Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
*71 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA PEST MEGYEI Vitás PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Xra: 1,40 forint 19M- MÁJUS 29., VASÁRNAP Mer: 3. oldal: Tüzeskedve 4. oldal: ' Kismaros csak egy példa most 7. oldal: Visszakapták játékjogukat S- oldal: A PETI jelenti Három-négy liter szóda Perzselő a kemence szája A fiataloknak ez még kevés mégKÍr ^oűáke®méiéyé5íís6Í?ÍMÍan “miSS. ”éI?ö3é*** időjárás gyan bírják hát azok it'kE. magaséi bennünket. Ho- •rejük javát á,L*CiC £*££?’n™'a’ «**“ Mira a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár kovácsüzemébe eljutottam, addigra — egyik napról a másikra — kereken tíz fokkal csökkent a külső hőmérséklet. Ritz József üzemvezetőnek azért így is volt mondanivalója, hiszen munkatársai élete alig . változott: húsz-harminc fok ide VONZERŐ vagy oda, nekik nem jelentős különbség. Óvatosan lépek a műhely homokjában, a frissen elkészült munkadaraboktól öt-hat méterre már meleg van. Az izzó daraboktól fél méterre öt-hatszáz fok járja. Egy botlás végzetes lehet... A belül forgó kemence egyik ajtaján rakják be a hideg acéltömböket, egy kör után, a szomszéd ajtón szedik ki hosszú fogóval az 1250 fokra hevített vasat. A szemre is óriási erejű kovácsok között akad cingár is. közelebb menni azért nem merek, így Ritz Józsefet kérdezgetem: — Hogy a GlusánszkU? No, ne próbáljon meg összeakaszkodni vele, csak reggelire megeszik egy kiló felvágottat... Nagyon szívós, inas, kitartó ember. Az ital? Egy műszakban 3—4 liter szóda, műszak után két-három korsó sör. De higyje el, vagy inkább próbálja ki: ha fizikailag eny- nyire kihajtja magát az ember, kell a folyadék. Odakint elered az eső. A hatalmas csarnok sok gépe közül mindössze három megy, amott előbb pogácsát döngölnek a vasból, majd egy másik gépen karika lesz belőle. A kemencéket vasárnap este hat órakor indítják, s a következő szombat reggelig három műszakban dolgoznak. — Háromszor ennyi munkáskéz kellene, munka is volna, de hiába a novemberi béremelés; az utánpótlás csak nem jön — panaszkodik az üzemvezető. — Szükség volna a gépek korszerűsítésére, az automatizálásra, az emberek hátravonására a veszélyzónából, de ez itt százmillió forintokat követelne. Szemre mutatós a szakképzetlen munkások fizetése — hat-nyolc ezer forint —, megoldott a levegőtisztítás, a szellőztetés is, de úgy látszik, a fiataloknak ez még kevés. Pedig van szép ebben a nehéz munkában is; a tapasztalat, a szakértelem, az összeszokottság kemény, szoros közössége kovácsolta az embereket. K. T, Szocialista brigádvezetők tanácskozása r Epítőmunkánk eleven hajtóereje Szombaton, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezték meg a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Mintegy 150 ezer szocialista brigád képviseletében több mint 800 küldött s mintegy 200 meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait összegezve és szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Falu végi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese: továbbá a kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádvezetők, üzemi és szövetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnöklő Major László, a Magyar Optikai Művek brigádvezetője nyitotta meg. — Az elmúlt 25 évben a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé, igazi tömegmozgalommá vált és ma már szerves alkotóeleme szocialista életünknek — mondotta. — A brigádok munkássága maradandó alkotásokban ölt testet, a mozgalom külsőleg nem látható jegyei pedig az emberek tudatát, gondolkodásmódját formálják. A brigádok most az új tennivalókra összpontosítják figyelmüket, erőfeszítéseiket. Ezt segíti a mostani tanácskozás is, amely nem ünnepi iflés, hanem munkaértekezlet, ahol a brigádok képviselői tapasztalataik cseréjével, terveik kölcsönös ismertetésével, javaslataikkal és kezdeményezéseikkel nyitnak még szélesebb utat a mozgalom számára — mondotta és megnyitotta a tanácskozást. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. Sáspár Sándor: , A mozgalom áj értékeket teremtett Éppen negyedszázada, hogy megszületett a dolgozók legjobbjainak nagyszerű kezdeményezése, a szocialista brigádmozgalom. E mozgalomban a legszebb az emberi igyekezet, a tiszta szándék. A brigádok cselekedtek, ha az ország vagy a munkahelyük ügyéről volt szó, ha városok, falvak szorultak segítségre, vagy ha az emberek, a dolgozók, a családok egyike-mási- ka került nehéz helyzetbe. A szocialista brigádmozgalom nagy értéke, hogy hatással volt hazánk fejlődésére, a munkahelyeken a közszellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a mozgalomban részt Pajtások piros kendővel Szombaton országszerte kisdobos- és úttörőavatásokat tartottak. Megyénkben is sok pajtás nyakába kötöttek fel a kék és vörös nyakkendőt. Képünk Szigetszentmiklóson készült: háromezer érdeklődő jelenlétében — a tanácsháza előtti téren — hatszázhárom kisdobos és úttörő élte át életének jelentős perceit. Erdős! Agnes (elvétele vevők egyéni életútjának alakulására. A másféfmillió dolgozót átfogó brigádmozgalom hatására sokan jutottak el saját fejlődésük magasabb fokára a munkában, a szakmai hozzáértésben, a magatartásban, és a mozgalom révén csiszolódtak értékesebbé emberi tulajdonságaik. Ma is azok a legjobb szocialista brigádok, amelyek tisztességgel, józansággal, munkásetikával élnek és dolgoznak. Rugalmasan, hatékonyan Pártünk Központi Bizottsága a közelmúltban elvégezte hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elemzését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkongresszus óta megtett utat, és meghatározta a további tennivalókat. Külön is kiemelte a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny fontos szerepét társadalmunk fejlődésében. A munkahelyeken még fellelhető szellemi és anyagi tartalékok feltárásában, hasznosításában minden eddiginél nagyobb feladat hárul a brigádmozgalomra. A Központi Bizottság határozata arra irányul, hogy erőnket összefogva túljussunk a szocialista építőmunka jelenlegi bonyolult szakaszán. Az új helyzethez alkalmazkodva folytatjuk a szocializmus építését, tovább erősítjük szövetségi politikánkat, a kölcsönös bizalmon alapuló szocialista nemzeti egységet. Gazdaság- politikai céljainkat a nemzetközi fizetési mérleg javításával, u teljes foglalkoztatottság fenntartásával kívánjuk elérni, és tovább tökéletesítjük a dolgozók létbiztonságát szolgáló szociálpolitikai Intézményeink rendszerét, védelmezzük az elért életszínvonalat. Mindezt ma nehezebb félté telek között kell vállalnunk és téljesilenünk. A brigádmozgalomnak is fel efitt fnrtelk/?nJe a hazánk előtt álló feladatokhoz, ho«y én™?ínyekne* ™egfeS máeasfhh an’ hatékonyan es magasabb színvonalon segítse gazdasági és társadalmi ctl- /Hegvalósítását A meg- szükséges, hogy L beszSkk elÍSmereSe kiléte Uieini demokrácia £?áíw,iSm,eri a szocialista bri- cSnak8 ín1? ClŐZÖ honferentudfo kUmentumait> az tudja, hogy a mozgalom tevé- kenységet fékező formális je* gyekről már akkor is szóltunk M a 3 *igond efösebb lett .-A gyakran ioarfélis megolvft háHSyKnagyon fontos elháttérbe szorítottak azt pgy a tömegeknek saját bellekZTlÖZídésÜkhö1 flieseEz Pedig szorosan iyoV°riiS e|emek akadá- omzzák a demokrácia tartalmi kibontakozását. Mivel a demokrácia nem let, hanem állandóan jelentés feSatar(tás' gondolkodás Sent HaS»g‘,U'?at’ ,ez g°»dot iák » nílta, doIS°zók nem Iát- sSeft aiÍ k cselekvési lehető- falai" ^kk r nem lehet meg- várni* t kfzdernényezőkészsce?t Ezért bet* 3 Végrehaításban. f5eT* bels° mozgatóerőt, bel- i°. Garatot és kezdeményedvákbanetvke/euÜnk a koüektí- a/cban. Ezt kutatva a munkeítzémMm°krácÍa áUaP°tát keli szemügyre vennünk mert „d„«a gyakorlása! szfnonalának emelése teremt tóer6t.belSÖ h3ték0ny ™zgaszit d0’g°z<5k_ tudomásul veszik, sót megértik az anyagi javak korlátozottságát és' áz előforduló kisebb-nagyobb nehézségekét. Ezeket nem is írja« a szocializmus rovására De azt elvárják, hogy a szo- h-t1Zií,iUSt4*építö iársadalomw«-inJand£S1 erősödÍék rész- sóban S3Ját sorsuk alakitáJelentős gyakorlati tapasztalata életünknek, hogy az em- nemcsak „öntudatból" építik a szocializmust. Az aílyagl érdekeltség elvének alkalmazása társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán a lan h fcíf építés Pótolhatatlan hajtóerejét jelenti, ezért következetesen kell megvaló- sítam <j munka mennyisége és minősége alapján nyugvó bérezési elveinket. =zÍe!<j?'e,g az anyagi érdekeltség alkalmazásában bizonyos zavarokkal küszködünk Gon- dot okoz, hogy az egyes rétegek és szakmák közötti bér- arányok gyakran nem fejezik ki a valóságos értékekei Számos munkahelyen nem talál- ózunk a kiemelkedő munka- Äi?xny?k differenciáit o ztónzésével. Helyenként szorosra zárul a bérolló a szak- épzetlen, a szakképzett és a közTttan kvalifiká!t munka (Folytatás a 3, oldalon.) százhatvanhárom pedagógus szolgálati lakást építtettek a tanácsok, kialakíttattak negyvennyolc szolgálati szobát, tető alá került kétszáz személy számára ún. szállóhely, mint a hivatalos szóhasználat jelöli, szolgálati férőhely. Kedvezményes, pedagógusoknak fenntartott építési kölcsönt hétszáztizenhatan vehettek fel, százhúsz fiatal kötött szerződést a tanácsokkal társadalmi ösztöndíjra ... Szó sincs tehát állóvízről, semmi nem történik helyzetről, hiszen túl az említetteken, aligha volt lényegtelen mozzanat a pályakezdők alapbérének emelése, mégis, az üréá állások, a gyermekgondozási szabadságon levők helyettesítésének nehéz terhe, az egyik helyről a másikra való vándorlás — csábítás? — mind-mind azt mutatja, bajok vannak a vonzerővel. A vonzerővel, de mi az? A több fizetés? A lakásgond megoldása? Egy jobb albérlet? A főváros közelsége, azaz annak lehetősége, az újabb lépés majd már a budapesti iskolák valamelyikébe vezet? Farizeusság lenne úgy tenni, mintha az ilyen és hasonló tényezőket kirekeszt- hetnők a döntések motivációit adó tények, tapasztalatok halmazából, ám az szintén hamis szeméremnek bizonyulna, ha kimondatlan maradna a kérdés: mindezeken túl vagy mellett, hol vannák az olyan szempontok, hatások, mér- legelendők, mint a tantestület vonzereje, az adott intézményben az oktatás tárgyú feltételeinek színvonala, a már oktatott gyermekek szeretetének elvesztése a távozással? K érdeztem többeket az ilyen, utóbb említett, vonzerőkről, s kesernyés mosollyal azt válaszolták, ez nagyon keveseknél szempont. Kialakult, tartósan jelen van a uén- dortanitóknak, tanároknak a csoportja, akik pusztán állást töltenek be, különösebb kötődés nélkül léteznek kollégáik között éppúgy, mint a gyermekeket oktatva, mert — mondják sokat tapasztalt pedagógusok — már annak idején nem pályát, hivatást választottak, hanem csupán egy foglalkozást. Sok mindent kell tenni a pedagógusokat megtartó erkölcsi, anyagi vonzerő érdekében, ám nem kellene sokkal többet beszélni arról, mi e pályában, hivatásban az igazi vonzerő? Kérdem csak, nem állítom: tud beszélni így erről a vonzerőről az a pedagógus, aki maga sem tudja, mi vonzotta, vonzza?! M. O. F eszengve az akaratlan szem- és füitanú szerepében, így hallgattam a vitát a két igazgató között, s már annak is örültem volna, ha a vita vita marad, ám átcsapott olyan terepekre is, melyek már a személyes sértegetés . határán húzódnak. A két kolléga egy-egy általános iskolát vezet, az egyik — akinél éppen az újságíró ült — a ceglédi járás nagyközségében, a másik a mo- nori járás hasonló rangú településén. Ö jött látogatóba, mert... mert az itteni tantestület három tagja a követező, tanévben náluk szeretné folytatni munkáját. Ezért a harag, a sértő vágás és visszavágás, a vád és viszontvád, amit a szemlélő talán nem is ért igazán, a két érintett azonban nagyon is érti, érzi; a saját bőrén érzi. A huszonhat tagú tantestületből három ember távozása nem kicsiség, hbgy a másik helyen a nyolc hiányzó tanerőből csak öt lesz, mert három fővel — egy tanár, tanítónő házaspárral, s _ a velük tartó hajadon tanárnővel — gyarapodik a létszám. Csábítás! Ok jelentkeztek, nem is ismertem őket. Miért pont nálad jelentkeztek?! Mit tudom én?! Én meg megmondom, azért mert két éve te vittél el innét két tanítónőt, mondván, menjenek, nálatok van pedagógusszállás ... Tudod te, hogy tavaly év elején ez a két leányka fogta magát és engem is otthagyott, huss, berepültek Pestre.,. Ügy kell neked. Így zajlott a felelgetős enyhébb része, s úgy véltem, valami fura szeszélye a sorsnak, hogy egy ilyen véletlen esetet hozott elém. Hittem ezt, naivul, míg meg nem tudtam, bizony nem véletlen, egyedi^ olykor-olykor megtörténő eset kavart vihart a szemem láttára; sok ilyen viharra van, lenne ok. Most különösen, a tanév‘vége felé, amikor jó néhány tanító, tanár tekinget másfelé, több bért. valamilyen lakhatási lehetőséget remélve, vagy éppen nyíltan közölve, a fővároshoz szeretne közelebb jutni... A megyében folyamatosan ki- lencszáz és ezer között van a hiányzó pedagógusok szárra, s bár többségük továbbképzés, szülési szabadság, gyermekgondozási segély miatt hiányzik — hatszáz és nyolcszáz közötti ez a tábor —. helyettesítésük nem könnyű, mivel a tantestületekben nincsen tartalék ember, az óraadásra visszahívott nyugdíjasoknak is korlátozott létszámú a csor>ortja, így tovább, így tovább. öt év alatt a megyében
