Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
1983. MÁJUS 31.. KEDD 9 A PEST MEGYEI KBT TÁJÉKOZTATÓJA Válaszol: a közlekedési ügyész NEM MARAD EL a szigorú büntetés Mint Ismeretes, 1982-ben a közlekedési balesetek száma országos viszonylatban csökkent, ugyanakkor Pest megyében ebben az időben 6 százalékkal emelkedett. A balesetek számának növekedése szükségszerűen gyarapította a közlekedési bűncselekmények számát, és ez pedig nyilván a közlekedési ügyész gondjait szaporította. Éppen ezért az elmúlt egy-másfél év tapasztalatairól kérdeztük dr. Ambrus György tanácsost, közlekedési csoportvezető ügyészt, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tudományos és kutatási szakbizottságának tagját. tét teremt, amely balesethez vezet. Gyakorlati megfigyelések bizonyítják: a jármű nagy sebességgel közeledett, a gyalogosok mégis túl kicsi időközt választottak az átkeléshez, vagyis a ténylegesnél jóval alacsonyabbra becsülték a járművek sebességét. Mennyivel inkább veszélyeztetettek a gyermekek, mint a felnőttek? Milyen büntetőügyek foglalkoztatják a leggyakrabban? Jelenleg három legtöbb munkát adó cselekménytípus a gyalogos elgázolása, az ittas vezetés és következményei, valamint a baleseti helyszín jogellenes elhagyása, a segítségnyújtás elmulasztása, illetve a cserbenhagyás. A közlekedési baleseteik számának növekedése sok szubjektív és objektív ok, körülmény együttes hatására vezethető' vissza. Egy ilyen újságcikk terjedelme nem teszi lehetővé ezek részletes elemrését, ezért most csak néhány olyan problémával szeretnék foglalkozni, amelyek az utóbbi időben egyre több gondot jelentenek. Talán kezdjük o gázolásoknál. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által ösz- «egezett és értékelt statisztikai adatok nyomán ismertté váltak a számok. Pest megyében 1981-ben 380, tavaly 367 gyalogost ütöttek el. Ez a viszonylag csökkenő szám még mindig nagy tömeget képvisel. Ismeretes, hogy csak az elkövetők egy részének ügye kerül hozzánk. A baleseteket kiváltó okok között első helyre a közúti közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyását tehetjük. Nagyon sokan még mindig nem veszik figyelembe, hogy az út két fő részből áll: az úttestből és a járdából. Az úttest a közúti járműveké, a gyalogosok pedig a járdán közlekedhetnek. Ahol pedig járda nincs, ott a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekedniük. Abban az esetben, ha az úton egyik sincs (vagy állapota miatt nem járható), a gyalogosoknak az úttest szélén egyes oszlopban kell haladniuk, éspedig lakott területen kívül az úttest menetirány szerinti bal oldalán, tehát az ott közlekedő járművekkel szemben. Talán nem szükségtelen a figyelmet felhívni arra a szabályra, hogy a segédmotoros kerékpárt vagy a kerékpárt toló személynek — ha leállósáv, útpadka vagy kerékpárút nincs, vagy az nem járható — az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén kell közlekednie. Lakott területen kívül, sötétben, világítás hiányában azonban kerékpárt és a segédmotoros kerékpárt veszélyes az úttesten tolni. Emellett az ittas gyalogosok is sok balesetet okoznak. Például 1982-ben a 356 ittas balesetet okozó közül sok volt a gyalogos. Gyakran teremtenek veszélyhelyzetet az úttesten vigyázatlanul, kellő körültekintés hiányában, szabálytalanul átkelők. Ilyen módon sokan saját hibájuknak lesznek az áldozatai. Az összes gázolást 1981-ben 128, tavaly 140 esetben a gyalogosok hibája okozta. Sajnos jelenleg kétféle szemlélet is uralkodik a megyében. Az egyik a már korábban említett, miszerint sokan teljesen figyelmen kívül hagyják azt az előírást, ,'az úttest a közúti járműveké”, a másik pedig, hogy „vigyázzon a gépkocsivezető, neki van fékje”. Természetesen a járművezetőnek is kötelessége a veszélyhelyzet elhárítása. Igen, ha erre fizikai lehetősége van. Azonban sokan nem veszik számításba, hogy a nagy sebességű gépkocsit nem könnyű megállítani, az útviszonyok is változhatnak, s a gépkocsi tömege — amely személygépkocsinál lehet tíz mázsa vagy még több is — és még számos más tényező is befolyásolja a megállás idejét és helyét. A megállás feltételeinek bonyolultságára elég egyetlen példát említeni, az út és gumiabroncs közötti tapadási tényezőt. Itt befolyásoló összetevő az útfelület minősége, állapota (nedves vagy száraz), a gumiabroncs típusa (radiál vagy diagonál), kopottsága, az útfelület és a gumi közötti szennyezettség, a gumiabroncs nyomása, mintázata és anyaga. A fékút nagyságát a felsoroltakon túl még befolyásolja például a jármű típusa, futószerkezete, állapota, a lengéscsillapítás, a fékek állapota és típusa, a fékerő-szabályozás módja. Áttérve más témára: a balesetek oka nem mindig a tételes szabálysértés. Valóban gyakori ok például a relatív gyorshajtás is. Például: 1981-ben 489, tavaly 502 ilyen esetet jegyeztünk fel. Egyébként csaknem mindegyik baleset oka az emberi magatartásban kereshető. Gondoljunk csak Pest megyében a már felsorolt és oly gyakori gyalogostragédiákra. Annak ellenére, hogy a KRESZ előírja azokat a helyeket, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, s melyeket járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni, úgy, hogy szükség esetén megállással is eleget tudjon tenni elsőbbségadási kötelezettségének — ezt mégis sok gépjárművezető figyelmen kívül hagyja. Természetesen a já-műveze- tő a kötelezettségének csak akkor tud eleget tenni, ha az átkelőhelyhez közeledve, azt kellőképpen át tudja tekinteni. A leggyakrabban elkövetett hiba: a gyalogos nem áll meg, nem győződik meg arról, vajon indulhat-e. Nyilván ez a fajta magatartás olyan helyzeA gyalogosként közlekedő gyermekek 6 éves korig 1981- ben 12, tavaly 15 esetben voltak baleset okozói. Ez az arány 14 éves korig 28, illetve 27 esetre tehető. A gyermekbalesetek gyakori színhelyei általában az iskolák, a játszóterek és azok közvetlen környéke. Megfigyelések szerint a gyermek figyelme elkalandozik, érzelme és érdeklődése határozza meg a tárgyat, amelyre koncentrál, például a játszótérről kiguruló labdára, vagy épp a társára, mikor parkoló autó mögül, körültekintés nélkül kilép az úttestre, vagy a közepéről visszafordul. A szülőknek tehát fokozott gondossággal kell védeni gyermekeik testi épségét. Ml »r'véleményé az ittas vezetők növekvő számáról, arányáról és az ebből adódó tragédiákról? E kérdésnél abból kellene kiindulni, egyetértenek-e az autósok az ittasan vezetés veszélyességének ügyészi megítélésével, milyennek tartják az ellenőrzést, a büntetést. A válaszok nagyon eltérőek, ugyanis a lakosság egy részének álláspontja messzire kerül a hivatalos megítéléstől. Ezek az emberek nem is hajlandók azonosulni a< törvény előírásaival. A helyzet így egyáltalán nem megnyugtató. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb azok aránya, akik szerint egy-két pohár ital még nem árthat, sőt, állításuk szerint még óvatosabbá teszi a vezetőt a volán mögött. Akik már nemegyszer ültek ittasan az autójuk volánjához, nem értenek egyet a közlekedés teljes alkoholtilalmával. A közlekedők nem is jelentéktelen része lebecsüli az alkohol veszedelmét. Nem hisz a vezetés biztonságának romlásában, így tudatosan ittasan ül a volán mögé. Sajnos egyesek önbizalmát még az is erősíti, hogy elég ritka az ellenőrzés, ezért nagy esélyük van arra, hogy ellenőrzés nélkül megússzák. Ha ez egyszer sikerül, akkor többször is megpróbálnak ittasan kormányhoz ülni. Nyilván így a figyelmes vezetésre még kevesebb gondot fordítanak.- (Korábban a szabálysértéstől, a rendőrrel való találkozástól való félelem még valóban óvatossá tette őket.) Amikor bekövetkezik a tragédia, akkor egyesek a szigorú büntetés alól igyekeznek kibújni. Kérem, soroljon fel néhány ügyet, melyben bírói ítélet is született. Nánási Tibort, Aszód, Hunyadi út 59. szám alatti lakost-halált okozó Ittas járművezetés, valamint a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt a járás- bíróság halmazati büntetésként főbüntetésül háromévi szabadságvesztésre, mellék- büntetésül négyévi időtartamra a járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Nánási Tibor a balesetig gépkocsivezetőként dolgozott a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, büntetlen előéletű. 1964 óta rendelkezett „A, B, C” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel. A baleset napján több helyen sört és röviditalt fogyasztott. A külföldön élő bátyja — aki ideiglenesen Gödöllőn tar- tij'zk'ödótt — szeihélygépko- csijával autózott 1981. novem- ben 20-án este. A sötét és a köd ellenére a lakott területen engedélyezett maximális sebességet túllépte, kanyarban az út vonalvezetését követni nem tudta, így az útpadkára, majd az árokba hajtott. Az árokból kijött és áttért az út menetirány szerinti bal oldalára, így szemben elütötte Kőié szár József gyalogost. Utasa felszólítása ellenére, megállás nélkül elhagyta a helyszínt és hazament. A vádlottat a rendőrök a lakásáról állították elő. Koleszár József az elszenvedett súlyos sérülésekbe belehalt. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a vádlott többszörös, durva közlekedési szabályszegéseit, azt a tényt, hogy egyre fokozódó ittassága ellenére is több alkalommal vállalkozott a járművezetésre. A vádlott durván és tudatosan megszegte a közlekedési szabályokat, ebből következtetett a bíróság arra, hogy a járművezetéstől való eltiltása feltétlenül indokolt. Egy másik esetben Szilas István Kerepestarcsa, Iskola utca 3. szám alatti lakost halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt ítélték két év és nyolc hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül hatévi időtartamra a járművezetéstől eltiltásra. A vádlottnak a szabadságvesztést börtönben keli letöltenie. A vádlottat korábban már a Gödöllői Járásbíróság járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte, és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Majd 1978-ban nem adta meg az elsőbbséget és koccanásos balesetet okozott, ami miatt 1000 forintra bírságolták, s gyorshajtás miatt 200 forint helyszíni bírságot is fizetett. Tavaly márciusban eredményes járművezetőd vizsgát tett, de a vezetőd engedélyét még nem kapta kézhez. Április 10- én este nyilvános szórakozóhelyeken szeszes italt fogyasztott, majd kölcsön kért gépkocsival autózott. Kerepestarcsa belterületén, fáradtsága és a korábbi italfogyasztás hatására vezetés közben elaludt. Így a menetirány szerinti bal oldalon elütötte a 21 éves Kerekes Ferenc mozdonyvezetőt. Szilas István a sértett személyes holmiját mellé tette az árokba, majd a gépkocsiba ült és a helyszínről eltávozott, annak ellenére, hogy látta Kerekes Ferenc eszméletlen állapotát és a gépkocsi rongálódásaiból is súlyos sérülésekre kellett következtetnie. A mentőket, a rendőrséget nem értesítette, mellékutakon a lakására hajtott. A gépkocsit az udvaron ponyvával letakarta. Kerekes Ferencet a járókelők csak másnap délelőtt találták meg és a kórházban 1982. április 12-én meghalt. Az esetnél súlyosbító körülmény volt a vádlott többszörös durva közlekedési szabály- sértése, s az, hogy kriminológiád értelemben visszaesőnek tekintendő. Ezentúl tette elkövetésének módja is súlyosan esett latba, amivel mulasztásán kívül megnehezítette, hogy mások megtalálják a sértettet és segítsenek rajta. A bíróság természetesen súlyosbító tényként vette figyelembe azt is, hogy a. vádlott szeszes ital fogyasztása után, érvényes vezetői engedély nélkül vett részt a közúti forgalomban. A bíróság a sorozatos és tudatos közlekedési szabálysértésekből a vádlott közlekedési etikájának igen alacsony színvonalára következtetett és így eltiltotta a gépjárművezetéstől. Tanulságos Hegedűs György Üllő, Nefelejts utca 6. szám alatti lakos esete is, akit halált okozó ittas járművezetés büntette, jármű önkényes eltulajdonításának vétsége miatt ítélték el főbüntetésként négyévi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül hét évre eltiltották a járművezetéstől. A vádlottat a Pestvidéki Járásbíróság korábban már vagyon elleni vétség és lopás bűntette miatt próbára bocsátotta. A Monori Járásbíróság lopás bűntette és lopás vétsége, valamint bűnpártolás miatt tízhónapi szabadságvesztésre ítélte. Két éven belül öt alkalommal folytatott a rendőrség szabálysértési eljárást ellene, ebből három esetben engedély nélküli járművezetés és más közlekedési szabálysértés miatt. Hegedűs György 1982. október 10-én súlyos mértékű alkoholos befolyásoltság-alá került, a vérében 2,53—2,73 tz- relék alkoholtartalmat lehetett kimutatni. Barátja segédmotor-kerékpárját engedély nélkül elvitte és azzal Üllő lakott területén közlekedett. Áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s egy kézikocsinak ütközött. A kocsin levő deszka nekicsapódott Csorba Kálmán sértettnek, aki súlyos koponyasérülések következtében a helyszínen meghalt. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben a veszélyes közúti közlekedési baleseteknél a rendőrség egyre több vezetői engedélyt von be. Annak ellenére elszaporodtak az ittasan elkövetett halálos gázolások, hogy a bírói ítéletek szigorodtak ilyen eseteknél. Nemegyszer találkozhatunk 3—4 éves szabadságvesztés kiszabásával is. Ml a helyzet az áldozatukat cserbenhagyók- kal? A közlekedési fegyelmet Pest megyében Is súlyosan sértik az agresszív járművezetők. Az eddig felsorolt esetekből is látható, a szeszes ital fogyasztása milyen súlyos baleseteket idézhet elő. Az ittas vezetéssel egyidejűleg gyakran tapasztalható a baleset helyszínének jogellenes elhagyása, a segítségnyújtás elmulasztása, vagy a cserbenhagyás. A kérdésre válaszolva «1 kell mondani; cserbenhagyás- ról akkor beszélünk, ha nincs sérülés, s a járművezető nem áll meg. Ha viszont a balesetnek már van bármilyen személyi sérültje és a gépjármű- vezető elmulasztja a segítség- nyújtást, aikkor súlyosabb bűncselekményről van szó. Feltétlenül szükséges a cselekmény erkölcsi megítélésével is foglalkozni. Antihumá- nus, s a szocialista embertípustól idegen az a magatartás, amikor a baleset után valakit sérülten, segítség nélkül otthagynak a közúton. Mindany- nyian tudjuk, az idejében érkezett segítség esetleg életet menthet, míg a mulasztás, a sértett elhagyása súlyosabb következményeket, gyakrabban halált eredményezhet. Általában a tettesek azért hagyják ott az áldozatukat, mert ittasan vezettek, tartanak a felelősségrevonástól, féltik a vezetői engedélyüket. Sok esetben olyanok is elkövetik ezt a bűncselekményt, akik a balesetért egyébként nem lennének felelősek. Az sem ritka jelenség, amikor a helyszínről eltávoznak, további italozásba menekülnek. Az ilyen és hasonló ügyeknek fokozott a társadalmi veszélyessége. Mondjuk ki nyíltan: ezek szándékos bűncselekmények, mert a Segítségnyújtás elmulasztását nem lehet gondatlanságból elkövetni.
