Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

1983. JtNTTS 18., SZOMBAT EuZtt "W x/ünap 3 A terv- és költségvetési bizottság előtt Népgazdasági zárszámadás A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlják Kitűnővé csinosítva Mérve a közhaszon mérlegén Formális cselekvés, látszateredménnyel Hétfőn búcsúztatják Katona Zoltánt A Farkasréti temetőben jú­nius 20-án, hétfőn 15 órakor — hamvasztás utáni gyászszer­tartással — vesznek végső bú­csút a 69 éves korában elhunyt dr. Katona Zoltántól, aki 1957- től 1977-ig, nyugállományba vonulásáig a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészé­nek helyettese, illetve első he­lyettese volt — tudatja a Leg­főbb Ügyészség. ★ Katona Zoltán Miskolcon, 1914- feen született, kilencgyermekes kő­műves fiaként. Szülővárosában könyvtáros lett, majd 1940-ben Pé­csett szerzett jogi diplomát. Éle­tében összeforrott a párt szolgá­lata, a mozgalmi élet, a közélet a jogászi hivatással. Tagja volt a miskolci ellenállási mozgalomnak, a felszabadulás után az elsők kö­zött lépett be a pártba. Tevéke­nyen részt vett az államigazgatás átszervezésében, szocialista szer­vezetének kialakításában. Előbb járási főjegyző, majd Heves me­gye alispánja, illetve főispánja volt, aztán a Belügyminisztérium Jog! osztályán teljesített szolgála­tot, később megyei tanácselnök­ként, 1957-ig pedig a Miniszterta­nács titkárságán különböző veze­tői beosztásokban dolgozott. 1957. október 1-től nevezték ki a legfőbb ügyész helyettesévé, 1960 júniusá­tól első helyettesévé. A szocialista típusú ügyészség munkamódsze­reinek kialakításában szerzett ér­demeiért három ízben tüntették ki a Munka Érdemrend arany fo­kozatával. Térítésmentesen Az azonban már sokak fe­jében szöget ütött, miért ka­Í »ott a hatvan érintett telektu- ajdonos közül magasabb kár­térítési összeget a KPM-től az a hat, aki nem fogadta el a tanácsi szakértő által megál­lapított összeget és a bíróság­hoz fordult. Pedig a dolog egyszerű. A tanácsi szakértő a föld arany­korona-értéke és a művelési ág, a telken termesztett nö­vények alapján állapíthat meg kártérítési összeget. Ez fel­tétlenül alacsonyabb, mint a tényleges forgalmi érték (amit a Dunakanyar és Szentendre közelsége alaposan felemel). Az útépítés első lépesei so­rán tehát már kárt szenve­dett az az 54 tulajdonos, aki a közösségi érdeket akceptál­va vagy a pereskedéstől való idegenkedés miatt nem for­dult a tényleges forgalmi ér­téket figyelembe vevő bíró­sághoz. A következő meglepetés azokat érte, akiknek a kert­jéből a temetőig, majd a sza­badtéri falumúzeumig vezető járda építéséhez kell egy da­rabot kisajátítani, ök ugyanis térítésmentesen kénytelenek lemondani a közműhálózat fejlesztése érdekében a tanács által igénybe vett területről. A KPM tehát fizet, a tanács viszont nem. — A rendelet alapján jár­daépítés céljára az érintett telkek egyötödét ingyen kisa­játíthatja a tanács — világo­sít fel Bulik István, a városi tanács műszaki osztályának vezetője. — Mi lesz a sorsa a lebon­tásra ítélt kerítéseknek? — A szakértő megállapította a kerítés áthelyezéséért fi­zethető összeget és ezt mi át­utaljuk a tulajdonosnak. Dj ha neki úgy jobban megfelel, ml magunk is • elvégeztethet­jük a munkát. Az említett szakaszt járva csodálkozva állapítom meg: a kerítések java — útépítés­sel, padkaszélesítéssel dacolva ma is a régi helyén áll. Vagy ■ inkább befelé dől, mint Ba­Pénteken befejeződött az or­szággyűlés nyári ülésszakát előkészítő bizottsági eszme­cserék sorozata: a Parlament­ben a terv- és költségvetési bi­zottság megvitatta a Magyar Népköztársaság 1982. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról tájékoztató jelentést A tanácskozáson először az országgyűlési bizottságok veze­tői tájékoztatták a jelenlévő­ket korábbi, a napokban meg­rendezett testületi üléseik ta­pasztalatairól. Dr. Pesta Lász­ló (Budapest), a szociális és egészségügyi, dr. Cselőtei Lász­ló (Pest), a mezőgazdasági. Sas Kálmán (Heves) az építé­si és közlekedési bizottság el­nöke; Stadinger István (Buda­pest) az ipari, dr. Baráth End­re (Pest) a kulturális bizott­ság titkára és dr. Köder Edit logh Ferencnéé Is; rá az első sor kordonos szőlőre. — Tavaly ősszel értesítettek minket arról, hogy egy há­romméteres sávot elvesznek a telekből. Mondanom sem kell, hogy nem örültünk neki. De sem azt nem tisztázták, hogy az építkezés mikor kez­dődik, sem azt, hogy a kerí­tést hová kell áthelyezni. Aztán egyszercsak jöttek az építők, és a padka feltöltésé­hez szükséges követ rászórták a kerítésre... Kerítések sorsa Vógel Mihály sírkőfaragó udvarára rendszeresen szállít­ják az alapanyagot, a követ. Az autóbejáróját három alka­lommal is meg kellett csinál­tatnia. — A lányom telke itt van a szomszédban. A kerítést csá­kánnyal bontották le az épí­tők. Ha időben értesítenek, elvégeztük volna a munkát mi magunk. Így azóta is a kertben hever a drótháló meg az oszlopok ... Bulik István lapozgatja az aktákat Arra keressük a vá­laszt, mikor értesítették az érintetteket a kisajátításról, a kerítések szükséges áthelyezé­sének határidejéről és módjá­ról, az építkezés kezdetéről. — Tavaly augusztusban ké­szült el a terv az áthelyezés­ről. Idén áprilisban járultak hozzá a tulajdonosok. De ezekről a dátumokról a kol­léganőm tud biztosat, ő intéz­te a dolgot. Lőcsei Katalin, a kolléganő, aki szakértőként is részt vett a kisajátításokban, nem haj­landó nyilatkozni. Nem siet segítségére a hatalmas kusza iratcsomóval birkózó főnöké­nek. A kideríthetetlen konk­rétumok helyett inkább elvi kérdésekre térünk át. — Az egyik telektulajdonos felvetette, miért nem lehet őket a közműfejlesztési ho> zájárulásból kártalanítani? — A jogszabály lehetővé te­szi, hogy térítésmentesen ve­gyük igénybe a szükséges te­rületet, és mivel pénzszűké­ben vagyunk, ezt a lehetősé­get ki is használjuk. A köz­műfejlesztési hozzájárulást majd a járda elkészülte után (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja testületük véleményét kifejez­ve elfogadásra javasolták a tavalyi zárszámadással kapcso­latos törvényjavaslatot. A bi­zottsági üléseken elhangzott, általuk tolmácsolt észrevéte­lekre Hetényi István pénzügy- miniszter válaszolt. A terv- és költségvetési bi­zottságnak a költségvetéssel foglalkozó vitájában felszó­lalt: Szabó Kálmán (Buda­pest), Szurdi István (Buda­pest), Horváth Lajos (Bara­nya), a bizottság titkára; dr. Kovák Béla (Pest), Kies János (Fejér). Hetényi István vála­sza után a bizottság a tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Az eszmecsere Bog­nár Józsefnek (Budapest), a bizottság elnökének zárszavá­val ért véget. fogják kivetni az utca lakói­ra. Elmaradt válasz Az eddigiek után arányta­lanul súlyos „köztehernek” tűnt, hogy azok, akik a közös ügyet eddig telkükkel, keríté­sükkel szolgálták, még fizes­senek is a járda építésére. És valóban, Valkai György, a megyei tanács közlekedési csoportjának főmérnöke el­mondta: ha a kisajátított te­rület értéke eléri vagy meg­haladja a kivetendő közmű- fejlesztési hozzájárulás ösz- szegét, azt a tulajdonosoknak nem kell megfizetniük. Szent­endrén pedig magasak a te­lekárak. A kerítések körüli hozavona azonban nemcsak a telektu­lajdonosokat sértette, károsí­totta. Ha a járdaépítéshez szükséges területet időben szabaddá tették volna, a KPM Pest megyei igazgatósága vál­lalta volna, hogy az útépítés­sel párhuzamosan a járda­alapokat is elkészítteti. Mivel erre nem nyílt lehetőség, a kivitelező elvonulása után versenytárgyalást hirdetett a városi tanács a járda építésé­re. Ügy látszik azonban, aján­latuk nem volt nagyon vonzó, mert egyetlen vállalkozó sem akadt. Nyíresből a nyárasba jár­kál oda és vissza az, aki ugyan tesz .valamit, de tud- ván-tudja: a látszat szépült valamennyit, s nem a valóság. Ha a maga dolgában jár így el, lelke rajta, bár akkor sem dicsérhetjük érte, hiszen — akarva vagy akaratlanul, a végeredmény felől nézve mindegy — megtéveszt, mást mutat, mint ami az igaz. Színes filmen Veszélyessé akkor válik a formális cselekvés, ha egy kö­zösség mozdulását, mozgását kívánja bizonyítani a felület némely vonásának átrajzolá­sával, a szeplők, a ráncok ideig-óráig tartó eltüntetésé­vel, vagy éppen az átlagosnak kitűnővé csinosításával. En­nek a veszélynek némely he­lyen tanúi lehetünk napjaink­ban. Példáért nyúlva: az ipari tárca vállalatainak országos értekezletén említették a me­gyebeli esetet, ami szerint az egyik vállalat mindössze két és fél oldalon, a másik tizen­négy oldalon adott beszámolót arról, mire jutott szervező munkájával öt esztendő alatt. A tizennégy oldalas összege­zés, mirit dús füvű rét a vad­virágokat, ügy kínálta a sem­mi és a jelentéktelen több tu­catnyi vátlozatát, míg a két és fél oldal szárazon, tömö­ren tények, adatok sommáza- ta volt, az erőteljesen meg­nőtt elvonások ellenére is tízmillió forinton felüli tisz­ta hasznot írva a szervezés javára. A terjedelmes anyag összeállítói ezer dologba bele­kaptak, gyakran azt sem tud­ták, hol áll a fejük, nem is­merve fel, nem látva be, a formális cselekvés sem emészt kevesebb időt, energiát, mint az érdemi lépés, csak éppen hatása, eredménye nincsen. Ritka eset az, amikor egy termelőhelyen szántszándék­kal annak adnak előnyt, ami a kirakatban áll. Sokkal in­kább rábukkanhatunk veríté- kes igyekezetre, lótás-futásra, amiknek értelme, célja kétsé­ges erősen, holott az érintet­tek úgy vélik, beleszakadnak a teendőkbe. S tagadhatatlan, dolgoznak feszt, ám nem gon­dolták végig, miért, merre és hogyan lépjenek, haladjanak, csak az járt az eszükben: ne­künk is fel kell mutatnunk valamit. Emiatt azután meg­történik, a hamari módon ösz- szerakott berendezés ugyan eljut külföldre, a kiállításra, de az első órában, jobb eset­ben az első napon fölmondja a szolgálatot, s attól kezdve nem mozdul kérő szóra, ká­romkodásra sem; szerelő kel­lene hozzá, aki pótolná az ott­hon mulasztottakat. Emiatt azután megtörténik: fél év alatt — amint a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet vizsgálataiból kiderült — a megyében előállított több mint két tucat termék bizo­nyult a forgalomba hozatalra alkalmatlannak, súlyos minő- sághibák, a rendeltetésszerű használat minimumának hiá­nya miatt... S megtörténik az is a mutassunk már fel vala­mit sugallatára, hogy az üzem reprezentatív tanácsterméből, a színes filmen megörökített gyártörténet megtekintése után a vendégek a lehetséges tizennyolc műhely közül csak egyetlenegybe mennek, oda, ahöl a filmen is látott import- berendezések zümmögnek. Na­pi hat órában. Mivel ennyi idő alatt megtermelik az ősöreg gépekkel küszködő többi mű­helynek a szükséges alkatré­szeket ... Hiba lenne úgy vélni, a vál­lalati magatartásban, a ter­melőtevékenységben félreért­hetetlenül elkülönül a fekete és a fehér, azaz az egyik he­lyen kizárólag pozitívumok­kal, a másikon negatívumok­kal találkozhatunk. A tényle­ges és a formális cselekvés­ben éppen az a veszély, hogy keverednek, olykor csak utó­lag derül ki, mi mit ért, mennyit módosított a korábbi gyakorlaton. Szent tehénként Szemléletes tapasztalattal il­lusztrálva az elmondottakat: tiszteletet érdemlő erőfeszíté­seket tett a Váci Kötöttáru- gyár is, a Mechanikai Művek is a dollár elszámolású kivi­tel növelésére. Az előző idő­szakénál jóval nehezebb érté­kesítési feltételeket rugalmas­sággal, új termékek fölkínálá­sával ellensúlyozták, ám az erőfeszítések hasznából levont egy hányadot az, hogy a ter­mékek egy részét kifogásolta a vevő, szerinte nem a megálla­podott minőségben kapta azt... A formális cselekvés azt szorgalmazná, azonnal el kell rendelni a jobb minősé­get, hiszen akkor máris je­lenthető, történt valami... Az ésszerűség, a célszerűség viszont azt diktálja — és a két termelőhely ezt választot­ta —, hogy a hamari, de sem­mit nem érő lépés helyett kö­vetkezetesen feltárják az oko­kat — így a technológiai fe­gyelem megsértésének forrá­sait —, ne átmenetileg, ha­nem hosszú távon kiszűrjék a gyengébb minőség, a szerződé­sekkel nem egyező szállítások eredőit. Megmásítanék a valóságot, ha arról nem esnék szó: a formális cselekvésnek némely dologban kedvezett, táptalajt nyújtott a korábbi szabályo­zás, a 6zent tehénként tisztelt báziselv, azaz aki a könnyebb utat kereste — bár ez az út nem vitt messzire — az meg­lelte, kellő mentségekkel, ma­gyarázatokkal egyetemben. Nem számított ritkaságnak, hogy a formálisan haladókat kedvezőbb színben láttatta a gazdasági környezet, mint azokat, akik ténylegesen előbbrementek, ám nem ér­tettek ahhoz — vagy még In­kább: nem akartak érteni hozzá —, miként „adják el” a felületi szerveknél, politikai testületeknél hathatós lépéseik bizonyítékát. Ez a fonák hely­zet újra meg újra átírta a társadalmi érdekek szolgála­tában kapott rangok listáját, olykor azt tüntetve fel az élen állónak, aki mást , sem tett, mint mindig frissen tartotta a — kirakatát. S mert élen állhatott az ilyen, a látszat­eredményektől óvakodók elbi­zonytalanodtak, kérdőjelekkel néztek szembe, talán a kísér­tés is megérintette őket, nem lenne jobb, ha náluk is... Akadt a megyében néhány példa, így szövetkezeti közös vállalkozás, tanácsi vállalat, amely engedett a kísértésnek, ám szerencsére, de nem vélet-' lenül, a lényeges termelőket tömörítő csoport, a formális és a tényleges cselekvés között éles különbséget tevők nem követték, nem másolták a té­ves példát, s azért — azért nem véletlenül —, mert szá­mot vetettek hosszú távú ér­dekeikkel, holnapjuk rftegala- pozottságának követelményei­vel. Ennek köszönhetően a megyei székhelyű ipar az idén, az év első negyedében nemcsak termelését volt ké­pes növelni a pangó kereslet .ellenére, hanem a termelés bővítésénél sokkal nagyobb mértékben kivitelét úgyszin­tén. Világosabb kép ^ Most, amikor a megválto­zott szabályozás határozott lé­pést tett a valós eredmények kikényszerítésére — és meg­fogható elismerésére —, a for­mális , cselekvés nem egysze­rűen magatartásbeli hibák ódiumát vállaltatja az érintett közösséggel — mint eddig, s ráadásul úgy, hogy könnyen ment a központi forrásokra támaszkodva a korrekció —, hanem gazdálkodási hibákét, tévedésekét! S ez nagy kü­lönbség. A korábbiaknál tisz­tább, világosabb kép rajzolód­hat ki a termelőhelyi kollek­tívák előtt arról, a közhaszon mérlegén mit ér az, amit cse­lekszenek, tetteiknek mekkora része a pillekönnyű, s mekko­ra az ólomsúlyú. Ez a mérle­gelés azonban nem elvi, ha­nem nagyon is gyakorlati je­lentőségű; a holnapot vetíti elénk. Azt a holnapot, melyet biztonságosabbnak ítélhetnek azok, akik a látszat iszapja helyett a tényleges haladás termésköveit rakták a talpuk alá, mert most szilárd talaj­ról indulnak útnak; nincsenek kevesen. Sajnos, azok sem, akik még mindig a látszatok iszapjával bíbelődnek, bajlód­nak, magát a cselekvést, s nem a cselekvés eredményét vélve, remélve a haladás ta­núsítványának. Mészáros Ottó Elnökségi ülésen N é pfrontf eladatok Bencsik István alelnök ve­zetésével pénteken ülést tar­tott a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztály- vezetője. A testület S. Hege­dűs László titkár előterjeszté­sében megvitatta az MSZMP KB 1983. április 12—13-i ülé­sének határozatát, és állást foglalt az ebből adódó nép­frontmozgalmi felalatokban. Az állásfoglalás a többi kö­zött hangoztatja: az elnökség nagyra értékelte, hogy a Köz­ponti Bizottság az egész dolgo­zó nép tapasztalatait, vélemé­nyeit figyelembe véve alakí­totta ki álláspontját, értékelte a politikai, gazdasági és ideo­lógiai helyzetet. Márvány! Agnes ~-------] |f , ..a n ....... ,I Pilisvörösváron, a MÜTEX kötő- és műanyagüzemében |SŐ§J|Í! 3 kfitöít S3! naponta kétszáznál több kötött sál kerül le Mogyorósi ■ nVMHI U l»v»vn *u Péterné gépéről. Ezenkívül különböző gyermeksapká­kat és kesztyűket is gyártanak, valamint nylon borítókat iskolai könyvekhez és füzetekhez. Veress Jenő felvétele igy új út két oldalán Végül mégis, kinek az érdeke? Hiányzott a körültekintő szervezés * Valamennyien tndjuk: egy adott közösség érdeke | mindig fontosabb, mint néhány emberé. Nem nehéz el- í dönteni, mire van nagyobb szükség egy településen: a | közellátást szolgáló élelmiszerboltra, orvosi rendelőre | vagy egy mellékutca aszfaltozására. Ha viszont fontos | és megvalósítható egy út, vagy járda építése, úgy fel- ^ tétlenül előbbrevaló, mint az a néhány virágágyás, | amit a járdaépítés során meg kell szüntetni. | Ez az alapvető kiindulási pont világos és elfogadható 4 volt azok számára is, akik Szentendrén, a Szabadság * forrás felé vezető út mentén művelték kertjeiket, épí- J). tették nyaralóikat. Szó nélkül tudomásul vették, hogy a í belső szakasz felújításához és a külső, új út építéséhez a KPM Pest megyei igazgatóságának kisajátításra van 4 szüksége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom