Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

Mr.crtt 1983. JÜNIÜS 16., CSÜTÖRTÖK Korszerűbb Tatarozzák az iskolát Nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is várják már az évzárót, a pihenés, a ki- kapcsolódás időszakát Sok he­lyett az iskolaépületekre is ráfér, hogy a hosszú tanév — vagy évek — maradandó nyo­mait eltüntessék. Szentmártonkátán nemcsak a falak megkopott festését kell kijavítani. Itt sajnos a gyermekek többsége még min­dig öreg, elavult épületekben tanul és egyelőre nincs is mód Új iskola építésére. A lehető­ségekhez mérten mégis igye­keznek korszerűbbé, kényel­mesebbé tenni az épületeket. A tanács saját erőforrásai­ból 700 ezer forintot fordít két iskola vizesblokkjának meg­építésére. Az egyik óvoda fel­újítására is tartalékoltak 200 ezer forintot. A tervek sze­rint mindkét munkát helybeli kisiparosok vállalták. A műegyetemen Új képzési forma Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedés- mérnöki karán új képzési for­mát vezetnek be. Eszerint a járműgépész hallgatók üzem­mérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be egyetemi tanulmányaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen el­végeznek. Erre az öt évvel ezelőtt be­vezetett, s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő, úgy­nevezett konduktív felépítésű tanterv ad lehetőséget. Ennek értelmében az első három év­folyam általános gyakorlati, szakmai tananyaga után a fel­ső évfolyamokon előtérbe he­lyezik azokat az elméleti is­mereteket, amelyek a fejlesz­tő, tervező mérnököknek szük­ségesek. A jövő tanévtől arra is le­hetőség nyílik, hogy évkiha­gyás nélkül a kar nappali ta­gozatának negyedik évfolya­mán folytathatják tanulmá­nyaikat a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­lán harmadik évüket befejező autógépész és vasútgépész üzemmérnök-jelöltek közül azok, akik konstruktőri, kuta­tó-fejlesztői munkára készül­nek. Jól van fiam, ne izgulj! Lesik, mikor mozdul a kilincs Szokatlanul csöndes a gimnázium folyosója. Lép­teink koppanását visszaverik a falak. Azért mégsem üres az épület. Az egyik ajtó mögül hangok szűrődnek ki. Ünneplőbe öltözött fiúk és lányok várnak a soruk­ra. Érettségiznek Dunakeszin a diákok. A büfének ki­nevezett teremben izgatottan faggatják a vizsgát már túlélt társaikat: — Hogy ment? — Mit húztál? — Ren­desek a tanárok? — Milyen az elnök? — El tudnád mondani nekem a második világháborúról szóló tételt? Szerencsés A sötétruhások között feltű­nik néhány farmeres, trikos diák is. Ök csak holnap kerül­nek sorra, de bejöttek izgulni, tájékozódni. Hiába a felnőt­tek ésszerű fölszólítása: in­kább sétáljanak, focizzanak, strandoljanak. Nem, ők kitar­tóan várnak és izgulnak a többiekkel. Ide, a harmadiko­sok által összeállított büfébe térnek be a két tételhúzás közti szünetben az éppen so­ros áldozatok, meg a tanárok is. El-elejtenek egy-két nyug­tató, hangulatoldo mondatot, tréfálkoznak, biztatgatják a jelölteket. Az éppen érettségi­zők pedig vérmérsékletüktől függően számolnak be a má­sik teremben történtekről, s izgalom ide vagy oda, máris fölcsattan az egészséges kaca­gás. Néhány lépéssel odébb már komolyabb a légkör. A leterí­tett asztal előtt a bizottság, s velük szemben a szorgalma­san készülő tanítványok. A pedagógusok néznek, moso­lyognak, pillantásukban a bíztatás: jól van, fiam, csak így tovább, ne izgulj! Gömböcz András szeren­csésnek érzi magát, mert Pe­tőfit húzta. Szépen is megy, nem kell végigmondania. Az alá- és mellérendelt szószer­kezetek már több gondot okoznak. Talán túl egyszerű a kérdés. — Nyolcadikos korom­ban biztosan jobban elmond­tam volna — magyarázza már túl az érettségin a fiatalem­ber. Közgazdasági egyetemre készül, ahol a történelem is felvételi tárgy. Ott pénteken kell majd számot adnia tudá­sáról. — Történelemfakultációra jártam, pontosan azért, hogy ez is segítsen a fölkészülés­ben. Az ott tanultak megköny- nyítették számomra az érett­ségit A tételek kidolgozása is Negyedszázados az építőtábori mozgalom Értelmet ad a szünidőnek Az építőtábori mozgalom a KISZ egyik legnépsze­rűbb akciója — mondták a tegnap megtartott országos sajtótájékoztatón az Almási téri ifjúsági házban. Nem véletlenül, tették hozzá a megjelentek, mert az utóbbi negyedszázadban kivívta rangját, értelmet adott a fiata­lok nyári szabad idős tevékenységének, egyben segítette a munkáranevelést is. 1 Huszonöt évvel ezelőtt kez­dődött a mozgalom: 1958-ban majd négyezer egyetemista fiú dolgozott a Hanságban a láp lecsapolásán. A tegnapi össze­gezés szerint az építőipari mozgalomban résztvevők szá­ma az idén átlépi az egymil­liót. Ezen a nyáron hatvanezer magyar és mintegy hatezer külföldi diákot várnak közös munkára. A diákfoglalkozta­tás munkaerőt biztosít azoknál az ágazatoknál, amelyeknél szakaszosan jelentkeznek az úgynevezett munkacsúcsok. Mindenekelőtt a mezőgazda­ság igényli a segítő kezeket. A nyár korai beköszöntésével a táborok is hamarabb kez­dődnek. Az első turnusban a brigádvezetők már június 18- án elfoglalják táborhelyeiket, s egy nappal később megérkezik a derékhad is. Augusztus vé­géig országszerte 338 turnus­ban, kéthetes időszakokban dolgoznak a fiatalok. Pest megyében ezeregyszáz- húszan kapnak az idén építő­tábori diákigazolványt. Négy turnusban száz-száz tizenéves utazik Tiszakécske-Kerek- dombra, illetve Kunbajára. Vaskuton két turnusban két­száz Pest megyei diákot vár­nak. Valamennyien a mező- gazdaságban segédkeznek. A Baranya megyei építőipari szakmai táborba ötvenen utaznak, a vasiak viszont tíz vízszerelőt hívtak meg. Siófo­kon hatvan vendéglátóipari tanulóra van szükség. Az egyetemi-főiskolai hall­gatók külföldi építőtáborok­ban is dolgoznak. Közel ki- lencszázan utaznak a Szovjet­unióba, négyszázan Csehszlo­vákiába és az NDK-ba, két­száznegyvenen Bulgáriába. Ha­zánkban négy tábort szervez­nek kulturális és vitaprog­ramokkal nyugat-európai fia­talok részvételével. Az egyiket Tápiószelén, a közép-amerikai népekkel való szolidaritás je­gyében. A táborok lakóinak szóra­koztatásáról az Ifjúsági Ren­dező Iroda gondoskodik: 23 együttes, előadó járja a közös­ségeket. Újdonság az idén, hogy valamennyi helyre eljut az építőtábori butik, ahol ol­csón (száz-háromszáz forint között) lehet vásárolni ízléses, fiatalok által tervezett ruhá­kat. Gödöllői tárlat Karikatúrák XX. század a karikaturis­ták szemével címmel nyitnak kiállítást június 21-én a Gö­döllői Galériában. A tárlaton Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő, Lehocz- ki István és Sajdik Ferenc mintegy száz alkotását mutat­ják be. Az ismert karikatu­risták a műfaj adta lehetősé­gekkel igyekeznek feltárni életünk fonákságait. A kiállí­tás rendezői kisebb újság- katalógust is összeállítottak. A tárlat augusztus 21-ig tekint­hető meg. jóval egyszerűbb volt, mint a többi tárgyból. Az ember szá­mára világosabbak az össze­függések. Nem bántam meg, hogy fakultációra jártam. Részt vettem az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyen is. Dunakeszi második világháború alatti politikai élete volt a témám, munká­mat az OPI dicséretesnek mi­nősítette. Dicséret Hasonlóképpen szerepelt pá­lyázatával egy másik érettsé­giző, Krisztián Péter is, aki a második világháború lakóhe­lyi hatását dolgozta föl, s ezen belül a járműjavító történeté­vel foglalkozott. Az érettségi tárgyak közül természetesen a történelemtudását érzi a leg­biztosabbnak. — Igen sokat fejlődött a fa­kultációs foglalkozások ered­ményeként a beszédkészségem s a történelmi látásmódom. Müller Zsuzsa a huszadik századi történelem szerelme­se. Szívesen foglalkozna a ké­sőbbiekben is ezzel a kor­szakkal. Magyar- és történe­lemfakultációra járt. — Különösen* az utóbbi könnyítette meg a dolgomat — magyarázza szőke, fiúsra vágott haját hátrasimítva. — A magyar is sok pluszt adott, egyszerűbbé tette a tételek ki­dolgozását, de nekem irány­zott a tankönyv. Talán az utánunk következőknek már könnyebb lesz ... A fakultációs tárgyak beve­zetése óta az idén érettségiz­nek először az ily módon föl­készített tanulók. A magyar szakos Kárpátíné Kovács Edit az írásbeli érettségikről beszél. A fakultációsok né gyesnél rosszabb dolgozatot nem írtak. Mélyebben közelí­tették meg a témákat, több szempontból elemeztek s na­gyobb rutinnal. Változás Kárpáti Zoltán, a történe­lemfakultáció vezetője az elő­nyök közül azt emeli ki, hogy milyen változást jelentenek ezek a plusz órák a gyerekek gondolk dásmódjában. Job­ban képesek áttekinteni a fo­lyamatokat, s párhuzamosan látni a magyar és az egyete­mes történelmet. A tanterem-büfében közben állandóan cserélődnek a kólát, kávét fogyasztók, változnak az élménybeszámolók. Néhányan még most is a könyveket búj­ják, mások azt lesik, mikor mozdul a kilincs, mikor kerül rájuk a sor, de mégis vidá­mak. Érettségiző tizennyolc­évesek ... Körmendi Zsuzsa Ismerkedés a tétellel Hogy Is van ez? Trencsényl Zoltán felvételei Bemutató: Tűtorony Kertmozi nyílik Vácott A váci járási-városi könyv­tár belső, zárt udvarán ma, csütörtökön kertmozi nyílik. A Pest megyei Moziüzemi Válla­lat beruházásában készült, hozzávetőleg másfél millió fo­rintos költséggel. A komplex műszaki berendezéssel normál és szélesvásznú filmet egy­aránt lehet vetíteni. A tervek szerint háromnaponként vált­ják a műsort és többször sor kerül majd országos bemuta­tó előtti vetítésre. Ilyen új donsággal nyit a kertmozi: a Tűtorony című, színes, széles­vásznú kanadai filmet tűzik műsorra, amely egy különle­ges bűnügy történetét dolgoz­za fel. Ha az időjárás engedi, ak­kor szeptember végéig játszik majd folyamatosan a szabad­téri filmszínház. Bizonnyal sokak érdeklődésére számíthat a nosztalgiamozi. Előadásában az Egy szoknya, egy nadrág amelynek szereposztása már különlegesség, ugyanis egy­szerre láthatjuk Csortos Gyu­lát, Turay Idát és L atabár Kálmánt. A legújabb idők si­kerei is valószínűleg sok né­zőt vonzanak: újra műsorra tűzik a Hairt, a Majmok bolygóját és többek között a Kómát. — Igyekszünk lehetősé­geinkhez mérten a legjobban kiszolgálni a közönséget — mondta Rusznák Károly, a megyei mozi üzemi vállalat igazgatója. — Vácott eddig nem sok okunk volt dicse­kedni a körülményekkel. Most a városi tanács segítségével sikerült létrehoznunk a sza­badtéri vetítést, de továbbra is megoldásra vár a régi film­színház felújítása. A megyei moziüzem igyek­szik úgy felhasználni a ren­delkezésre álló összegeket, hogy a helyi tanácsok forint­jait is figyelembe vesz|. Ez­zel a módszerrel tudták meg­kezdeni a dabisi autós kert­mozi építését is, amelyet kö­rülbelül egy hónap múlva nyitnak meg. Kr. Gy. Heti filmtegyzet A rét Isabella Rossellini és Michele Placido, A rét főszereplői Három fiatal ember drámá­ját tárja elénk a Taviani-iivé- rek — Paolo és Vittorio — új filmje. Két férfi és egy nő — ez akár a szokásos háromszög — história is lehetne, hiszen végtére is Giovanni, az ügyvé­di diplomás, de nem jogász­ként dolgozó fiú, Elena, az eredeti végzettségét tekintve antropológus lány, aki viszont a firenzei adóhivatalban dol­gozik, és Enzo, az állástalan agronómus a történet egyik síkjában valóban egy klasszi­kus szerelmi háromszöget al­kot. Csakhogy ez a háromszög, mélyebb rétegeit tekintve, minden, csak nem hagyomá­nyos. A háromszög átfogója ter­mészetesen a lány. Nem akár­milyen teremtés. Az a fajta, akibe minden kihívás, minden kacérság, minden férfiuszítás nélkül azonnal bele lehet sze- relmesedni. Nem megkívánni egy-két alkalomra, hanem be­leszeretni feltételek nélkül és örökre. Rettenetesen ritka tí­pus, ezt minden férfi tudja, és minden értelmes férfi mindig egy ilyen nőre vár — aztán vagy találkozik vele, vagy nem. Giovanni, ez a tengő-len- gő, fásult, sem a munkája, sem a hivatása, sem a család­ja iránt jóformán semmiféle érzelmi megnyilvánulással nem érdeklődő fiatalember vé­letlenül találkozik Elenával, aki — érthető pótcselekvés­ként — gyermekek színjátszó csoportját vezeti. A találkozás a villámcsapás erejével hat — valóban ki is tör egy iszonyú vihar, amely egy óriási fát szinte behajít annak az épü­letnek az ablakán, melyben Elena és a gyerekek próbál­nak —, és a lány hasonlóképp belebódul ebbe a furcsa és tisztázatlan, ám mégis elemi erejű kapcsolatba. Pedig hát ott a harmadik Is, Elena régi kedvese, a nagyon férfias külsejű, nagyon hatá­rozott, roppant rokonszenves Enzo. És mégis: Elena napokat tölt Giovannival, s mikor a szerelem Enzónak is tudomá­sára jut, semmi sem történik. Egy idejg mindhárman tudo­másul veszik a tényeket, és mindhárman úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. Aztán egy földfoglalási kísér­let csődje, Enzo nevetséges ál­lásvállalása, valamint Elena előadásának betiltása megvál­toztatja a helyzetet. Elena és Enzo külföldön vállal munkát. Giovanni elbúcsúzik tőlük; I Elena ráhagyja a kutyáját, de I a beteg állat megmarja Gio- vannit. A fiúnak azonban már nincs ereje védekezni, a végzet jelének tekinti az ese­tet, és a veszettség elhatalma­sodik rajta. Apja hiába akar­ja megmenteni, már késő. Gio­vanni nem küzd az életéért, mert nincs már értelme a sze­mében ennek az életnek. Mi ez? — kérdezhetik. Vala. mi furcsa Love story-féle film, csak éppen nem két, ha­nem három szerelmessel? Vagy a neoszentimentalizmus friss hajtása? Netán egy régi­régi francia film, Francois Truffaut 1961-ből való Jules és Jim című, furcsa, majdnem groteszk történetének utánér­zése? A Taviani-fivérek rangja az utóbbit természetesen kizárja. Akik annak idején megcsinál­ták az Apámuram című fil­met, majd az Allonsanfanl-1, nem szorulnak idegen toliak­kal való ékeskedésre. A rét azonban ezzel együtt, is talá­nyos film. A sztori majdnem szentimentális alapvonalával szembeszegezhetjük ugyanis a nem is túlságosan háttérbe szorított második vonalat — hogy t. i. ez a három fiatal mai olasz értelmiségi fiatal, akik­nek az életét tudva-tudatlan befolyásolja (méghozzá alap­vetően), hogy vagy nincs mun­kájuk, vagy nem azt a munkát végzik, amire a diplomájuk képesíti őket, s amit feltehe­tőleg szeretnek is, vagy pe­dig egyáltalán nem azt tanul­ták, amihez hajlamuk lett volna, hanem — esetleg csalá­di tradícióból, mint Giovanni — kényszerpályára kerülnek, és emiatt mindentől elmegy a kedvük, közömbössé, fásulttá válnak. Nos, ez a sajátos háttér per­sze fontos, és meghatározza Ta- vianiék hőseinek életét, sorsát. De a film mégis inkább ezt a különös.hármas kapcsolatot ál­lítja előtérbe, s ez egy kissé túl szirupos, egy kissé túl szen­velgő. Ami persze nem zárja ki, hogy a filmnek nagyszerű pillanatai legyenek. Giovanni és Elena találkozásai, a fan­tasztikus városka, San Gimi- niano életének villanásai, vagy éppen a csodálatos, poétikus réten játszódó reális és álom­képek: Tavianiék immár köz. ismert érzékenységével, fantá­ziájával adatnak elő. A rét nem úgynevezett kő- zönségfilm; ezért is vetítik a stúdióhálózatban. Atlantic City A hármas koprodukció — kanadai—amerikai—fran­cia — nem kisebb nevet je­gyez rendezőjéül, mint Louis Maile. A hajdani francia új hullám jeles alakja azonban most nem régi stílusában dol­gozott. Krimit rendezett, elég­gé sablonos fordulatokkal és eléggé sablonon krimifigu­rákkal. A sztori egy kábítószer-csem­pészés kicsit zavaros esemé­nyei körül kavarog, melyet röviden így foglalhatunk ösz- sze: mindig zűr támad, ha a tolvaj a tolvajtól lop, és még nagyobb lesz a zűr, ha a dol­got szerelmi bonyodalmak is színezik. Itt azonban mégis érvényesülnek Maile hajlamai, mert ezt a banális történetet átszínezi lélektani motívu­mokkal és egy kis ironikus hu­morral. Ráadásul egy kiváló színésszel, Búrt Lancasterrel játszatja a film kulcsfiguráját, Lout, aki valamikor egy híres gengszter gorillája (testőre) volt, de ma már kiöregedett a szakmából, ezért csak a gengszter időnap előtt megöz­vegyült feleségét őrzi — nun egészen önzetlenül. Lehet persze sajnálni, hogy Malié nem azt folytatja, amit A szeretőkkel, a Zazic a met- ró ban-nal, vagy a Magánélet­tel kezdett és fémjelzett — de hát azokban a filmekben is volt némi kommercionaliz- mus, mint ahogy ebben is van némi művészet... Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom