Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

2 "xMdao 1983. MÄJUS 29., VASÁRNAP WBÁ hJH vuÁSPOúmAi Nem enyhülnek a feszültségek A kilencedik tőkés csúcs — A kü'öjtalku következményei A pretoriai rendszer fenyegeti a térség államait A szovjet kormánynyilatkozat visszhangja Az első nyugati értékelések Kilencedik alkalommal ül­nek össze a vezető tőkés ha­talmak vezetői a hivatalosan ma kezdődő szokásos évi csúcstalálkozójukra. Az el­múlt esztendőkben nyolcszor maradtak el a csodák, s alig­ha valószínű, hogy ezúttal be­következnének. MIT HOZHATNAK A WIL­LIAMSBURGI TÁRGYALÁ­SOK? _____________________ Az Egyesült Államok vár­hatóan tartja magát azokhoz a gazdaságpolitikai intézkedé­sekhez (például a magas ka­matlábakhoz), amelyeket a maga szempontjából előnyös­nek vél. Nyugat-Európa vi­szont saját érdekeit félti, s ily módon nem hajlandó alá­vetni magát a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok vissza­szorítására irányuló törekvé­seknek. Valószínű tehát az igazán kényes kérdések elől történő kitérés, magyarán az egység látszatának megőrzése jellemzi majd a csúcstalálko­zót. Az együttes tanácskozáso­kat az is bonyolítja, «hogy Nakaszone és Kohl ezúttal először foglal helyet a „he­tek”, helyesebben a közös pia­ci képviselővel együtt „nyol­cak” asztalánál. Fanfani, il­letve Thatcher mandátuma pedig szűkre szabott: június­ban mindketten rendkívüli választással néznek szembe. (Ez Angliában valószínűleg nem hoz változást, viszont az olasz helyzet meglehetősen cseppfolyós:) Az amerikai elnök kettős taktikával készült fel: egy­részt a héten keresztülvitték a kongresszusban az MX-ra- kétaprogram első költségveté­si részletének megszavazását, másrészt sajtóértekezletén Reagan a Szovjetunióra pró­bálta hárítáni, egy csúcsérte­kezlet huzavonájának felelős­ségét. A magas szintű kelet- nyugati találkozó értelmét azonban maga az elnök vonja kétségbe, amikor igyekszik kész helyzetet teremteni fegy­verkezési terveinek elfogadta­tásával. A vezető t^kés hatalmak természetesen nem lépnek fel az amerikai fegyverkezési programokkal szemben. A Keagannel elsőként találkozó Fantani megerősítette, hogy 1984 elején rendszerbe fogjak állítani Olaszország területén az első amerikai robotrepülő­gépeket. A Spiegel úgy érte­sült, hogy még az idei eszten­dő végén megérkezik az NSZK-ba az első kilenc Per­shing—2 rakéta. Minden jel arra mutat, hogy Washington­ban igyekeznek „leírni" a genfi tárgyalásokat, legalábbis abban az értelemben, hogy a megbeszélések ellenére ra­gaszkodnak az eredeti telepí­tési elképzelésekhez. Jóllehet hivatalosan a gaz­dasági kérdések vannak terí­téken Williamsburgban, nyil­ván nem kevés szó esik e politikai és katonapolitikai problémákról is. MI A HELYZET LIBANON KÖBÖL?__________________ A közel-keleti válság sajnos túl hamar bizonyítja, hogy a békeszerződésként beharango­zott külön megállapodások csak bonyolítják és nehezítik a kibontakozást. Camp David nem hozott nyugalmat, ha­nem elvezetett az ötödik há­borúhoz. Izrael és Libanon washingtoni közvetítéssel lét­rehozott alkuja sem ígérkezik valódi megoldásnak. Az egyik front maga a liba­noni belső helyzet. Az ország parlamentje ugyan elfogadta az Izraellel aláirt egyezményt, de a nemzeti-haladó erők sú­lyos fenntartásokat hangoztat­tak és hangoztatnak. A hely­zet képlékcnységét mutatja, hogy sorozatos fegyveres inci­densekre került sor, a kölcsö­nös túszszedések és emberrab­lások, tömeggyilkosságokba torkollottak. Több tucatnyi ki­végzés után ugyan szabadon engedték a foglyok többségét, de vajon mi a biztosíték, hogy nem újulnak ki az ellentétek? A másik front — s ez fő- arcvonal — Szíria szembenál­lása az alkuval. Damaszkusz nehezményezi, hogy nem vet­ték figyelembe biztonsági ér­dekeit, s a megállapodás csak­is Izraelnek kedvez. Mivel megjutalmazza az agresszort, nem bírhat visszatartó erővel. Ezért a szíriai és a palesztin erők egyelőre nem vonulnak ki a libanoni Bekaa-völgyböl, ezt viszont izraeli részről szintén a további maradás ürügyéül használják. (A héten több légiincidens zajlott, ezen a kelet-libanoni területen a szíriai és az izraeli erők kö­zött.) A különalku másik súlyos következménye, hogy' további terhelésnek teszik ki az arab országok egységét, s ez aligha javítja a fezi rendezési terv végrehajtásának lehetőségeit. Sőt, a belső súrlódások a pa­lesztin mozgalmon belül is je­lentkeztek, több magasrangú katonatisztet fel kellett füg­geszteni tisztségéből, mert nem engedelmeskedtek az Arafat irányította politikai vezetés­nek. Ha a különalku után Wa­shingtonból egy láthatólag cél- zatos derűlátás jegyében fo­gant hírek érkeztek — újab-' ban mintha borúlátóbbak, il­letve realistábbak lennének a nyilatkozatok. A közel-keleti válság állapotát tekintve, ezen nem lehet csodálkozni. HOGYAN ALAKULTAK AZ ESEMÉNYEK AFRIKA DÉLI RÉSZÉN? Az afrikai frontállamok is­mét tanácskoznak.' dél-afrikai légitámadás érte a mozambiki főváros,- Maputo egyik külső kerületét. Pretóriában „meg­torló akcióról” beszélnek, visszavágásnak szánták a bombázást az ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszus) által a dél-afrikai légierő főparancs­noksága ellen elkövetett me­rényletért. A modell, amikor egy fel­szabadító harc gyökereit kívül próbálják keresni, nem éppen új dolog. A dél-vietnami sza­badságharcot a VDK ellen folytatott légiháborúval pró­bálták fékezni. Zimbabwe füg­getlenségét zambiai és ugyan­csak mozambiki bombázások­kal szerették volna elodázni. A namibiai SWAPO küzdelmét a dél-angolai behatolásokkal igyekeznek visszavetni. A tör­ténelem azonhan bebizonyí­totta, hogy mindez hiába; ku­darc vár a dél-afrikai fajgyű­lölőkre is, ha „külső kezed­nek tulajdonítják az ellenál­lást, amire az ösztönzést maga az apartheid rezsim adja. Még két fontos esemény hív­ta fel magára a figyelmet a héten a térségben. Az Ango­lában tevékenykedő szakadár, ellenforradalmi szervezet, az UNITA összpontosított táma­dást intézett egy erőmű ellen (ez volt a harmadik ilyen jel­legű kísérlet az idén), de ban­dáit a kormányegységek meg­futamították. Igaz, a túsz-ügy még nem oldódott meg, a nemzetközi felháborodás és tiltakozás ellenére a csehszlo­vák és portugál szakértők, csa­ládtagjaikkal együtt még min­dig az UNITA fogságában sínylődnek. FIDEL CASTRO, a Kubai Kommunista Párt első titkárá­nak meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti láto­gatásra Kubába érkezik Mitj§ Ribicsics, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB elnöksé­gének elnöke — jelentették be Havannában. PERUI GERILLÁK pár perc alatt mintegy tucatnyi pokol­gépet robbantottak a főváros központjában, az elnöki hiva­tal és az amerikai nagykövet­ség közelében, és több mint egy órára elvágták Lima áram­ellátását péntek éjjel. A rob­banások a szigorúan őrzött li­mai nemzetközi repülőtér kö­A diplomáciában a Bizton­sági Tanács namibiai vitája állt a középpontban. Az ENSZ ismét megerősítette az afrikai kontinens utolsó gyarmati sor­ban levő országának jogát a függetlenségre, s elutasította a nyugati próbálkozást, hogy Namíbia szabadságát össze­kapcsolják az Ahgolában levő kubai internacionalisták távo­zásával. Az állásfoglalás hatá­rozott és világos, ám a nami­biai ügyben létrehozott ötös nyugati összekötő csoport (az Egyesült Államok, Franciaor­szág, az NSZK, Kanada és Nagy-Britannia) miközben szavakban pártolja az önálló Namíbiát, egyelőre mindent elkövet, hogy a délnyugat-af­rikai terület ne nyerje el a valódi függetlenséget. Reagan amerikai elnök pén­teken este elsőként érkezett meg a williamsburgi csúcsta­lálkozó színhelyére, hogy vendéglátói minőségében üd­vözölhesse szombaton reggel­től az érkező állam- és kor­mányfőket. „Fő célunk kettős — mond­ta Reagan. — Megvitatni, ho­gyan tudjuk kiszélesíteni a gazdasági fellendülést, amely már megkezdődött, s megerő­síteni azokat a tartós értéke­ket, amelyekre a csúcstalálko­zón részt vevő országok viszo­nya épült” Az amerikai elnök jelezte, hogy ez a munka „nem Wil- liamsburgban kezdődött és nem ott végződik”, azaz a vendéglátók ezúttal lényege­sen fontosabbnak tartják az egység általánosságban való demonstrálását az érdemi eredményeknél. Megnyugtatóan hangzott az amerikaiak számára Mitter­rand francia államfő elutazás előtti nyilatkozata, aki a tő­kés valutaárfolyamok rende­zését olyan feladatnak nevez­te, amely nem oldható meg egyik napról a másikra. Rea­gan elnök ugyanis a részt vevő országok sajtójának adott in­terjújában elég kereken el­utasította azt is, hogy a részt­vevők valamiféle előzetes megállapodást kössenek a valutakérdés megoldásáról. A szombati francia lapok a csúcskonferenciával foglalkoz­Bettino Craxi záróbeszédé­vel pénteken éjszaka befejező­dött Milánóban az Olasz Szo­cialista” Párt választási prog­ramadó konferenciája. Craxi, a pártot ért támadá­sokra válaszolva kijelentette, a szocialisták azért folyamod­tak az előrehozott választás „bátor döntéséhez", mert nem akartak időt hagyni „az új jobboldal” megerősödéséhez, valamint ily módon kívánták zelében levő egyik üzemet is lángba borították. ÜJABB KÍSÉRLETET hajtot­tak végre a Pershing—2 raké­tával, amelyet a NATO-tervek szerint ez év végén telepítenek Nyugat-Európába. Amerikai katonai források szerint a ra­kéta 11. próbarepülése sikeres volt. 272 HOLTTESTET találtak meg eddig a nílusi hajószeren­csétlenség színhelyén. Az egyip­tomi hatóságok pénteken kö­zölték, reménytelennek tartják, hogy a jelenleg 45 eltűntnek nyilvánított személyt is életben találják. Cuellar New-Ycrk-i megbeszélései Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár a lengyel ENSZ-képvi­selet épületében találkozott a kelet-európai tagállamok állandó ENSZ-képviselőivel. Wlodzimierz Natorf lengyel ENSZ-nagykövet emlékezte­tett a szocialista országoknak a leszerelés és nemzetközi biztonság megteremtésére irá­nyuló következetes politikájá­ra. Méltatta a főtitkárnak a béke megszilárdítása és a konfliktusok rendezése érde­kében kifejtett erőfeszítéseit. Adventure '83 NA TQ-hcdgyukorlat Szombaton Törökország ke­leti részén — o szovjet határ közelében — az amerikai gyors reagálású haderő rész­vételével megkezdődött az „Adventure 83” fedőnevű NATO-hadgyakorlat. A manő­verekben az amerikai csapa­tokon kívül Belgium, Olasz­ország, Nagy-Britannia, az NSZK és Törökország egysé­gei vesznek részt. va szimbolikus jelentőségű­nek tartják, hogy a dollár ár­folyama — a konferencia kez­dete előtti napon — újabb re­kordszinteket ért el. A Liberation szerint a dol­lárárfolyamnak ez a rohamos emelkedése kettős hatással jár Mitterrand tárgyalási po­zíciójára: egyrészt gyengíti, másrészt azonban alátámaszt­ja az elnök érvelését. Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök küszöbönálló szovjetunióbeli látogatása al­kalmából nyilatkozatot adott szovjet újságíróknak. Utazásom rendkívüli jelen­tőségét az adja, hogy a finn és a szovjet kormány elhatá­rozta: a látogatás alatt jegy­zőkönyvet írnak alá az 1948- ban kötött szovjet—finn ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meghosszabbításáról nyilatkozta Koivisto. A barátságnak és az együtt­Erwin Lánc, Ausztria új külügyminisztere a bécsi Ar­beiter Zeitungnak adott in­megakadályozni, hogy az olasz politika konzervatív irányba tartson. Az OSZP főtitkára ironikus hangnemben beszélt a Ker’s?- íénvdemokrata Párt mind na­gyobb mértékű nyomásától, ugyanakkor továbbra is kéte­lyét fejezte ki az Olasz Kom­munista Párt által javasolt de­mokratikus alternatívával kapcsolatban. A tényekre, a politikai helyzetre és az olasz valóságra hivatkozva „propa- ganoarztikusnak” nevezte Ber- linguer javaslatát. „A nyolcvanas évek nagy stratégiája” — ahogyan a Szocialista Párt főtitkára ne­vezte a párt választási prog­ramját —. a következő pon­tokból áll: harcot hirdet a munkanélkíiliség, az infláció ellen: a közköltségek szanálá­sa érdekében változtatni kí­ván a társadalompolitikán: meg akarja reformálni az ál­lamot és intézményeit; védel­mezni kívánja a polgárokat a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal szemben; a bé­kén és a tárgyalásokon alapuló külpolitikát hirdet. „Szovjet figyelmeztetésként” értékelik nyugati hírügynöksé­gek a szombati Pravdában megjelent kormánynyilatkoza­tot az eurorakétákról folyta­tott tárgyalásokról. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai kormány­tisztségviselő szerint a Szov­jetunió növelni fogja európai rakétáinak számát, ha Wa­shington nem hagy fel nyu­gat-európai rakétateiepítési terveivel. A Reuter brit hírügynök­ség szerint a kormánynyilat­kozat azt jelzi, hogy a Szov­jetunió „új rakétáit esetleg szövetségeseinek területén, az Egyesült Államokra irányozva helyezi el, ha az Egyesült Ál­lamok nem áll el rakétatelepí­tési terveitől”. A szovjet kormánynyilatko­zat szerint — írja a Reuter — „a Szovjetunió, válaszul az új amerikai rakéták telepíté­sére, újabb rakétákat kíván rendszerbe állítani kelet- európai szövetségeseinek terü­letén”. , Nyugati források hozzáte­szik, hogy Genfben „senkit sem lepett meg a szovjet nyi­latkozat és a legújabb szovjet állásfoglalás, amely követeli a Pershing-rakéták és a cirká­ló robotrepülőgépek telepítésé­nek eltörlését, elfogadhatatlan a Nyugat számára”. Robbanásig fokozódott a feszültség a kelet-libanorii Bekaa-völgyben, ahol magas fokú készültségbe helyeztek az egymással szemben álló működésnek az elmúlt 35 év során elért eredményei vitat­hatatlanul tanúsítják, hogy helyes volt az annak idején hozott előrelátó döntés. Az, hogy a szerződést annak ere­deti formájában hosszabbít­juk meg — tette hozzá Koi­visto — a jelenlegi nemzet­közi körülmények között meggyőzően bizonyítja: a nemzetközi politika időszakos változásai nem képesek meg­ingatni a finn—szovjet együtt­működést — jelentette ki egyebek között Koivisto. terjújában közölte: nem vár­ható változás az osztrák kül­politikában. A semleges Ausztria kormánya továbbra is az enyhülést támogatja és a rendelkezésére álló szerény lehetőségeket kihasználva a jövőben is törekedni fog a feszültségek enyhítésére, újabb válsággócok kialakulá­sának megakadályozására. Ausztria változatlanul nagy gondot fordít a szomszédos országokhoz fűződő jó kapcso­latok ‘ápolására. Lánc ennek kapcsán — személyes véle­ményének is hangot adva — figyelemre méltónak és nagy jelentőségűnek nevezte a ma­gyar—osztrák kapcsolatokban elért eredményeket. Thomas Enders amerikai külügyi államtitkárt, aki a Rea- gan-kormányzat legfontosabb Közép-Amerika-szakértőjének számított eddig, pénteken vá­ratlanul felmentették állásából és az Egyesült Államok spa­nyolországi nagykövetévé ne­vezték ki. Az amerikai kor­mány közép-amerikai politiká­ja Reagan hatalomra jutása óta egyfolytában éles viták tárgya a kormányzat különféle szint­jein és az amerikai közvéle­ményben, amely növekvő aggo­dalommal figyeli Washington közép-amerikai katonai beavat­kozását. Az amerikai sajtó pén­teken nyilvánosságra hozta, hogy újabb száz amerikai ka­A NATO-szövetségesek „saj­nálkozásuknak” adnak hangot amiatt, hogy kormánynyilat­kozata értelmében a Szovjet­unió újabb nukleáris fegyve­reket telepít Európába, ha az Egyesült Állami k véghezvisz! tervezett rakétatelepítését — közölte szombaton a NATO szóvivője. Az Észak-atlanti Szövetség hadügyminiszterei szerdán kezdődő — szokásos, féléven­kénti — tanácskozásukon meg­vitatják majd, hogyan vála­szoljanak a szovjet kormány nyilatkozatára, mondotta & brüsszeli szóvivő. Az eurorakétákról szóló szovjet kormánynyilatkozat­hoz fűzött kommentárjában a Rudé Právo, a CSKP KB köz­ponti lapja „komoly Időkben elhangzott, komoly szavaknak” értékelte szombaton a szovjet állásfoglalást. A lap felhívja a figyelmet a szovjet kormánynyilatkozat­nak arra a megállapítására, hogy a jelen helyzetben, ami­kor az Egyesült Államok a nukleáris fegyverzet terén erő­fölényre törekszik, a Szovjet­unió elkerülhetetlen válaszlé­pésre, védelmi képességének megszilárdítására kényszerül. Ezeket a lépéseket a helyzet reális alakulása diktálja. szíriai és izraeli erőket Az intenzív légi felderítéssel pár­huzamosan folytatódnak az izraeli csapatösszevonások, újabb és újabb izraeli harc­kocsioszlopok, tüzérségi löve- gek, lőszerszállítmányok ér­keznek a frontvonal térségé­be. Csupán pénteken 80 iz­raeli páncélos csatlakozott az előretolt állásokhoz. A bejrúti vezetés közvetlen összefüggést lát az izraeli- libanoni megállapodás aláírá­sát követő egy helyben topogás és a katonai feszültség kiéle­ződése között. Miután a Szíria elszigetelésére indított ameri­kai—libanoni diplomáciai kampány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Amin Dzsemajel elnök rend­kívüli arab csúcsértekezlet összehívását kezdeményezi. Libanonnal kapcsolatos hír az is, hogy vasárnap Damasz­kusziján Jasszer Arafat el­nökletével összeül a legna­gyobb, legbefolyásosabb pa­lesztin csoport, az El-Fatah 70 tagú forradalmi tanácsa, hogy véget vessen a szervezet és egyben a palesztin ellenál­lási mozgalom egységét fe­nyegető, három hete tartó zendülésnek, amelyben öt magas rangú tiszt és mintegy 500 palesztin harcos vesz részt. A lázadó „ezredesek” a leg­magasabb testület, az El-Fa­tah nemzeti kongresszusának az összehívását és az Arafat nevével fémjelzett politikai­katonai irányvonal felülvizs­gálását követelik, s az El- Fatah Központi Bizottságával dacolva megtagadják az enge­delmességet. Az ellenzéki mozgalom az El-Fatah eleddig legsúlyosabb belső válságát idézte elő, de egyelőre sike­rült elejét venni a fegyveres konfliktusnak. tonai kiképzőt küldenek Hon- durasba, egy teljes salvadori zászlóalj kiképzésére. Egy nappal azután, hogy Salvadorban megölték az első amerikai katonai tanácsadót, ez az elhatározás felborzolta az idegeket. Az NBC televízió mindenesetre úgy kommentál­ta az ügyet, hogy „Enders a kemény vonal híve volt, de nem volt elég kemény a Fe­hér Ház számára”. A menesz­tett államtitkár ugyanis két hónappal ezelőtt a salvadori tárgyalásos megoldás lehetősé­géről kezdett beszélni, s ezzel maga ellen hangolta a kor­mányzat szuperhéjáit waá Csak rövidín... mi R. E. Rekordszinten a dollár árfolyama Mától: williamsburgi találkozó Befejeződött az OSZP konferenciája Craxi válasza a támadásokra /Meghosszabbítják a barátsági szerződést Koivisto Moszkvába készül Az osztrák külügyminiszter interjúja A cél változatlan marad Veszélyes helyzet a Bekaa-völgyben Izraeli csapatösszevonások Washingtoni viiák Közép-Amerika miatt Menesztették a szekértőt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom