Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

1083. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK x^unav Daraboló lézersugár A Mezőgép 1. sz. gyárában termelésbe állították az ország első számítógép-vezérlésű, lézervágófejes lyukasztó, daraboló be­rendezését. A percenként ötméteres vágósebességgel dolgozó berendezés meggyorsítja és pontosabbá teszi az alkatrész­gyártást. Vendégek az NDK-ból Vöröskereszfes megbeszélések Magyarországi tartózkodá­sa során szerdán délelőtt Pest megyébe látogatott az NDK Német Vöröskereszt elnöke, dr. Siegfried Akkermann pro­fesszor és a szervezet alelnöke dr. Ernst Hägermoser. A Vö­röskereszt Pest megyei veze­tősége székházában Aranyosi László megyei titkár fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket a szervezet szerteágazó tevékenységéről. ök elsősorban arról érdek­lődtek, milyen a szervezet együttműködése, kapcsolata az egészségügyi intézmények­kel, s hogyan támogatják az agglomerációba betelepülő fiatalokat. A vendégek a beszélgetést követően a Dunai Kőolajipari Vállalatról az üzemi alapszer­vezetek munkáját tanulmá­nyozták. Érden, a nemrég megalakult családvédelmi szolgálat tevékenységének megismerése szerepelt fő programjukként. Mesfeitízes Dunavarsányhan Bő forrást értőn kamatoztatva A verseny jól segíti a tsz-ek gazdasági és társadalmi terveinek, feladatainak megvalósítását, erősíti a szocia­lista munkaerkölcsöt, hozzájárul a közösségi szellem fejlődéséhez. A korábbiakhoz képest eltérés, hogy nem­csak az abszolút teljesítmények elérését díjazzák, ha­nem a gazdaságok önmagukhoz mért előrelépését is fi­gyelembe veszik, mivel magas szintről már lassabban lehet fokozni az eredményeket. Az idén Pest megyében több mint tíz gazdaság kapta meg a Kiváló Szövetkezet címet. Elsők között a dunavarsányi termelőszövetkezet, amelynek a helyi művelődési házban tegnap adta át dr. Ábrahám Kálmán városfejlesztési és építésügyi mi­niszter, az immár tizedik alkalommal elnyert Kiváló Szövetkezet címmel járó oklevelet. Az ünnepi ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei járási Bi­zottságának első titkára, Raffai Béla, a járási hivatal elnöke. Üzem a futóhomokon Mint Scheiber Józsefné, a termelőszövetkezet általános elnökhelyettese elmondta, a közösség korszerű mezőgazda- sági üzemet teremtett a futó­homokon. Azoknak a dolgo­zóknak szól ez az elismerés, akik emberi helytállásukkal, a paraszti munka becsületét megőrző munkájukkal alig 15 esztendő alatt megszázszoroz- ták a szövetkezet termelését. Ma a gazdaság két közepes magyar város éves tej- és húsellátását biztosítja. Tavaly 63 százalékkal növekedett a közös eszközállománya, ezzel szemben a létszám 13 százalék­kal, ami a munka hatékony­ságának javulására utal. A termelés fejlesztésére és be­ruházásokra 1978-tól '82-ig 321 millió forintot fordítottak saját erőből. Ez idő alatt ké­szült el a nyúltelep, amely mintegy 20 ezer kistermelő munkáját fogja össze és ed­dig 12 ezer 219 tonna vágó- nyulat értékesítettek tőkés exportra. Újabb 640 férőhely- lyel bővítették a szarvasmar­hatelepet. amely évi 6 millió liter tej termelését teszi lehe­tővé. Ezenkívül még üszőte­lepet építettek, befejeződött a sertéstelep rekonstrukciója, bővítették az élelmiszer}eldol- gozó-kapacitást. Jelentős beruházás az ala­csony termőképességű földte­rületek meliorációja, az erő- és munkagépállomány korsze­rűsítése. Erre öt év alatt 73 millió forintot fordított a kö­zös gazdaság. A beruházások eredményeképpen az utolsó öt évben összesen 5 milliárd fo­rint üzemi termelési értéket állítottak elő, az árukibocsá­tás pedig megközelítette a 6 és fél milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy meg duplázódott az árbevétel amelynek 28 százalékát az ipari tevékenység adta. A ter­melésnövekedésen belül a me­zőgazdasági áruk értékesítésé: az élelmiszeripari feldolgoz' tevékenységet két és félszere sére. a kereskedelmit több mint háromszorosára növel ték. A háztáji és kisegítő gaz daságok termelése tizenkétsze­resére emelkedett, s ma már csaknem 200 millió forintra tehető, a szövetkezet tőkés exportja pedig csaknem 610 millió forint. Mindezt a főváros vonzásá­ban elérni, nem volt köny- nyű feladat. Ott, ahol fél óra járásra, szinte bármelyik ipa­ri üzem kitárt karokkal várja a munkaerőt, nehéz megtarta­ni az embereket. Dunavar- sányban ez sikerült, és ennek titka az előbb említett új be­ruházásokban kereshető. A tények bizonyítanak Azt is tudni kell azonban, hogy a jelentős fejlesztések­hez Dunavarsányban is a ki­egészítő tevékenység teremtet­te meg az alapot. A dolgozók 59 százaléka öt évnél régeb­ben dolgozik a közösben. E tevékenység együtt fejlődött az alapokkal, aminek nyomán lehetségessé vált, hogy hús­ból — ugyanakkora területen —, az 1972. évi 600 tonna he­lyett ma 7 ezer 300 tonnát, tejből a korábbi 1 millió li­ter helyett 6 millió litert ér­tékesítenek. Bár az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ségnek még mindig vannak ellenzői, o tények bizonyíta­nak. Bizonyítják, hogy a ki­egészítő tevékenység a nép­gazdaság fontos ágazatának, a mezőgazdaságnak a termelé­sét alapozza meg. Azt az ága­zatot, amely tavaly a népgaz­daság exportárualapjának 40 százalékát adta. Kooperációs kapcsolatok Szűkebb területünkre vetít­ve a tsz-melléküzemági tevé­kenység segítette elő Pest me­gyében a mezőgazdaság or­szágos átlagot meghaladó fej­lődését. Ezért a dunavarsá­nyi tsz a jövőben is erősíti az iparvállalatokkal kialakított kooperációs kapcsolatokat. Évek óta szorgalmazzák a kölcsönös előnyökre alapozott együttműködések bővítését, gazdasági társaságok létreho­zását. A tonnák és literek gyara­pítása mellett bővítették a dol­gozóknak, nyugdíjasoknak jut­tatott támogatást, lakásépítési kölcsönökkel az üdülési lehe­tőségek szélesítésével javítot­ták a tsz-tagok élet- és mun­kakörülményeit. Bóna Zoltán Ellenőrzési tapasztalatok Jobb villamosenergia-ellátást A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Szerdán az albertirsai Mi­csurin Termelőszövetkezet dánszentmiklósi központjában kihelyezett ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. A jóváhagyott napirend­nek megfelelően a testület áttekintette a megye lakossá­ga villamosenergia-ellátásá nak, a hálózat rekonstrukció­jának helyzetét, majd azokkal a jelentésekkel foglalkozott, amelyek a költségvetési szer­veknél, a tanácsi vállalatok­nál, a szövetkezeteknél 1982- ben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatait, illetve a taná­csi vállalatok és a költségve­tési üzemek tavalyi gazdálko­dásának főbb jellemzőit össze­gezték. Az egyéb ügyek sorában a végrehajtó bizottság döntöii az Arany János pedagógiai díjban idén részesülőkről, vá lamint arról is, hogy Ráckeve nagyközségben önálló körzeti állami zeneiskolát hoz létre. A t.stület tagjai, az ülést követően megismerkedtek a termelőszövetkezet tevékeny­ségével, meglátogattak több üzemrészt. Az alábbiakban a villamos- energia-ellátásról, illetve az ellenőrzési-gazdálkodási ta­pasztalatokról szóló előterjesz­téseket ismertetjük. Az adott kereteken belül is elérhető a rekonstrukciók meggyorsítása Pest megye országosan a legtöbb magánlakást építő közigazgatási terület, aminek érthető hatása van a villamos energia felhasználására, mind az energia mennyiségét, minő az elosztó hálózat fejlesztését illetően. Érthető tehát, ha a megyei tanácsi testület rend­szeresen áttekinti — legutóbb 1978-ban került erre sor — az ellátás helyzetét, a rekonst­rukciók eredményeit és ter­veit. öt és fél ezer kilométer hosszúságú kisfeszültségű há­lózaton át jutnak áramhoz a családok a megyében, s a háztartási fogyasztók száma 1985-ben várhatóan 375 ezer lesz. Az ezen a területen igénybe vett energia mennyi sége öt év alatt a tervek sze­rint 50-53 százalékkal növek­szik. A puszta adatok is jól érzékeltetik, milyen jelentős feladatokat kell megoldani, még inkább aláhúzza a teen­dők fontosságát az a tény, hogy az erőfeszítések ellenére is a megye ellátottsága csak közeledett az országos átlag hoz, de nem érte el azt. Ilyen tények, adatok birto­kában érthetően élénk vita bontakozott ki a végrehajtó bizottság ülésén. Több felszó­laló említette például, meny­nyire visszatérő lakossági pa­naszok forrása a zárolt körze­tek megléte, az elosztóhálózat némely szakaszainak műszaki állapota, a közvilágítási hibák lassú elhárítása. Gyakran ere dője furcsa helyzeteknek az is, hogy a megye területén öt áramszolgáltató vállalat oszto­zik, s ezek körzethatárai nem mindig esnek egybe azzal, amit a célszerűség, az éssze­rűség diktálna. Lényeges tar­talékok rejlenek — hangoz­tatták többen — a tanácsok és az áramszolgáltatók köl­csönös informálódásában, együttműködésében. Különö SIMOGATJA, KOCOGTATJA KÉZJEGY A FARAGOTT KÖVEKEN E gy visegrádi kőfaragó mester monológja: — Apám is kővel dolgozott, bányász volt. Azt akarta, hogy szép mesterséget tanuljon a fia. Most lesz harminc esztendeje, hogy felszabadultam. Az én fiam viszont kőmű­ves. — Kacérkodott a gyerek is a gondolattal, hogy a nyomdokomba lép, mégis lebeszél­tem erről a szakmáról. Nem akartam, hogy hajnali négykor keljen, s utazzék Pestre, a Fehérvári úti tanműhelybe, majd munka után vissza, haza Dunabogdányba. Mert oda- valósiak vagyunk. Én végigcsináltam, s mondhatom: nem a mai legényeknek való már mindez. Mog aztán kőművesként csak jobb a kereset is. — Hogy mi lesz a szakmával, ha nincs, aki folytassa? Nagyon fáj ez nekem, alig jönnek a fiatalok. Itt, a visegrádi műhelyben is mindössze hárman vagyunk. Pedig a kőfara­gás több mint szakma. Mesterség ez a javá­ból. És szép hagyományai vannak. — Mostanában a tennivalóink is megsza­porodtak, miután beláttuk: nekünk rossz, ha nem óvjuk, mentjük meg a pusztulástól történelmi emlékeinket. Megrendelés van bőven, csak legyen, rki folytassa ... — Hogy fortélyos mesterség-e a miénk? Türelem kell ehhez a munkához, nem min­den az erő... Ha hoznak egy követ — leg­jobban a süllői fajtát szeretem — először csak nézegetem, körbe járom, simogatom, ko- cogtatom, ütögetem. Szóval becézgetem. úgy ismerkedünk. Mert, ha még nem tudná, a kőnek is van lelke. Sőt, zenélni is tud. Szere­ti, ha jól bánnak vele, természete szerint. Akkor felfedi titkát, elárulja vallatójának rejtett tulajdonságait — Úgy kell azt a követ megütni, hogy jól hasadjon. Ezután kezdődhet a nagyolás, pek- kölés, stokkolás, majd a többi, a finomabb kézügyességet igénylő művelet. Aki mester, az a tervrajz áttanulmányozásakor már előre látja, képes eltervezni, hogyan fog majd hoz­zá a megformáláshoz. A kezemet nézi? Hát igen, ez a mi szak­mai betegségünk: bütykös lesz az ember ízülete. Nem szégyen az. Igaz, szép, míves munka fájó ízületekkel nehezen megy, ezért előtte pihentetni kell a megfáradt kezet. A mérműves munka minden kőfaragón ik a leg­kedvesebb, talán mert a legnehezebb felada­tai közé tartozik. A díszek, csipkés ablakok és korlátok, a kutak faragása. Amit a budai Várban csináltunk, a lovagteremben és a vár­kápolnában. — Sokfelé találkozhat a kézjegyemmel. Amit én faragtam, azokra a kövekre bevés­tem a monogramomat: SV, azaz Spanisber- ger Vendel. Üzenet az utódoknak. Lejegyezte: Szluka L. Márton sen szükség van erre a re­konstrukciókkal összefüggő — tanácsi pénza! tpokböl megva­lósuló — hálózatbővítések ese tében. Indokolt tehát — fogai mázott a vita egyik résztve­vője —, hogy az áramszolgál tató vállalatok az egy-egy év> rekonstrukciós programjukról annak változásáról az eddigi­nél rendszeresebben tájékoz­tassák a tanácsokat. Örömmel vehette tudomásul a testület azokat a fejlesztési eredményeket, amelyek a fő­elosztó-hálózat korszerűsítésé­ben tapasztalhatók valamim azt is, hogy a Magyar Villa­mos Müvek Tröszt a me­gye viilamosenergia-hálóza- tának javítását a hatodik öt­éves tervben kiemelt feladat­ként kezeli. Az országos át­lagnál gyorsabban emelkedő igények azonban egyben arra is figyelmeztetnek, hogy ahol csak lehetséges — így a Buda­pesti Elektromos Művek kör­zetében, a dabasi, a budai, a szentendrei járásban —, fo kozni kell a rekonstruk­ciók tempóját, máskülönben ugyanis nem reális a jelenleg’ helyzet javulására számítani Annak szintén figyelmet kel! kapnia, milyen nagy iramban bővülnek az elektromos ener* gia irár .i szükségletek az agg­lomerációs övezet olyan tele­pülésein, mint Érd, Pomáz, Ecser, Dunaharaszti, Kerepes- larcsa, Gyömrő, Fót, Sziget- szentmiklós. Objektív tényként kell elfo­gadni a népgazdasági erőfor­rások korlátozottságát, hiszen a jelenlegi árakon számolva is kétszázmillió forint szüksé­geltetne 1985 végéig annak a 300 kilométer hosszúságú kis­feszültségű hálózatnak a meg­építéséhez, amely szavatolhat­ná a lakossági ellátás mosta­ni szintjének megtartását, ennyi pénzt azonban nem lát­szik lehetségesnek előterem­teni. Amíg az üdülőterülete­ken, a zártkertek esetében a hálózatépítés az ingatlantulaj­donosok teljes költségvállalá­sával történhet meg, addig gondokat okoz, hogy más te­rületeken, állami beruházás esetén az elektromos hálózat- építésre kivethető közműfej­lesztési hozzájárulás maximu­ma 2300 forint, míg a tényle­ges költség ingatlanonként 8- 10 ezer forintot tesz ki. Ez lényegesen nehezíti az önkén­tes hozzájárulással történő villamosítás megszervezését, oár erre érzékelhető lakossági hajlandóság mutatkozik több helyen. Külön kitért a testü­leti ülés vitája a megyében levő tizenötezer tanya ellá­tottságára. Ma a villamos energiával rendelkező tanyák száma 1600-1700 között van, a legutóbbi fél évtizedben a Cegléd és a Dabas körüli te­rületeken volt jelentős válto­zás. A tetemes költsége'- miatt a tanyánl ’nli hozzájárulás 20-20 ezer forintot tesz ki, s bár esetenként a mezőgazda- sági üzemek is segítenek, a ha­ladás elsősorban a külterülete­ken élők teherviselő képessé­gétől függ. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadva, hatá­rozatában — egyéb feladatok mellett — fölt te a Magyar Villamos Művek Trösztöt a 'árolt körzetek rekonstrukció­jának meggyorsítására, az áramszolgáltatói területek mó­dosításának vizsgálatára. Növekvő igazodási képességet mutat a gazdálkodó egységek többsége Négy testes jelentés volt az alapja a napirend azon részé­nek, amelyet úgy foglalhatunk össze, hogy a végrehajtó bi­zottság képet alkotott a tava­lyi gazdálkodás, az ellenőrzési tevékenység fő jellemzőiről Az előterjesztések, valamint a felszólalások alapján azt ítél­hetjük a leglénycjesebbnek, hogy o gazdálkodás objektiv feltételeinek szigorodása a ko­rábbiaknál nagyobb differen­ciáltságot hoz létre mind az igazodási képességek tanúsítá­sában, mind a pénzügyi ered ményekben. A tanácsi költ­ségvetési sz-.vek és vállalatok ellenőrzésének örvendetes ta­pasztalata volt tavaly, hogy fokozottan előtérbe került mind a költségvetési, . nd a fejlesztési munkánál az alap­ellátás javítása, illetve — a gvu nénességgyarapodású te­lepüléseken — az elért szín­vonal me° rtása. A szövetke­zeteknél lefolvtatott törvé­nyességi ellenőrzések lénvegét sommásan mesfoonimazva, a végrehajtó tizottsáa azt álla­pította meg. hogy a törvényes­ségen alapuló gyakorlat to­vább erő'f Jött a szövetkeze­tekbe". a foev-tékosságok megszüntetésében a korábbi­nál határozottabb törekvések tar •-•hatók M A biz'ató vonások ellenére sem szabad azonban elfeled­kezni arról — amint azt a testületi ülés leszögezte —. hogy a tagadhatatlanul szoro­sabb szabályozás némely gaz inlkodónál, tanácsi vállalat nál éppúgy, mint ipari, me- őgazdasáei szövetkezetnél áfésznél, ne— a tevékenység célszerű ' •'nők növelését tol­la előtérbe, hanem — arnm' azt a Pénzűm mini-ztérium el ■enörzési főigazgatóságán Pest megyei igazgatósága megállapította — a meg nem engedhető módon növelt nye­reséget vélték megoldásnak e helyeken. Erre figyelmeztet az is, hogy űz ellenőrzés által feltárt, s a vállalati ered­ményt módosító — azt növelő vagy csökkentő — forintok összege lényegesen magasabb, mint a korábbi években volt. Visszatért a gazdálkodási követelmények fokozódásának említése akkor is a végrehajtó bizottság ülésén, amikor a megyében tevák-rnykedő har­minckét tanácsi vállalat, illet­ve huszonöt költségvetési üzem 1932. évi munkájának főbb vonásait összegezték. Ami elismerést érdemel a tanácsi vállalatoknál: eltérő mértékben usvan, de folyta­tódott a termelés, és a nettó árbevétel növekedése, amit el­sősorban a term c-rerkezet korszerűsít-«^, a kereslethez való okosabb — jobb, gyor­sabb — igazodás tett lehető­vé. A költségvetési üzemeknél szintén javult a tevékenység szírvon ’ néhány helyen azonban nem sikerült kialakí­tani a jó g.zdálkodás zavar­talan szemé'- í feltételeit. Po­zitívum, hogy a költségvetési üzemek az alapító tanácsok megrendeléseinek maradékta­lanul eleget tettek az építő­ipari feladatoknál, valamint ”z is, hogy javítani tudták a 'ekossáaot közvetlenül érintő — ingatlankezelés, távhőszol­gáltatás, telecípéstisztaság — teendőd, ellátásának színvona­lát. A végrehajtó bizottság a je­löléseket elfogadva a tájé­koztatókat ludnrn' ul véve, határozatában ré“z!otesen megjelölte az idei v rHálko- dásnál. illetve ellet " veknél érvényesítendő elveket, M, O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom