Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

1983. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK kMIoo Egy jó hét alatt .készül el a Marx téren a Teátrum színpad és nézőtere, hogy júíus 2-án kezdetét vegye az immár hagyomá­nyos nyári program. Idén 14 alkalommal mutatják be Schu­bert: Három a kislány című daljátékát, ezenkívül szimfonikus hangversenyt is élvezhetnek az ide látogatók tervi szinten, közösen vizs­gálják, hogyan lehetne a gáz­vezetéket Szentendre északi határáig, illetve Leányfalu te­rületén is kiépíteni. A tervet a városi tanács már megren­delte, s jövő hónap elejére készül el. Költsége 950 ezer fo­rint, amelyből Leányfalu 535 ezret megtérít. A tanácsi koordináció spe­ciális területe még a lakossági építőközösségek, társulások segítése is. Jelenleg 10—15 ut­cában készíti elő a lakosság a gázvezeték építését. A tanács pénzügyi osztálya segíti a szer­vezést, ezenkívül elvállalta a megbontott úttest helyreállítá­sát is. Gyümölcsöző kapcsolata van á tanácsnak a vízügyi ágazat vállalataival is, elsősorban a DMRVV-val. Az ágazat legnagyobb be­ruházása jelenleg a vízisport­telep építése, amely előrelát­hatólag 25 millió forintba ke­rül. Ehhez a tekintélyes ősz- szeghez a Belkereskedelmi Mi­nisztérium több mint 16 mil­lióval, - a Közép-Dunavölgyi Intéző Bizottság pedig csak­nem 2 millióval járult hozzá. A telephez viszont o tanács ad­ta a területet, megépíttette a sétányt, s hidat is- készíttetett a Sztravoda-patak fölé. A szo­ros koordinációs tevékenység mind műszaki, mind pénzügyi területre kiterjed. SZENTENDREI ^tmap « pisi megyei hírlap szentendrei járási és Szentendre városi különkiadás* lövőre indul Aktívabb testnevelés Mind a gimnáziumnak, mind a szakmunkásképző in­tézetnek van ugyan sportköre, de egyiknek sem volt atlétikai szakosztálya. Foglalkozott a kérdéssel a városi tanács végrehajtó bizottsága is, sőt, akkor határozatot is hoztak, s kötelezték a művelődésügyi osztályt, hogy te­gye meg a szükséges lépéseket. A határozat végrehajtá­sáról érdeklődve megtudtuk, hogy az a gimnáziumban sikeres, a szakmunkásképzőben viszont sikertelen volt a próbálkozás. Ott objektív akadályok gátolták a meg­oldást. Az atlétikai szakosztály a Móricz Zsigmond Gimnázium­ban az 1983/84-es tanévben már tevékenykedhet, mert a KLKF rendelkezésükre bocsá­totta a szükséges sportpályát és öltözőt. Az aktív atlétikai sportélethez szükséges eszkö­zök beszerzése is biztosított már, részben megyei póthitel­ből, részben tanácsi támoga­tásból. Sajnos, nem így a szak­munkásképző intézetnél. Ott ugyanis sem tornatermük, sem pénzük nincs az általános tornaoktatáshoz. Ezért a test- nevelési órákat is csak rend- szertelenül, esetenként tudják megtartani, idegen tornater­mekben, vagy sportpályákon. Világos, hogy ilyen sanyarú körülmények között életképes atlétikai szakosztályt nem le­het létrehozni. Ehhez a körül­Kulturális mozaik Népművészeti nap. Június 19-én, vasárnap 10 órakor nyí­lik meg a Népművészeti Egye­sület Pest megyei tagjainak ki­rakodóvására, valamint meg­A VÁROSKÉP KIALAKULÁSA SZÉPSÉGES FESTÉSIG ŐRZŐJE S zentendre élete, a XVIL és a XVIII. század fordulóján, a benépesedés után, hamarosan fellendült, s vá­rosi jellegét a XVIII. században érte el. Az ekkor kialakult városkép áll ma is előttünk, szerencsére csupán kisebb vál­toztatásokkal. Szentendre a középkorban úgynevezett piacutcás település volt, s a szerbek 1690-es telepedése után is ez az útvonal maradt a helység tengelye. Az úti-falu a szlávok kedvelt települési alak­zata volt. Az utcahálózat szabálytalan. A Duna- parti út kényelmesen szalad a folyó és a házak között, s a város egy része szinte felkényszerül a dombokra. A legrende­zetlenebb. s a XVIII. században talán a legsűrűbben lakott városrész, a Szamár­hegy volt, Szentendre északi részén. Az utak a középkori utcák nyomvanalát kö­vetik. A szabálytalan utcahálózatban rej­lik többek között a város egyénisége. A központ a középkorban a Bükkös­patak jobboldaláról felszorult a temp­lomdombra. A XVIII. században a keres­kedelmi gócpont a mai Marx tér lett, az attól Nyugatra és Északnyugatra fekvő Városház tér és a Klisszadomb pedig kulturális centrummá válik. A mai Kossuth Lajos utcai nagy híd­hoz számos utca torkollik, mégpedig su- gárszerűen. Mikor még egyetlen híd volt a Bükkös-patakon, érthető, hogy ez lett az egyik vonzásközpont, mondhatni mág­nesen csomópont. Ehhez volt hasonló a Marx tér, a Templomdomb, a Szamárhegy, a Darupiac és a Duna-parti rész. A gazdasági fellendülést nagyarányú építkezés követte. Szentendre barokk­copf stílusú város. Egyetlen korábbi épí­tészeti emlék, a katolikus plébániatemp­lom. amely a középkori román és gótikus falrészek felhasználásával 1710-ben kap­ta meg mai alakját. A XVIII. század a város történetének fénykora, ekkor tett Szentendre a templomok és tornyok vá­rosa. A szerb kőtemplomok 1738 és 1791 között épültek elsőnek az izbégi, utoljá­ra pedig a Péter-Pál temolom. E korban rlakult ki a háromszög alakú Fő tér. Itt a házak nagyrészt emeletesek, vagyis egvre többen akartak ott építkezni, de a telkek értékesek, drásák voltak. Érdekes csoportot alkotnak a ?—5. számú házak magas egyforma tetejükkel, ezek gazdag szerb patrícius családok birtokában vol­tak. Ugyancsak ezen a téren látható a, 17-es számú házon a Kereskedő Társaság jel­vénye: kettős kereszt, felül 4-es alakúra kiképezve, alul horgony, amely a dunai folyami kereskedelmet jelzi, a 4-es pedig a 4 százalékos tisztes haszonra utal. A XVIII. században lázas és • szinte utolérhetetlen építkezéssel találkozunk. A város szerencsés műemléki együttesét a templomok, a középületek, a kisebb és nagyobb polgári épületek alkotják. Ekkor emelték a mai időkre már meglehetősen átalakított tanácsházát is. A Fő tér és a Kossuth Lajos utca kis palotái, házai — ma féltve őrzött műemlékek és műemlék- jellegű épületek — ugyancsak e kor be­cses emlékei. Nemcsak a Fő tér, hanem az egész város utolsó nagyobb szabású épít­kezése (a XVIII. század 80-as 90-es évei­ből) a múzeum. A szerb templomok, a magyarországi barokk és copf építészet emlékei, mint­egy jellemzői annak hogyan találkozott ez a balkáni nép a Nyugattal. Ezeket a templomokot, amelyeknek száma ere­detileg 7 volt, a szerbek építették, de a tervezők és kivitelezők nem ehhez a nép­csoporthoz tartoztak. A hazánk életfor­májához szokott gazdag szerb keres­kedők, iparosok, szőlősgazdák görögkeleti rítusával összekuszálódik a barokk-copf külső. Ez a magyarorséági szerb kultúra Szentendrén maradt meg leginkább. Ba­rokk építészet, magyar életforma, keleti szertartás találkozik itt. Az ország szívé­ben Szentendre volt a szerbek Sionja, ke­reskedelmi, gazdasági és kulturális köz­pontja. A szerbek társadalmi és nemzeti különállásának fenntartója évszázadokon át a görögkeleti vallás volt. A kis város — amely oly tökéletesen illeszkedik bele a Duna és a kör­nyező hegyek alkotta keretbe, mint természeti képbe — örök szerencséjének kell tekinteni, hogy lakói az utolsó szá­zadfordulón megőrizték régi épületeiket, s azok formáit. Ezzel Szentendre a XVIII, századi olasz és dalmát kisvárosok szép­ségét, festőiségét. báját idéző vidéki vá­roska maradt, szinte lírikus hangulatával megőrizte barokk-coof arculatát. Mai la­kóinak és barátainak örömére átélte a műemlékekre oly veszélyes kort. kezdődnek a népi és nemzeti­ségi tánc-, ének- és hangsze­res együttesek bemutatkozása. Délután 14 órától 16 óráig népművészeti filmek vetítésére kerül sor. Magyar táncház. Ugyancsak vasárnap, június 19-én, dél­után 16 órakor a PMKK-ban magyar táncház tesz, az Isa- szegi Csata együttes közremű­ködésével. Családi kirándulás. Június 25-én, szombaton 8 órakor in­dul a bátyus, családi túra a Bánki-tóhoz, ahol fürdőzés, ví­zijátékok, és horgászverseny várja a felnőtteket és a gyere­keket. Részletes tájékoztatást és felvilágosítást ad a Felsza­badulás lakótelepi klub és a PMKK városi osztálya. Három a kislány. A Teát­rum idén is bemutatja Schu­bert: Három a kislány című daljátékát. Az előadások július 2., 3., 7., 8., 9., 10., 14., 15,, 16., 17., 21., 22., 23., és 24-én este fél kilenckor kezdődnek. Jegyeik korlátozott számban a PMKK pénztárában még kaphatók 40, 50, 60, 75, 85, 100 és 120 forintos áron. menyek lényeges és alapvető megváltoztatására tenne szük­ség. Csakhogy erre a szak­munkásképző intézet önma­gában nem elég erős. Olcsó tollak Olcsó és közkedvelt a PEVDI írószergyárában készülő BIC Orange golyóstoll. Egy műszak alatt 38 ezer darabot készít Szabó Lajosné munkatársaival A hálapénzből ügy lett Június 9., délelőtt 11 óra. A járásbíróság tárgyalóter­me. Elöljáróban annyit, nem az ügy hordereje hozott ide bennünket, hanem inkább az a káros szemlélet, amely miatt most a vádlott B. Gy. budapesti lakos a bírói pul­pitus előtt áll, de felbujtó bűntársként képletesen a vád­lottak padjára került az a káros szemlélet is, amely nemcsak szentendrei sajátosság. Röviden ez történt. B. Gy. a vároGi tanács műszaki osztá­lyán telekmegosztási és épí­tési engedély kérelmet nyúj­tott be. Ügyének előadója, mi­után a szükséges kiegészítő iratok, rajzok rendben voltak, hivatalos útjára indította az aktát. Az ügyfél nem kért kü­lönleges előnyöket, sem gyor­sabb ügyintézést, hanem ha­zament, s türelmesen várt. Az akták pedig gyorsan haladtak a maguk útján. Az ügy előadó­ja a kért engedélyeket a 30 na­pos határidőn belül kiadta, és akkor valami furcsa dolog tör­tént: a kérelmező egy boríté­kot rejtett az asztalra, s gyor­san távozott. A megdöbbent előadó már nem érte utol ügy­felét, ezért a borítékkal együtt a vb-titkárhoz ment, ahol azonnal jegyzőkönyvezték az esetet. Ez az akta is határidőn belül járta meg a maga útját: rendőrség, ügyészség, bíró­ság ... A tárgyaláson, ahol B. Gy. mindent elismert, a védő arra hivatkozott, hogy védence semmiféle befolyásolást nem kísérelt meg, nem akart jog­talan előnyökhöz jutni. Ez az állítás egyébként valóban meg­felelt a valóságnak, hiszen B. Gy. a „hálapénzt” ügye kedve­ző elintézése után tette te az asztalra. A tárgyalást vezető bíró 8 lényegre tapintott, amikor azt kérdezte: — Ügy érezte, hogy ez így illik? ... B. Gy. helyes­lőén válaszolt. Mint mondotta, lassan már ott tartunk, hogy azokért a tisztességes mun­kákért, amelyek egyébként kö­telességek, a kliens úgy érzi, többletet kell adnia, például az autójavítónak, a benzinkutas­nak, az orvosnak, az alkat­részkereskedőnek, a fodrász­nak, a pincérnek, a taxisofőr­nek, s így lehetne folytatni a sort... Csakhogy ennek egyszer már véget kell vetni! Az pe­dig természetes, hogy a taná­csi tisztviselő fizetésért, s nem hálapénzért dolgozik!... áZT BESZÉLIK... M Hallható — olvasható — A fogyasztók feladata Júliusban elkészül Az Acél utca lakói már esz­tendők óta beszélnek arról, hogy náluk akadozik a vízel­látás, sőt, a magasabb helye­Levelet hozo’t a posta Válaszol az illetékes 5 A levél feladója a Pest £ megyei Moziüzemi Vállalat / műszaki osztályvezetője, ^ Farkas József. A válaszle- ^ vél előzménye egyik olva- ^ sónk panasza volt, amit ^ közöltünk a Szentendrei t Hírlapban. Ezt Írja Farkas József: A Pest megyei Hírlap május 19-i számában ... elmarasztaló cikk jelent meg a szentendrei moziban tapasztalt állapotok­ról, dr. Döme János aláírásá­val. A levélíró panaszait kivizs­gáltuk és a következőket álla­pítottuk meg: a cikk megje­lenése előtti időszakban több alkalommal kisegítő gépész dolgozott a moziban, Vizsgála­tunk azt is megállapította, hogy ezen alkalmakkor idegen személyek is tartózkodtak a gépházban. Feltételezhetően ebből adódik a panaszos meg­állapítása, amely a trágár han­goskodásra és a vetítés minő­ségére vonatkozik. Nehezítette a kivizsgálást, és annak konkretizálását, hogy a levélíró nem közölt időpontot, mert ennek ismeretében a fe­lelős személyek megállapítá­sa egyértelmű lett volna. Cí­mét nem közölték, ezért nem áll módunkban válaszlevélben szíves elnézését kérni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a mozi gépészét utasí­tottuk a hangoskodás meg­szüntetésére és a megfelelő minőségű vetítésre. Ezzel egy- időben felhívtuk a mozi ve­zetőjének figyelmét a gyakori és szigorú ellenőrzésre, a ki­járati ajtókban való közleke­dés megszüntetésére. Köszönjük a levélíró észre­vételeit és ezúton kérünk el­nézést a megzavart szórako­zásból adódó kellemetlensé­gekért. Mi pedig köszönjük Farkas József válaszát, s intézkedé­seit. Reméljük, hogy a szent­endrei mozinézők kedvét ezen­túl már nem zavarja meg sem­mi. ken fekvő ingatlanok gyakran, de időlegesen víz nélkül ma­radnak. A sok panasz bejárta a vá­rost. Írásban eljutott a tanács­hoz, majd a pártbizottsághoz. A panaszok nem találtak süket fülekre. A kedvező válasz nemcsak hallható, hanem ol­vasható is. Íme: ... A problémát 120 méteres vezetéképítéssel tervezzük megoldani, amelyet a regioná­lis I. övezetre kötünk. Ennek eredményeként a jelenlegi 0,5—1,0 (bar) nyomás 7,5—8,0 b arra emelkedik majd. Ez viszont szükségessé teszi a háztartási forróviztárolók túl­nyomás elleni védelmét, nyo­máscsökkentők beépítésével. Ez természetesen a fogyasztók feladata. A vezetéképítés szükségessé teszi a Római sánc utca átvá­gását, s az ott kialakított mun­katerület negyvennyolc órás elzárását. ■. Csentős László üzemigazgató. Az olvasottakhoz nem sok hozzátennivalónk van, legfel­jebb csak annyi, s ez nagyon lényeges, hogy a munka befe­jezési határideje: július 15. Az oldalt írta: Karácsonyi István F (*■ Trcncsényi Zoltán Nyitás előtt a Teátrum nációja annyira tipikus, hogy akár tankönyvi célra is fel le­hetne dolgozni. Ez a beruhá­zás több mint 22 millió forint­ba került. Ebből a fejlesztési bank 11 és fél millió forintot biztosított. A Kőzúzó utcai üzemek, a BKV és a bevásár­lóközpont 7 és fél millióval járult hozzá, a tanács pedig 3 és fél milliót adott. A pénz­ügyi osztály a hozzájáruláso­kat összegyűjtötte, majd a be­ruházási feladatokat ellátó VGV-nek adta tovább. Persze ezzel még nincs kész, mert most Leányfaluval össze­fogva — együttesen város, falu is erősebb lesz — tanulmány­Nézzünk egy példát: a gázt. Azok a boldog szentendreiek, akiknek lakásában már üze­mel a gáztűzhely, vagy a kon­vektor, tanúsíthatják: a gáz jó dolog. Tiszta, olcsó, köny- nyen kezelhető. Igen, de ameddig eljut a lakásig?... Ismeretes, hogy a városi gázhálózat építése több ütem­ben történik, az elsőben a gáz­vezeték a pünkösdfürdői át­adó állomástól a rózsakerti la­kótelepig épült ki. A létesít­mény 17 millió forint volt, a beruházó pedig a TIGÁZ. A második ütem viszont — a Pannónia teleptől a fűtő­műig húzódó rész — koordi­Gyümoksoxő kapcsolatok Közös erővel épül a gázvezeték ^ _ A városi tanácsnak a gáz-, a víz- cs az elektromos hálózat, valamint a lakásépí­^ tésnél is jelentős a koordináló tevékenysége. A feladat nem könnyű, hiszen hatáskö­^ rükön kívülcső, sajátos érdekeket szem előtt tartó, idegen pénzekkel gazdálkodó vál­^ lalatok munkáját kell úgy befogni a város szekerébe, hogy az zökkenőmentesen í tudjon haladni, s a vállalatok is megtalálják számításukat az együttműködésben. Bi- C zony bonyolult feladat ez, mert számtalan jogos érdeket — melyek néha ellentmon­S danak egymásnak —, kell közös nevezőre hozni. Egyszóval, nem az ellentétekre, ha­2 nem az egyezésekre kell az együttműködést alapozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom