Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

1983. MÁJUS 28., SZOMBAT 3 Teherautók Pátyról Az országba be­érkező több ezer IFA tehergépkocsi és daruskocsi ki­egészítő tartozé­kait, így például a pótülést, az elve­szett visszapillan­tó tükröt, az eset­leges megsérült reflektorokat a pátyi Zsámbéki Medence Tsz-ben pótolják. Képünkön a be­érkezett darus IFA-k szemléjével felmérik a gépko­csik állapotát. ErdSsi Agnes felvétele Mit tehet, s mit fesz a szakszervezet? A pedagógusok jó közérzetéért A körülményeket gondosan mérlegelve Idén a megyei pedagógus­szakszervezeti bevételek össze­ge 4 millió hatvanezer forint, melynek több mint a felét. 2 milló 375 ezer forintot szo­ciális célokra fordítanak. — Sok-e ez vagy kevés? — kérdeztük Haness Lászlótól, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának tit­kárától. — Tény, hogy az összeg év­ről évre növekszik, de vele együtt azoknak a száma is, akik ebből részesülni szeret­nének. A Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei Bizott­sága szociálpolitikai tevékeny­sége ugyanis kiterjed a segé­lyezésre, üdültetésre, a nyug­díjasokkal, a nagycsaládosok­kal és a .gyesen levőkkel való törődésre, a pályakezdők lete­lepedésének elősegítésére, la­káshoz jutásának megkönnyí­tésére. SZOT-beutalókkal csak tíz százalék üdül — Kezdjük a legidőszerűb­bel, az üdülési lehetőségekkel! Milyen gyakran kaphat szak- szervezeti beutalót egy peda­gógus és idén hányán üdül­hetnek a Pest megyeiek közül? — Tizennnyolcezer tagunk van — mondja Haness László —, hozzánk tartoznak a peda­gógusokon kívül azok is, akik más munkakörben, de oktatá­si intézményben dolgoznak. Sajnos évente a tagoknak csak mintegy tíz százalékát tudjuk üdültetni. Ez azt jelenti, hogy egy pedagógus szakszervezeti tag 12—13 évenként jut ked­vezményes beutalóhoz. Ezen a helyzeten változtatni szeret­nénk és kell is. Hiszen peda­gógusaink igen feszített tem­póban dolgoznak, s jogos az a kívánságuk, hogy nyáron ki­pihenhessék magukat. Idén 1074 SZOT-üdülő be­utalót kaptak, ebből 672 egyé­ni és házaspári, 299 családos felnőtt, 40 szanatóriumi, és 63 külföldi szocialista országok­ba szóló. Ezek igen olcsók, hi­szen például egy I. osztályú, két hétre szóló, házaspári be­utalóért 1680 forint térítést fi­zet az igénylő. A gyermekek számára 198 beutaló áll nyá­ron rendelkezésre. Faházak, bérszobák bővítik a lehetőséget — Vajon ezzel kimerült min­den lehetőség? Haness László így válaszol: — Már a 70-es évek közepétől arra törekszünk, hogy ennél jóval többen üdülhessenek. Akkoriban vásároltunk a Ba­laton partján, Abrahám-he- gyen egy ötszobás villát, ahol tíznapos turnusokban május közepétől szeptember végéig újabb 300 dolgozó pihenhet. A nyugdíjasoknak nem kell fi­zetniük a nyaraló használa­táért, sőt a szakszervezet ad nekik 1000 forintot élelmezés­re. Jelenleg a megyei bizottság Szarvason a Körös partján szándékozik venni egy terüle­tet faházzal. Ezen a szép he­lyen jövő nyáron már üdül­hetnek is a pedagógusok. Nemcsak a megyei, hanem a járási és városi bizottságok­nak is az a céljuk, hogy széle­sítsék az üdülési lehetősége­ket. Ennek egyik módja a szo­babérlés, az ország különböző pontjain. Idén — a tavalyihoz hasonlóan — hatszázan élhet­nek ezzel a lehetőséggel. Két bizottságnak, a fóti gyermek­városinak és a dunaharaszti nagyközséginek önálló üdülője van, egy-egy faház Almádi­ban, illetve Cserkeszőlőn. A szentendrei járás terveiben pedig szerepel egy faház véte­le Lakitelek — Tőserdőn. Mi a helyzet a többi szociá­lis juttatással? — A pénzbeli segélyezésnek két alaptípusa van; a kötele­ző és a rendkívüli — mondja Hannes László. Mivel a szüle­tések száma csökken, ez azt jelenti, hogy az egyik kötele­ző segély összege is csökken. Nő azonban a rendkívüli se­gélyt igénylők száma: tavaly 1533-an részesültek munkálta­tói, és 900-an szociális segély­ben. Az utóbbit általában nyugdíjasok kapták. Beleszólási jog a lakások elosztásába Rendszeresen, évente egy al­kalommal 3000 forintot folyó­sítunk azoknak a családoknak, ahol öt gyermek van, 4000-et pedig annak a két családnak, ahol hat kiskorúról gondos­kodnak a szülők. A szociális kiadásokra szánt összegből fe­dezzük a nyugdíjas-találkozók rendezési költségeit, az anyák napi, nőnapi és gyermeknapi összejövetelek kiadásait, és a gyesen levőknek adott ajándé­kok árát. A pályakezdő peda­gógusok letelepedését, lakás­hoz juttatását nem pénzzel se­gíti a szakszervezet, hanem áttételesen: érvényesíti bele­szólási jogát a lakások elosz­tásakor vagy vásárlásakor. — Szociálpolitikai tevékeny­ségünk, úgy vélem — mondta végül Haness László — lénye­ges szerepet játszik a dolgozók közérzetének alakításában. Tófalvi Éva- r' Útépítés — a tóparttól az állomásig Több pénz van a kasszájukban Egymillió-százezer forinthoz nem lehet könnyen hozzájutni. Biatorbágy nagyközség lakói­nak is rengeteg munkájába került megszerezni, amíg az összeget pályadíjként megkap­ták. Harmadik helyezést értek el a nagyközségek között a te­lepülésfejlesztést segítő társa­dalmi versenyben, és ezért 700 ezer forint jutalom került a kasszájukba, további 400 ez­ret pedig ugyancsak társadal­mi munkával nyertek, a Ha­zafias Népfront dicsérő okle­velével együtt. Diákok a kastélyban Mi lesz az összeg rendelte­tése? A pénznek mindig van helye, és ez a közösségi cé­lokra éppúgy érvényes, mint bármelyik magánháztartásra. A nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának a titkára, dr. Kóródi Mária elmondta; a helybeliek 90 százaléka a fővárosba jár dolgozni, de ez a körülmény, mint az eredmé­nyek mutatják, nem fékezi a tenniakarást. Nyolcezerötszáz állandó, ezer ideiglenes lakó­ja van a településnek és há­romezernyolcszáz zártkertes ingatlan szerepel a nyilván­tartásukban. Az üdülőövezet lakói, a víkendház-tulajdono- sok is részt vesznek a nagy­község új arculatának alakí­tásában. A Peca-tónál levő zártker­tek birtokosai teljesen önerő­ből villamosítottak, s az a nagy munka tavaly befejező­dött. Harminckét kilométer hosszú belterületi út van a településen, annak is mintegy kétharmada teljesen rende­zett. Ma már eljutottak odáig, hogy aszfalton lehet eljutni a tóparttól egészen az állomá­sig. A település új közúti híd­dal is gazdagodott, amit idén áprilisban adtak át rendelte­tésének. A felsoroltak a legfontosabb teendők azok közül, melyeket tavaly elvégeztek vagy meg­alapoztak, és azóta befejeztek. Mint a falugyűlésen is el­hangzott, múlt évben tizen­nyolc-millió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett a la­kosság, ezzel nyerték az idei fejlesztéseket gyarapító 1,1 milliót. A sürgős tennivalók sorába tartqzik a műemléknek nyil­vánított kastély felújítása — melyben a 2-es számú általá­nos iskola működik —, úgy, hogy közben zavartalanul le­hessen tanulni és tanítani. A régi állomásépületben ideig­lenesen berendezett hat tante­remben biztosítanak helyet az alsósok néhány csoportjának. És amit még a diákok jobb körülményeinek megteremté­sére szánnak; 1 millió 700 ezer forint jut a herceghalmi álta­lános iskola bővítésére. Bcletörik a bicskád Sajnos azonban az említett kassza tartalma, bár szépen szaporodott, de korántsem ki­meríthetetlen. Megoldásra vár a Füzes-patak környéké­nek rendezése. Ehhez olyan gépi berendezés, illetve szak­munka kell, amit társadalmi erőből nem tudnak előterem­teni. — Sokan türelmetlenek is vamiatt, hogy nem megy min­den egycsapásra — mondta Mikó István, a HNF nagyköz­ségi bizottságának a titkára, aki idén kapott emlékplaket­tet a településfejlesztésben nyújtott eredményes munká­jáért. ötven esztendeje él Biatorbágyon, nyugdíjas, és ma már csak mosolyog azon, hogy amikor az első társadal­mi munkaakciókat kezdték szervezni, sokan nem hittek benne. Még a vezetők között Is akadt, aki óvni próbálta: „Ne csináld Pista, mert beletörik a bicskád”. Jó szándékú fi­gyelmeztetés volt, de már ak­kor érezte, hogy teljesen fö­lösleges az aggodalom. Miért látszott hát olyan ne­héznek a helyzet? A már em­lített körülmény — szinte mindenki a fővárosba jár dol­gozni — mellé társul az Is, hogy potenciális segítséget je­lentő vállalati központok nin­csenek Biatorbágyon. Minden munkagépet más településről kell kérni, de már felkutatták a forrásokat, kiépítették a kapcsolatokat. Néhány hete például döm­pereket és buldózereket köl­csönöztek Bicskéről egy nagy munkához, amit Máté István tanácstag szervezett, öt da­rab olyan régi pince volt a Dózsa György úton, amely az úttest alá benyúlva, a megnö­vekedett gépkocsiforgalom miatt, beszakadással fenyege­tett. Egyetlen vasárnap aláfa­lazták, két méter szélességben, lebetonozták ezeket, és elhá­rították a veszélyt. Ugyanazon a napon még arra is jutott idő, hogy csemetéket ültesse­nek, pótolva a tavaly kivágott harminc kiszáradt, régi fái Ezek sem mennek egyébként kárba, rönkvár és hinta lesz belőlük a játszótereken. Mindenfajta tevékenységre akad vállalkozó, a tervezéstől a kivitelezésig. Idén felújítják az egyik rendelőt, ahol két or­vos és két fogorvos dolgozik, a tervek társadalmi munkában készültek. A lakosság vigyáz arra, amit saját erejéből teremtett. Gyakran szóváteszik, hogy gyorsan, vigyázatlanul halad­nak a járművek, lehajtanak a virágosított padkára. Sürgetik, hogy „tegyen már valamit” ez ügyben a tanács, ami bizony nehéz dolog. Háziverseny díjakkal Megoldásra vár az is, hogy a Szarvashegy környékén C rendezett, szép kertek között évtizedek óta elhanyagolt par­cellák ^rontják a táj képét. A jelekből ítélve a tulajdonosok már nem élnek, esetleg kül­földre távoztak, és így a ta­nács a földhivatallal kívánja rendezni a birtokviszonyokat. Sok a tennivaló, melybe ter­mészetesen az út- és járda­építés folytatása éppúgy bele­tartozik, mint az elmúlt esz­tendőben. Idén településfej­lesztési háziversenyt is hir­detnek, melynek díjait a tár­sadalmi munkával szerzett összegbpl fedezik. Gál Judit r A Hungarofruct tervei Készülődés Készül a Hungarofruct, a zöldséget és gyümölcsöt for­galmazó külkereskedelmi vál­lalat az idei szezonra. Ter­melési szerződéseit mezőgaz­dasági partnereivel jó előre megkötötte, s e napokban a termésbecslésekre kerül sor: a tervezetthez képest miből és mennyire számíthatnak. A kép összességében kedvező. Az idő­járás eddig előnyös volt a A Pestvidéki Gépgyár fia­taljai a közelmúltban kapták meg a KISZ Központi Bizott­ságának vörös vándorzászla­ját. A zászlót immár másodíz­ben birtokolhatják, egy éven át. Előbb 1977-ben nyerték el a Kiváló KISZ-6zervezet cí­met — melynek ma is birto­kosai —, majd 1978-ban elő­ször a vándorzászlót. Alább a jövőben 6em akarják adni. ló a szervezettség Az elismerések sorozatáért megdolgoztak. Hogy hogyan? — erről érdeklődtem a vál­lalati KISZ-bizottság titkárá­nál. Surányi Dénesnél. — Kezdjük talán a szerve­zeti felépítéssel, a legfonto­sabb adatokkal. — Vállalatunk körülbelül kétezer dolgozójának majd­nem fele harminc évnél fia­talabb. A szervezettség 53 szá­zalékos, ami azt jelenti, hogy minden második 35 évnél fiatalabb dolgozónk tagja a KISZ-nek. Fontosnak tartom még, hogy a 135 vállalati szo­cialista brigádból 45 az ifjú­sági, majdnem három­száz KISZ-taggal. Gyárunkra egyébként mindig jellemző volt a fiatalos lendület, s en­nek az az oka. hogy a kor­szerű technológiák, a speciális szakmák vonzzák őket. Ma már az ország minden tájá­ról érkeznek hozzánk, az érettségi után itt, a gyárban tanulják az elméletet és a szakmát Jelenleg is mintegy Pezsgő KISZ-éJet gyárkapun belül Á jövőben sem adják alább ményes, mert ez az ütközte­tés nálunk nagyrészt nyilvá­nosan a kellő információk bir­tokában történik. A gazdasá­gi jellegű döntéseken túl igen fontos mozgalmi, munkaköri és morális kötelességünknek tartjuk a pályakezdők segíté­sét, az ifjúsági fórumok rend­szeres megszervezését, a la­káshoz juttatást. KlSZ-szerve- zetünknek is nagy szerep ju tott abban, hogy a szigetszent- miklósi Ifjúság' úti és a most épülő Akácfa körúti lakótele­pünkön a beköltözők három­negyede fiatal. Érdekvédelem — Igaz, hogy az érdekvéde­lem az élet minden területén átfogja, ezért ide is sorolhat­juk a szabad idő kulturált eltöltésére tett erőfeszítésein­ket. Meglehetősen gazdag a sportéletünk, ha a létesítmé­nyekben nem is bővelkedünk. s jó kapcsolatokat alakítot­tunk ki a környező telenülé- sek KlSZ-szervezeteivel. Véd­nökség! tevékenységeink közé tartozik a szigetszentmiklósi klub létrehozása és fenntartá­sa, több óvoda és Iskola, illet­ve az általános iskolai Kllián- körök megalakításának segí­tése. Kolossá Tamás a szezonra zöldségek, gyümölcsök többsé­gének, így a mezőgazdasági exportból megközelítően 30 százalékos arányban részt vál­laló Hungarofructnál arra szá­mítanak, hogy várhatóan meg­felelő árualapokhoz jutnak az idei terv teljesítéséhez. A bőséges árumennyiség azonban nem minden; a ne­hezebb külpiaci helyzetben új megoldásokra, rugalmas vál­tásra, s a minőség javítására is szükség van az eredményes kereskedelemhez. Annál is inkább, mert egyre több, ko­rábban importra szoruló or­szág — legalábbis részben — önellátásra rendezkedik be, s ezért csakis a legjobb minő­séggel, s gyors piaci átcsopor­tosítással lehet teljesíteni a kiviteli előirányzatot. Emiatt a vállalat mind szorosabb kap­csolat kialakítására törekszik a mezőgazdasági üzemekkel, igyekszik fokozottabban érde­keltté tenni a termelőket az exportban, hiszen a szállítási határidők tartása, s a meg­rendelőknek leginkább megfe­lelő áru biztosítása elsősorban rajtuk múlik. Bevált a Hungarofruct által szervezett export alma társa­ság, amely 290 tagot tömörít. Az alma eladásából származó hasznot a vállalat megosztja velük. Újfajta együttműködés alakult ki a szentesi korai zöldségtermesztési rendszer­rel. A mezőgazdasági partne­rek a nagyobb haszon remé­nyében — jelentős kockázat­tal változtatnak bevált ter­melési szerkezetükön, s a kül­kereskedők útmutatására a fejeskáposztáról a kapósabb kínai kel termesztésére áll­nak át. Ebből az idén már 900 ezer tonnát szállítanak a Hungarofructnak, és a többlet- bevételt megosztják egymás között. Megkezdték a Nyugat- Európában kedvelt jégsaláta termesztését is. A követ­kező évekre akarják biz­tosítani az árualapot, a kí­nálkozó jó piaci lehetőség ki­használására. vezetésétől ehhez minden se­gítséget megkapunk. — Az utóbbi idők talán legvitatottabb kérdése a kis­vállalkozás volt. Hogyan sike­rült megbirkózni ezzel? — Ma is gondot okoz, de vállaltuk a szervezést, terme­lési munkabizottságunk tájé­koztatással közvetlenül is se­gítette az érdeklődőket. Immár 21 vállalati munkaközösségünk van 160 dolgozóval, közülük nyolcvan szintén fiatal. Két­ségtelen: a mozgalom szem­pontjából mind pozitív, mind negatív hatás érvényesül. Pél­dául, ahol több fiatal részese a munkaközösségeknek, ott visszaesett a mozgalmi élet. Kevesebb a szabad idő. Ezzel szemben viszont jó, hogy az ő példájuk ösztönzően hat, megválogatják, kit vesznek be maguk közé, így a többiek is jobban igyekeznek. Felkutat­ják a szűk keresztmetszeteket, s ahol arra a gyárnak szüksé­ge van úlabb munkaközössé­geket alakítanak. — Bármely témakörről is van szó, egy kicsit mindig érintünk egv alapvető kérdést: az érdekvédelmet. Vajon az kielégítő? — Tökéletesen kielégítő so­sem lesz, hiszen érdekek üt­köztetéséről van szó. Ám ered­140 tanulónk van, a szerve­zettség közöttük a legjobb — 70—80 százalékos —, úgyhogy az utánpótlással nincs gond.. — Tudomásom szerint az idén huszonöt éve, hogy a Pestvidéki Gépgyárban meg­alakult a KISZ-szervezet, s az alapítók közül sokan ma is itt dolgoznak, ök mennyire elégedettek munkátokkal? Kisvállalkozások — Mindenesetre nem elége­detlenek, pedig annak idején elképzelhetetlennek tartottak volna egy csomó olyan mód­szert, megoldást, ami ma már valóság. Meg tudják érteni, hogy ma nem annyira a pro­paganda, az agitáció a lénye­ges, hanem az, a fiataloknak nagyobb részt kell vállalniuk a gazdasági építőmunka spe­ciális feladataiból is. Az elis­meréseket valószínűleg nagy­részt sikeres gazdasági mun­kánknak köszönhetjük, hiszen akár az FMKT-mozgalmat, akár az Alkotó Ifjúság Pályá­zatot, akár a szocialista mun­kaverseny mozgalmat emlí­tem, nem az önelégültség be­szél belőlem, de mindenütt jelentős eredményekről szól­hatunk. S szintén túlzás nél­kül tehetem hozzá: a vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom