Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

1983. JC.NIUS 18., SZOMBAT.. PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A Központi Bizottság határozata szellemében Megnőtt felelősség - nagyobb feladatok Két hónap telt el a Központi Bizottság ülése óta, amely átfogóan értékelte a XII. kongresszus óta végzett munkát és meghatározta to­vábbi feladatainkat. Azidő óta a megye pártszervei különböző for­mákban — igen széles körben — ismerkedtek meg a KB-üiés anya­gával és meghatározták saját tennivalóikat. A megye politikai közvéleménye várakozással, érdeklődéssel fo­gadta a KB 1983. április 12—13-i ülésének anyagát, határozatát. An­nak tudatában, hogy a téma kiemelkedik a KB-ülések napirendjei­nek sorából és a testület nemcsak felméri a XII. kongresszus óta megtett utat, hanem az egész magyar társadalom további fejlődésé­re ki fog hatni. A tények sokasága bizonyítja, hagy a megyében eddig is nyu­godt, kiegyensúlyozott politikai légkörben folyt az alkotó munka. Ezért is elismerést és megnyugvást váltott ki a kommunisták, a lakosság körében, hogy pártunk újból megerősítette eddigi irányvonalát, a szö­vetségi politikát, az állami, társadalmi, gazdasági, kulturális szerve­zetek önállóságát és felelősségét. A íélidŐS értékelés előkészítése lé­nyegében a .múlt év végétől meg­kezdődött.' Ennek változatos módsze­reit alkalmaztuk. Nevezetesen egyé­ni vagy kiscsoportos beszélgetést szerveztünk a testületi tagokkal; testületi ülésen fokozottan visszatér­tünk a kongresszusi határozatok he­lyi végrehajtásának helyzetére; az egyes reszortok . elkészítették össze­gezésüket a pb. munkabizottságai­nak segítségével; az előkészítést se­gítette a megyei pártbizottság 1982. november 25-i értékelő ülése is. Az előkészítést szolgálta a megyei pártbizottság 1983. április 21-i ülése, amelyen részletes tájékoztatás hang­zott el a KB április 12—13-i ülésé­ről. Továbbiakban járási, városi -pártbizóttsági ülések szervezeti elő­készítése jól sikerült. Részt vett a testületi tagok 80—92 százaléka, to­vábbá a fegyelmi bizottság tagjai, a közbeeső pártbizottságok, a közvet­len : iráhyítású aläpszervezetek titká­rai és a járási, városi politikai appa­rátus tágjai. A beszámolók elemzően összefoglalták a járási, városi párt­értekezlet illetve a XII. kongresszus óta végzétt munkát. Megállapították, hogy a megye ipari és mezőgazdasá­gi üzemei többségében — a kedve­zőtlen feltételek ellenére - — ered- .ményesen gazdálkodik,-végrehajtja a párt és a kormány ide vonatkozó határozatait. Például a Csepel Autó­gyárban jelentősen nőtt a tőkés ex­port.; aJ>KV 11 új te'rmékkel jelent­kezett d piacon; a DHV 2,3 százalék­kal csökkentette fajlagos hőfelhasz­nálását'; ■ a mezőgazdasági üzemek termelési alapjai elösorban az alap- tevékenység ágazataiban bővültek. Eredmények születtek az energia- takarékos termelési, tárolási techno­lógiák fejlesztésében, a melléktermé­kek hasznosításában. Javult a ter­melés, feldolgozás és forgalmazás Összehangoltsága, a lakosság élelmi- szeripari termékekkel történő ellá­tása. Annak eredményéként, hogy a szántóföldi , növénytermesztésben a termésátlagok stabilizálása mellett kiemelt feladatot képez a gabona­program; az állattenyésztésben ja­vulták a tenyésztési mutatók, a faj­lagos hozamok, a takarmány hasz­nosítása;. a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége és a háztá­ji termelés az igényekkel összhang­ban bővültek. Ennek ellenére még jelentősek a mezőgazdasági üzemek közötti kü­lönbségek; több területen magasak a költségek, a közgazdasági munka színvonala nem kielégítő; helyen­ként fokozni kell a vállalkozási ked­vet; egyre sürgetőbb a gépi eszkö­zök mégújítása. A településfejlesztésben a koráb­binál, kisebb, szűkebb anyagi lehető­ségek ellenére, társadalmi összefo­gással tovább lehetett lépni. A me­gye városai az utóbbi két és fél év­ben is* gazdagodtak. Így Budaörs, Szigets'zentrniklós és a járási szék­hely nagyközségek tovább fejlődtek a városiasodás terén, új lakások, ok­tatási; egészségügyi, gyermekjóléti intézmények, kereskedelmi egységek sora épült fel, a lakosság továbbra is támogatja a településfejlesztési elképzeléseket, kiemelkedik Százba- , lomhátta és a nagykátai járás. A beszámolási időszakban fokozó­dott-az érdeklődés az eszmei, politi­kai kérdések iránt. A pártpropagan­dában az érvényben levő határoza­tok szellemében alapvetően a haté­konyság és minőség fejlesztése volt előtérben. A.-, pártoktatásban a■ bel­politikai feladatok közül a legna­gyobb érdeklődést a gazdaságpoli­tikai kérdések kapták. Differenciálton foglalkoztak a be­számolók, a. közoktatás és közműve­lődés személyi és tárgyi feltételeinek változásaival Javult a kapcsolat a művelődési intézmények és a ter­melő üzemek között. A párttestületek, munkabizottsá­gok alapvetően betöltik feladatukat, felelősséggel és egyre növekvő önál­lósággal dolgoznak. Érvényesül a pártszervek hatásköre és többségé­ben az alapszervezetek véleménye­zési joga. Rendszeresen foglalkoznak a kádermunkával, javult a káder- munka demokratizmusa. A beszámo­lók szóltak a párttagfelvételről. Meg­állapították, hogy alapvetően végre­hajtjuk a kongresszusi határozatokat és az új párttagok szociális összeté­tele lényegében megfelel a követel­ményeknek. A tömegszervezetek is egyre jobban betöltik feladatukat. A beszámolókat mindenütt élénk, felelősségteljes véleménynyilvánítás követte. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a KB értékelésével és a határozatban megjelölt feladatok­kal. Szóltak a termelést, a gazdálko­dást akadályozó helyi gondokról és kérték ezek elhárítását. Sokan hang­súlyozták, hogy a KB-ülés marxista választ adott több olyan kérdésre, amelyen bizonytalanság volt tapasz­talható. Például a belső ellenzék megítélése, a kisvállalkozások szere­pe, a párt és a tömegkommunikációs intézmények kapcsolata. A vita so­rán felelősséggel szóltak az ifjúság helyzetéről, feladatairól. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a fiatalok többsége jelentősen hozzájárul anya­gi.-és szellemi gyarapodásunkhoz, be- . csületesen dolgoznak és tanulnak. A munkaversenyben részt vevők mint­egy 30 százaléka ifjúmunkás. A fia­talok eredményesen mozgósíthatók társadalmi munkára. A KlSZ-szer- vezetek némileg fokozták tömegbe­folyásukat és párttaggá nevelő sze­repük is örvendetes módon javult. Ugyanakkor sok káderproblémával küzdenek. Kevés a képzett, jó fel­készültségű és ötletgazdag ifjúsági vezető. A járási, városi pártbizottságok részéről gondot fordítottak arra, hogy eredményesen felkészítsék az üzemi, községi pártbizottságokat, il­letve az alapszervezeteket az eddig végzett munka értékelésére. Ugyan­csak gondos előkészítés jellemezte az üzemi, községi PB-üléseket. Meg­jelent a testületi tagok 85—95 száza­léka. A testületi üléseken minde­nütt támogatólag fogadták a KB áp­rilisi ülését, határozatát. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek nyugtalanítóan hatnak, mint például a háború és a béke kérdése. ÄZ ipari és mezőgazdasági üze­mekben érthetően a gazdasági, a gazdálkodással kapcsolatos kérdések domináltak. A felszólalók egy része bírálta a változó szabályozók negatív hatását, például: az évközi szabályozó és ár­módosítások nehéz helyzetbe hozzák az üzemeket (a burgonya árváltozá­sa miatt a termelési kedv csökkent — váci járás); ellentmondás van a termelés és a felvásárlási rendszer között. Csökken a gyümölcstermesz­tés, holott a lakossági ellátás érde­kében szükség lenne a növelésére; az új szabályozók kedvezőtlenül érintik az ipari melléktevékenységet. Ennek visszaesése viszont az alapte­vékenység fejlesztését nehezítené (Sasad tsz). A többség azon a véle­ményen volt, hogy a szigorúbb fel­tételeket tudomásul kell venni, cse­lekedni kell, fel kell tárni a belső tartalékokat és olyan gazdálkodást kell folytatni, amely jövedelmező. A vitában részt vevők jórészt a termelőmunkát akadályozó helyi gondokkal foglalkoztak. Egyebek kö­zött a lészámhiány okozta problé­mákkal (váci DCM, Híradástechni­kai Anyagok Gyár). Továbbra sem megfelelő az egyes telephelyek, gyár­egységek önállósága, nem elég ösz­tönző érdekeltségi rendszerük (a nagykátai járásból jelezték). Vi­szonylag sokan foglalkoztak a kis­vállalkozások kérdésével. Ügy ta­pasztaljuk, hogy jelentős a meg nem értés, a szembenállás e munkafor­mákkal kapcsolatban. A problémát elsősorban a jövedelem nagysága je­lenti.' Kifogásolják, hogy a kisvállal­kozásban megkereshető jövedelem, jóval mágas'ább ’ a nörmálmiifika-* időben kereshető bérhez viszonyítva. A községekben sokan szóltak a te­lepülésfejlesztésről. Általában meg­értették, hogy a fejlesztési lehetősé­gek korlátozottak. Ugyanakkor na­gyon sok helyen megemlítették, hogy átgondoltabb, koncentrált társadalmi összefogással előbbre lehetett lépni. Hangsúlyozták, hogy erkölcsileg job­ban el kell ismerni azokat a szemé­lyeket és kollektívákat, akik, illetve amelyek részt vesznek társadalmi munkákban. Többen foglalkoztak a környezetvédelemmel, a megoldatlan szemételhelyezéssel, az ATEV tökö­li gyáregységének helyzetével, a Rác­A napfény felé f. , -.'.-v. ' '“"v Nagy László grafikája kevei-Duna-ág és a délegyházi tavak sorsával. Mások azzal, hogy a budai, ráckevei járások több községében gondot okoz a lakosság egészséges . ivóvízzel való ellátása. Jelentős teret kapott a párt eszmei, politikai nevelő munkája. Több fel­szólaló megemlítette, hogy a gazda­sági kérdésekkel való intenzívebb foglalkozás lekötötte a pártszerveze­tek erejét és helyenként a szüksé­gesnél kevesebb figyelmet fordítot­ták-az ideológiai munkára, a propa­gandára és ■ agiiációra. Megerősítet-. "ték, hogy a napi gazdásági,‘éte böli- tikai munkában, a közélet területén szükséges fokozni minden párttag felkészültségét. Szorgalmazni kell a párt aktivistáinak és propagandistái­nak magasabb szintű képzését, to­vábbképzését. Többen felvetették, hogy a pártoktatás tananyagai nem tartanak lépést a kor követelményei­vel. Néhányan szóltak arról is, hogy a marxista világnézet vezető szerepe mellett számolni kell a vallásos vi­lágnézet hatásával. A felszólalások során jó néhányan foglalkoztak az életszínvonal, az életkörülmények alakulásávál. Több­nyire úgy fogalmaztak, hogy soha Itáliai kisváros Durkó Gábor tollrajza rosszabb ne legyen. Többen hangsú­lyozták, hogy a felvett munkafoét; mellett sokan elfeledkeznek a mun­kahely sokoldalú szociális gondos­kodásáról. A nehézségek ellenére bővült a gyermekintézmény-hálózat, több lett a lakásépítési támogatás, általánossá vált a szabad szombat: stb. ■ . Szóba kerültek a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosok, az egyedülálló idős emberek életkörülményei is. Üdvözölték, hogy a kormányzat, igyekszik segíteni a családi pótlék -emelésé veri,-tigyán akkor. ::kérték,hc!g^; a KB táláljdft'megoldást a többi tár-f sadalmi rétég anyagi helyzetének javítására is. Nagy teret kaptak a pártélettel kapcsolatos kérdések. A felszólalók egyetértettek a KB meg­állapításaival, a' pártegység erősítés sének fontosságával. Ennek érdeké­ben javasolták; legyen arányosabb a pártmegbízatásök elosztása, követke­zetesebb a végrehajtás ellenőrzése; biztosítani kell a pártszerű vitát, , a pártdemokrácia kiteljesedését, ugyanakkor határozottan fel keli lépni azokkal szemben, akik nem a testületi döntést képviselik; többet kell foglalkozni a: párttagok egyéni gondjaival, problémáival. Kiemelten szóltak a nyugdíjas vagy nyugdíjba készülő elvtársak sorsáról; minden párttag munkaterületén, lakóterüle­tén a társadalmi szervezetekben vál­laljon aktívabb közéleti szerepet, lé­gyen a párt politikájának következe­tes agitátora. Elhangzott, hogy ke­vesebb bürokratikus önigazolást, többet az emberek között, az élőszó erejével tovább erősíteni a párt tö­megkapcsolatait. - ? . A vitában többen foglalkoztak az ifjúsággal. Az ifjúság megítélése rendkívül vegyes. Voltak, akik po­zitívan szóltak az ifjúság munkájá­ról, a KISZ tevékenységéről. Leszö­gezték, hogy a kiemelkedő gazdasági eredményeket a fiatalok bátor, kéz-, deményezőkész munkájával érték el. Ha a fiatalok értelmes feladatot kap­nak, azt lelkiismeretesen végrehajt-' ják. Ugyanakkor voltak olyan véle*, mények is, amelyek egy-két negatív esetből általánosítottak és bírálták az ifjúságot, mert — különösen . a. községekben — közéleti tevékenység-, get nehezen vállalnak. Egyöntetű- volt a vélemény, hogy több segítsék get kell adni a KISZ-nek, a pári-l szervezeteknek nagyobb felelősség­gel kell támogatni az ifjúsági szer­vezetek munkáját. ­tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a KB 1983. április' 12—13-i ülése jelentős mérföldkő a párt életében, az ott megvitatott kér­dések nyílt, világos. választ adtak-a pártszervezetek, de az egész társada­lom számára is. A határozat a ten­nivalókat egyértelműen rögzíti. A já-’ rási, városi és az üzemi, községi párttestületi ülések hangvétele, tar­talma visszaigazolja a KB szándé­kait. A határozat bem vesztett moz­gósító erejéből és .minden remé­nyünk megvan arra,, hogy az alap­szervezeti taggyűlések iS eredménye^ sen járulnak hozzá a párttagok to­vábbi aktivizálásához. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom