatja az effajta aggályos­kodás — hiszen mint az egyik beszélgetésből kiderült — több mint húsz esztendeje készíti falujáró riportjait. Ha egyik másik műsorával kapcsolatban talán nem is egészen igaztalan az előbbi epéskedő megjegyzés, a Vác- szentlászlón, Valkón, és Zsámbokon készült faluriport nem tartozik azok közé. El­lenkezőleg. ez alkalommal lé- nyegretörő összeállítást hal­lottunk, amely nemcsak e há­rom település fejlődését tudta bemutatni, de egy-egy rövid nárbeszéd feltárta a mai falu­si életmód színét és fonákját, hívta fel figyelmünket a ..rongyrázás” néha bizony va­lóban mosolyra ingerlő újmó­di szokásaira, de arra is, mennyi verejtékkel, lemondás­sal jutnak a tisztes jómódhoz 3 Vácszentlászló környéki emberek. Sok mindent megtudtunk e ‘eiepülések lakóiról, s valami 'ontosat Kispista Istvánról is: őszintén szereti a magyar falu lakóit. Csulák András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom