Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Ära: 1,40 forint 1983. JtNIUS 12., VASÁRNAP Diók munkásokat keres s kaniervgyár Megérkezett az első cseresznye PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szállításra vár a saláta TELJESÍTMÉNYELV \ l i&szatérő zavar hivata­los megbeszéléseken, testületi tanácskozáso­kon, írásos, szóbeli beszá­molók előterjesztésekor egyaránt. A zavar oka egy kifejezés, pontosabban en­nek a kifejezésnek az ér­telmezése. A teljesítmény­elv — mert erről van szó — csak elvont fogalomként jelentheti ugyanazt a ve­zérigazgatónak, a pártbi­zottsági titkárnak, a mű- j helyfőnöknek, az . anyag híján állásidőben fizetett szakmunkásnak és annak a szakmunkásnak, aki a vál­lalati gazdasági munkakö­zösség tagjaként további négyórányi munkát tesz a nyolcórai teljesítmény mellé. A teljesíteni kell a nép- j gazdásági, az iparági, a j vállalati feladatokat nem­csak nagyságában, súlyá­ban eltérő teendőket fogal­maz meg, hanem egyben utal e teljesítés hogyanjá­nak- különbözőségére is. A többlet, amit az év eddig eltelt hónapjainak tapasz­talatai alapján egyre sür­getőbb követelményként hallanak a termelőhelyek, nem okvetlen mennyiségé­ben több, hanem esetleg minőségében 'jobb, illetve jellegében . más, mint az eddigiek,, azaz a teljesít­ményelv nem mechanikus mérce, amely korábban ki­mutatott eredmények egy­szerű megtoldását regiszt­rálja. A teljesítményelv, ha jól értelmezik, helyesen alkalmazzák, annak segéd- j eszköze, hogy kiderülhes- j sen, a lehetőségekből mit kamatoztatott a cég, ly de­rülhessen, mit hagyott ve­szendőbe menni, elmaradt —. és már meg nem nyer­hető — haszonként. Jól, kezdeti lendületét nézve már-már gyanúsan jól futott neki 'az esztendő alkotta akadálypályának a megye élelmiszeripara, amihez nélkülözhetetlen segédkezet nyújtott a ked­vező felvásárlási eredmény — például zöldségből, vá­góállatokból —, ám a ter­melés emelkedése, a puszta mennyiségi többlet még aligha elégítené ki a telje­sítményelv követelményét. A jobb eredmények ho­gyanjához olyasmik is tár­sulnak, mint például a tá­rolási veszteségek mérsék­lése, a tárolás közbeni' mi­nőségromlás csökkentése — a tartósító- és a hűtő­iparban egyaránt —, a megye húsipari, sütőipari üzemeiben megvalósuló technológiai fejlesztés, il­letve rekonstrukció, s kap­csolódnak olyan tényezők Is, mint a munkád mellé add a neved mozgalom ter­jedése. Ha most azzal^ folytat­nánk gondolatmenetünket, V __________________ hogy ezek szerint a telje­sítményelv nem egy foga­lom, hanem egy fogalom­kör, akkor azt mondanánk ki, ami ugyan igen, de ami teljesen szokatlan, idegenül hangzó a mai gyakorlat­ban; Kockáztassuk meg mégis ezt az értelmezést, szemben az általánosan kö­vetett gyakorlattal, amikor a teljesítsünk lecsupaszo- dik a tavalyihál valamivel többre; árura, forintra. Felfogásunk szerint ugyan­is a fogalomkörként való értelmezés már eleve ma­gába foglalja, tehát sugall-,, ja a sokféleséget, a nem egy teendőt, azaz azt, hogy a teljesítményelvet testre szabottan, egy-egy terme­lőhelyre igazítottan lehet­séges és szükséges alkal­mazni, sőt, csakis' így sza­bad használni. Az nagy teljesítmény — példával élve —, hogy a megye iparvállalatai a belföldi szállítások változatlansága mellett képesek voltak az év eddig eltelt részében je­lentősen fokozni- a kivitelt, ám e teljesítés nagyon is eltérő termelőhelyi maga­tartásokra, vállalkozásokra, cselekedetekre támaszko­dik. Mert megtörtént az is, olyan áron teljesítették a kiviteli tervet némely he­lyen, amilyenen nem kel­lett volna; alig győzték fo­gadni a reklamációkat... Kinek jó ez? Senkinek, mert az anyagi haszon többszörösét teszi ki az er­kölcsi kár, s ráadásul eb­ből az erkölcsi kárból — a bizalom csökkenéséből — könnyen lehet anyagi vesz­teség is. A vakodni kell, tehát a y teljesítményelv olyan használatától, ami­kor eltűnik a hogyan, mel­lékessé válik a ráfordítás és hozam viszonya, mert a használatnak ez a módja nem más, mint a magunk félrevezetése, hiszen áltel­jesítményekből, kétséges lépésekből próbál meg si­kert formálni, amint vi­szont ennek a fordítottja is igaz, azaz a teljeítmény- elv helyes használata, a rá­fordítások és a hozamok tisztelete jól érzékelhető különbségeket hoz létre a termelésben, s vele a ter­melők között. A teljesíte­nünk kell bevezetővel megfogalmazott feladatok tehát akkor reálisak, ha a megfogalmazók azt is tár­sítják hozzá, hogyan lehet­séges a teljesítés. Ez a ho­gyan más és más munka­helyenként, az azonosság éppen a különbözőség, az eltérések fölismerése, te­hát annak biztos tudata, milyen célhoz milyen adottságok, megteremthető feltételek társíthatók. M. O. / Bégen paradicsom, zöldborsó ' és zöldbab volt a Dunakeszi í Konzervgyár legfontosabb í alapanyaga. Ma az uborkán kí- y vül csak különböző gyümölcs- X féléket tartósítanak — hallot- í tűk dr. Sági Lajos igazgatótól. i s bár czelr az előbbieknél rö- j videbb szezon alatt érnek be, í mégsem mondhatjuk, hogy Y nagy nyári csúcs előtt állna a * gyár. Igaz, a szamóca, a cseresz­nye és a meggy már folya­matosan érkezik a feldolgozó- üzembe, de a két műszakról is csak egy hónap múlva kell áttérni a háromra, addig nor­mális tempóban is győzik a tartósítást. A műszakiakra sem hárul különösebben nehéz feladat, hiszen a berendezések tervsze­rű karbantartását már koráb­ban befejezték. Igaz, folyik a gyári rekonstrukció, melynek eredményeképp nagyobb tel­jesítményű gépeken, korsze­rűbb csomagolású befőttek, gyümölcslevek kerülhetnek az üzletekbe, melyeknek hasznos béltartalma is megfelel a fo­gyasztók ' egyre növekvő igé­nyeinek. Akár 150-200 diákot is fog­lalkoztatnának nyári idény­munkára, de mint az . utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, egyre kevesebb a jelentkező.' Pedig bérük nem kevesebb a többiekénél, munkakörülmé­nyeik se rosszabbak. Eredményes lesz-e az idei konzervgyári szezon? — kér­deztük az üzem igazgatójától. Ez persze nemcsak a gyár dol­gozóin, hanem a termésen is múlik. S azon is, hogy milyen együttműködést sikerült ki­alakítani a partnergazdaságok- kal. Ami a termést illeti, az­zal egyelőre nem nagyon lehet dicsekedni, de a közös mun­kára nem lehet panasz. A fóti és a gödi termelőszövetkezet­ben már nemcsak leszedik, de félig fel is dolgozzák a legked­veltebb bogyósokat, csonthé­jasokat. S nemcsak a gyárban, de a budaörsi Hűtőházban is, ahol a konzervgyár dolgozói ezek­ben a napokban készítik elő szállításra a tőkés cégek által megvásárolt több vagonnyi gyümölcspulpot. A csepeli Duna Tsz erzsébeti telepén szedik a szabadföldi sa­látát, amelyből az idén mintegy 300 ezer fejet termesztettek Qsszehangoltqn, terv szerint \6 ütemben készül a krakküzem A Dunai Kőolajipari Vállalatnál úgy ítélik meg, hogy a katalitikus krakküzem építésének kezdeti nehéz­ségein sikeresen túljutottak. Az eddigi munka is ezt igazolja. Gyakorlatilag befejeződött a tervezés, jól működik a be­ruházásirányítási és szervezé­si rendszer. Igaz, csak kísér­leti jelleggel, de kidolgoztak egy hatékonynak ígérkező ösztönzési rertdszert, amely­nek hatása máris érezhető. Mindezek eredményeként a beruházás készültségi foka 70—75 százalékos. A helyszí­nen van már a hazai és az import berendezések zöme, a készülékek kevés kivételtől Növelik a gabona szárazságtűrését Száz repülő a magasban Teljes gépparkjával vesz részt a mezőgazdasági mun­kákban a MÉM budaörsi köz­ponti , repülőgépes szolgálata; több mint száz helikopter és repülő szórja, permetezi a nö­vényvédő szert, műtrágyát ezekben a napokban a táblák­ra. Napi menetrendjüket jó­részt az időjárás szabályozza: többnyire a hajnali, kora reg­geli és a késő délutáni órák­ban szállnak fel, a melegebb napszakokban pihenőre kény­szerülnek, mert a kánikulában a vegyszer perzselné a nö­vényt. Legfontosabb tennivaló most a gabona lombtrágyázása. E művelet némiképp fokozz^ a növénynek a szárazság-eltűré­séi. A fejlődéshez — víz híján — csak vontatottan veszik fel a tápanyagot a talajból. A lomb trágyával viszont - a levé­len át építheti szervezetébe a növény a levegőből érkező nit­rogént, foszfort és a nyomele­meket. Jelenleg a búza növe­kedését segítik a gépek, július­iján petéig a kukorica lombtrá­gyázása kerül sorra. A gabona-műtrágyázás mel­lett az időszerű munkák közé tartozik a szőlőpermetezés. Most a peronoszpóra és a liszt­harmat ellen, védekeznek. A peronoszpórának nem . kedvez a száraz meleg, annál inkább a lisztharmatnak, ezért fő­ként ez ellen védekeznek. • eltekintve a helyükön, állnak. Jó ütemben folyik a csőveze­tékek előregyártása és hely­színi szerelése is. Az 1981—82- re előirányzott beruházást 220 millió forinttal teljesítették túl. Természetesen mindez csak leírva ilyen egyszerű, a való­ságban számtalan kisebb-na- gyobb gonddal kellett és kell megküzdeniük az építkezés irányítóinak. Beszélhetnénk a külföldi partnerek sok fejfá­jást okozó csődbemeneteléről is, de itthon szintén akadt megoldandó probléma. A hazai készülékgyártás, a cső- és vasszerkezet, villa­mos és műszerszerelés is igé­nyel bizonyos mennyiségű im­portanyagot. A tavalyi kor­látozó intézkedések ezek be­szerzését nehezítették, késlel­tették. Több esetben arra kényszerült a DKV, hogy saját dollárkeretéből adjon át kivi­telezőknek. A kisebb-nagyobb kapaci­tásproblémák — kevés például az ács-állványozó szakmunkás — ellenére arról tárgyalnak a tervezőkkel és a kivitelezők­kel, miként lehetne előbbre hozni a befejezés határidejét. Az eddigi eredmények alap­ján a néhány hónapos rövidí­tés reálisnak tűnik. Bár ez feszített ütemű munkát köve­tel meg valamennyi résztve­vőtől, hiszen az idén minden eddiginél nagyobb, 2,5 mil­liárd forint értékű munkát kell befejezni. Eredmény csak akkor születhet, ha a beruhá­zó, a tervező és kivitelező vállalatok az eddigihez ha­sonló módon képesek össze­hangolni a tennivalókat, s a feladatra koncentrálni minden erejüket. A fogyasztók érdekét szolgálja A választékot bővítik Az együttműködés számos formáját használják fel a ke­reskedelmi vállalatok annak érdekében, hogy a viszonylag szűkös importlehetőségek elle­nére olyan árucikkekkel, ru­házati . termékekkel, kozmeti­kumokkal is bővítsék, színesít­sék az üzletek, áruházak vá­lasztékát, amelyekért külön­ben konvertibilis valutával kellene fizetni. Ezekért a ter­mékekért a magyar belkeres­kedelem külföldön keresett árucikkeket szállít cserébe. A Pest megyei Iparcikk-ke­reskedelmi Vállalat üzleteiben rövidesen kaphatók lesznek a hazai termékekért cserélt láncfűrészek, különféle kézi- szerszámok. A svéd Husquarna 34 DLX láncfűrészből, vala­mint a Husquarna 35 YR lánc­fűrészből kétezer-kétezer da­rab. érkezik. Az osztrák Walter kéziszerszámokból is széles vá­Az építik®! köszönti az ország A világ egyik legősibb mestersége; az em­ber cszmélésének szinte első pillanatától va~ lamilyen hajlékot emelt a feje fölé. Földbc- vájt barlangok, bevehetetlen várak, büszke piramisok, gazdagságot sugárzó paloták őr­zik különböző korok építőinek keze nyomát. A hosszú évszázadok során gyökeresen átalakult a mesterség. Változtak az anyagok, változtak a módszerek. A régi korok iparo­sai értetlenül állnának a toronydaru, a pa* nelház -és a betonkeverő előtt. A tevékenység lényege azonban változatlan: korunk jellem­ző jegyeit magán viselő környezetet teremte­ni életünkhöz, munkánkhoz. A magasba szökő falak, a terebélyesedő la­kónegyedek, a semmiből kinövő gyáróriások, a távolságokat átszelő utak — mind-mind az ember gyarapodását, fejlődését jelképezik, őket, a téglát téglára rakó építőket ünnepel­jük ma, az építők napján. (Képriportunk a 3. oldalon.) lasztékot találnak majd a ve­vők az üzletekben. KKöTéTTtk Korom Miháy fogadta a csehszlovák belügyminisztert, aki küldöttség élén hivatalos baráti látogatást tett hazánk­ban. A Jaromir Obzina bel­ügyminiszter vezette csehszlo­vák delegáció tárgyalásokat folytatott a magyar Belügymi­nisztérium vezetőivel, áttekin­tették a két miniszérium kö­zötti kapcsolatok helyzetét és az együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeit. A csehszlovák belügyi küldött­ség tegnap elutazott hazánk­ból. Dr. Borics Gyula igazság­ügyi minisztériumi államtitkár vezetésével szombaton magyar igazságügyi küldöttség érkezett haza Szófiából. A delegáció a bűnmegelőzéssel és a bűnelkö­vetőkkel foglalkozó VII. ENSZ- kongresszust előkészítő európai regionális konferencián vett részt. Elek! János főtitkár vezeté­sével szombaton hazaérkezett a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának küldöttsége, mely a Szovjet Kolhozok Szö­vetségi Tanácsának meghívá­sára járt a Szovjetunióban. A delegáció megbeszélést folyta­tott a két szervezet kapcsola­tainak szélesítéséről, és a hely­színen tanulmányozta a Mol­dáviai SZSZK kolhozainak ér­dekképviseleti rendszerét. Ma: 3. oldal: Meztelenül 4. oldal: Remek alkalom a dialógusra Sokszínű vakádós örömök 6 oldal: Postabontás 1. oldal: Félbeszakadt a meccs 8 oldal: A gépkocsit is elkobozták

Next

/
Oldalképek
Tartalom