Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

1983. MÁJUS 25., SZERDA Együttes rendelet Az erdők tűzvédelme . Ä belügyminiszter és a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki az erdők tűz elleni védelméről. A jogszabály a szakemberek, illetve a kirán­dulók kötelezettségeit és lei­adatait egységesen meghatá­rozza. A tűzgyújtás szabályai egy­felől előírják, hogy az erdő­ben és az erdőtől számított kétszáz méter távolságon be­lül nyílt lángot használni, tü­zet gyújtani, égő dohányneműt vagy gyufát eldobni — az erre a célra kijelölt helyek kivéte­lével — nem szabad. Megha­tározták azt is, hogy az erdő­be vezető utak, ösvények, nyi­ladékok bejáratánál, az autós pihenőknél, valamint a tűzra- kó helyeken az erdő kezelőjé­nek a szabályokra figyelmez­tető — s jól látható — táblá­kat kell elhelyeznie. Az erdő kezelője köteles a kijelölt tűz- rakó hely környékét az éghető anyagoktól megtisztítani, és a tűzrakóhely mellett a tűzoltás­hoz homokot vagy földet biz­tosítani. Aki a tűzrakó helyen, illetőleg az erdőben és az er­dő szélétől számított kétszáz méteren belül engedéllyel tü­zet gyújt — erre az erdő keze­lője adhat engedélyt —, köte­les a tűz állandó felügyeleté­ről és biztonságos eloltásáról gondoskodni. Az erdőben ki­ránduló vagy ott táborozó cso­port vezetője a résztvevőket köteles kioktatni a tüzelésre, a dohányzásra és a nyílt láng használatára vonatkozó szabá­lyokról. A jogszabály meghatározza a tüzek megelőzésével kapcso­latig teendőket; például elő­írja, hogy a parkerdőben az autós pihenőket legalább két, egymástól tíz méter távolságra lévő, két-két méter széles, a száraz növényzettől tisztán tartott és gyomtalanított * vé­dősávval kell körülvenni. Meg­határozták a fokozott tűzve­szély időszakéira • vortatRcrzó szabályokat, amikor ds általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet­nek el. A két miniszter együttes rendelete körültekintően intéz­kedik arról, hogy mérséklőd­jenek az erdei tűzkárok. Év­ről évre jelentős területeken pusztított a tűz, jórészt azért, mert az erdőbe látogató kirán­dulók gondatlanul járnak el, nem veszik figyelembe a leg­alapvetőbb biztonsági előírá­sokat sem. A már életbe lé­pett rendelet az erdők tűz el­leni védelmének valamennyi kérdését egységesen kezeli, betartásával nagy biztonsággal megelőzhető a nemzeti vagyop pusztulása. TANÁCSOK A vállalatok vitázhatnak, de a dolgozó nem károsulhat Önbíráskodás nem megoldás • A munkáltató a dolgozó­nak a munkaviszony keretében okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, teljes mérték­ben felel. Olvasónk gépkocsivezető és kirendelés alapján egy má­sik vállalathoz osztották be. Egyébként mindkét vállalat­nak egy és ugyanaz a felügye­leti szerve, és a géppark is tulajdonképpen a felügyeleti szerv rendelkezésére áll. Azon a munkahelyen, ahová ki­rendelték, balesetet szenve­dett. Az egyik üzemen átha­ladva a működésben lévő gép elkapta kabátujját. Az ottlé- vő dolgozó társának köszönhe­tő, hogy csak a kabát ujját szakította le a gép. Karja is megsérült, de emiatt csupán két hétig volt betegállomány­ban. Az a munkahely, ahol a sérülés történt, két okból nem akarja vállalni a felelősséget, az okozott kár megtérítését. A vállalat azt mondja, hogy ol­vasónk nem az ő dolgozója, másik okiként pedig a dolgo­zó hibájára hivatkozik. Eléggé összetett kérdésre vár magyarázatot olvasónk. Egy cikk keretében erre nem­igen van lehetőség. Bár az is, igaz, korábban számos esetben foglalkoztunk már hasonló té­makörbe vágó kérdésekkel. A Munka Törvénykönyve szerint, kétségtelen, hogy ol­vasónkért a kiküldő szerv, il­letve munkáltató tartozik helytállni, kárát megtéríteni, ideértve a fizetés és táppénz közötti különbözetet is. A két munkáltató azután majd tisz­tázza a baleseti körülménye­ket, és eldől, hogy melyik a felelős. A munkáltatók kö­zötti vita miatt azonban olva­sónkat kár nem érheti. A munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinte­ni ugyanis azt a károsodást, amely a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön az üzemeltetéssel kapcsolatos munkakörbe be­osztott dolgozót a munkavi­szonyból folyó kötelességek teljesítése közben azzal össze­függésben érte. Ugyanez vo­natkozik a közlekedési eszkö­zön más munkáltató működé­si körébe tartozó feladatot ellátó dolgozót (étkezőkocs! dolgozóját, hálókocsi kalauzt stb.) ért károsodásra is. Ez utóbbit azért említjük, mert egy büfékocsiban dolgozó ol­vasónknak is hasonló problé­mája van. Itt a munkáltató azt állít­ja, hogy nem tartozik a bü­fékocsi üzemeltetése működési körébe, és a bekövetkezett kárt nem tudta elhárítani. Az igaz, hogy a Munka Törvény- könyve kimondja: mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső el­háríthatatlan ok vagy kizáró­lag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Olvasóinknak nem áll rosz- szul az ügyük. Tanácsoljuk: forduljanak a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz. • Önbíráskodással, veszeke­déssel el lehet-e intézni a szomszédokkal a vélt sérelme­ket? Mindenki, így természetesen a tulajdonosok is, jogaikat jóhiszeműen gyakorolhatják, azok társadalmi rendeltetésé­vel összhangban. Az, hogy va­laki valaminek a tulajdonosa, kétségtelen sok mindenre fel­jogosítja. A tulajdonjog kizá­rólagos jog, de tudni kell azt is, hogy azzal sem lehet visz- szaélni, tehát nem korlátlan. Ha egymás között a szomszé­dok békés úton nem tudják a vitás kérdéseket rendezni, ak­kor ne folyamodjanak az ön- bíráskodáshoz, ne szítsanak gyűlöletet, haragot egymás kö­zött. hanem forduljanak a bí­rósághoz, Természetesen nem hivatkozhat a szomszéd a hangos zajra, zenebonára, ha megengedte szomszédjának az éjszakai táncvigalmat. A fe­lek megállapodhatnak egy­mással a szomszédjogok gya korlását illetően is. Ha ezt o megállapodást egyik vagy másik fél felrúgja, akkor is a bírósághoz kell fordulni, és ne önbíráskodással intézzék el. ügyüket. A felek azonban csak olyan kérdésekben állapod­hatnak meg, amelyekre a jog­szabály szigorú szabályt állít fel, mert az ezzel ellentétes megállapodás érvénytelen. Egyik olvasónk azt pana­szolja, hogy a kerítésként szolgáló földtámasz megdőlt, mert a szomszéd elhordta a kerítés töltését, illetve kert­művelés közben aláásott, és ezért o földtámasz megrogyott. Emiatt majdnem bírókra kel­tek, pedig ezt is simán el lehe­tett volna intézni. Szerencsére egyre kevesebb az ún. tyúk­perek száma, és kevés az olyan vita, amikor az áthaj­tott ágakról lehullott gyümölcs tulajdonjogát illetően kerül sor perpatvarra. Ma már jófor­mán mindenki tudja, hogy ezeket a gyümölcsöket a tu­lajdonos megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi. Az áthajtó ágak és átnyúló gyökerek levágására azonban már nem jogosult, kivéve, ha azok gátolják őt a föld rendeltetésszerű haszná­latában, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el. A hozzánk forduló olva­sóinknak azt tanácsoljuk, pró­bálják ügyüket békésen ren­dezni egymás között, és ha ez nem sikerül, menjenek a bíróságra. Dr. M. J. Első férj kontra második A házastársak elváltak, és kétszobás lakásukat a bíróság megosztotta közöttük. Az asz- szony és a férfi megegyezett: mindegyikük fogadhatja ven­dégeit. Egy ideig ez rendben is ment, amíg a volt feleségnek állandó udvarlója nem akadt. Az illető gyakran, majd rend­szeresen ott aludt, végül házas­ságot kötöttek. A volt férj til­takozott utódja állandó ott- tartózkodása ellen, sőt, amikor az asszony megkérte; eiigedje meg, hogy második férjét a lakásba bejelentse, ezt megta­gadta, és mindkettőjük ellen pert indított. Keresete nem­csak arra terjedt ki, hogy a A nagymama dolgos keze Aki a család alkalmazottja Egy idős házaspár érdekes problémára hívta fel a figyel­met. Elmesélték, hogy mindig együtt laktak a fiúkkal. Elő­ször azért, mert az anya még orvostanhallgató korában is szerető gondoskodással akarta körülvenni a gyereket. Hadd legyen neki könnyű az élete az egyetemi évek alatt. Aztán meg helyet adtak a korán nő­sülő fiú családjának is. Hamar jött a két unoka. És bár a fia­talok külön háztartást vezet­tek, elkelt a nagymama dol­gos keze, különösen az unokák gondozásában. Az idősödő asz- szonynak semmi munka nem volt a terhére, amit a gyere­keiért vállalt. Csak akkor döb­bent rá, hogy nem gondosko­dott öreg napjairól, amikor a fiatalok (sok év múlva) a sa­ját otthonukba költöztek. Elkésett ötlet Üres lett nélkülük a ház. de a nagymama már nem tu­dott munkát vállalni, nyug­díjszerző éveket gyűjteni, mert időközben öreg és beteg lett. így azután ottmaradtak ket­ten f<V*je kis nyugdíjára. A fiatalok segíteni akarják őket, de nem szívesen fogadják el tőlük. Inkább aziránt érdek­lődnek, hogy azokra az évek­re, amíg a nagymama vezette a fiatalok háztartását, nem fi­zethetnének-e utána biztosítási díjat, hogy valamicske nyug­díjat mégis kapjon. Esetünket azért ismertettem részletesen, mert nagyon sokan vannak hasonló helyzetben. Az a jogszabály, amiről ők hallot­tak, csakugyan létezik, de rá­juk már nem alkalmazható. Elkéstek a kérelmezéssel, no meg a szolgálati idővel egyéb­ként is baj van. A járható út Van lehetőség arra, hogy az egyenesági rokonok szolgálati időt szerezzenek úgy, hogy családjuk háztartását vezetik. Akkor is, ha külön lakásban laknak. A heti munkaórák szá­ma el kelt; hogy érje a 24-et. És a munkáltatónak be kell jelentenie háztartási alkalma­zott rokonát a társadalombiz­tosítási igazgatóságon. Utána társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Kik azok a családtagok, akik háztartási alkalmazottként be- jelenthetők? A gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő, valamint a házastársnak az elő­zőekben felsorolt rokonai. A munkáltatónak a vele egy la­kásban lakó és háztartásában dolgozó felsorolt hozzátarto­zójára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a rokon érvényes munkaszerződés alapján dol­gozik és a munka felvételének időpontjában már van szolgá­lati ideje. Általában itt a 35. életévüket betöltött emberek kerülnek szóba. Nekik leg­alább 10 év előzetes szolgála­ti idővel kell rendelkezniük. Ha a háztartási alkalmazott nem lakik a munkáltatóval egy lakásban, akkor a biztosítás­hoz ezt az utóbbi feltételt nem kívánják meg. Még együttla­kás esetén is lehet felmentést kérni a szolgálati idő megszer­zése alól a társadalombiztosí­tási bizottságtól. Szolgálati évek Gyakorlatilag a családtagok­nak ez a biztosítása olyan ese­tekben fordul elő, amikor a dolgozó házaspár kisgyereke mellett a házastársak valame­lyikének az anyja elvégzi a szükséges háztartási munkát. Találkoztam már olyan meg­romlott egészségű (de le nem százalékolt) asszonnyal is, aki szívesen szerzett volna még néhány szolgálati évet idős anyja-apja háztartásának ve­zetésével. Munkaszerződés kö­tése esetén ennek nincs aka­dálya. Az ehhez hasonló helyzetben lévőknek éredemes a társada­lombiztosítási Igazgatósághoz fordulni. Dr. Kertész Éva férfit a bíróság kötelezze a la­kás elhagyására, hanem elvált felesége bérlőtársi jogviszo­nyának megszüntetésére is, mert hozzájárulása nélkül má­sodik férjét befogadta a la­kásba. Az asszony arra hivatkozott, hogy volt férjének hosszú idő óta tudomása volt arról: má­sodik férjé a lakásba beköltö­zött. tehát ahhoz hallgatóla­gosan hozzájárult. Kérte a bí­róságot, férje bejelentéséhez adja meg hozzájárulását. Az alsófokú bíróságok az asszony álláspontját fogadták el. • Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a második férjet kötelezte, hogy a lakást harminc napon belül hagyja el. A határozat rámutat arra, hogy kormányrendelet értel­mében o bérlőtárs más sze­mélyt — kivéve kiskorú gyer­mekét — csak a másik bérlő­társ hozzájárulásával fogadhat be lakásába. Ebben az ügyben a volt férj akkor tudta meg, hogy a má­sodik férj végleg ott akar lak­ni. amikor elvált felesége a házastárs bejelentéséhez en­gedélyét kérte. Ezt megtagad­ta, sőt, pert is indított. Ilyen körülmények között a második férj jogcím nélküli rosszhisze­mű lakáshasználónak minősül. 1 " TíZ NAP Rendeletéiből A találmányok szabadalmi oltalmáról az 1983. évi 5. tör­vényerejű rendelet és ennek végrehajtásáról intézkedő 4/1983, (V. 12.) IM. sz. rende­letet a Magyar Közlöny 20. száma tartalmazza. Az újításokról, a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről ugyan­itt jelent meg a 10/1983. (V. 12.) MT. és a 11/1983. (V. 12.) MT. számú rendelkezés. A hadkötelesek és hozzátar­tozóik szociális ellátásáról az 5/1983. (V. 18.) MüM. számú rendelet intézkedik, és ugyan­itt található a gyermektartás- díjról szóló végrehajtási uta­sítást módosító 5/1983. (V. 18) IM. számú rendelet. (Magyar Közlöny 21. szám.) Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL A versenyszezon előtt Még javában tart a tilalom, ezért mostanában keve­sebben horgásznak pontyra. Ám akik valamelyest is szeretik ezt a sportot, sietve készülnek a júniusi hör- gászversenyekre. Ehhez edzésként érdemes keszegezni. Jó hírek érkeznek a Ráckcvci-Duna-ágbóI, ahol időn­ként nagyon megy a dévér. Mostanában a Duna is ked­velt hely lett a nagymarosi, a zebegényi és a környék­beli horgászok között, mert amióta a szemben lévő partról mederszűkítő gátat építettek, egyre több dévér, domolykó, ponty, és más folyóvízi hal akad horogra. A ligeti tavasz Mint arróil lapunkban már beszámoltunk, hosszas huza­vona után tavaly hozzákezd­tek a váci Ligeti tó rendbe­tételéhez. Sok fejtörést oko­zott, hogyan is kotorják ki a medret, mert a mély iszapban szinte azonnal elsüllyedt vol­na bármely jármű. Ezért meg kellett várai a telet, s csak a fagyott talajon tudtak Jiozzá- kezdeni a munkálatokhoz. Az erőfeszítések sikerrel jártak: nemrég amolyan évadnyitó horgászversenyt tartottak, hi­szen a tavaszi féltőités után betelepített pontyok és más halak már horogérettek vol­tak. Akadt is néhány szép példány, bár sokan méreten aluli aranyhasúakat merítet­tek, s ennek nem nagyon örül­tek. Tény azonban, hogy a kis tó most már sokáig nem okoz gondot e vízi sport kedve­lőinek ... Ifjúsági tábor Ismét megrendezi ifjúsági táborát a MOHOSZ Pest me­gyei Intéző Bizottsága. E nép­szerű eseményre az idén mint­egy háromnegyedszáz fiatalt várnak. A tervek szerint a Ráckevei-Duna-ágban, a Ró­zsa-szigeten ütnek majd ta­nyát, s innen járnak napi portyákra. A táborra július 31. és augusztus 10. között ke­rül sor. Felhívjuk az egyesü­letek figyelmét, hogy a jelent­kezési határidő néhány nap múlva, május 31-én lejár. Várjuk a leveleket Többen telefonon vagy sze­mélyesen érdeklődtek szer­kesztőségünkben, hogy hol nincsen pontytilalom. Bevall­juk őszintén, mi is csak héza­gos ismeretekkel rendelke­zünk, jószerével csupán azok­ról a helyekről tudunk, amer­re mi is megfordultunk az el­múlt hetekben. Ilyen például a Ráckevei-Duna, ahol néhány helytől eltekintve most is le­het pontyra horgászni, vagy az Alagi Állami Tangazda­ság sződligeti kavicsbányája. E nagy érdeklődés azonban arra késztet minket, hogy tol­mácsoljuk többek kérését: azok az egyesületek, amelyek nem tartanak pontyfogási ti­lalmat, értesítsék szerkesztő­ségünket levélben erről — a borítékra ne felejtsék el rá­írni: horgászrovat —, s mi közzétesszük lapunkban. Ez­zel is segítjük a megyénkben horgászok tájékoztatását, s egyben felhívhatjuk a figyel­met olyan kisebb vizekre is, amelyek nem nagyon ismer­tek. Eltűntek a hordók Már többször írtunk arról, hogy sajnos nem minden hor­gász érzi magát közösségi em- oeraek, s bizony sok bosszú­ságot okoznak a becsületes többségnek. Most kaptuk a hírt, hogy a Káckevei-Duna- ágban az Ezüstparton a sze­métgyűjtésre kirakott tizenöt darab (!) kátrányos hordó egyszerűen eltűnt, s emiatt a Kackevei-Duna Halgazdálko­dási Szakbizottságának — nem kis pénzért —, kellett összeszedetni és elhordatnia mintegy négy teherautónyi szemetet. Vajon kinek, vagy kiknek volt szüksége azokra a hordókra? Kitüntetések Ritkán adhatunk hírt olyan örömteli eseményekről, me­lyek valóban maradandóaik az ember életében. Ezek közé tartoznak azok a pillanatok is, amikor valaki kitüntetést kap. Nos, a megyei IB nemrég úgy döntött, hogy több horgászve­zetőnek ilyen módon köszöni meg sokéves társadalmi mun­káját. A Horgászsportért em­lékérmet vehette át Bajor Béla, a Petőfi HE titkára, Bé- necz Zoltán, a Neptun HE el­nöke, Berényi Béla, ji Pilis- vörösvári HE titkára, dr, Csölle Miklós, az intéző bi­zottság társadalmi aktívája. Heim György, a Szentendrei HE alelnöke, Komáromi La­jos. a Bugyi HE elnöke és B. Varga Sándor, a Csepel Au­tógyár HE gazdasági felelőse. Mi is gratulálunk hozzá! Dunakanyar Kupa Szintén a versenysporttal kapcsolatos hír, hogy ebben az esztendőben a már hagyomá­nyos első- és másodosztályú megyei bajnokságon kívül a Közép-Dunavölgyi Intéző Bi­zottság szervezésében megren­dezik a Dunakanyar elnevezé­sű versenyt is. Az időpontról lapunk olvasóit később tájé­koztatjuk. 0 Óvatosabban! Tele vannak az újságok ví­zi tragédiákról szóló híreikkel, ügy látszik, hiába minden in­tő szó, minden évben akad­nak jó néhányan, akik fittyet hánynak a kérésnek, hogy ne fürödjenek tiltott helyen. Saj­nálatos, hogy. a vízbefúltak között az idén is akad egy-két horgász. Nem akarunk mi is oktató beszédet tartani, csak egyet kérünk: mindenki sok­kal jobban vigyázzon magára — és másokra is! Furucz Zoltán Vereszki János- ■ . - \ . w % \ ■■ 1 ■■■ • ;x<--•. * „ ,,™í, ,y-<v Az elmúlt hetekben uralkodó kánikula napközben nemigen csábí­totta a partra a horgászokat. A hét elején hullott esó üdébbé tette a levegőt a vizek partján is, ilyenkor bizony elkél a viharkabát és a csákó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom