Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

’xMűflD 1983. MAJÜS 21., SZOMBAT Libanon diplomáciai offenzívájn Damaszkusz ellenáll Washington és Bejrút össze­hangolt erőfeszítéseket tesz az izraeli—libanoni megállapo­dást elvétő Szíria diplomáciai „bekerítésére” arab világbeli elszigetelésére. Philip Habib amerikai különmegbízott szaúd-arábiai küldetése vilá­gosan jelzi, hogy az Egyesült Államok kettős értelemben is kulcsszerepet szán a konzerva­tív, Amerika-barát rendszerek körében hangadó olajmonar­chiának: egyrészt, hogy gya­koroljon közvetlen nyomást a makacsul ellenálló Szíriára, másrészt, hogy nyerje meg az arab államokat névlegesen Libanon, valójában az Izrael­lel kötött egyezmény támoga­tásának. Hivatalos bejrúti körökben a „közvetett támogatás” jele­ként értékelik az „öböl együtt­működési tanácsába” tömörült hat arab állam — Szaúd-Ará- bia, Kuvait, Bahrein, az Egye­sült Arab Emírségek, Katar és Oman — közös nyilatkozatát, amely támogatásáról biztosí­totta a „libanoni alkotmányos intézmények döntéseit”. A külügyminiszteri értekezlet közleménye követelte a Liba­nonba behatolt izraeli csapa­tok kivonását, de nem szor­galmazta a Libanonban állo­másozó szíriai és palesztin erők távozását. A Rijadban megtartott találkozó résztvevői ugyanakkor felszólították Li­banont arab kötelezettségeinek tiszteletben tartására és óva intették attól, hogy veszélyez­tesse más arab államok biz­tonságát. A közlemény hang­súlyozta a fokozott arab össze­fogás, különösen a szíriai—li­banoni szolidaritás szükséges­ségét. Habib missziójával párhuza­mosan folytatódik a libanoni dilomáciai offenzíva. Elie Sza- lem külügyminiszter a több nemzetiségű haderőben részt vevő Olaszországot, Francia- országot, Angolát, valamint a Vatikánt és esetleg az NSZK-t keresi fel csütörtökön megkez­dett nyugat-európai körútja során. Szorgalmazni fogja a Libanonban állomásozó nyu­gati katonai kontingensek lét­számának a növelését, s a hí­rek szerint kezdeményezi, hogy az NSZK is küldjön leg­alább jelképes erőket Liba­nonba. Közben Amin Gemajel államfő az arabközi diplomá­ciai erőfeszítések folytatása­ként Egyiptomba, Irakba és Észak-Jemenbe küldte el sze­mélyes megbízottait. Szíria ugyancsak arabközt diplomáciai lépések kezdemé­nyezésével válaszol az ameri­kai—libanoni kihívásra, az el­szigetelésére irányuló törek­vésekre. Ahmed Iszkander Ahmed tájékoztatási minisz­ter és Faruk As-Sar külügyi államminiszter mától több arab országot átfogó körútra indul Hafez Asszad elnök üzenetével. Közben a falangista-liberá- lis pártszövetség, a libanoni front főtitkára javasolta, hogy az izraeli—libanoni megálla­podás folytatólagos szíriai el­vetése esetén az Egyesült Ál­lamok és a közös piaci orszá­gok védnöksége alatt Libanon kössön biztonsági szerződést Izraellel. A szíriai és a libanoni kom­munista párt közös damasz­kuszi nyilatkozatban ítélte el az izraeli—amerikai katonai megszállás és fenyegetés nyo­mása alatt Libanonra erősza­kolt egyezményt. Madridi konferencia Lehetőség a megállapodásra Tegnap Anatolij Kovaljov szovjet külügymininszter-he- lyettes elnökletével tartottak plenáris ülést a madridi ta­lálkozón. Az európai béke és bizton­ság kérdéseivel foglalkozó konferencián az olasz küldött­ség vezetője, N. Bilancone el­ismerte ugyan, hogy a talál­kozó résztvevői tárgyalási alapként elfogadták a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok megújított záródoku­mentumtervezetét, de közölte, hogy a NATO-országok ragasz­kodnak az általuk előterjesz­tett módosító javaslatok meg­tárgyalásához. A szovjet küldöttség tagja, K. Mihajlov ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta, hogy egyes küldöttségek részéről nem nyilvánul meg a konfe­rencia síkére iránt érzett fe­lelősség. A semleges záródo­kumentum-tervezet — mon­dotta a szovjet delegátus — kompromisszumos jellegű. Né­hány vonatkozásban nem tük­rözi kellően a szocialista or­szágok érdekeit. De figyelem­be véve azt, hogy a korábbi javaslatokról, esetleges ellen­javaslatokról való tárgyalá­sok lehetőségei kimerültek, a Szovjetunió elfogadta a sem­legesek javaslatát a konferen­cia záródokumentumának. A szovjet küldött ezúttal is fel­hívta a NATO tagállamait ar­ra, hogy hozzanak hasonló döntést. Egyes küldöttségek — emel­te ki Mihajlov — megpróbál­nak feltételeket diktálni, egy­oldalú érdekeket érvényesíte­ni. De az ilyen erőfeszítések eredménye csak az eddig elért pozitívumok elvesztése lehet. Prága A béke­világtalálkozó előkészületei A világ minden tájáról 2500—3000 delegátust várnak a júniusban tartandó prágai bé­ke-világtalálkozóra, amelyen a legszélsebb körű párbeszéd bontakozik ki a különböző vi­lágnézetű és irányzatú béke­mozgalmak és szervezetek kö­zött. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke hangsú­lyozta: a találkozó minden idők legátfogóbb eszmecseré­jének ígérkezik, hiszen koráb­ban még soha ennyi különbö­ző irányzatú nemzeti és nem­zetközi szervezet nem lépett fel együttesen » béke védel­mére. A háborús veszély meg­fékezésében a világ közvéle­ményének döntő szava lehet, ha egységesen lép fel — mon­dotta. Az angolai államfő elutazott a Szovjetunióból Befejeződött a munkalátogatás A Brit KP választási kiáltványa Szükségesnek tartott lépések „Munkát bombák helyett” jelszóval Nagy-Britannia Kommunista Pártja is közre­adta választási kiáltványát. A dokumentum baloldali alterna­tívát kínál az országnak a jobboldali „thatcherizmussal” — de a munkáspárti jobbol­dallal szemben is. Egészében véve a Brit KP abban látja választási kampá­nyának feladatát, hogy növe­kedjen a kommunista jelöltek­re leadott szavazatok száma és győzzön a Munkáspárt, amely hatalmi-intézményi biz­tosítékot képvisel arra nézve, hogy a kommunisták által szükségesnek tartott lépések nagy része megtörténjen. A KP választási kiáltványá­nak három alapvető mozzana­ta van: az egyoldalú nukleáris leszerelés, a Közös Piacból való kivonulás és a béremelést korlátozó politika elutasítása. A kiáltvány külpolitikai ré­sze kiáll a Falkland-szigetek- re támasztott brit szuvereni­tási igények feladása mellett. Pótlólagos összeg a Pershingek gyártásához A Fehér Ház és a Pentagon nyomásának engedve az ame­rikai szenátus katonai meg- ajánlási albizottsága megsza­vazta a kormányzat által kért 450 millió dolláros pótlólagos összeget a Pershing—2 raké­ták gyártásához. A Pentagon ezzel lehetősé­get kapott arra, hogy a lehe­tő legnagyobb mértékben ösz­tönözze e fegyverek nyugat­európai telepítésének előkészí­tését. mCsAK RÖVIDEN...* A FRANCIA nemzetgyűlés a tegnapra virradó éjszaka 320 szavazattal 152 ellenében és egy tartózkodás mellett elfo­gadta az ország katonai prog­ramját, amely 1988-ig 830 mil- • liárd frankot irányoz elő a haderők és a nukleáris fegy­verzet fejlesztésére. A NYUGATNÉMET Der Spiegel magazin jelentése sze­rint az' Egyesült Államok kor­mánya már kidolgozta a pon tos menetrendet a 108 darab Pershing—2 rakéta NSZK-beli telepítésére, függetlenül az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások alakulásától. A bonni hadügyminisztérium viszont haladéktalanul cáfolta az értesülést. Reagan feltűnést keltő kijelentései Izrael F-16-os repülőket kap Reagan amerikai elnök „egy-két napon belül” enge­délyezi 75 darab F—16-os va­dászbombázó Izraelnek való eladását. A UPI amerikai hír- ügynökségnek adott csütörtö­ki interjújában Reagan „való­színűnek” mondta, hogy jövő­re találkozik Jurij Andropov- val, bár további kijelentésed azt erősítették meg, hogy er­re az évre nem tervez szov­jet—amerikai csúcsot. Reagan ismét kifejezte re­ményét, hogy Szíria végül is kivonja csapatait Libanonból az izraeli—libanoni feltételek alapján. Ha Damaszkusz erre bármiféle hajlandóságot mu­tat, az elnök természetesen nyomban kész elküldeni Shultz külügyminisztert egy újabb közel-keleti útra. Az elnöknek isimét sikerült némi feltűnést kelteni azzal a kijelentésével, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió „minden szinten fenntartotta a kapcsolatokat”. Bár a kevés számú magas szintű Levélvál­tást is beleértve formaitag ez igaz, a republikánus kormány mégis a kapcsolatok gyengíté­sére vett irányt, s a gabona­embargó feloldása ezt nem tudta ellensúlyozni. Az amerikai efnök még nem döntött, hogy indul-e az el­nökválasztásokon, mer: „nem akarja elvonni a ügyeimet a hétköznapi tennivalókról”. Reagan ezzel jelezte, hogy igyekszik tovább húzni az időt a bejelentéssel, nehogy a vá­lasztási kampány túl korai kezdete, vagy éppenséggel visszalépése gyengítse a tör­vényhozással folytatott állan­dó vetélkedésében. Ugyancsak washingtoni hír, hogy „mérsékelt” országként több mint négymilliárd dol­lár amerikai katonai segélyt kap jövőre Izrael, Egyiptom, Jordánia és Libanon az Egye­sült Államoktól, ha az ameri­kai törvényhozás jóváhagyja a kormány által kért segély- programokat. Az amerikai segélyprogra­mok másik fő javadalmazottja Shultz szerint o NATO deli szárnya lesz (mindenek előtt Spanyolország, Portugália, Gö­rögország és Törökország), összesen több mint kétmil­liárd dolláros katonai segély- lyel. Gordon Mclennan, a Nagy- Britannia Kommunista Pártja főtitkára a kiáltvány közre­adásakor hangoztatta, hogy amit a kommunisták javasol­nak, s amiért kamoányt foly­tatnak, megegyezik a brit munkás- és szakszervezeti mozgalom alapvető célkitűzé­seivel. Ezekben a párt — el­lentétben a Munkáspárt veze­tőinek egy részével — semmi­lyen engedményt nem hajlan­dó tenni — fűzte hozzá. A Brit KP 36 jelöltet indít a június 9-i választásokon. Baráti munkalátogatásának befejeztével elutazott a Szov­jetunióból Jósé Eduardo dos Santos angolai államfő. A lá­togatásról kiadott szovjet- angolai közös közlemény hangsúlyozza: a moszkvai megbeszélések megerősítették, hogy korunk legfőbb kérdé­seit illetően a Szovjetunió és az Angolai Népi Köztársaság nézetei egybeesnek. A meleg, baráti légkörű és a teljes kölcsönös megértés jegyében lefolyt megbeszélé­seken a felek hangot adtak aggodalmuknak amiatt, hogy az agresszív erők törekvései miatt a világhelyzet egyre ve­szélyesebbé válik. Az impe­rialista erők — mindenekelőtt az Egyesült Államok — igye­keznek megingatni a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok kapcsolatainak egyetlen ésszerű alapját, a békés egymás mellett élés el­vét — állapítja meg a közös közlemény. Ezek az erők a diktátumok politikájával próbálkoznak és beavatkoznak más országok belügyeibe, ez pedig jelentős kárt okoz az enyhülésnek, amely oly sok pozitív ered­ményt hozott a világ .népei Az Egyesült Államok és né­hány szövetségesének katonai körei arra törekszenek, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szem­ben s ez a nemzetközi helyzet destabilizálásához, a nukleáris háború veszélyének fokozódá­sához vezet — mutat rá a szovjet—angolai dokumentum. A Szovjetunió megerősítette, hogy szolidáris az afrikai frontállamokkal, s mindenek­előtt Angolával. A kétoldalú kapcsolatokat érintve a dokumentum hang­súlyozza, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és Angola közötti gazdasági és műszaki együtt­működési program s a kétol­dalú kereskedelmi megállapo­dások végrehajtásának. Jurij Andropov és Jósé Eduardo dos Santos kölcsönö­sen tájékoztatta egymást or­száguk életéről, feladatairól s munkájáról. Mindkét fél elé­gedett volt a tárgyalásokkal. Jósé Eduardo dos Santos hivatalos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Ju­rij Andropovnak. A szovjet vezető a meghívást elfogadta, a látogatás időpontjában ké­számára az 1970-es években, sőbb állapodnak meg. Ai MX-program miatt Amerikai politikusok bírálata Csütörtökön neves amerikai politikusok — volt magas ran­gú nemzetbiztonsági és kato­nai tisztségviselők — csatla­koztak az MX-program bí­Nitze beszámolója az eurorakéta-tárgyalásokról Változatlan a NA T0 szándéka A NATO állandó tanácsa tegnap meghallgatta Paul Nit- ze amerikai küldöttségvezető beszámolóját az eurorakéták- kal foglalkozó genfi szovjet— amerikai tárgyalásokról, ame­lyek ötödik fordulója kedden kezdődött meg. Nitze hangoz­tatta, hogy az amerikai fél Reagan elnök március végén előterjesztett, „közbülső meg­oldását” szorgalmazza a tár­gyalásokon, és annak alapján kész megállapodást kötni. A NATO illetékes szervei (az állandó tanács és a külön­leges tanácskozó csoport) rög­tön az ajánlat nyilvánosságra hozatalakor már támogatá­sukról biztosították azt. Az állandó tanács most megismé­telte ilyen értelmű állásfogla­lását — közölte a NATO-szó- vivő. Nitze értékeléséről és be­számolójáról érdemben sem­mit sem közöltek a fentieken kívül. Nyilvánvaló azonban, hogy a NATO részéről válto­zatlan az a szándék, hogy a francia és brit rakétákat ne vegyék számításba az euro- hadászati mérlegben, és az is, hogy nem fogadják el a szov­jet közép-hatótávolságú raké­ták áttelepítését az Uralon túlra. Csehszlovák tiltakozás Csehszlovákia bécsi nagykö­vete hivatalosan tiltakozott Ausztria külügyminiszterénél amiatt, hogy a Szudétané- met Honfitársi Szövetség szo­kásos évi gyűlését az idén Ausztriában tartják meg. A csehszlovák kormány rosszal­lását kifejezve a találkozó ide­jére a nagykövet elhagyta ál­lomáshelyét. rálóihoz. A képviselőház kül­ügyi bizottságának nemzetközi biztonsággal foglalkozó albi­zottságában tartott meghallga­táson rámutattak, hogy a száz, egyenként 10 nukleáris robbanótöltettel ellátott inter­kontinentális rakéta telepíté­se a meglevő Minuteman-silók­ban biztos utat nyit a fegyver­kezési verseny felgyorsításá­hoz. Gerard Smith, aki Nixon és Ford elnöksége alatt a Fegy­verzetellenőrzési és Leszerelé­si Hivatal igazgatója volt, tá­madta Reagan elnöknek azt az érvét, hogy az MX-re azért van szükség, hogy a Szovjet­uniót engedményre kénysze­rítsék Genfben. Noel Gayler tengernagy, a csendes-óceáni erők volt fő- parancsnoka, a Nemzetbizton­sági Ügynökség volt igazgató* ja kijelentette: az MX tökéle­tesen fedi a „destabilizáló fegyverrendszer” meghatáro­zást egyrészt sebezhetőség« miatt, másrészt, mert súlyos fenyegetést jelent a másik fél fegyverrendszereire nézve. Stansfield Turner, a Köz­ponti Hírszerző Hivatal (CIA) volt igazgatója rámutatott, hogy az MX-rakéták telepíté­se megingatná a fegyverzetel­lenőrzésre irányuló erőfeszí­téseket. M agyarország és Görögor­szág államközi kapcsolatai rendezettek, továbbfejleszté­süket megoldatlan problémák nem akadályozzák. Kapcsolataink politikai té­ren a görög katonai diktatúra 1974-es bukását követően in­dultak fokozatos fejlődésnek. Rendszeressé váltak a két kor­mány magas rangú képvise­lőinek találkozói, konzultációi. Kormányfői tárgyalásokra el­ső alkalommal Budapesten, 1979 októberében került sor, amikor Konsztantin Kara- manlisz volt a miniszterelnök. Az ő látogatását 1931 júliusá­ban viszonozta Görögország­ban Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Folyamatos­sá váltak a miniszterek, a tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői közötti személyes esz­mecserék. A most hazánkba érkező görög miniszterelnök, And- reasz Papandreu már járt Magyarországon: a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) delegációját vezette 1979-ben, s ezt a látogatást két évvel később a Hazafias Népfront küldöttsége viszonozta, Sarlós István, akkori főtitkár vezeté­sével. Vendégünk volt Ma­gyarországon 1979 decemberé­ben — Harilaosz Florakisz fő­titkár vezetésével — a Görög Kommunista Párt küldöttsége. A Pánhellén Szocialista Moz­Háttér MAGYAR-GÖRÖG KAPCSOLATOK galom (PASOK) 1981 októberi hatalomra jutását követő idő­szakban Budapesten ülésezett a magyar—görög gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság. Az MSZMP és a PASOK 1981 de­cemberében vette föl egymás­sal a kapcsolatot. Ami gazdasági kapcsolatain­kat illeti: a két ország áru­csere-forgalma az 1970-es évek végéig dinamikusan fejlődött; 1981- ben azonban — a meg­előző évihez képest — az összforgalom 22 százalékkal, 1982- ben újabb 30 százalékkal csökkent. E területen az hoz­ta a változást, hogy Görögor­szág 1981. január 1-től csatla­kozott az Európai Gazdasági Közösséghez. Exportunk struktúrája is módosult. A forgalom jelentős részét kite­vő mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek közül gya­korlatilag kiestek a marhahús­eladásaink, amelyek értéke korábban évente megközelí­tően 35 millió dollár volt. Je­lenleg a legjelentősebb ma­gyar exporttételek: autóbusz, húsáru, acél, vegyipari termé­kek. A legfontosabb import­tételek: pamutfonal és pamut­szövet, gyümölcslé, dohány, narancs. A jelenlegi görög kormány­zat, gazdasági vezetés egyér­telmű készséget mutat a gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működés elmélyítésére. A szo­cialista kormány a gazdaság- politikai célkitűzések egyik fontos elemeként a szocialis­ta országokkal fennálló kap­csolatok bővítését, a forga­lomnövelést (elsősorban a gö­rög export növelését) jelölte meg. Oszágaink között a tény­leges áruforgalmat eredmé­nyező kooperációs kapcsolat egyelőre minimális — azon­ban folyamatban vannak ilyen tárgyalások —; harmadik pia­ci együttműködés nincs, bár ez utóbbi tekintetben magyar részről kezdeményeztük az együttes fellépést a közel-ke­leti és az észak-afrikai orszá­gokban. A magyar—görög kulturális oktatási és tudományos kap­csolatok az 1977-ben megkö­tött kulturális és tudományos egyezmény keretein belül, há­rom évre szóló csereprogra­mok alapján fejlődnek. 1981- ben a görög fél ratifikálta a két évvel korábban aláírt kor­mányközi műszaki-tudomá­nyos megállapodást, ezzel le­hetőség nyílt az együttmű- dés kialakítására ezen a terü­leten is. Kedvező változás, hogy a szocialista kormányzat idején megszűnt a korábbi po­litikai, ideológiai okokból adó­dó törekvés a kapcsolatok korlátozására. A jelenleg ér­vényes, 1981—82-re szóló cse­reprogramban mindkét fél kisebb költségkihatású akció­kat tervezett. Zenei, színházi, filmes kapcsolataink kielégí- tőek. 1982-ben megalakult a magyarországi görögök kultu­rális egyesülete, amely a Mű­velődési Minisztériumtól anya­gi támogatást kap. Az utóbbi időben görög részről érezhe­tően megélénkült az érdeklő­dés a tájékoztatás terén kiala­kítandó együttműködés iránt. 1982-ben együttműködési meg­állapodás jött létre a két or­szág hírügynöksége, az MTI és az ANA, továbbá a rádiók és a televíziók között. H azánk és Görögország kontaktusait számos te­rületen megállapodások, egyezmények szabályozzák. Aláírásra kész három doku­mentum: a növényvédelmi, az állategészségügyi és a kettős adózást kizáró megállapodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom