Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
1983. MÁJUS 21., SZOMBAT xMiídp 3 Friss István sírjánál Kisközségekben, aprófalvakban fontos Btf alkottak maradandót Ők is olyanok, mint a régiek... Budapestről Vác (elé utaztunk. Valahol Göd tájékán megkérdezte tőlem leendő főnököm; — Miért vagy olyan szótlan? Talán rosszul ébredtél? — Álmosít az Idő — mentegetőztem azon a ködös januári reggelen, 1969-ban. Pedig tényleg nem volt valami jó a kedvem. Izgatott az ismeretlen, ami ezután várt rám. Tudtam: várják tőlem, hogy egy családos kolléga helyett én menjek vidékre. így lettem a Dunai Cement- és Mészművek építkezésén a szakszervezeti intéző bizottság munkatársa. Könyvtárat, mozit, színházi előadást, általános iskolát szerveztem a munkásszállásokon. Benn élhettem a nagy építkezés lüktetésében, jártam a munkahelyeket, száguldozó dömperek fröcskölték rám az út menti sarat, száraz időben a port. Megérte. Tanúja lehettem egy mű születésének. Azok az idők máig is nyomot hagytak bennem. Kosmúiós Friss István közgazdász, akadémikus, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek sírjánál, a Munkásmozgalmi Pantheon sírkertjében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Karakas László, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkésztője, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Szabó Kálmán, az elnökség tagja és Erdős Péter tudományos tanácsadó koszorúzott. Nem első alkalommal számolunk be az abonyi József Attila Tsz sikereiről. A közös gazdaság gabonatermesztési eredményeit, az energiatakarékos szárítóberendezések gyártásának hírét lapunk hasábjain már többször tudtul adtuk. Fölösleges lenne tehát a számok, az adatok ismételgetése, bizonygatása annak, hogy a megye déli csücskében dolgozó tsz a legjobb statisztikák egyikét mondhatja magáénak. A számok mögött azonban olyan emberi teljesítmények rejlenek, amelyeket közreadni nem hiábavaló dolog. Mert van mit tanulni a József Attila Tsz gyakorlatából. Azt például, miként lehet közösséget formálni egy nagy határú mezőgazdasági üzemben, miként lehet a legjobb erőket az aratás, a szénabetakarítás vagy éppen az őszi kukoricaszárítást okosan számoló gazdáivá tenni. A legnehezebb feladatok megoldói, a legnagyobb változtatások mozgatói lettek tavaly az abonyi József Attila Tsz szakemberei, dolgos kollektívája. A tavalyi csapadékszegény Időjárás sem befolyásolhatta alapvetően a tsz nyereséges gazdálkodását, s nem hivatkoztak az érintett vezetők a különböző rendkívüli tényezőkre. Egy-egy kampányuk előtt a szakemberek tanácskoELJUTOTTUNK ODA, hogy végre egyre többen értik — az sem ritka, hogy a zsebükön érzik! — nem mindegy, mennyi energiát emészt fel a felesleges, ésszerűtlen pazarlás. Akár az iparban, vagy a mezőgazdaságban, s háztartásainkat is idesorolhatjuk. Drága az ásványolaj, a háztartási tüzelőolaj, a gázolaj. Olcsóbb a földgáz, a TÜZÉP- telepek kínálta hagyományos tüzelőanyag. Bár ebben az esetben sem mindegy, mennyit égetünk el. De ha valami igazán rászoktat arra, hogy nyomon kövessük, mérjük energiafelhasználásunkat; az az a rendszeres értékelés, elemzés, mely a Pest megyei pártbizottság mellett működő energiagazdálkodási bizottság munkáját jellemzi, annak sajátja. Észrevételeik, javaslataik sokrétűsége, a gazdálkodásban meglévő hibák feltárása rászorít a takarékosságra. Tegnapi ülésén a bizottság értékelte az 1982—83-as őszi—téli energiafelhasználási csúcsra történt felkészülést. A TIGÁZ-tól, a Budapest Környéki TÜZÉP-től, az ÁFOR-tól. az Elektromos Művektől. valamint — Pest megye villamosenergia-ellátásá- ban részt vevő — másik négy áramszolgáltatótól beszerzett adatok, tények ismeretében foglalták össze javaslataikat. Ezek mérvadóak a megye energiagazdálkodásában éppúgy, mint az 1983—84-es csúcsfogyasztásra való felkészülésre. Átvenni a jó Növekszik az áfész-ek szerepe a kereskedelmi forgalomban; ebben jelenleg mintegy 35 százalékos arányban részesednek — ezt állapította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteki ülésén. Az áfész-boltok, vendéglátó egységek tevékenysége különösen a kisközségekben, aprófalvakban nélkülözhetetlen. Az idén a tavalyihoz hasonló mértékben, összességében mintegy hatvanezer négyzetméterrel bővül a bolthálózat; mindenekelőtt új élelmiszerüzleteket nyitnak. Jelenleg már a szövetkezeti boltok, vendéglátóhelyek egynegyede — mintegy 2300 egyzása a hazai mezőgazdaság demokratikus fórumainak legvonzóbb példáját adja. Kom- bájnos, traktoros, nyugdíjas, tsz-tag egyaránt fontosnak tartja; milyen lesz az év végi eredmény, mennyit fizet a tsz, terem-e annyi búza, mint remélik. Egyszerűség, közvetlenség az emberi kapcsolatokban, tisztánlátás a gazdálkodás jövőjét illetően. A három abonyi termelőszövetkezet egyike így éli, így szervezi mindennapjait. S bár a legfényesebb medál, a legfrissebb oklevél sem homá- lyosíthatja el a gondos, figyelmes, mindig pontosan felmérő gazdatekintetet — mégiscsak büszkék erre a hatodik, országos hírt jelentő elismerésre. Aki egyszer megismerkedett az idevalósi emberekkel, aki valaha velük gyalogolt a tikkasztó határban, annak aligha kell e tájon újabb ismerősök után kutatnia. Évente, tavaszonként s a nyári betakarításMájus 24—27. között hazánkban rendezik meg a keresztyén békekonferencia leszereKulcskérdés, hogy a megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben, szövetkezeteiben, a tanácsoknál az energetikusi szervezet — melynek kiépítéséért oly sokat tett, s tesz a bizottság — személyi, tárgyi feltételei adottak-e? A kérdés feltevése nem öncélú, hiszen a VI. ötéves terv hátralévő időtartamára vonatkozó országos és megyei energiagazdálkodási célok valóra váltása a kiépített szervezet nélkül aligha képzelhető el. A megyében lévő ipari vállalatok 80 százalékánál néztek körül, s megállapították, mindenütt főállású energetikus dolgozik. Végzettségük a követelményeknek megfelel, továbbképzésük is megoldott. A szövetkezeteknél, a szövetkezeti közös vállalatoknál jelentős javulás tapasztalható — a vizsgálat 70 szövetkezet közül 50- re terjedt ki — itt is jobbára főállású energetikusokat találunk, sőt a területi szövetségnél a koordinációs feladatokat felismerve több éve energetikust alkalmaztak. Ezzel szemben a községi tanácsoknál a jelenlegi lehetőségek nemhogy főállású, de kapcsolt munkakörben foglalkoztatott energetikus foglalkoztatására sem adnak lehe- t5s-é^et. PEDIG A MEGYE területén az energiagazdálkodási feladatok végrehajtása jól halad. A felvillantott példák, tapasztalatok alapján összegezte a bizottság a soron következő tennivalókat. módszereket ség — szerződéses üzemeltetési formában működik. A rendszer bevált; az érdekeltség növekedése nyomán — az általános tapasztalat szerint javult a kiszolgálás, s gazda gabb az áruválaszték. Az érdekeltség fokozására több helyen is új módszerekkel kísérleteznek. Ezek gyors elterjesztésére, az áfész-ek, vállalatok belső mechanizmusának korszerűsítésére az ülésen az országos tanács irányelvet fogadott el, amelyet közre adnak, és segítik a szövetkezeteket a gazdálkodás eredményességét javító módszerek bevezetésében is. kor az ő erejükből, kiválóságukból születő eredmények szemtanúja lehet. V. B. Elekthermax Siiiő-föző berendezés Gyártmányfejlesztéssel, konstrukcióval módosítással mintegy harminc százalékkal növeli az idén tőkés exportját az Elekthermax; olyan, konyhabútorba építhető sütő-főző berendezéseket fejlesztettek ki, amelyek már helytállnak a külföldi piacon is. A megrendelések értelmében az ilyen típusú befendezések gyártását megkétszerezik, s összesen húszezer darabot adnak el belőlük Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, az NSZK-ban, és Olaszországban. Megváltoztatták a korábban már gyártott és exportált cir- kotopf hőlégkeveréses edények konstrukcióját. lési konzultációját, melynek témája A fegyverkezés új szakasza — vagy első lépések a leszerelés útján? A széles körű tanácskozáson több mint 150 vezető egyházi személyiség vesz részt Európából, az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából. Jelen lesznek az afrikai, ázsiai és latin-amerikai keresztyének küldöttei, nyolc egyházi világszervezet, valamint a nyugat-európai és észak-amerikai békemozgalmak képviselői. A leszerelési tárgyalások jelenlegi állásáról és az új közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítésének kérdéséről neves külföldi szakértők tartanak előadást. A nagy kaland Vrbán Ernő A nagy kaland címet adta regényének, amely a DCM építkezését örökíti meg. Azt a történelmi időszakot fogta össze, melyben nagy társadalmi változások zaj látták. Ha Csák Gyulától kölcsönözném a címet, a Mélytengeri áramlás, ha szociológust kérdeznék, azt mondaná: a migráció, az életforma változása. Érkeztek a távoli országrészekből munkát keresők, jött az építőipari vállalatok törzsgárdája, s ott várakoztak a KlSZ-megbízólevél- lel a zsebükben a fiatalok. A mostani út, amelyet gépkocsival járunk, kényelmesebb. Vezetőjét, Boros Istvánt, húsz évvel ezelőtt is ismertem. Akkoriban került a gyárhoz, de már nem a város fölött magasodó, Naszály mögötti kis faluban lakik, hanem Vácott. Kényelmesebb itt a családnak, s nyugdíjasként is jobb lesz majd — véli. Orosz Ferenc kollégájának, aki az 1. sz. Mélyépítő Vállalattal érkezett a Tisza túloldaláról, más a nézete. Itt lett a gyárban gépkocsivezető, igazi munkás. De a kert, a falusi udvar vonzóbb számára, mint a városi lépcsőházak levegője. A szomszédos Nógrád megyei Szendehely községben épített házat, s alig buszozik többet naponta, mint városi kollégái. Tartjuk a rokonságot. Nemcsak azok, s nemcsak azokkal, akik otthon maradtak, hanem akik az ország más nagy építkezéseire kerültek, s mindig megbeszéljük, mi újság a gyárban. A környék fölé magasodó kéményre egykori tervezőik és építőik úgy tekintenek, mint közös emlékműre. Lelkes, fiatal éveiket juttatja az eszükbe, még ha bántja is a szemet a fölöttük gomolygó porfelhő; ami az elképzeltnél vastagabbra sikerült. Zöld utat a DCM-nek! A Dunai Cement- és Mész- művek építkezése 1959-ben kezdődött. Hazánk második ötéves tervének egyik nagy- beruházása volt, amely baráti együttműködésben épült az NDK szakembereivel. A másfél évtizedes lakásépítési program, az ipari és a mező- gazdasági, az egészségügyi beruházások indokolták, hogy a nagyüzem felépítése után 1 millió 62 ezer tonna cementet adjon évenként az országnak. Ezekben az esztendőkben a hazai cementgyárak együttvéve termeltek ugyanennyit. — Zöld utat a DCM-nek! — adta ki a jelszót az építkezés fölött védnökséget vállaló KISZ KB. A fiatalokon múlott, hogy szervezetten, gyorsan és zavartalanul, a bürokrácia útvesztőit megkerülve érkezzen ide az építőanyag. Nyaranta ifjúsági tábort szerveztek a társadalmi munkára érkező diákoknak. Néhány éve hunyt el Mészáros Zoltán KB- szervező, az építkezés KISZ végrehajtó bizottságának akkori titkára, aki kimagasló tudással, akarással végezte, amit vállalt. Telefonjára az alapszervezetek segítségre indultak. Az 1963 októberében átadott nagyüzem már az első évben 201 ezer tonna cementet termelt. A csúcsot 1977-ben érték el, 1 millió 170 ezer tonnával. Egy-két év óta a különböző gazdasági tényezők a tervek csökkentését indokolták. Az idei termelésük 856 ezer tonna körül alakul majd. Igaz, Budapest közelsége, a környék nagy építkezései még mindig jócskán fogyasztják a cementet. Lehet, hogy megint túlteljesítik a tervet? — Nappal dolgoztunk, este meg táncoltunk — emlékezik vissza erre az időre Fordán Tibor, a gyári pártbizottság titkára, aki még mint sorkatona vette át a KISZ-meg- bízólevelet, s technikus volt ugyan, de lakatosként dolgozott a 31-es számú Állami Építőipari Vállalatnál. Majd átkerült az üzem munkásgárdájába, ahol Kányik János keze alatt a kemencéknél dolgozott először. Később művezető, üzemvezető lett, s közben tanult. Felsőfokú diplomát szerzett, 1976-ban választották meg titkárnak. — A kezdet kezdetén megválogathattuk a szakmai kádereket — mondja. Az építőgárdából a gyárba kerültek büszkén vállalták a DCM-es jelzőt. Ami azelőtt főfoglalkozásuk volt, a föld- és kertművelés, ma hobbi a számukra. Nem ment csak úgy magától, amíg munkások lettek. Ez a törzsgárda azonban máig sem hagyott el minket. Nem ők okozzák a létszámhiányt, hanem a vándorló természetűek, akik hol itt, hol ott próbálnak szerencsét. A KISZ és az NDK ifjúsági szervezete, az FDJ 1960. június 23-án együttműködési szerződést kötött. A magyar és a német kőművesek, szerelők, műszakiak között máig tartó barátságok szövődtek. Az agrárfelsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága (FEB) tegnap tartotta soron következő ülését, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Dr. Szendrő Péter, a FEB elnöke, a gépészmérnöki kar dékánhelyettese ismertette a már több éves múltra visszatekintő felvételi előkészítő bizottság munkáját, melynek eredményességét bizonyítja, hogy az egyetemi előkészítőre járt fiatalok 65-80 százaléka be is kerül valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára. Azok a középiskolás diákok, akik ezt a lépcsőt kihagyják, a felvételin is gyengébben szerepelnek. A Pintér Sándor igazgató, aki a bélapátfalvi cementgyár ösztöndíjasaként szerzett diplomát, s a DCM indulásával kezdte a pályát, azt újságolja: épp most tartózkodik kint egy négytagú delegáció a bernburgi cementgyárban. _ A kollégák 550 pc szilárdságú cementjének gyártási technológiáját tanulmányozzák, mivel Vácott is szeretnék bevezetni a gyártását. — Folytatódik-e a portalanítás? — váltok témát a kérdéssel. A válasz az, hogy a második ütem befejeződött, amire 200 millió forintot költöttek. A folytatásra saját erőből nem képes a vállalat. Vizsgálják a lehetőségeket. A számítások szerint több száz millió kellene, de ez a technológián még nem változtatna, sőt: bizonyos állapotokat konzerválna. Eredetileg a rekonstrukció mellett voltak, de azt elhalasztották. A hőskorban és ma — Nem tudom, mitől köhögök. Ettől, vagy a cementportól — mutat a cigarettájára az igazgató, de annyi bizonyos, hogy ha sok is az a por, amit a kémények kibocsátanak, a fele már az 1975 előttinek, s a megengedett határon alul van a mennyiség. Ezt mindjárt adatokkal is bizonyítja. A szűrővizsgálatok szerint szilikózisveszély nincs a gyárban. Ifjú Ferenc Bélával számomra különös élmény találkozni. ö most a KISZ gyári bizottságának a titkára, aki nagy tervekről számol be, módszereik figyelemre méltóak. Nem tudok rá visszaemlékezni, mint gyerekre. Pedig biztosan láttam, hiszen az édesapja volt a gyár első személyzeti vezetője, a szakembergárda kialakításának irányítója. Ma már nyugdíjas. A gyári társadalmi munka bevételeiből negyvenegyen utaznak Bulgáriába. A volt műszaki szállást tizenegy házaspárnak garzonházzá alakítják át, s jelképes lakbér és kötelező előtakarékosság mellett három éven belül végleges lakáshoz juttatják őket. Mondja sorba a jobbnál jobb elképzeléseket. És még ő kérdezi, hogy volt a hőskorban? Mitől tudtak úgy lelkesedni az emberek, hogy először nem magukra, hanem a közös dolgokra figyeltek? Észre sem veszi, ő és a többség ma ts ilyen ember. Csak hát, ami ma történik, olyan hétköznapi. Hőskorrá a történelem hívatott emelni. Kovács T. István jelentkezési lapokat az idén 514 középiskolába, mintegy 60 ezer érettségizőnek küldik el Gödöllőről a FEB—SZET- mozgalom bázisintézményéből. A szakmunkások egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamáról (SZÉT) is szó esett a tegnapi ülésen. Ezen ötvenen végeztek tavaly, és 86 százalékuk tanul valamelyik egyetem, főiskola nappali vagy levelező tagozatán. A SZÉT létjogosultságát bizonyítja, hogy megszervezése óta 83-an szereztek diplomát, jelenleg is csaknem 100 volt szakmunkás végzi ily módon felsőfokú tanulmányait. Az Anilinfcsték és Vcgyianyagforgalml Vállalat tárnoki raktárbázisán tárolják az összes olyan kémiai anyagot, vegyszert, festéket, amelyet a könnyűipar használ fel. A csaknem százezer hordó, kanna cs ballon mozgatására nagy teljesítményű targoncákat használnak. A telepnek saját iparvágánya és kicsi „pályaudvara” is van. Veress Jenő felvétele Hatodszor is az elsők közölt Jó földeken, nagy szorgalommal Rászorítanak a takarékosságra Nyomon követik az energiát Leszerelési tanácskozás Budapesten Egyházak a békéért Szakmunkások az egyetemen l Többségük megállja helyét