Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

I kMiÍOI) 1983. MÁJUS 28., SZOMBAT Amerika a békét fenyegeti (Folytatás az 1. oldalról) fajta telepítésű robotrepülő­gépeket Tekinteittel arra, hogy a föl­di, tengeri és légi telepítésű új amerikai hadászati fegy­verek kidolgozása, gyártása és hadrendbe állítása következ­tében a Szovjetunió és szö­vetségesei biztonságát fenye­gető veszély növekszik, a Szovjetunió kénytelen válasz­lépéseket tenni védelmi erejé­nek megszilárdítására, pél­dául megfelelő új hadászati rendszerek kifejlesztésével. A Szovjetunió e lépéseit a kiala­kult helyzet realitása diktálja és ezek a lépések választ je­lentenek majd az Egyesült Ál­lamok eljárására. E lépések kizárólagos célja, hogy ne en­gedjék meg a kialakult erő- egyensúly megbomlását. Amikor a Szovjetunió meg­teszi ezeket a kikényszerített lépéseket, ugyanakkor megerő­síti, hogy nem változott a ha­dászati nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásá­nak problémájával kapcsola­tos elvi álláspontja. Továbbra is fellép ezen fegyverrendsze­rek egészének a lényeges csök­kentéséért, annak érdekében, hogy a kölcsönös biztonság el­vének szigorú megtartása mel­lett megnövekedjék a katonai- hadászáti stabilitás. Hasonlóan építő szellemű ál­láspontot foglal el a Szovjet­unió az európai közepes ható- távolságú atomfegyverek csökkentésének kérdésében. Mint ismeretes, a Szovjetunió ezeknek a fegyvereknek olyan módon való csökkentését ajánl­ja, amelynek végrehajtása után a Szovjetuniónak nem lenne több közepes hatótávolságú ra­kétája és robbanófeje, mint amennyivel Nagy-Britannia és Fraficiaország rendelkezik. Ez mind a hordozók, mind pedig a robbanófejek számát figye­lembe véve lényegesen keve­sebb lenne annál, amennyivel a Szovjetunió 1976-ban, raké­tafegyvereinek korszerűsítése előtt, Európában rendelkezett. A Szovjetunió nem törekszik arra sem, hogy akár csak egyetlen közepes hatótávolsá­gú repülőgéppel, sem egyetlen repülőgépre helyezett atomtöl­tettel többel rendelkezzék, mint amennyivel a NATO ren­delkezne. Az Egyesült Államok azon­ban továbbra is kitart az olyan megoldás mellett, amelynek értelmében 1983. vé­gén mindenképpen megkez­dené a már Nyugat-Európá- ban lévő előretolt állomásoz- tatású atomeszközei mellé új rakéták telepítését. A Szovjet­uniónak bele kellene egyeznie ezeknek a rakétáknak a te­lepítésébe és ráadásul egyol­dalúan csökkentenie kellene közepes hatótávolságú rakéta­fegyvereit. A csökkentést nem csupán Európában kellene végrehajtania, hanem az or­szág ázsiai területein is, fi­gyelmen kívül hagyva az Egyesült Államok hasonló, nagyszámú fegyvereit, amelye­ket a Szovjetunió keleti hatá­rainak közelében lévő terüle­teken állomásoz+at. Az Egyesült Államok ezen javaslatainak a nyilvánvaló elfogadhatatlansága annyira szembetűnő, hogy ezek közzé­tétele csak egyről tanúskod­hat — az egyenlőség és a kölcsönös biztonság elvén ala­puló, mindkét fél számára el­fogadható megoldás keresésé­nek kifejezett elutasításáról A Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a leghatározottabban figyelmez­tessen: ha az európai atom­fegyverzetek korlátozásáról szóló megállapodás — amely kizárja az új amerikai rakéták európai telepítését — meghiú­sul, s ennek következtében újabb veszély fenyegetné a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, a Szovjetunió ezen a téren is — a megfelelő idő­pontban — hatékony válaszlé­péseket tesz majd. Amennyiben végrehajtják az Egyesült Államoknak ts a NATO-nak az új amerikai ra­kéták európai telepítéséről szóló döntését, ez arra kény­szeríti a Szovjetuniót, hogy felülvizsgálja az egyoldalú moratóriumról szóló, tavaly hozott döntését, amely a köze­pes hatótávolságú fegyverek­nek az európai övezetben való további telepítésére vonatko­zik. Ebben az esetben szüksé­gessé válna az is, hogy a Varsói Szerződés többi tagál­lamával egyetértésben más intézkedések is létrejöjjenek a kiegészítő eszközök telepítése terén, abból a célból, hogy megteremtsék a szükséges el­lensúlyt Európában az ameri­kai, előretolt állomásoztatású atomfegyverek és a többi NATO-tagország atomfegyver­zetének fokozott csoportosítá­sával szemben. Mint ahogy a szovjet fél már többször is figyelmeztetett, olyan válasz­lépéseket is meg kellene ten­ni, amelyek magának az Egye­sült Államoknak a területét is figyelembe vennék. Van lehetőség arra, hogy a genfi tárgyalásokon igazságos megállapodásra lehessen jut­ni. E cél elérését feltétlenül elősegítené, ha az Egyesült Államok és a NATO lemonda­na az új amerikai rakéták gyakorlati telepítéséről Nyu- gat-Európában. A Szovjetunió kijelenti: még nincs késő útját állni a helyzet veszélyes kiéleződésé­nek. Reméli, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsége- sei gondosan mérlegelik azo­kat a következményeket, ame­lyek elkerülhetetlenek lenné­nek, ha az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepítésé­ről szóló terveiket valóra vál­tanák. Azt is reméli, hogy ezek az országok válaszolnak az építő jellegű szovjet javas­latokra. Az első, legkönnyebben megvalósítható, ugyanakkor hatékony lépésként — mind az európai atomfegyverzet, mind a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló megálla­podás megkötéséig — a Szov­jetunió ismét javasolja e fegy­verzetek mennyiségi szem­pontból történő befagyasztá­sát, illetve azok minőségi kor­szerűsítésének maximális kor­látozását. Minden állam kötelessége, hogy megtalálja a fegyverze­tek — elsősorban az atomfegy­verzetek — korlátozása és csökkentése halaszthatátlan feladatainak megoldását, hogy visszatérjen a politikai és ka­tonai enyhülés útjára. Ez minden nép és állam érdeke függetlenül attól, hogy azok a világ mely földrajzi térsé­gében helyezkednek el, milyen társadalmi-gazdasági rendszer­ben élnek, milyen politikai csoportosuláshoz vagy irány­zathoz tartoznak — fejeződik be a szovjet kormány nyilat­kozata. Havanna Tömeggyűlések Kubaiak százezrei biztosítot­ták támogatásukról a sziget- ország forradalmi kormányát azokon a nagygyűléseken és felvonulásokon, amelyeket a legutóbbi Kuba-ellenes ame­rikai fenyegetések nyomán tartottak. Miután a Kubai Kommunis­ta Párt központi lapja, a Granma két egymást követő keményhangú szerkesztőségi cikkben válaszolt Ronald Rea­gan amerikai elnök és Barry Goldwater amerikai szenátor Kuba elleni kirohanásaira, a szigetország lakossága nagy­gyűléseken, felvonulásokon fe­jezte ki elszántságát, hogy bármi áron megvédi forradal­mát. Akadályok az eredményes tárgyalások előtt Ismét időhúzás Madridban A madridi találkozón részt vevő NATO-országok a pénte­ki plenáris ülésen hivatalosan is előterjesztették újabb, mó­dosító javaslataikat. Szándé­kuk ezzel nyilvánvalóvá vált: késleltetni a tárgyalások me­netét, elodázni a megegyezést. A NATO-államok nevében felszólaló A. Williams angol nagykövet ismertette a nyuga­ti módosító javaslatokat. Ezek — egyoldalú érdekeket tük­rözve — elsősorban az emberi kapcsolatok témakörében tar­tandó szakértői értekezletre, és a semlegesek tervezetének az információra vonatkozó ré­szére terjednek ki. Ragaszkod­nak ahhoz, hogy a találkozó résztvevői folytassanak tár­gyalásokat a most hivatalosan is előterjesztett módosító in­dítványokról. M. Kampelman, az amerikai küldöttség vezetője felszólalá­sában megerősítette az angol küldött által elmondottakat. Ugyancsak A. Kovaljov kül­ügyminiszter-helyettes, a szov­jet küldöttség vezetője, felszó­lalásában emlékeztetett a szov­jet kormány május 6-i felhí­vására, amely többek között megállapította, hogy a konfe­rencián részt vevők álláspontja kölcsönösen ismert. Ezért a Szovjetunió véleménye szerint, a további eredményes tárgya­lások lehetőségei gyakorlati­lag kimerültek. „A mai ülésen elhangzott egyes felszólalások — hangsú­lyozta Kovaljov — megmutat­ták, hogy mi akadályozza a madridi találkozó mielőbbi, akár néhány napon belüli si­keres befejezését.” Aláhúzta, hogy a most újból előterjesz­tett nyugati indítványokat a találkozó egy korábbi szaka­szában már megvitatták, s azok elfogadhatatlanok a Szovjetunió számára. Az USA dolgozzon ki javaslatokat Szenátorok levele Reaganhez Tizenkilenc amerikai re­publikánus szenátor csütörtö­kön levélben figyelmeztette Reagan elnököt, ne tekintse biztosítottnak támogatásukat az MX-rakéták építéséhez, mert az a továbbiakban attól függ majd, „mennyire kötele­zi el magát a kormány a ko­moly fegyverzetkorlátozás mellett”. A levél aláírói szer­dán valamennyien megszavaz­ták az MX-rakéták építéséhez Jelentések a határtérségből Török csapatok Irakban Két török dandár lépte át csütörtökön a török—iraki ha­tárt és hatolt be mintegy 20— 30 kilométer mélységben Irak területére —, közölték jólérte­sült ankarai források. A Reuter hírügynökség tudni véli, hogy a katonai akció az iraki területen élő kurdok el­len irányul. A török hatóságok pénteken hivatalosan is megerősítették, hogy csapataik behatoltak Irak területére. A külügymi­nisztérium közleménye azt a következtetést sugallja, hogy a behatolásra az iraki hatósá­gok engedélyével került sor. A közlemény hírül adja, hogy a török erők „korláto­Hclncp nyílik a williamsburgi csúcs Az egységen van a hangsúly Holnap nyílik meg hivatalo­san az egyesült államokbeli Williamsburgban a vezető tő­kés országok állam- és kor­mányfőinek kilencedik csúcs- találkozója. Az értekezlet Washington által kidolgozott alapgondola­ta, hogy a szövetségeseknek az egység aláhúzásával és az inf­láció elleni harc központba ál­lításával kell támogatniuk a hároméves recessziót követő, egyelőre csak remélt világgaz­dasági fellendülést. Eszközként ehhez el kell fogadniuk a ma­gas kamatlábak és az erős amerikai dollár politikáját. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár véleménye szerint a hét vezető tőkésország wil­liamsburgi csúcstalálkozóján nem fognak vitát folytatni a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatokról — jelentette ki pénteki sajtóértekezletén Pe­ter Bönisch, a bonni kabinet szóvivője. zott méretű akciót hajtottak végre a határ iraki oldalán”. Az akció célja az volt — hangzik a tájékoztatás —, hogy „véget vessen a határ iraki oldalán kialakult hely­zetnek, amely veszélyezteti az egész térség biztonságát”. Ezt a helyzetet bizonyos fegyve­res csoportok idézték elő, amelyek a legutóbbi időkben akciókat indítottak a határtér­ségben és megöltek több török katonát. szükséges újabb 625 millió dollárt. Mint a levélben kifej­tik, szavazatukat nem feltétel nélkül adták le, s a szavazás eredménye „nem jelent kon- cenzust a száz MX-rakéta te­lepítésének szükségessége ügyében”. A levél felszólítja Reagant, hogy hadászati fegyverekről folytatott genfi tárgyalások kezdetéig hátralévő hetekben dolgozzon ki az Egyesült Ál­lamok számára új álláspontot, amely lehetővé teszi a nukleá­ris arzenál fokozatos leépíté­sét. A levelet többek között Charles Percy szenátor, a sze­nátus külügyi bizottságának republikánus elnöke is aláír­ta. Szíriái védelmi intézkedések Újabb izraeli berepülések A Szíria címére elhangzó, fokozódó provokációkkal pá­rosuló izraeli és amerikai fe­nyegetések hátterében az hú­zódik meg, hogy a legutóbb aláírt izraeli—libanoni meg­állapodás következetes da­maszkuszi elvetése az egész Camp David-i építmény össze­omlásával fenyeget — állapí­totta meg a Tisrin című da­maszkuszi kormánylap pénte­ki kommentárja. Az izraeli sajtó is részlete­sen idézte Musztafa Tiassz nyilatkozatát, melyben a Szí­riái hadügyminiszter rámuta­tott: Izrael a jól ismert, ha­gyományos módszert alkal­mazva, azért vádolja katonai előkészületekkel Szíriát, hogy ily módon fedezze és igazolja az elhatározott és előkészített izraeli agresszió tervét. Az izraeli hadsereg kémszerveze­te azonban lehetővé teszi an­nak megállapítását, hogy Szí­ria részéről kifejezetten vé­delmi intézkedésekről van szó. De ha Izrael végrehajtja ag- ressziós terveit, megfelelő Szí­riái válaszban részesül — fi­gyelmeztetett a miniszter. A Libanon fölött szerdán le­zajlott szíriai—izraeli Inci­densről szólva Tiassz közölte, hogy légicsata nem volt, de & védelmi feladatokat teljesítő szíriai vadászok szembe ke­rültek a légterüket megsértő izraeli gépekkel. Tel Avivban bejelentették, hogy az izraeli hadsereg a történtek ellenére is folytatja légi felderítő tevékenységét Libanonban. Az izraeli légierő gépei pén­teken nemcsak a szíriai ellen­őrzés alatt álló Bekaa-völgy fölött folytatták berepülései-. két, hanem Bejrút légterében is hangrobbanásokat okoztak. Az amerikai külügyminisz­ter elismerte, hogy az izraeli —libanoni megállapodás eleve magában hordozza Libanon feldarabolásának veszélyét. Ezt a következtetést vonta le az Asz-Szafir című bejrúti lap George Shultz csütörtöki be­szédéből, miszerint Libanon felosztása elkerülhetetlenné válik, ha nem vonják ki az ott tartózkodó idegen csapa­tokat. Az clasz szakszervezetek felhívására Egynapos általános sztrájk '4 Mintegy 15 millió dolgo- ^ zót érintő általános sztrájk volt pénteken Olaszország- ban. A munkabcszüntctés- íre a három nagy szakszer- \ vezetbői (CGIL—CISL— ^ UIL) alakult egységes szak- ^ szervezeti szövetség feihí- ^ vása nyomán került sor és á célja az volt, hogy a szak- í szervezetek sürgették a ^ másfél év óta halogatott í munkaszerződések megkü- í tését. A sztrájk következtében a vas- és fémipari üzemekben a teljes műszakra beszüntették a munkát. Az ipar többi te­rületén félnapos sztrájkot tar­tottak. Leállt a városi tömeg- közlekedés, két órára felfüg­gesztették a forgalmat a re­pülőtereken, a vasútállomá­sokon és a kikötőkben is. A kórházakban a sztrájk időtar­tama alatt csak elsősegély- szolgálatot biztosítottak. Áz is­kolákban késéssel kezdték a tanítást, később nyitottak a bankok, kétórás szünetet tar­tottak a közhivatalok dolgo­zói. Az egész országra kiterjedő sztrájk mellett a legjelentő­sebb városokban tüntetésekre, nagygyűlésekre is sor került. Milánóban 80 ezren tiltakoz­tak a tőkések önkényes Intéz­kedései ellen és követelték, hogy a kormány lépjen fel erélyesen a január 22-én alá­írt megállapodás alkalmazása érdekében. Tömegtgyűlést rendeztek Ró­mában, Nápolyban, Torinóban, Firenzében, Genovában és másutt. Luciano Lama, a szakszer­vezeti szövetség főtitkára a sztrájk alkalmából cikket írt a L’Unitában és hangsúlyoz­ta, hogy a pénteki munkabe­szüntetés legfőbb célját a szerződések sürgős megkötése jelenti. Ezzel együtt azonban a szakszervezetek az ország politikai irányításának jobb­ra tolódását is meg akarják akadályozni A lengyel belügyminiszter tájékoztatója Változatlan nyugati célok A jelenlegi lengyel belső helyzet átfogó elemzését adta Czeslaw Kiszczak altábornagy belügyminiszter, aki csütörtö­Soares júniusban terjeszti elő programját Kormányalakítási megbízatás Antonio Ramalho Banes por­tugál államfő pénteken Mario Soarest, a Portugál Szocialis­ta Párt főtitkárát megbízta az új kormány megalakításával. Eanes előzőleg az alkot­mány előírásainak megfele­Csak röviden... m ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, külügymi­niszter pénteken Moszkvában saját kérésére fogadta az Irá­ni Iszlám Köztársaság moszk­vai nagykövetét A megbeszé­lésen kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről volt szó. MAGYAR—JUGOSZLÁV tudományos, oktatási és kultu­rális együttműködési munka­tervet írtak alá pénteken Belgródban. Az 1983—85-ös évekre szóló megállapodást magyar részről dr. Simon Pál nagykövet, jugoszláv részről Vlasztimir Sztamenovics, a kulturális kapcsolatok intéze­tének igazgatóhelyettese írta alá. KLAUS BARBIE náci háborús bűnös bolíviai rejtőz­ködése alatt a . Cl A ügynöke volt, s 11 éven át rendszere­sen jelentésekkel látta el az amerikai hírszerzőket befoga­dó országáról — közli meg­bízható forrásokból egy ame­rikai lap. Barbie ráadásul ez­zel egy időben az Egyesült Ál­lamokba irányuló kokain­csempészés kulcsfigurája is volt. NEGYVENHÁROM halott, félszáz sebesült, és ötvenki­lenc eltűntnek nyilvánított személy — ez a japán Honshü és Hokkaido szigetet csütörtö­kön sújtó földrengés szomorú mérlege. A hatóságok attól tartanak, hogy — tekintettel az eltűntek nagy számára — e mérleg még módosulni fog. lően — az április 25-i válasz­tások eredményét figyelembe véve — tárgyalt a legnagyobb politikai pártok vezetőivel. Ismeretes, hogy a Szocia­lista Párt által megszerzett 101 képviselői mandátum újból csak kisebbségi kormányzási biztosított volna a szocialistái­nak. (Soares 1977-ben is ki­sebbségi kormányzással pró­bálkozott.) A választások ered­ményei alapján azonban Soa­res pártja arra kényszerült, hogy koalícióra lépjen a Car- 'os Mota Pinto vezette szociál­demokratákkal. A Portugál Szociáldemokrata Párt 75 mandátumával a második leg­jelentősebb párt az ország­ban. A két párt együttesen 176 mandátumot birtokol a 230 tagú parlamentben. Az államfőtől jövet a kor­mányalakítással megbízott Soares újságírók előtt kijelen­tette: a kormá..y összetételét június elején ismerteti, az 1974-es portugál forradalom győzelme utáni 15. kabinet programját pedig várhatóan június második hetében ter­jeszti a parlament elé. kön a Hazafias Nemzeti Üjj.i- születési Mozgalom országos tanácsának végrehajtó bizott­ságát tájékoztatta. Az Egyesült Államok es több más nyugati ország stru tégiai céljai változatlanok: .e akarják járatni a szocialista társadalmi rendszeri meg akarják bontani a Varsói Szer­ződés egységét, s ebben a tö­rekvésükben továbbra Is esz­közként próbálják felhasznál­ni Lengyelországot. Tevékeny­ségük rövidebb távú. taktikai céljai főként társadalmi elé­gedetlenség szítására, a lég­kör mérgezésére irányulnak. A nyugati felforgató és hír­szerző központok sül országon belüli politikai ellenzéket és a Nyugaton élő lengyel emig­ránsokat egyaránt támogatják A belső, illegalitásban mű­ködő államellenes csoportok rugalmasan váltogatják takti­kájukat. Azt követően, hogv kudarcot vallottak a bojkott­ra, majd a sztrájkokra és tüntetésekre uszító jelszavaik, kai, jelenleg a beszivárgás módszerét próbálják alkal­mazni. Az állam és az egyház kap­csolatai az utóbbi időben ked­vezően alakulnak. De vannak olyanok is, akik a szószéket államellenes nézetek hirdeté­sére használlak. Az ő tevé­kenységükre támaszkodnak a nyugati felforgató közp jntok és a belső ellenzéki csoportok. A politikai ellenfél, 77. János Pál pápa látogatását Is saját céljaira igyekszik kihasználó*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom