Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

1983. MÁJUS 31., KEDD DPQT AI C P V H ÍÍTIJ ... A megyei KBT r tol IVItult l Un 111« tájékoztatója 0 Újabb sikeres tanfolyam pedagógusoknak Pécelen Pótolhatatlan segítői az ismeretterjesztésnek 1970. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1981. 6 éves korig 42 21 33 28 32 42 32 7—11 éves korig 55 53 40 61 67 71 57 15—24 éves korig 212 213 56 61 62 54 51 25—60 éves korig —- --­15 3 188 216 173 153 60 év felett 90 88 102 124 108 77 85 összesen: 399 375 384 462 485 417 378 A gyalogosok okozta balesetek száma a következő képet mutatja: Halálos Súlyos Könnyű összesen sérüléses 0 éves korig 2 4 7 13 7—14 éves korig — 13 15 28 15—24 éves korig 1 5 5 11 25—60 éves korig 6 27 19 52 60 év felett 9 7 8 24 Gyalogosok összesen : 18 56 54 128 A számadatokat, a statisz­tikát tanulmányozva felvető­dik a kérdés, mit lehetne ten­ni az áldozatok számának csökkentése érdekében. Ké­zenfekvőnek mutatkozik a balesetek megelőzésére az ok­tatás, az ismeretek bővítése. A szülőkre, a . pedagógusok­ra tehát súlyos felelősség há­rul. Minden iskolának bekell illesztenie a tantervbe a közle­kedési ismeretek oktatását. Ugyanakkor otthon, családi környezetben is meg kell ra­gadni minden alkalmat a tud­nivalók elsajátítására. így remélhetjük, hogy a közleke­dési szabályok ismeretének széles körben való terjeszté­sével nagymértékben csök­kenni fognak a tragédiák. Hosszú távra A közlekedés biztonságának erősítésében jelentős változást hozott a 2024/1972. (IX. 27.) minisztertanácsi határozat, amelyben alapvető kérdés­ként, igényként fogalmazódott meg: „o közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és politikai érdek." Megfogal­mazta az idézett határozat azt is, hogy a társadalom helyes közlekedésre nevelésére és a megfelelő magatartási normák kialakítására fokozottabb mértékben kell felhasználni az iskolai oktatást és tömeg­tájékoztatási eszközöket. Fel­adattá tette, hogy az alsó és a középfokú oktatási intézmé­nyekben a közlekedési isme­retek oktatását bővíteni kell. A közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a szakembe­rek képzését meg kell szer­vezni, illetőleg fejleszteni kell. Az újabb dokumentumok, a Politikai Bizottság 1978. ápri­lis 11 —i, majd a Miniszterta­nács 3175/1979. sz. határozata — a közlekedéspolitika to­vábbfejlesztésének fő irányai között — fontos feladatként, hosszú távra megjelölik a ten­nivalókat á közlekedés biz­tonságának fokozására. Mind­ez szükségessé teszi, hogy az érintett állami, társadalmi szervek — közöttük o Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács — fokozzák megelőző tevékenységük hatékonyságát. A Pest megyei KBT vezeté­se tavaly decemberben számolt be az OKBT Elnöksége előtt az elmúlt hét év munkájáról. E beszámolóban szerepeit az általános és középiskolákban folyó, helyes közlekedésre való oktatás, nevelés helyzetének értékelése is. Megállapították többek között, hogy a korábbi években megyei szinten foly­tatott közlekedéssel kapcsola­tos ismeretterjesztés az akkori igényeket többé-kevésbé kielé­gítette. Óvodában, iskolában Általában intézményenként (óvoda, általános iskola alsó és felső tagozat, középfokú is­kola, kollégium) égy-egy pe­dagógus figyelemmel kíséri, segíti a tantestület, az osz­tályfőnökök, szaktanárok, va­lamint az úttörőmozgalom, il­letve a KISZ közlekedésre ne­velési tevékenységét, szervezi és irányítja a különféle akció­kat, hogy azok szervesen il­leszkedjenek a tervszerű ha­tásrendszer folyamatába. Ilyen rendezvények például az isko­lák a közlekedésbiztonságért vetélkedő, a kisdobos közle­kedési akadályverseny, az út­törő önkéntes kerékpárosvizs­ga (igazolványszerzés) a ke­rékpáros és segédmotoros nemzetközi iskolakupa-verse- nyek. A közlekedési szakoktató pedagógus a középfokú isko­lákban szervezi a tanulók se­gédmotoros és motorkerékpá­ros (A), valamint gépkocsive­zetői (B, B+C) képzését. Ezen intézményekben a szakkörök­ben, illetve diákkörökben eze­ket a fakultatív tantárgyakat csak olyan pedagógus oktat­hatja, akinek a „közlekedési ismeretek” tantárgyból szak­oktatói bizonyítványa vám Mindenekelőtt az osztályfőnö­kök segítségével szervezi a szülői munkaközösségekben^ a közlekedésre nevelés családi feladatainak ismertetését, a közlekedésbiztonsági megelőző tevékenységet. Ebben segítsé­get kap a helyi KBT aktivis­táitól, a rendőrkapitányságok­tól. A tantestületi értekezle­teken beszámol a közlekedésre nevelés színvonalának fejlődé­séről, értékeli az intézmény ilyen irányú tevékenységét, ja­vaslatot tesz a további tartal­mi és módszertani feladatokra. Most harmadszor Ez év elején rendezték Pest megyében, Pécelen — a Pest megyei Tanács Oktatási és To­vábbképző Intézetében — im­már harmadízben, bentlaká­sos pedagógus közlekedési szakoktatói-szakreferensi tan­folyamot. (Az első ilyen jelle­gű tanfolyam Vácott 1980-ban, míg a második szintén Péce­len volt 1981-ben.) A továbbképzést a Pest me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, a Pest megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, az ATI Pest megyei Iskolája kö­zösen szervezte. A nyugodt tanulást, az otthonos, jó közér. zetet biztosító elhelyezést — zömében 1—2 ágyas szobák­ban — az intézet vezetése tet­te lehetővé. Az oktatáshoz öt — írásvetí- tésre is alkalmassá tett — elő­adói terem állt rendelkezésre. A résztvevők két turnusban, négy csoportban — úgymint óvodai, általános iskola alsó és felső tagozatos, valamint kö­zépiskolai — vettek részt a továbbképzésben. Az első turnusban a szak- referensi alaptanfolyamra óvó­nőket, általános iskolai taná­rokat iskoláztak be. A tanfo­lyam végén szóbeli és írásbeli vizsga volt. A szakreferens­jelöltek 35 pontos B-jelű KRESZ-tesztlapot töltöttek ki. Harminc ponttal továbbme­hettek a szóbelire. A leendő szakoktatók tan­anyaga nagyobb felkészülést kívánt Nekik ugyanis 100 pontos, 38 kérdést tartalma­zó, A—B—C rendszerű KRESZ-tesztlapot kellett ki­tölteniük, s legalább 90 pontot kellett elérniük, hogy szóbeli vizsgára mehessenek. Az itt sikeresen szereplők a közép­iskolában, sőt közlekedési tan­intézeteknél is isegédmotor- kerékpár-, motorkerékpár-, személygépkocsi-vezető tanfo­lyamot vezethetnek. Az alaptanfolyamon részt vevők KRESZ-ből 28 órát, de­fenzív taktikából 8 órát, köz­lekedésre nevelési módszer­tanból 34 órát hallgattak. A szakoktatói tanfolyamon KRESZ-ből 40 óra, defenzív vezetési technikából 20 óra, közlekedésre nevelési mód­szertanból 10 óra előadás volt. A jó vizsgaeredmények el­érésében nagy része van Ambrus Ferencnek, az ATI Pest megyei Iskolája igazgató­jának, Tóth Ferenc igazgató- helyettesnek, Nádas Györgyné KRESZ-előadónak, valamint Zádor Imrének, az ATI Bu­dapesti Igazgatósága főelőadó­jának. Időt és fáradságot nem kímélve szakszerűen és szem­léletesen adták tovább az elő­írt tananyagot. Elismerés il­leti őket a lelkiismeretes munkájukért. A sikerhez hoz­zájárult az is, hogy két hó­nappal korábban kiadták a tananyagot, így a tanfolya­mon már a meglevő ismere­tek elmélyítésére kerülhetett 6or. Felhasználták a veszpré­mi országos technikai központ módszertani oktatási csomag­ját igénybe vették az ATI Pest megyei Iskolája által készített diasorokat, írásvetítő fóliákat, mozgófilmeket. A szemléltető­eszközök alkalmazásával az érdeklődést mindig sikerült ébren tartani a tanítási órá­kon. A hallgatók összetétele is kedvező volt. Azok jöttek el, akik közlekedési gépjármű­szakkört vezetnek, vagy úttö­rőgárda közlekedési egységet irányítanak az iskolákban. Va­lamennyien értették feladatu­kat, szívesen szervezték, irá­nyították eddig is a közleke­désre nevelést. A tanfolyam adminisztrá­ciós teendőit lelkiismeretesen, határidőre látta el Kocsis lm­réné, az ATI központi ügyfél- szolgálat munkatársa. Dr. Lázár Imre, a Közleke­dési és Postaügyi Miniszté­rium képviselője és Szőke Bé­la, az ATI Igazgatóság oktatá­si osztályvezetője a vizsgabi­zottság nevében elmondták, hogy a résztvevőknek igen rö­vid idő alatt, meglepően jól sikerült elsajátítaniuk az elő­írt vizsgafeladatokat. Ez ma­gasfokú felelősségérzetet, aktív tanulást feltételezett. Arra kérték a pedagógusokat, hogy tudásukat állandóan fejlesz- szék, tartsák napra készen. Végezetül örömmel adták át a 960/116/1979. sz. KPM-enge- déllyel rendszeresített bizo­nyítványt a 14 általános isko­lai közlekedési szakreferens­nek és a 2/1969. sz. KPM-en- gedéllyel rendszeresített szak­oktatói bizonyítványt a 16 kö­zépiskolai közlekedési szakok­tatónak. Új jelentkezők A jelenlegi eredményes vizs- , gával 260 tagúra növekedett Pest megye közlekedési szak­oktatói, szakreferensi hálózata, mely pótolhatatlan segítséget nyújt a közlekedési ismeretek oktatásában. A legutóbbi pé- celi tanfolyam eredmény ein fellelkesülve Kalmár Pál ad­junktus, a zsámbéki Tanító­képző Főiskola képviseletében felkereste az ATI Pest megyei Iskola igazgatóját, s kérte 20—25 résztvevő számára két­hetes bentlakásos közlekedési szakreferensi tanfolyam szer­vezését még idén június hó­napban. Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk! E jelszónak is beillő mondatot az OKBT fogal­mazta meg és ennek szel­lemében dolgozik a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács. A biztonságos közlekedést 8 szakbizottság — köztük a Tudományos Kutatási Szakbizottság — segíti. Közös célunk a kul­túrált közlekedés megfe­lelő biztosítása mellett a , balesetek megelőzése. En­nek érdekében figyelemmel kísérjük a külföldi és ha­zai kutatások eredményeit, a tapasztalatok alkalmazá­sára javaslatokat teszünk. Feladatunk az is, hogy tá­jékoztassuk a közlekedés­ben részt Vevőket »a jogi, az egészségügyi előírások­ról, melyek ismerete és be­tartása, vagy azok betarta­tása döntően befolyásolja a közlekedő embert, annak magatartását. Foglalkozunk a gépjárművek műszaki ál­lapotával, a különböző biz­tonsági berendezések meg­felelő üzemeltetésével, a takarékos üzemanyag-fel­használás lehetőségeivel. Már a tevékenységünk is mutatja, hogy szakbizott­ságunkban jogászok, orvo­sok, pszichológusok és mér­nökszakértők, forgalom­szervezők dolgoznak. Mind­annyian megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy eredményesen segítsék a biztonságos közlekedést. A különböző hatósági előírások és intézkedések megfelelően szabályozzák a közlekedés személyi és tár­gyi feltételeit Leegyszerű­sítve ez azt jelenti, hogy a KRESZ betartása mellett az ember megfelelő egész­ségi állapotban vezetheti a műszaki előírásoknak megfelelő gépjárművet. A szaporodó balesetek jogi, egészségügyi, műszaki és egyéb elemzése azt mutat­ja, hogy vannak akik nem, vagy nem megfelelően is­merik, vagy ha ismerik is nem tartják be az idevo­natkozó szabályokat Szakbizottságunk több olyan írást kíván közölni, melyben a gépjárműveze­tői alkalmasság jogi, egész­ségügyi, pszichológiai felté­teleit, ezek Pest megyei végrehajtását ismertetik. Foglalkozunk a műszaki és forgalomszervezési problé­mákkal is. Azokat a ma­gatartási tényezőket is sze­retnénk megfogalmazni, melyek befolyásolják azt a társas viszonyt mely a járművezetők és gyalogosok biztonságos közlekedését szolgálja. dr. Várnai László rendőrorvos alezredes, kandidátus, a Pest megyei KBT tudományos és kutatási szakbizottság vezetője Az emberi élet védelme közös feladatunk! Indokolatlanul sok áldozat i Tavaly Pest megye területén a forgalomban levő Jár­művek száma tovább emelkedett. Jelenleg a nyilván­tartásban már csaknem 210 ezer gépjárművei számolunk. Ezek a járművek hatósági jelzéssel vannak ellátva. Emellett egyre dinamikusabban emelkedik a segédmo- torkerékpárok száma. Ez utóbbiak forgalomban való részvételével egyébként is komoly gondjai vannak a rendőri szerveknek, csakúgy, mint a kerékpáros közieke-, déssel. A gépjármű veszélyes üzem: erről a statisztika ko­mor adatai árulkodnak. Míg 1981-ben 1511, addig 1982-ben 1608 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset tör­tént megyénk területén. Az el­múlt évi összes balesetekből 178-at a segédmotorkerékpáro­sok, míg 155-öt a kerékpáro­sok okoztak. Az elsőbhpégadási kötele­zettség elmulasztása miatt 239 baleset következett be. Ezek között sajnálatosan magas szá­mot képvisel, hogy a kijelölt átkelőhelyen a gyalogosnak nem adják meg az elsőbbsé­get. Emellett nem elhanyagolható a fegyelmezetlen, a szabályo­kat be nem tartó, körültekin­tés nélkül az úttestre lépő gyalogosok elgázolása. Tavaly közlekedésbiztonsági propa­ganda további fokozását, a gyermekek közlekedési isme­reteinek kiterjesztését nem­csak az oktatás, hanem a to­vábbképzés útján is, a peda­gógusok, ifjúsági vezetők, szü­lői munkaközösségek további hatékonyabb segítését, az is­kolakörzet veszélytérképének elkészítését mindenütt, a szü­lői nevelést, a példamutatást a napi közlekedésben. 140-en sérültek meg ilyen kö­rülmények között. Az adatok is mutatják, hogy a jármű­vezetők számára felismeréssé . , „ , , . vált az együttműködés, az Ingj: kOTUilk együttcselekvés jelentősége, az úgynevezett „védtelenek”: a gyalogosok, a motorosok és a kerékpárosok közül indokolat­lanul sokan válnak a balese­tek áldozataivá. Elsősorban őket kell védenünk, róluk kell gondoskodnunk. Gyermekek Az elmúlt évben sem sike­rült visszaszorítani a gyermek­balesetek aggasztóan emelke­dő számát. A tavalyi 199 gyer­mekbaleset feltétlenül el­gondolkoztató és mindenkép­pen kihangsúlyozza a felnőt­tek felelősségét a személyes példamutatás fontosságát. A Pest megyei KBT, több más Pest megyei társadalmi szer­vezettel együtt, mindent el­követ annak érdekében, hogy felvilágosítsa a gyerekeket, felhívja figyelmüket az óva­tosabb, körültekintőbb közle-/ kedésre. Az eddigi munka eredmé­nyeként kialakultak a megyé­ben a bázisiskolák, ahol a ta­nulók körében szinte minden­napos téma a közlekedés. Az ilyen intézményekben tevé­kenykednek legjobban a for­galomirányító közlekedési út­törőrajok, a közlekedési úttö- rőgárda-alegységek. Munkáju­kat a pedagógusokon kívül segítik az önkéntes rendőrök is. Meg kell jegyezni: annak ellenére, hogy a Pest megyei KBT tevékenységében ki­emelt helyet foglal el a gyer­mekek helyes közlekedésre ne­velése, mégis tavaly 89 eset­ben volt gyermek a baleset okozója. A súlyos tragédiák megelő­zése feltétlenül megköveteli: a Az idősebb korosztályhoz tartozók 1981-ben 143, míg 1982-ben 149 közlekedési bal­esetet okoztak a megyében. E generáció jellegzetessége, hogy a motorizáció robbanásszerű fejlődése életük utolsó harma­dára esett Így körükben az átállás, a közúti közlekedés­hez való alkalmazkodás las­súbb a szokásosnál, jóval több időbe telik. Ezért kérjük a fiatalabbakat, a felnőtt lakos­ságot: óvjuk, segítsük a mun­kában elfáradt vagy megrok­kant idősebb embertársainkat. Több figyelmet, elővigyázatos­ságot, óvatosságot érdemelnek és igényelnek az idős. közle­kedő emberek. Gépjárművezetők A magángépjármflvek ve­zetői okozzák a közúti közlekedési balesetek több mint háromnegyed részét. A közületi járművet ve­zetők aránya az oko­zók alig több mint 11 szá­zaléka. Tekintélyes számot képviselnek (340) az olyan tí­pusú balesetek, amikor a jár­mű fáról, az úttestet elhagyja, felborul. A gyorshajtás mellett itt különösen számottevő sze­repe van az alkoholnak. Az ilyen típusú balesetek 37 szá­zalékában volt megfigyelhető a szeszes ital hatása. Tavaly 356 ittas vezető okozott balesetet. Ez azt jelzi, hogy még komo­lyak a teendők a szigorításban. Ráadásul az ittasan vezetők száma ennél jóval magasabb, és valamennyiüket potenciá­lis balesetokozónak kell te­kinteni a közúti közlekedés­ben. A közlekedés veszélyei, a tanulók biztonsága megköve­teli az iskolákban a szakszerű közlekedési oktatási, nevelési tevékenységet. Ezen ismeretek oktatása hazánkban mintegy százéves múltra tekint vissza. Azóta természetesen a társadal­mi körülmények alapvetően megváltoztak, s ezzel együtt az Iskolai oktató-nevelő munka is. A gyermekek megtanítása az alapvető közlekedési tudnivalókra az e kérdésben érintett ál­lami, társadalmi szervek, szervezetek figyelmének közép­pontjában áll. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a közlekedés rendjéért, fegyelméért, a balesetek elkerüléséért, csökkentéséért felelős intézmények sokféle módon törekednek feladataik megvalósítására. lekedési szabályokat a gyalo­gosok és a járművezetők egy része nem tartja be. Ezt tük­rözi a baleseti statisztika Pest megyére vonatkozóan is. A különböző sérülésekkel járó gázolások számának ala­kulását a következő táblázat mutatja: Magyarországon évente át­lag 500 ember veszti életét, több mint ötezer' sebesül meg és jó részük nyomorék marad a közlekedési balesetek kö­vetkeztében, azért, mert a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom