Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
/ 1983. JÜNIUS 14., KEDD Egy perc — egy Kérdés. Sok töprengésre nincs idő Trencsényi Zoltán felvételei Ahol a vesztesek is nyertek SCistóos-igazolvány Asztalokhoz szólítják a versenyzőket. Mindannyian adatlapot kapnak és Rácz György, a rutinos játékvezető kérésére Országgyűlést bizottságok Mértéktartás és felelősség Az Igazságügy, az ügyészi és a bírói munka, valamint a tanácsi tevékenység tapasztalatait tárgyalták meg hétfőn az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, Mindegyik tárgykört az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásának alapján elemezték a képviselők, ám a parlamenti műhelymunkának mind markánsabb, sajátos stílusa szerint, elsősorban arra kerestek választ: mi a helyzet most, s melyek a további teendők. Az Országházban tartott ülést a bizottság elnökeként dr. Gajdócsi István vezette. / Az első jogi, közelebbről törvényességi téma kapcsán az illetékes főhatóságok írásos összefoglalójához dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese fűzött szóbeli kiegészítést, majd a képviselők kérdeztek, mondtak véleményt. Több javaslat elhangzott a káderhelyzet javítására. A tanácsi munkát elsőrendűen a kiegyensúlyozottsággal jellemezte Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes, aki kommentálta a tárca összesített adatait a tanácsok tavalyi pénzügyi tervének teljesítéséről, gazdálkodásuk alakulásáról. A tanácsok és intézményeik gazdálkodását — mondta — többségében a megváltozott feltételekhez való erőteljesebb igazodás, a mértéktartás, a lakosság alapvető ellátásáért érzett felelősség hatja át. A szemléletváltozást mutatja az is, hogy — igazodva a szűkösebb anyagiakhoz — mind jobban előtérbe kerül a meglevő értékek megőrzése. S ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy kevesebb a beruházás, hanem például abban is, hogy sokszor a társadalmi munkát is nem új létesítményekre, hanem állagmegóvásra hasznosítják. ★ Ugyancsak hétfőn ülést tartott a Parlament Gobelin-termében az országgyűlés külügyi bizottsága, Gyenes András elnökletével. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Péter János, az országgyűlés elnöke. Púja Frigyes külügyminiszter tájékoztatta a képviselőket-a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Roska István külügyminiszter-helyettes ismertette a külügyi tárca 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A tájékoztatót és a jelentést a bizottság elfogadta. A vitában felszólalt Tausz János (Pest megye), Stock János (Veszprém megye) és Németh Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén megye). Az ülés harmadik napirendi pontjaként Darvast István, a külügyi bizottság titkára, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja elnökségének tagja tájékoztatta a bizottságot az IPU Budapesten, május 30. és június 4. között megtartott ötödik, rendkívüli európai együttműködési és biztonsági konferenciájának eredményeiről. kell alapozni a kibontakozást Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a hatodik ötéves terv soron levő feladatairól tar* tott tájékoztatót a fővárosi, a megyei, illetve megyei városi tanácsok általános elnökhelyettesei és tervosztályvezetői részére hétfőn Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Elmondta, hogy az 1983. és 1985. között várható külső és belső feltételek nagy követelményeket támasztanak gazdái* kodásunkkal szemben. Az elkövetkező időszak fő törekvése, hogy megalapozzuk a kibontakozást, és felerősítsük a gazdaságban az intenzív fejlődés jegyeit. Mindez megköveteli, hogy a tanácsok is megújítsák gazdasági szervező munkájukat. Szerkesztőségünk vendége volt: Ancsel Éva A valóság elkötelezettje Érdekes, izgalmas beszélgetésben lehetett részük tegnap szerkesztőségünk munkatársainak. Ancsel Éva filozófus-kandidátus, az ELTE Állami-díjas tanára látogatott el hozzánk, s válaszolt munkatársaink kérdéseire. A napirendre került témák rendkívül széles skálán mozogtak. Szó esett napjaink politikájáról, a nemzetközi élet ellentmondásairól, a magyar társadalom gondjairól, s arról, mennyire fontos, hogy elkötelezetten hűek legyünk a valósághoz. Ezen a kötetlen találkozón is egyértelmű volt az a maga«i tartás, amely Ancsel Éva elő-, adásaiból, írásaiból valameny- nyiünk előtt nyilvánvalónál« bizonyult eddig is: példamutatóan hisz abban a pozitív szenvedélyben, amely képes megváltoztatni az emberek arcát, sorsát, annak ellenére, hogy bizonyos közegben divattá vált manapság a rezignált kiábrándultság. Emögött azonban egy tévedés húzódik meg, hiszen az ilyen ember elfelejti, hogy a történelem nem az 6 születésével kezdődött, s nem is ér véget a halálával, sőt, nem mérhető az emberi élét léptékével. Sohasem mondhatjuk, ha valami nem az elképzeléseink szerint alakul, hogy nem ér a nevünk, mert minél bátrabban szegülünk szembe a problémákkal, annál nagyobb a lehetősége, hogy cselekvésre ösztönöz áz, amit teszünk. Optimistának kell lenni, de ez az optimizmus az emberi cselekvőképességre irányuljon. Szólt az egyén és a történelem viszonyáról, a mindennapok etikájáról, a tudósok és a nagy politika kapcsolatáról,.« bizalom kérdéséről, az egyes ember szerepéről a közösségben, s fordítva: a közösség szerepéről az egyes ember életében. Ahogy telt az idő, úgy sokasodtak egyre-másra a kérdések, s amit hallottunk, az segítséget adott a további munkához. Az upm kiesett/ a fiú befataf! Jé tréning ei kezdő voiáaforgistéitak Partner a kis bolt Együttműködnek a kereskedők f Szombat délután a török- ^ bálinii művelődési házban. ^ A legtöbben természetesen | autóval jöttek — így volt ^ stílszerű megjelenni a köz- lekedésbizíonsági vetélkedő ^ megyei döntőjén, ahol a í legjobb gépjárművezetőt ?.és gyalogost keresték. Csak játék? — Ez csak játék! — mondja egy őszes férfi a fiatal fiúnak, akivel egymás mellett ülnek a kerítés szélén. Tudja ezt mindenki, mégis izgalom, feszültség érződik a levegőben, s tükröződik az arcokon. Akik nem először vesznek részt az országos méretű közlekedési vetélkedésben, azok — akárcsak a körzeti orvos várószobájában, vagy a kórházban a betegek — vérfagyasztó történetekkel riogatják a tapasztalatlanabbakat, szőrösszívű vizsgabiztosokról, agyafúrt tesztkérdésekről mesélve. Fekete fiatalember üldögél a még üres teremben. Az Autó-Motor egyik számát lapozgatja. — Szobról jöttem — mondja Katona József. — A 20-as Volán buszvezetője vagyok. Hatodik éve mindig indulok a versenyen. Tavaly kaptam már tiszteletdíjat, most először jutottam a mégyei döntőbe — Játék, szórakozás, erőpróba? — Ez is, az is. A hivatásos vezető ragadjon meg minden alkalmat tudásának, ismeretei felfrissítésének ellenőrzésére. Olyan ez, mint a továbbképzés. És persze jó játék. ■Amikor azonban arról kérdezem, hogy melyikf kategóriában vetélkedik, láthatóan bosszús lesz: —- Nahát, ez az! Buszvezető vagyok, ebben a csoportban is . indultam. De valamit elhibáztam, az elődöntőben a beküldött tesztlápon, így csak a'3 és fél tonnás tehergépkocsi-kategóriában indulhatok, így volt ez tavaly is. Ügy tűnik, a hivatásos gép- járművezetők számára nagyobb' a tét. Nemcsak önmagukért, a mundér becsületéért is vetélkednek. Úrvezető hölgy — Hét évé motorozom — mondja a szigetszentíjúklósi Steiner János. — A napokban vizsgáztam gépjárművezetésből. Még a KRESZ-vizsga idején küldtem be a válaszokat ennek a vetélkedőnek a kérdéseire. Most először próbálkoztam és mindjárt sikerült. — Hogy miért vágtam bele? Nem az autóért, vagy a félmillió forintnyi nyereményért. Inkább afféle öntesztelés volt ez a számomra. Kipróbálhattam a tudásomat. Egy Trabant volánjánál csinos, fiatal nő figyeli á verseny kezdésére várakozókat. — Melyikük nevezett? — kérdezem a kocsiban ülőktől. — A kislányom — hangzik a válasz az édesapától és nem titkolt büszkeséggel teszi hozzá — egyéves jogosítvánnyal, elsőre sikerült. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban dolgozik titkárnőként Kása Ibolya: — Csak szórakozásból neveztem a versenybe, jó tréningnek tartottam egy kezdő vezető számára. Magam sem hittem először, amikor levelet kaptam, hogy itt-lehetek a megyei döntőben, az úrvezetők között. Kása Ibolya volt a gépjárművezetők között az egyetlen női versenyző előkészítik személyi igazolványukat. Emiajt kis zavar támad a gyalogosok és a kerékpárosok asztalánál, ríéhány versenyzőnek ugyanis még nincs ilyen okmánya: úttörő és kisdobos igazolványok kerülnek elő. — Gyalogosok kategóriában jutottam be — mondja Gulyás Tamás negyedik osztályos fiú Budakesziről. — Apu hozott el. A versenyen is együtt indultunk, de ő kiesett... Lencsés Csaba váci harmadik osztályos tanuló egy éve boldog kerékpártulajdonos. — Nagyon készültem erre a versenyre, minden szakkönyvet elolvastam, amihez hozzájutottam. A felnőtteknek szólót is. Indul az óra. A gyalogosok és kerékpárosok 17, a többiek 35 percig dolgozhatnak. A versenyzők többféle taktikát választanak. Van, aki először átfutja az összes kérdést, van aki folyamatosan válaszol. Sokan a tollúk végét rSgják és akad, aki jobbra-balra sandítva igyekszik ötleteket kapni. Tíz perc sem telik el, amikor a kerékpárosok asztalától feláll egy fiatalember. — Nagyon könnyű kérdések voltak, nehezebbre számítottam — mondja kifelé menet Marincsák József, Budaörsről. — Hat éve kerékpározom, de a KRESZ elméleti anyagában most, erre a versenyre készülve mélyedtem el először. Hirtelen ötlettel indultam ezen a vetélkedőn és — bevallom — meglepődtem, amikor megtudtam, itt lehetek a megyei döntőn. A váci Lencsés Csaba egy éve kerékpározik. és a vetélkedő előtt szinte „íalta” a szakirodalmat Az eredményhirdetéskor derült ki: ki tekintette valóban érdemes és hasznos időtöltésnek a versenyt. A játékosok többsége sportszerűen viselte el a kudarcot. Miért is szomorkodtak volna? Ezen a versenyen a vesztesek is nyertek.., ★ Az augusztus végén sorra- kerülő területi döntőn a következők képviselik Pest megyét. Gyalogosok: Bsrente Imréné, Budaörs, Bogatin Attila, Érd; kerékpáros: Marincsák József, Budaörs, Kiss Csaba Cegléd; segédmotoros: Győri István, Sződliget, Futó Mihály, Érd; motorkerékpár: Oroszi László, Tárnok, Gutyán László, Börs; személygépkocsi, magánvezető: Horváth András, Üröm, Varga László, Százhalombatta; hivatásos személygépkocsi-vezető: Sebesi Kálmán, Szentendre, Sárik Pál. Jászkaraj enő; 3,5 tonna alatti tehergépkocsi: Csíki Béla, Kis- kunlacháza, Csabai Sándor, Cegléd; 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsi: Albert Tibor, Pomáz, Mucsi Gyula, Abony; autóbuszvezető: Berente Imre, Budaörs, Lukács János, Érd; mezőgazdasági vontatóvezető: Orgován Bertalan, Tiszabezbéd. Hibátlan tesztlapot a száz Indulóból ketten adtak le: Marincsák József és Csíki Béla. Móza Katalin nagykereskedelmen. Az eszmecsere sokkal inkább az üzletpolitika, a kis- és a nagy. kereskedelem együttműködése körül forgott. Olyan kérdések kerültek terítékre, amelyeken lehet és kell is változtatni. Például a kis boltok gondjai. Ezek mintha jobban ki lennének szolgáltatva a nagykereskedelmi vállalatnak. Nehezebben viszik el tőlük az üres üvegeket— bár ez problémája szinte az egész kereskedelemnek —, gyakran kapnak olyan árut, amit meg sem rendeltek, helyzetüknél fogva a szükségesnél kevesebb információval rendelkeznek a raktárak pillanatnyi kínálatá. ról. Jó kezdeményezése a. nagykereskedelmi vállalatnak, hogy a monori raktártelepén önkiszolgáló részleget rendezett be éppen a kis boltok és a szerződéses vagy a maszek üzletek árubeszerzésének könnyítése érdedében. Szintén a iobb együttműködéssel összehangolt üzlet- politikával orvosolhatók á,z olyan panaszok is, hogy a boltok gyakran lejárt szavatosságú árut kapnak, vagy az utolsó, esetleg az utolsó utáni pillanatban tudják meg az árváltozásokat De ezeknek a szakmai tanácskozásoknak éppen az a céljuk, hogy felszínre hozzák az ilyen és hasonló gondokat. M. N. P. A Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Válla* * lat rendszeresen tanácskozik a velük kapcsolatban álló ^ kiskereskedelmi partnerekkel. Tegnap a vállalat mo- í nori fiókjánál vitatták meg a második félévi áruellátás í lehetőségeit. Annak a viszonylag bonyolult láncnak a végén, melyen keresztül az áru a termelőtől a fogyasztóig eljutja bolti eladók állnak. Őket éri a legtöbb kritika azért, ha vala.- milyen áruféleség hosszabbrövidebb időre eltűnik a polcokról. Pedig, ha van is olyan eset, hogy a kereskedői kockázatvállalás vagy a kellő utánajárás hiánya okozza az áruhiányt, általában nem rajtuk mű* lik, hogy mi kapható és mi nem. Mégcsak nem is feltétlenül a nagykereskedelmi vállalat ludas a dologban. Ez derül ki dr. Szilágyi Péternek, a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi vezérigazgató-helyettesének tájékoztatójából is. Igaz ugyan, ha összességében az első félévhez hasonlóan a hátralevő hat hónapban is biztosítani tudják a megye ellátásához szükséges meny- nyiségű élelmiszert és egyéb árucikkeket. Bár néhány — nem alapvető — élelmiszer továbbra is hiányozhat, hullámzó választékra és mennyiségre lehet és kell számítani. S ez a lista nem is olyan rövid, annyira nem, hogy itt semmikénnen nem adhatunk teljes tájékoztatást a benne- szereplő tételekről. Mindezt a kiskereskedelmi vállalatok vezetői is tudják, s nem is igyekeztek számonkér- ni a szűkösebb választékot a
