Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

1983. JtiNIUS 21., KEDD Ifjúgárdaszemle Elsők a ráckevei járásiak Fiatalok népesítették be a hét végén a pusztavacsi erdőt. Itt rendezték meg a háromna­pos, XII. megyei ifjúgárda- szemlét. Menetdalverseny, ala­ki gyakorlatok, harci túra, or­szág- közepe futóverseny: fel­készültséget, erőt, ügyességet próbáló feladatok várták a fia­talokat. A színes, izgalmas program számvetés is egyben, a képzési év mérlege. Itt derül ki, hogyan dolgoztak, tanultak az ifjúgárdisták. A legnagyobb erőpróbát min­Az első feladat: politikai tesztláp kitöltése A szennyezett területre csak gázx álarcban lehet belépni den bizonnyal a szombaton rendezett harci túra jelentette. Jókor reggel, hűvös, borongós időben tizennégy csapat vágott neki a pusztavacsi erdőnek térképpel, tájolóval felszerel­kezve, hogy megtalálja az állo­másokat, ahol a legkülönbö­zőbb elméleti és gyakorlati fel­adatokat kellett megoldani. Szellemi bemelegítésként a huszonhárom kilométeres út előtt politikai kérdésekből ösz- szeállított tesztlapokat töltöt­tek ki a csapatok. Utána irány az erdő. Előkerültek a térké­pek, a tájolók. Mert ha a kis­sé sáros, felázott terepen az előrejutás nem is okozott gon­dot, a helyes irányt megtalál­ni nem volt könnyű. A szaka­szok többsége azért minden állomáshoz eljutott. Egyik helyen tűzoltófecs­kendőket szereltek össze vil­lámgyorsan, másutt azt bizo­nyították, milyen pontosan tudnak célba találni a kispus­kával. A polgári védelmi állo­máson feltételezett sebesülte két szállítottak el a feltétele­zetten radioaktív anyaggal szennyezett területről. De szá­mot kellett adniuk a fiatalok­nak közlekedési, karhatálmi ismeretekről és önvédelmi készültségükről is. A szakaszok derekasan állták a sarat — a szó szoros értelmében is —, si­keresen vették az akadályokat, jól viselték a hosszú gyalog­lás fáradalmait. A vasárnap a sportverse­nyeké, bemutatóké volt. Dél előtt kilencvenen álltak rajt­hoz a 3800 méteres ország kö zepe futóversenyhez. A kispá­lyás labdarúgó-bajnokságban 24 férficsapat -küzdött az el­sőbbségért, de a lányok is ki­állítottak három csapatot. A megyei seregszemle záró­ünnepélyére kora délután ke­rült sor. Az ifjúgárdisták fel­készülését összességében jónak értékelték a három nap során nyújtott teljesítmények alap­ján. A különböző szakágakat külön-külön minősítették, ezek­ben a következő csapatok sze­rezték meg az elsőséget: tűz­oltó— monori járás rendőri — váci járás, polgári védelem ráckevei járás, egészségügyi — Nagykőrös város, munkásőr — ráckevei járás, alaki gyakorlat és menetdalverseny — rácke­vei járás, önvédelem — daba- si járás, lövészet — Cegléd vá­ros. A szakági feladatokban el­ért pontszámok összesítése után a megyei szemle első he­lyezettje a ráckevei járás csa­pata lett, így az augusztusban megrendezendő országos szem­lén ők képviselhetik Pest me­gyét. A második helyen a da- basi járás, a harmadikon pe­dig Vác város ifjúgárdistái vé­geztek. Jól vizsgáztak tehát a fiata­lok, tudásuk javát nyújtották — de hozzájuk hasonlóan a szemle rendezésében közremű­ködők is. A Pest megyei pol­gári védelmi parancsnokság, a megyei rendőrkapitányság, a megyei, tűzoltóparancsnokság, a munkásőrség megyei pa­rancsnoksága, a helyi honvéd­ségi alakulatok és az MHSZ segítsége tette lehetővé a szem­le gördülékeny lebonyolítását. M. Nagy Péter Takarékosság kicsiben és nagyban Lakossági kötvény, közös haszon Az ember, ha nagyobb háztartási gépet, autót, lakást vagy éppen hétvégi telket szeretne vásárolni (hacsak nem Fortuna asszony kegyeltje), össze kell gyűjtse a rávalót. Manapság már kevesen őrizgetik odahaza megtakarított pénzüket — részben az érte járó kamat, részben pedig a biztonság miatt —; hosszabb-rövidebb ideig az OTP-fiók vagy a takarékszövetkezet gondjaira bízzák. Természetesen csak akkor, ha az állampolgárok a pénz- befektetés mellett emberi és érzelmi szempontból is vonzó célt látnak a meghirdetett be­ruházásban. Tatabányán pél­dául kommunális kötvények kibocsátása révén igyekeznek meggyorsítani egy óvoda épí­tését, és hasonló célokat szol­gál a Somogy megyei Lábod községben kibocsátott kötvény is. Hajdúszoboszlón rendelőin­tézet, a Tolna megyei Tamási községben új orvosi rendelő lesz a lakosság tanácsnak köl­csönadott pénzéből. A kommunális kötvényt az OTP a beruházás befejeztével visszavásárolja és a névérté­ken felül kamatot is fizet. Há­rom-négy esztendő után évi 5,5 százalék, öt után pedig évi 6 százalék kamat jár. Különböző betétformák A pénzintézeteknél átmene­tileg elhelyezett lakossági meg­takarítások — miután lehető­ség van arra, hogy bevonják azokat a gazdaság pénzügyi folyamataiba — az egész or­szág hasznára szolgálhatnak. Egyebek között a legkülönbö­zőbb betétformák teszik lehe­tővé, hogy a pénzintézetek hi­teleket nyújtsanak a különféle lakossági elképzelések megva­lósításához, például a lakás­építéshez, háztartási gépek és híradástechnikai eszközök vá­sárlásához, kisvállalkozások­hoz és így tovább. A lakosság nemcsak betét­jei révén részese a népgazda­ság pénzügyi folyamatainak, hanem — például ipari vagy fogyasztási szövetkezet tagja­ként — vagyona egy részével járul hozzá a kisebb-nagyobb kollektíva anyagi boldogulásá­hoz. Ennek formája például a régóta alkalmazott részjegy­vásárlás, amely a tagsági vi­szony előfeltétele. A részjegy után a szövetkezet tagja osz­talékot kap, azonban az ér­tékpapír nem adható el, leg­feljebb örökölhető. Ugyancsak a — fogyasztási — szövetkeze­tek gyakorlatából ismert a cél­részjegy, amelyet a gazdál­kodó szervezetek abból a cél­ból bocsátottak ki, hogy ki­egészítsék saját tőkéjüket és így teremtsenek anyagi fedeze­tet a különböző fejlesztési cé­lokhoz. A célrészjegy nem forgal­mazható, nem jogosít oszta­lékra, emellett korlátozott az egy személy" tulajdonában tartható mennyisége is. Ilyen­formán — ha kizárólag a pénztulajdonos anyagi, gazda­sági megfontolásaiból indu­lunk ki —, ez az értékpapír nem túl vonzó pénzbefekteté­si forma. Ennek is köszönhető, hogy az OTP vezérigazgatója, az egyik országos napilapban megjelent cikkében javasolta: a célrészjegyet alakítsák át érdekeltségi kötvénnyé. Az ér­dekeltségi kötvény olyan — fix címletű — értékpapír, amely után kamat és a vál­lalt kockázat alapján nyereség jár. Felgyorsuld fejlődés Az érdekeltségi kötvény az egyik formája azoknak az új kezdeményezéseknek, amelyek a hagyományos megtakarítási formák mellett a korábbinál változatosabb lehetőségeket adnak a lakosság átmenetileg félretett pénzeinek hasznosítá­sához. Ennek elméleti és gya­korlati bázisaként tekinthető a tavaly kísérletképpen tíz tele­pülésen bevezetett kommuná­lis kötvény. Kiderült: jóllehet, a kommunális kötvények fo­gadtatása településenként el­térő volt, a kötvényjegyzés ré­vén felgyorsulhat a városok és a falvak fejlődése. Járható út A kommunális kötvényekről időközben kiderült: az admi-] sára. nisztrációban, a jegyzésben 1 akad finomítani-, csiszolniva- ló. Mindazonáltal az is tény, hogy ez az értékpapír, ha nem is az egyetlen, mindenesetre az egyik járható útja a meg­takarított lakossági pénzek hasznosításának. Ezt bizonyít­ja, hogy a pénzintézetek, a vállalatok és a tanácsok a jö­vőben szélesebb körén számí­tanak a lakosság (nem kizáró­lag kommunális) kötvényjegy­zéseire. Azt remélik, hogy el­sősorban a helyi, de az orszá­gos célok (autópályaépítés, új energiahálózat és így tovább) is megmozgatják a pénztulaj­donosok fantáziáját. Tény: aki kötvényt jegyez, számolnia kell azzal, hogy pénzét csak meghatározott idő múlva kapja vissza. Előnyös viszont a kötvény után járó kamat nagysága, és az is, hogy a sok aprópénz hozzájárulhat környezetünk, életkörülmé­nyeink, közérzetünk javításá­hoz. Nem lényegtelen ered­mény ez, mint ahogy ez sem, hogy az ország számára is kedvező, ha a szűkös anyagi helyzetben lehetőség nyílik né­hány beruházás meggyorsítá­Molnár Patrícia Végső búcsú Katona Zoftúntó! Hétfőn a Farkasréti temető­ben végső nyugovóra helyez­ték a 69 éves korában elhunyt dr. Katona Zoltánt, aki — röé- hány évvel ezelőtti nyugállo­mányba vonulásáig — a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyészének első helyettese volt. A hamvasztás utáni gyászszertartáson az urnánál ahol bíborpámán helyezték el az elhunyt több magas álla­mi kitüntetését — részt vettek az országos igazságügyi szer­vek vezetői, az egykori pálya­társak, harcostársak, osztozva a népes család fájdalmában. A Legfőbb Ügyészség dolgo­zói és pártbizottsága képvise­letében dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese mon­dott gyászbeszédet. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Rudolf Rossmeislnek, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetének a ma­gyar—NDK kapcsolatok fej­lesztésében kifejtett tevékeny­sége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendjit adományozta. A kitüntetést hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Költségvetési üzemek Megelégedésünkre szolgálnak Mint arról lapunk is tudósított, a váci MTESZ-szék- házban tartották azt az országos tanácskozást, melynek témája a költségvetési üzemek működésének tapasztala­tai, fejlődésének útja volt. A több színvonalas előadás közül emeltük ki azt, amely minket a legjobban érde­kelhet: Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési­közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője szűkebb pátriánk költségvetési üzemeinek történetéről és jelenéről szólt. Tábori csendélet Súlyos sérült ellátása Veress Jenő felvételei Felismsrték a lehetőségeket Az 1967-bán született határo­zatok nyomán megyénkben a tanácsok hamar felismerték az új formában rejlő lehetősége­ket, így egy év múlva már 350 dolgozóval, 25 millió forintos teljesítőképességgel, 5 költség- vetési üzem működött. A fej­lődés minden szempontból di­namikus volta azt igazolta, hogy a lakosság mindjobban igényli a tanácsok ilyenfajta segítségét. Év végén már 25 költségvetési üzem működött Pest megyében, közel 4 ezer dolgozóval, s összesen 852 mil­lió forintos termelési értékkel. A 25 üzem közül 4 városban, 20 nagyközségben és egy köz­ségben található. Nagyságuk és teljesítőképességük termé­szetesen ehhez igazodik. Tevékenységük körét és módját is a település jellege, területe, a lakosság száma ha­tározza meg. A kommunális szolgáltatások iránti igényt fo­kozta az a tény, hogy a bejá­rók a fővárosihoz hasonlítják az ellátást, s lakóhelyükön is olyan színvonalat követelnek. A kiterjedt, országos jelentő­ségű üdülőterületek szintén speciális, magasfokú követel­ményeket állítanak a költség- vetési üzemek dolgozói elé. Nem csoda hát, hogy az előző évek építőipari jellegével szemben, mind nagyobb sze­repet kap a szigorúan vett kommunális szolgáltatás. Míg kezdetben az építőipari tevé­kenység aránya 91 százalékos volt, ez mára mintegy 61 szá­zalékra csökkent, a köztiszta­sági tevékenység viszont 11, a távhőszolgáltatás 14,3, az in­gatlankezelés 3,2, a parkfenn­tartás 2,5, a temetők, strandok üzemeltetése 2 százaléknyira nőtt. A fennmaradó 6 százalék úgynevezett alaptevékenységen kívüli — karbantartó, stb. — munka. Az építőipari tevékenység rendkívül szerteágazó. Lakó­épületek, oktatási, művelődési, kereskedelmi, igazgatási, egészségügyi és szociális léte­sítmények sorát hozták tető alá vagy újították fel, utakat, járdákat építettek kilométer hosszan. A beruházás és fenn­tartás aránya körülbelül 40-60 százalék, s elmondható, hogy a munkák legnagyobb részére gyors átfutási idő jellemző. Előfordult, hogy egy-egy üzem technikai és pénzügyi lehetősé­geit meghaladó feladatokat ka­pott, s ez hosszú időre felbo­rította a gazdálkodási egyen­súlyt. Jelentős szerepe van a költ­ségvetési üzemeknek a tanácsi kezelésű utak fenntartásában, karbantartásában. Szerződéses formában kapják a gépeket és teljesítik a jóváhagyott prog­ramot — kedvező tapasztala­tokkal. Jól gazdálkodnak az e célra fordítható összegekkel, sőt, szabad kapacitásaik terhé­re — más megrendelésre is tudják hasznosítani gépeiket. Haladás zökkenőkkel Egyre növekednek a lakó­házfenntartási feladatok. Ma már 16 üzemhez 6800 lakás tartozik. A jelenlegi tervidő­szakban 330 millió forintot for­dítanak a felújítási munkála­tokra, melyben 1400 lakás korszerűsítésével szerepel. De korszerűsítik magát az ingat­lankezelési munkát is: a köz­ponti irányelvek alapján, de saját helyzetükhöz alkalmaz­kodva alakítják ki a rugalmas szervezeti kereteket. Az ingat­lankezeléssel összefügg a táv-, hő- és melegvíz-szolgáltatás: jelenleg 6 üzem lát el ilyen feladatot, az ebből eredő ár­bevételük tavaly meghaladta a 120 millió forintot. A kezdeti időszakban — so­kan nem szívesen emlékeznek rá — bizony a távhőszolgál­tatás igen sok gonddal járt. Hiányoztak az üzemeltetési ta­pasztalatok, olykor a szakem­berek is, s ugyanakkor a hő­központokban sok tervezési, kivitelezési hibával kellett megküzdeni. A műszer- és al­katrészhiány gyakran okozott kieséseket, s nem kevés fejtö­réssel, munkával járt az sem, hogy az olajjal üzemelő köz­pontok lassan veszteségessé váltak. Az illetékesek szerint e gon­dokon az üzemek úrrá lettek, ma már lényegesen kevesebb a panasz. Az olajat más ener­giahordozókkal helyettesítik. De — mert panasz azért még mindig akad — a megyei ta­nács tervezi a szervezeti kor­szerűsítést, a rendszeres kar­bantartások magasabb szín­vonala, a jobb alkatrészellátás, a készletek csökkentése, • az előrelátó tartalékolás érdeké­ben. Az intézményes szemétgyűj­tés és -kezelés körzetesítést programját 1978-ban dolgozta ki a megyei tanács ÉKV osz­tálya. Jelentős mértékben ala­poztak a városgazdálkodási vállalatok mellett a költség- vetési üzemekre is, s öem hiá­ba. Jelenleg 22 üzem kapcso­lódott be a rendszeres szemét- gyűjtésbe és -kezelésbe 50 te­lepülésen és számos üdülőkör­zetben. A körzeti szemétlera­kóhelyek kijelölése a közel­múltban kezdődött meg, s en­nek eredményeként a szolgál­tatásba bevont lakások száma megkétszereződött. Annak elle­nére is, hogy az elhördandó hulladék mennyisége meg­négyszereződött. Sok kritika illeti a temető- fenntartást. Alapvető gond, hogy a helyi tanácsok többsé­ge csupán a kezelésről dönt, de nem gondoskodik a szüksé­ges pénzügyi feltételekről. A körzetesítést választják Az elmúlt évek tapasztalatai a költségvetési üzemek életre­valóságát bizonyították. A köz­vetlen irányítás mellett a vál­lalatokénál egyszerűbb, rugal­masabb feltételekkel, kevesebb adminisztrációval, jobb ráfor­dításokkal képesek működni. Jellemző, hogy az újonnan ala­kult városokban is inkább ezt a formát választják, mintsem a vállalatit. A szolgáltatások fejlődése mögött javuló mun­kakörülmények, színvonalai gépesítés áll. Az alapító taná­csok közül egyre többen Is­merték fel, hogy az üzemeknél képződő nyereség meghagyása a saját érdeküket is szolgálja. Az elismerésre méltó ered­mények mögött természetesen kisebb-nagyobb gondok 1# akadnak. A szakemberek azért tűzték ki célul a már megle­vő üzemek technikai, szemé­lyi adottságainak további bő­vítését, gazdasági helyzetük stabilizálását. Üjabb üzemeket csak ott kívánnak létrehozni; ahol a kommunális feladatok elvégzésére még nincs megfe­lelő szervezet. Egyébként pe­dig. egy-két ilyen feladat ellát tására — az eddigi tapasztala­tok alapján — a körzetesítést választják. Távlati cél, hogy a megye valamennyi településére kiterjedjen a kommunális szolgáltatások hálózata. Kolossá Tamás '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom