Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

10 1983. MÁJUS 31., KEDD A PEST MEGYEI KBT TÁJÉKOZTATÓJA Megyei döntő Vácott Verseny, sokszoros haszonnal A XXI. Nemzetközi Iskola Kupa, a VIII. Ifjúsági Köz­lekedésbiztonsági Kupa és a KGST-országok IV. ifjúsá­gi közlekedésbiztonsági versenyének megyei döntőit március végén Vácott, a Petőfi Sándor Általános Iskola (Deákvár) tantermeiben és környékén rendezték meg. A jövő közlekedő emberei lesznek Minden járástól egy ke­rékpáros csapat (2 fiú — 2 lány), egy négytagú segédmo­tor-kerékpáros csapat nevez­hetett be a versenyre. A ke­rékpáros versenyen azok az általános iskolai tanulók ve­hettek részt, akik 1983. május 31-dg betöltik a 11. és nem töltik be a 15. életévüket. A segédmotor-kérépáros ver­senyen pedig azok az általá­nos iskolát elvégzett fiatalok vehettek részit, akik 1983. má­jus 31-ig betöltik a 15., és még nem töltik be a 18. élet­évüket. A járási versenyeken leg­jobb eredményt elért úttörők idóben megérkeztek a szín­helyre. A bejáratnál ünnepi felirat várta a csapatokat. A beérkezés sorrendjében jelent­keztek a versenybizottságnál névsoregyeztetésre. Itt meg­kapták a rajtszámokat. Ezután az ünnepélyes megnyitóra a tornateremben sorakoztak fel. A versenysorozatot Szénást Pál rendőr alezredes, a Pest megyei KBT ügyvezető elnöke nyitotta meg. Méltatta a lezajlott Járási versenyeket, az ott elért jó eredményeket. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a közleke­dés rohamos fejlődése sokol- dalúan képzett és felkészült embereket kíván. Mivel a ma iskolásai lesznek a jövő köz­lekedő emberei, gépjárműve­zetői, gyalogosai, ezért külö­nösen nagy felelősség hárul a felnőttekre. Meg kell ten­niük mindent annak érdeké­ben, hogy á gyerekek minél mélyebben elsajátítsák a köz­lekedési szabályokat, a közle­kedési kultúrát. A versenyen résztvevők eredményei iga­zolták, hogy ez a törekvés tár­sadalmi méretűvé vált. Peda­gógusok százai; a társadalmi aktívák ezrei áldozzák Szabad idejüket azért, hogy az embe­rek egymáshoz való viszonya a közlekedésben a kölcsönös megértésen, udvariasságon alapuljon, hisz „Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk!” Az ünnepi szónok végezetül reményét fejezte ki, hogy a jelenlévő versenyzők a jövőben példamutatásukkal, segítőkészségükkel erősítik majd a közlekedés biztonsá­gának ügyét, így a vetélkedés sokszoros haszonnal jár. A megyei döntőn, a nem­zetközi és az országos irány­elveket is figyelembe véve a következő versenyszámok sze­repeitek: elméleti, szabályos­ság!, ügyességi, alapvető ke­rékpárszerelési gyakorlatok, egészségügyi — balesetelhárí­tási kérdések. A terepverse­nyeken a Pest megyei KBT aktívái, a tantermi vetítésnél pedig az ATI Pest megyei Iskolájától Örökös József, Fe­hér György, gyakorlati okta­tók, Ambrus Ferenc igazgató tevékenykedett. A technikai eszközöket Sass Ferenc fizi­kaszakos tanár kezelte. Mé­hész Pál ny. rendőr alezredes és Bartha Gyula tanár, mind­ketten KBT-tagok, vállalták a rendezőfeladatokat. Kevesebb üzemanyaggal, biztonságosan , * Átgondolt vezetés: takarékosság A világ, Így hazánk energiahelyzete, illetve az üzem­anyag árának állandó növekedése egyre több és ma már szinte a jármű teljes szerkezeti elemeire kiterjedő segédberendezések beépítését javasolja az üzemanyag­fogyasztás csökkentése érdekében. A különböző műszaki megoldások „pótalkatrészek” mind-mind azt célozzák, hogy sz egységnyi kilométerre cső fogyasztás csökkenjen és lényegében szerkezeti károsodás nélkül az autózás kevesebb pénzbe kerüljön. Az autós társadalom nagy része több táborra szakadt egy jónak vélt műszaki meg­oldás védelmében kibontott zászló alatt, s különféle el­méletekkel alátámasztva bitet tesz az általa legjobbnak és legelőnyösebbnek vélt megoldás mellett A legjobbak egyéniben; csapatban Kerékpáros egyéni első: Ba­lázs Zsuzsanna, Ráckeve, Ju­hász Zoltán Cegléd, második: Gőcze Mónika Ráckeve, Zsí­ros István Dabas, harmadik: Pörgye Éva Tünde Gödöllő, Filep Gábor Ráckeve. Jutalmuk: fényképezőgép, rádió, kerékpár-világító fel­AUTÓSOKNAK i-itoH 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 151 ,6 17 18 19 20 21 22 23 *1 25 26 27 28 29 30 31 32 33 ni 35 36 37 38 39 1 í 42 43 44 45 46 47 48 49 szerelés és továbbjutottak az országos versenyre. Segédmotoros egyéni első: Balogh István Vác, második: Kiss László Gödöllő, harma­dik: Varga Tamás Vác, negye­dik: Varga Károly Cegléd. Jutalmuk: fényképezőgép, szerszámkészlet és továbbju­tottak az országos versenyre. Kerékpáros kategóriában, csapatversenyben első: Gödöl­lő, jutalma egy Várna típusú 4 személyes sátor, második: Ráckeve," jutalma hálózsák, harmadik: Cegléd, jutalma:, szerszámkészlet. A segédmotorce kategória csapatversenyében első: Vác, jutalma egy Várna típusú 4 személyes sátor, második: Cegléd, jutalma hálózsák, har­madik: Gödöllő, jutalma szer­számkészlet. A járások közötti összesített versenyben: első Gödöllő, ju­talma egy Várna típusú 4 személyes sátor, második Ceg­léd, jutalma rex-játék, harma­dik Vác, jutalma szerszám- készlet. casco#casco Autósokhoz szól az alábbi rejtvények megfejtése. A meg­határozások után zárójelben számokat írtunk. Ezek a szamok azokat a négyzeteket jelentik, amelyekbe a megfejtései betűit kell írni. Az ábra kitöltése után a szöveg folyamatosan olvas­hatóvá válik. Egy-egy betű többször is szerepelhet, a vasta- gított vonalak szóközöket jelölnek. Az ábrába a meghatározások alapján beírandó betűk: A; A; A; A; A; B; C; C; D; D; D; E; EJ; E; É; É; I; I; K; K; L; L; L; L; L; N; O; O; O; O; O; ö; ö; R; S; S; S; S; S; S; T; T; T; U; U; Z; Z; Z; Y. Meghatározások: Az 1848—49-es szabadságharc egyik je­lentős ütközetének színhelye, Illyés Gyula versének címében is szerepel (20, 30, 11, 29, 3). Hazánk legmagasabb hegycsú­csa (43, 33, 17, 40, 16). A bajnokság legizgalmasabb játszmája (22, 37, 38, 19, 31). Nem éppen fürge (45, 1, 41, 4, 25). Arany János elbeszélő költeményének címe (14, 42, 48, 32, 8). Patak a mohácsi csatamező közelében (5, 26, 35, 36, 26). Kirágta a moly (21, 39, 49, 17, 47, 34). Edényhordó (10, 15, 24, 2, 23). Köz­téri műalkotás (12, 9, 44, 7, 6, 29). Város Erdélyben, román neve Dej (46, 18, 12). Bérc (16, 27, 13, 29, 10). A megfejtéseket kérjük 1983. augusztus 1-ig postán felül­bélyegzett borítékban beküldeni. Postacím: 1087 Budapest, Luther u. 4—6. AB. Pest megyei Igazgatóság. A legjobb meg­fejtők között 10 db jutalomkönyvet sorsolunk ki, melyeket postán küldünk el. TÖBB TANULMÁNY taglal­ja szaklapokban a műszaki megoldások lényegét — így most ezzel még érintőlegesen sem foglalkozunk — hanem megpróbáljuk áttekinteni e kérdés egy kissé elhanyagolt, de a lehető leggyorsabban ki­vitelezhető,, pénzbe sem kerü­lő határterületét, a gazdaságos vezetési stílusban rejlő előnyö­ket, különös tekintettel az üzemanyag-fogyasztásra. Ahhoz, hogy a felvetett kér­dést érdemben, de a teljesség igénye, nélkül „körüljárjuk!”, feltételeznünk kell, hogy au­tónk műszakilag rendben van, mi magunk pedig olyan „ve­zetésre kész" állapotban va­gyunk, melyet az általánosan elfogadott morál, illetve a tör- vény előír. Ezek után nézzük sorjában. Már az indításkor felmerül: melegítsünk — ne melegít­sünk? Ma már egyértelmű, hogy ne. Igyekezzünk a „régi” autók „régi” vezetőitől tanul­takat elfelejteni. A huzamo­sabb motormelegítés üzem­anyag-felhasználással jár és ez mint mozzanat a benne rej­lő előnyökkel együtt kisebb se­bességnél alacsonyabb fordu­latszám mellett ugyanúgy el­érhető. Egy mondattal kitérve a for­dulatszám és az üzemanyag­fogyasztás összefüggésére, úgy gondoljuk, nem szükséges bi­zonygatni azt a tényt, hogy a magasabb fordulatszám eléré­séhez és megtartásúhoz több­letüzemanyag szükséges. Ép­pen ezért minden Ehetőséget ki kell használni i.z alacso­nyabb, de inkább közepes íor- dulatszámon történő üzemelés érdekében. A közepes fordu­latszám tartományban a leg­előnyösebb az üzemanyag-fel­használás. Ez igen megszívle­lendő tanács, mert forintjaink ez okból távoznak el leggyor­sabban a kipufogó csövön ke­resztül a levegőbe. AZ INDULÁS kivitele szintén benzinben mérhető megtakarításokat rejt ma­r gában. Ha nem képzeljük magunkat Forma I. verseny­zőnek, ha nem úgy indulunk, hogy a kerekek kipörögnek és betartjuk a fordulatszámmal kapcsolatban előzőleg elmon­dottakat, takarékosan indul­tunk. Haladásunk, sebességünk el­sősorban az üzemanyagfo­gyasztással van összefüggés­ben. A 80 km/óra körüli se­besség az a gyakorlati érték, melynél szinte az országban található összes autótípusra jellemzően az üzemanyag-fo­gyasztás a legkedvezőbb. Azon túlmenően, hogy bizonyos uta­kon ez a maximálisan megen­gedett sebességérték, ott se lépjük túl, ahol erre mód és lehetőség nyílik, mert pénzbe kerül és úgy tűnik, hogy egy­re többe. Minden ennél na­gyobb, azaz többletsebesség a benzinkútnál kerül megváltás­ra egyre mélyebben történő zsebbenyúlás formájában. Ha az útkanyarokban vagy a hegymenetben való haladás és a benzin-megtakaríthatóság összefüggéseit keressük, azon­nal meg kell, hogy íogalma- zódjon bennünk az időbeli visszakapcsolással a halyes sebesség-megválasztás szüksé­gessége és ténye. Hogy mikor, melyik fokozatig és hogyan, mind olyan gyakorlati kérdé­sek, melyek a régen vezetők­nek megszokott, az új veze­tőknek pedig megtanulandó mozzanatok. Üzemanyagot pe­dig akkor takarítunk meg — bármelyik kategóriába is tar­tozzunk — ha a szükséges ma­nővereket közepes fordulat­számmal és időben olyan se­bességtartományban hajtjuk végre, amikor a motor és a kapcsolódó részek még nem károsodhatnak. Megszívlelen­dő tanácsként leszögezhető, hogy mindig az a sebesség­fokozat alkalmazandó, mely a rhotort a közepes fordulat­szám környékén tartja üzem­ben. A GYORSÍTÁS, a nagyobb sebesség elérésének kérdésé­ben kialakított üzemanyag-ta­karékos vezetés csak az lehet, mely szintén a motor fordu­latszámával van vagy áll arányban. Maximális fordula­ton üzemelő, a forgalomban többször látott és hallott búgó­bőgő masinák fogyasztása az adott pillanatban a szükséges­nek duplája, sőt többszöröse is lehet. A hirtelen — forgal­mi októl független — hatá­rozott fékezés a megállás előtt a jármű meglevő lendületi energiáját emészti fel és éppen ezért a már elfogyasztott üzemanyag hatását, illetve eredményét csökkenti. Ügy véljük, hogy a szabadkifutás különböző módjai időben né­mi többletet, üzemanyagban viszont megtakarítást eredmé­nyeznek. Ide tartozik a követ­kező, sajnos sokszor látott és eléggé meggondolatlan gya­korlat: a vezető látja, hogy pi­ros a lámpa, tudatában van annak, hogy még nagyobb se­bességgel sem tud folyamato­san áthaladni a keresztező­désen, mégis az utolsó pilla­natig rajta tartja a lábát a gázpedálon és csak az utol­só métereken fékez. Mi ez, ha nem elherdálása a „folyékony aranynak”? A lejtőn való haladás veze­téstechnikai tanácsa egysze­rűen összefoglalható: a bizton­ságos vezetés szem előtt tar­tása mellett maximálisan ki kell használnunk a gépjármű helyzeti energiáját. SZAMOS, még fel nem ve­tett kérdés maradi megvála­szolatlanul, melyek minden­képpen üzemanyag- megtakarí­tással járnak. Például: • A városi forgalomhoz harmonikusan alkalmazkodó, nyugodt vezetésben nagyfokú benzin-megtakarítás rejlik. • Főleg országúton, de bár­hol és bármikor tetőtartót csak akkor vigyünk magunk­kal, ha az határozott célra szükséges. Rendkívül növeli a légellenállást és hatása a fo­gyasztásra számottevő. • Egyes gépkocsik csomag­tere szinte mozgó raktár a sok általában felesleges hol­mitól. Figyelem! 100 kg síjly elviteléhez 100 kilométeren­ként közel egy liter benzin szükséges. Kérdezzük: megéri? 0 A gumi lehetőleg radiál építésű legyen. Légnyomása pedig mindig az előírtnak megfelelő. Csökkenti a gör­dülési ellenállást, ezért keve­sebb üzemanyag szükséges a jármű elmozdulásához. 0 Határozott céllal történő autózás előtt meg kell tervez­ni az utat. A felesleges kilo­méterek benzinfogyasztása az ablakon kidobott pénz. 0 Említeni kell a defenzív vezetés egyes mozzanatait, me­lyek a vezetéstechnikai képes­ségeinkhez igazodnak és ben- zmmegtakarítással járnak (időbeni sebességcsökkentés, követési távolság, stb). A KÖVETKEZTETÉS telje­sen egyértelmű: miszerint minden átlagostól eltérő veze­tési magatartás pénzbe kerül és ez elsősorban a felhasznált benzin literenkénti árában vá­lik kézzelfoghatóvá. Saját csa­ládi háztartásunkban tehát nemcsak a szénhidrogének árának begyűrűzéséből kelet­kezik többletkiadás, hanem saját ügyességünk, vezetői tu­dásunk és felkészültségünk hiányosságai miatti egyenes adó is tételként könyvelendő el. Hogy miért „egyenes”? Azért, mert szinte egyenes arányban növekszik akkor, ha egy elfogadott szinttől nega'.ív irányban eltérünk. Tavaszi László oki. gépészmérnök a Pest megyei KBT tudomá­nyos és kutatási szakbizottsá­gának tagja T Az aláírással nem jelzett cik­keket Major János, a Pest megyei KBT főmunkatársa ir­ta. A fotókat a szerző, vala­mint Balázs Gusztáv és ErdOsl Agnes készítette. Ha síkos az úttest

Next

/
Oldalképek
Tartalom