Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! n 4ÁÍ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM Ara: 1,40 forint 1983. JÜNIUS 1., SZERDA Az Interparlamentáris Unió ülése Losonczi Pál fogadta a delegációk vezetőit Plenáris ülésen, az elfogadott napirendnek megfelelően általános vitával folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió V. európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamenti képviselő elsősorban az európai biztonságot érintő kérdéseket elemezte, s — más-más szempontból ugyan —, az együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit kereste. Az általános vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testületeknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nemzetközi problémák megoldásának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny megállításához, a leszereléshez. A felszólalók részletesen foglalkoztak a helsinki záróokmány alapelveinek megvalósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben. így a humanitárius témák, az emberi jogok problémái terén egyszerre egymásnak ellentmondó nézetek hangzottak el. Több, a NATO-országokból érkező képviselő például az Atlanti Szövetség közismert álláspontjának adott hangot, egyetértés mutatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit. A délelőtti tanácskozás befejeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a konferencián részt vevő delegációk vezetőit. A plenáris ülés végezetül megválasztotta az elnökeit azoknak a bizottságoknak, amelyekben szerdától folytatják tanácskozásukat a képviselők, mégpedig a biztonság és a leszerelés, a gazdasági együttműködés, valamint a humanitárius kérdések témaköreinek áttekintésével. Este a konferencia résztvevői Szentendrére látogattak: a művelődési központban részt vettek a magyar rádió gyermekkórusa és a Budapest Táncegyüttes koncertjén. Ma: 4. oldal: Emberi és festői találkozások 6. oldal: Jogi tanácsok Harcászati gyakorlat A közeli napokban a magyar néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési terveknek megfelelően — tartalékos hadkötelesek bevonásával — harcászati gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlaton mintegy 14 ezren vesznek részt. Gödöllői Tangazdaság Vizsgáztak a húzafijták Igazából majd csak kombájnérett állapotban vizsgáznak, de a jó gazda már ilyenkor is kíváncsi rájuk. Igen, a következő évtized kenyéradó növényének, a búzának új fajtáiról van szó. Ugyanis búza-fajtabemutatót tartottak tegnap a Gödöllői Tangazdaság kartali kerületében. A tangazdaság, a Növény- termesztési és Minősítő Intézet, a Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat, az Agrár- tudományi Egyetem és a Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszer bemutatóját egy kis tanácskozás előzte meg, amelyen dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy gazdaságuk mintegy 2 ezer 400, a gesztorságukban működő GBBR taggazdaságai Hátat fordítanak a motorgyártásnak Új üzem i régi helyén Sokakban támaszt kétséget, bizonytalanságot ez a szó: struktúraváltás. Ugyanis gyakran egy élet munkájának, megszokásainak kell hátat fordítani, belevágni az ismeretlenbe, az újba. Ezekben a napokban készülnek el az utolsó Csepel- motorok a szigethalmi Csepel Autógyárban. Több mint három évtized után hat-hét éve kezdődött az a folyamat, aminek végére a gyár motorszerelői most értek el. Az akkori havi ezerhárom-ezernégy- száz motor után egyre csökkentek az igények, egyre fogyott a darabszám. Mitagá- dás, voltak válságos idők, amikor sok jó szakember hagyta ott a gyárat, főhetett hát a vezetők feje; hogyan tartsák meg, lássák el munkával dolgozóikat. A volt motorszeraldében ma különös kép fogadja a látogatót. A fékpad mellett, az üzem egyik felében csend honol, a csarnok másik részében viszont ismét nagy a nyüzsgés. Gyógyulófélben vannak a sebek, hiszen újra sok a tennivaló, ami semmiképp sem alacsonyabbrendű az előzőnél. Az üzem az egész vállalat forgácsolóbázisa lett, s emellett a motorgyártás helyén megkezdték az új szervokormány készítéséhez kapcsolódó beruházást. Munkaközösség vállalta, hogy az átállás áldatlan körülményei között elkészíti az utolsó 500, különböző típusú motort, amelyeket tartalékként igényeltek még a vevők. De ezután sem maradnak munka nélkül: a vállalat mindent megtesz azért, hogy a húsz-harminc éves tapasztalatokkal bíró munkásokat ne érje a jövőben sem csalódás. K. T, Lázár György Erzsébetvárosban A főváros egyik legkisebb, de legsűrűbben lakott városrésze a VII. kerület, közismert nevén az Erzsébetváros — ide látogatott kedden Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Elkísérte Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára. A kora délutáni órákban kezdődött a program a kerületi pártbizottság székházában, ahol a kerület életéről, a lakosság közérzetéről, a munkában elért eredményekről és tennivalókról tájékoztatták a kormány elnökét. Lázár György átadta Erzsébetváros vezetőinek és lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, további sikereket kívánva a munkában, a közösségi és az egyéni boldogulásban. ii Kö z e iet« Az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bizottságának és a KB Pártellenőrzési Bizottságának Arvid Pelse, az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottságának tagja, a KB Pártellenőrző' Bizottságának elnöke elhunyta álkalmából. pedig több tízezer hektáron termelnek búzát. Éppen ezért is lényeges, hogy a vidékük adottságainak megfelelő búzafajtákat idejében kiválasszák. Arról is szólt az előadó, hogy a fajtán kívül igen nagy szerepe van annak; hol, menynyire várják ki a búza betakarításának optimális idejét. A búza aratásának kezdetét sem szabad elkapkodni. A búzafajta ellátottság helyzetéről beszélt ezután dr. Szabó Miklós, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet osztályvezetője, aki a helyes fajtaarány betartásáról is szólt. Elmondotta: jelenleg tizennyolc köztermesztésben lévő fajtánk van, ebből tizennégy a hazai, s ez örvendetes, a honi nemesítőket dicséri. Több kellene persze, mert egy közepes gazdaságnak a korai, a közép- és a későérő búzákból legalább 3—3 fajtával kellene gazdálkodni, sőt, mondotta, reális igény ma már, hogy legyen egy negyedik csoport is, az igen korai búza iránt volna igény. Szakmailag is indokolt lenne ez. Vagyis legalább 20—25 termesztésbe vont fajta kellene országosan, hiszen a tájegységek igényét is ki kell elégíteni. F. I. A művészeti élet Szentendrén Oktatásunk jelene és jövője egész társadalmunk jövője is Az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt Balogh Lászlónak, a pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson a párt- bizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztály- vezetői, valamint a járási-városi pártbizottságok első titkárai. A pártbizottsági ülésen megjelent Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Űttörőszövetség titkára. Napirenden szerepelt az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 15-i oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai és a továbbfejlesztés feladatai Pest megyében. A napirend előadója Barinkat Osz- kárné, a megyei pártbizottság titkára volt. A pártbizottság ezen kívül megtárgyalta A politikai és ideológiai munka tapasztalatait Szentendre város és járás művészeti életében. Dr. Baráth Endre, az MSZMP Szentendre járási-városi bizottságának első titkára terjesztette elő a beszámolót. A két napirend együttes vitájában tízen szólaltak fel (a felszólalás sorrendjében): Balázs Gézáné, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP Százhalombatta városi Bizottságának első titkára. Borbély Tibor, a Pest megyei Pályaválasztási Intézet igazgatója, dr. Tóth Béla, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, Halasi Márton, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő városi Bizottságának első titkára, Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Hargitai Károly, az esztergomi tanítóképző zsámbéki kihelyezett tagozatának igazgatója, Haness László, a pedagógusszakszervezetek Pest megyei bizottságának titkára, Barna Éva, a megyei pártbizottság tagja, a fóti I. számú iskola igazgatója, dr. Kurucz Albert, a szent-; endrei szabadtéri múzeum igazgatója. A pártbizottság tagjai a vita és zárszó után mindkét napirendet egyhangúlag elfogadták és az előterjesztett határozati javaslatokat határozattá emelték. Végezetül a pártbizottság egyéb ügyet tárgyalt. Anyagi és szellemi tőke Két kép kísér napok óta Budaörsről. Úttörő- és kisdobosavatás napja volt. Nehezen fékezhető, izgő-mozgó kis elsősök várták az új torna- csarnok előtti téren, hogy a meghívott rendőrök nyakukba kössék a kék nyakkendőt. Majd később hangos taps és kiabálás követte, amikor az úttörővezető egy-egy nevet kiáltott: kiváló úttörőket jutalmaztak meg. Annyira vidám nap volt, hogy nem is kételkedtem abban, amit másnap meséltek az édesanyák: az újonnan avatott kisdobosok éjjel is a nyakkendővel aludtak, csakúgy, mint a frissen avatott úttörők. A másik élmény az óvodai évzáróról hagyott nyomot bennem. A nemzetiségi óvoda minden évben ismétlődő rangos rendezvényén hű képet adtak a kicsinyek arról, mennyi türelemmel, odaadással foglalkoztak velük az óvónők. Megannyi versecske, ének, budaörsi népszokást felelevenítő játék ejtette rabul a vendégeket. S a végén előállt a vezető óvónő, búcsúztatva az iskolába készülőket, megjegyezve, hogy 34 éve búcsúzik minden májusban, s bizony negyvenéves ma már az a gyerek, aki először került ki a keze alól... Ez a - harmincnégy év vert visszhangot bennem tegnap, amikor a pártbizottság ülésén a pedagógusok áldozatos munkáját emlegették: milyen fáradhatatlan, felelősségteljes tevékenység az övék! Milyen lesz a jövőnk, az már ma eldől iskoláinkban, mert a padokban ülő diákok valósítják majd meg a ma fogalmazódó, megalapozandó terveinket. Természetesen ez nem úgy értendő, hogy az iskolák magukra hagyatva végzik súlyos tennivalóikat, mert bármilyen nagy is a felelőssége a pedagógusgárdának — a szülői ház, a társadalom segítsége nélkül nem oldhatná meg feladatát. Éppen ezt hangsúlyozták a pártbizottság tegnapi ülésén is: jelentős anyagi és szakmai erőfeszítések eredményeként dinamikusan fejlődött az óvodai és az 'általános iskolai hálózat. A megye lakosságának, dolgozóinak széles körű társadalmi összefogásával több területen kiemelkedő eredményeket értünk el. Ba- rinkai Oszkárné szóbeli előterjesztését kezdte így: Mind szélesebb körben válik meghatározóvá az a szemlélet, amely az oktatás, a művelődés ügyét nem csupán kultúrpolitikai, hanem fontos társadalom-, gazdaságpolitikai kérdésnek tekinti. Mind többen vallják, hogy az oktatásba, a művelődésbe fektetett anyagi és szellemi tőke többszörösen megtérül, hiszen a tanuláson, a művelődésen és a képzettségen nagyban múlik, hogy társadalmunk fejlődésének pályaíve miként alakul. Az oktatás jelene és jövője ezért egyben társadalmunk jövője is. Mindenkor társadalmi munkásokkal Jelentősek számszerű eredményeink és az oktatás-nevelés tartalma, minősége is sokat fejlődött. Amikor óvodai Az aratásra készülnek A szlgeibccsei Üj Élet Termelőszövetkezet gépműhelyében már az aratásra készítik fel a kombájnokat. A nagyjavítást most kellett elkezdeni, hogy a betakarítás kezdetére hibátlan gépek álljanak rendelkezésre. vagy iskolai gondjainkat a lakosság elé tártuk, az egész megye — tíz- és százezer ember — megmozdult. Soha nem látott, tapasztalt társadalmi összefogásnak lehettünk tanúi. így sokszorozód- tak meg óvodai helyeink, iskolai tantermeink. A budai, a monori, a váci, a dabasi járásokban különösen sok olcsó és jó minőségben felépített óvodát, iskolát adtak át. Budaörsön 67, Monoron 96 nap alatt épült óvoda, Budakeszin 115 nap alatt nőtt ki a földből egy nyolc tantermes be- tonyp iskola. A lelkesedésről, a gyermekekért érzett felelősségről más szavakkal, de szemléletesen beszélt Balázs Gézáné is. Százhalombatta nagyüzemei, más intézményei- — mondotta — az Egy üzem, egy iskola mozgalom keretében nagyszerű tetteket vittek végbe. Nem is annyira a felszereltség javításában, a szemléltetőeszközök biztosításában merült ki tevékenységük. Munkájuk hasznosságát a szabad idő közös programjainak megszervezése, az egy brigád — egy osztály vagy az egy KISZ-szervezet — egy raj összefogása bizonyította. Az iskola a szülőkkel és a rangos munkahelyekkel közösen neveli fegyelemre, munkára, szépre-jóra a gyerekeket. Ez a gyakorlat segít a pályaválasztásban is, hiszen a diákok képet kapnak tanulmányaik közben az üzemi életről: a fizikaszakkör és a szerelőüzem, a kémiai tanulmányok és az üzemi laboratórium, a biológiai ismeretek nyomon kísérése a halszaporító üzemben egy-egy sikerélmény a gyermekeknek. A százhalombattai példa még nem általános. Ezért van nagy jelentősége a Pest megyei Pályaválasztási Intézetnek. Noha csak hatan dolgoznak az intézetben, ahogyan ezt Borbély Tibor elmondotta, munkakörülményeik sem rózsásak, hiszen két-háromezer gyermekkel, szülővel tartanak napi kapcsolatot —, mégis hatásos tevékenységük. Példaként említette, hogy 1274 elutasított gyermek közül, akik tovább akartak tanulni —, 827 diák továbbtanulását sikerült elintézniük. Tudatában vannak annak, hogy munkájuk sikere vagy eredménytelensége sok ember közérzetét, hangulatát befolyásolja, e szellemben dolgoznak. Jó a tapasztalat a legtöbb közművelődés és a közoktatás intézményéinél is. Hangversenyre járnak közösen á diákok, jók a filmvetítések, a családi hétvégék, a játszóházak, a közös sportrendezvények. Nem véletlen hát, ha az ilyen közösségi élet nyomán jó eredményeket érnek el a gyerekek a különböző tanulmányi versenyeken, s megállják a helyüket a továbbtanulásuk során is. Arról beszélt Halasi Márton is, hogy a fiatalság magatartását a társadalom alakítja elsősorban, ezért annyira fontos a szülői ház példája, az iskolában pedig a pedagógusok hatása. Néha — mint mondotr ta — az ifjúsági szövetségek tevékenysége összemosódik az iskolai munkával, jó lenne különválasztani a kettőt, de az iskola szerepe vitathatatlan abban a koordinációs feladatban, ami az ifjúsági szövetségek, a szülői ház és a nevelőtestület közötti párbeszédben, együttes cselekvésben szükséges. Valamennyi munkában az emberi kapcsolat az igazi érték, a fiatalságban ez hagy maradandó nyomot. Hargitai Károly is szólt az iskolák nyitottságáról. Mint ahogyan a többi között hangsúlyozta, 1958 óta ismeri a Pest megyei oktató-nevelő testületeknek az életét, minden lépését, s most jó érzéssel töltötte el ahogyan a fejlődés, változás adatait hallgatta. Mint régi pedagógus, rendkívül fontosnak tartja, hogy az iskolák nyitottak legyenek, vegyenek részt a pedagógusok is a megye közéletében, érezzék a pedagógusok, milyen szükség van szavukra, de igaz az is, hogy nevelő munkájuk közben nélkülözhetetlen annak tudata: mit vár tőlük a megye. A zsámbéki tanítóképző azért is dolgozhat eredményesen, mert ismerik azt az igényt, amit velük szemben támasz, tanak. A megye számára képzett tanítókat kívánnak nevelni, s már eddig többszáz végzett pedagógus bizonyította, hogy Zsámbékra számíthat a megye. Idén például 160 dip(Folytatás a 3. oldalon.)
