Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1083. MÁJUS 14., SZOMBAT XMúav Nosztalgiaöntöde A Ganz-MÄVAG soroksári vasöntödéjének pesterzsébeti gyár­egységében készülnek a régi Budapestet idéző, de a .modern környezetben is szépen mutató tárgyak. A korlátokat, lámpa­oszlopokat, kandelábereket és más öntvényeket az öntöde két gazdasági munkaközössége, a Nosztalgia és Komplett Díszönt- vényszerelő GMK gyártja. Jelenleg a Duna-korzó berendezési tárgyait készítik. Két termelőszövetkezet egyésülése \ Nem divat diktálta lépés vélt Egységes szemlélet segíthet Vízi lakótelep a Duna-ágtao A termelőszövetkezetek egyesítése szinte már divattá lett a 70-es évek elején. Elfogadott tétel volt akkor1: csak az a nagyüzem életképes, amelyik több falu határát fel­ölelve legalább 5 ezer hektárt vagy még ennél is nagyobb területet mondhat magáénak. A jó egyesülések mellett sajnos sikertelen összevoná­sok is előfordultak aminek levét, helyenként még ma is issza a tagság. A sokadik összevonás után végül mégis­csak elkezdtünk számolgatni. Kíváncsiak lettünk mindez mibe kerül? Ezt a kíváncsiságot azonban sokkal inkább a kényszerhelyzet szülte, mivel a 70-es évek vége felé egyre lassabban kezdett csordogálni a hitel és az állami dotáció. Aztán felfedeztük kisebb földterületen is lehet jó eredményeket produkálni. Egyre ritkábbak lettek az összevonások* napjainkban szinte teljesen megszűntek. Csak akkor lehet szó egyesítésről, ha az valóban indokolt. tűk múlt, hogy gadaságuk csődbe jutott — az egyéb jut­tatások színvonalát emelték a most már több, mint 9 ezer hektáros közös gazdaságban. A keretek tehát megnagyob­bodtak amit tartalommal kell megtölteni az új vezetésnek. A mikéntre már adottak az elképzelések is. Dr. Samu Já­nos személyében ugyanis agi­lis, a szövetkezeti mozgalom­ban már kipróbált ember ke­rült a szentmártonkátai Kos­suth Termelőszövetkezet élére, merthogy ez maradt az egye­sült gazdaság neve. Az elnök korábban 12 évet dolgozott a szentmártonkátai téeszben, eredménnyel. Mondhatnánk azt is, neki már gyakorlata van a téesz egyesítésekben, hiszen 1974-ben a kétszer szanált tá- piószecsöi Egyetértés Termelő- szövetkezettel léptek fúzióra a szentmártonkátaiak. Még eb­ben az esztendőben köttetett meg a frigy a szentlőrinckátai Űj Világ és a tóalmás! Lenin Tsz között is. Tehát a koráb­bi négy gazdaságból lett kettő, a kettőből most egy, ami fel­öleli négy falu határát. összehangolni ennyi érde­keltséget nem lesz könnyű. Tó­almáson az 1974-es egyesülés óta, hullámhegyek, hullámvöl­gyek váltogatták egymást, Négy falu határa Ezt a szempontot vették fi­gyelembe a szentmártonkátai Kossuth és a tóalmási Lenin Termelőszövetkezet nemrégi­ben megtörtént összevonása­kor is. A közepestől gyengébb szentmártonkátai tsz és a je­lentős készletgazdálkodási gon­dokkal küzdő tóalmási tagság többsége döntött úgy, hogy együtt próbál úrrá lenni a ba­jokon. A közös gazdaságban most a két szövetkezetben korábban fizetett bér súlyozott számta­ni átlagát kapják a dolgozók. Hogy ez mit jelent? Nem töb­bet mint, hogy a szentmárton­kátai tsz dolgozóinak valame­lyest emelték, a tóalmásiaknak meg ugyanannyival csökken­tették a fizetését. EgysZintre hozva ezzel a béreket, de hogy a tóalmásiak se károsodjanak — hiszen elsősorban nem raj­Eyemkor tavasszal, amikor megélénkül az üdülőterületek, kirándulóhelyek forgalma, s a hétvégeken útira kelnek a vá­roslakók, hogy szabad idejü­ket térmészetközelben töltsék, Isimét. nagyobb figyelmet szentelünk a környezetünket elcsúfító jelenségeknek. Sze­met szúr, ha a megszokott út­vonalon télen fölgyűlt szemét­halmokat fedezünk fel, s ke­serű szájízzel vesszük tudo­másul, ha ismét találkozunk kedves tavunk, folyóink szen­nyezőivel. Romlott a minőség Így vannak ezzel a rácke­vei Durua-ágban a horgászok, a telektulajdonosok is, akik a partra érve tapasztalhatják, hogy tavaly nyár óta nem tör­tént változás a felépítményes stégek ügyében. A helyükön vannak még mindig a vízre épült tarka-barka kunyhók, melyekben várhatóan idén nyáron is egész családok élik majd az alattuk folyó víz mindent elnyelő, elsodró tu­lajdonságára épülő életüket. A Duna a sfcéglakók számára egyébként megoldja a szemét­szállítás és az emésztőgödör, a mosás és mosogatás kom­munális kérdéseit. Mindez évek' óta feszültséget teremt köztük és a szárazföldi telek- tulajdonosok, horgászok, strandolók között, akik nem tartják természetesnek, hogy a Duna-ág egyesek számára a hulladékgyűjtő szereDét töltse be. A ráckevei járás környezet­védelmi bizottsága az ősszel tárgyalta a Duna vízminősé­gének helyzetét. Dr. Tóth Emese, a járási KÖJÁL fő­orvosnője az elmúlt évek víz­ügyi méréseinek eredményét összegzi. — Az utóbbi évek tapasz­talata, hogy az a természete« öntisztulási, folyamat, melynek eredményeképpen Dömsöd térségében általában bakterio­lógiád, biológiai szempontból tisztának minősülő vizet ve­hettünk, már nem érvényesül. Míg néhány évvel ezelőtt Dömsödnél minden esetben tisztább volt a víz, mint Rác­kevén, tavaly ugyanolyan, esetenként még erősebb szennyezettséget mutattak a vizsgálatok. — Mi az oka ezen a szaka­szon a romlásnak? — A szokásos műtrágyázá­son, a vegyi anyagok bomlá­sán kívül erősen befolyásolja a vízminőséget a laza talaj - szerkezet, mely a szikkasztó- sós rendszerű emésztőgödrök tartalmát átereszti. És nem utolsósorban az emberi ha­nyagság okozta szennyeződés, például az a csaknem ezer felépítményes stég melyekről válogatás nélkül kerül a víz­be a hulladék A környezetszennyezésen és az esztétikai igénytelenségen kívül más oka is van annak, hogy a parti nyaralók nem örülnek a felépítményes sté­gek létezésének. Erről Csapiár István, a járási hivatal mű­szaki osztályának vezetője be­szélt — Visszás helyzet, hogy míg a telektulajdonosok ezre­ket fizetnek az állami terület tartós használatba vételéért, vagy bérléséért (ráadásul kü­lönböző jogszabályok írják elő számukra az építkezés módját és lehetőségeit), addig a vizet, ami szintén közös vagyonunk’ és állami tulaj­don, ingyen és bérmentve ve­hetik igénybe a stégtulajdo­nosok. Nem véletlen tehát, hogy akik a telekvásárlásért évekig dolgoztak, rossz néven veszik, hogy a vízfelület in­gyenes használói a szemük láttára szennyezik, szemetelik össze a folyót. Kártérítés kizárva Az évek során kialakult ál­datlan állapotnak alapvető oka, hogy tisztázatlan volt a stégek, felépítmények engedé­lyeztetésének hatásköri, jogi háttere. S, amíg a kérdésben érintett intézmények tárgyal­tak, egyeztettek a rendezés ügyében, addig a szemfüles üdülni vágyók fittyet hányva a szabályokra, egyre szaporí­tották a stégekre épült bódék számát Dr. Károlyi Csaba, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy idén március­ban megszületett a tárgyalá­sok első eredménye, mely ugyan nem oldja meg telje­sen, de megkönnyíti a felépít­ményes stégek további sorsá­nak tisztázását — Az idén március har- minoadikán nyilvánosságra hozott ÉVM—OVH együttes elvi állásfoglalás a stégek és felépítmények engedélyezésé­nek hatáskörét tisztázza. Ha a stég létesítése a vízgazdál­kodás érdekeit nem 'sérti és a helyi építési szakhatóság beleegyezik, akkor az enge­délyt mi — a KÖVIZIG — adjuk meg. A felépítmény en­gedélyezése az építésügyi ha­tóság feladata. Az engedély nélkül vagy az építési sza­bályokat megszegő módon épült házikók esetében — ide tartozik a víz szennyezése is — az első fokú építésügyi ha­tóság elrendelheti a bontást. Nekünk a jogszabály lehető­séget biztosít a továbbiakban arra, hogy az engedélyeket, a kártérítési igény kizárásával, a későbbi átalakítás vagy le- hontás kötelezettségeinek elő­írása mellett adjuk ki. Arra azonban még mindig nem ta­láltunk módot, hogy az álla­mi tulajdon ingyenes haszná­latát — ami meglehetősen nagy Igazságtalanság — meg­szüntessük. A jövőben — tu­lajdonosi jogunknál fogva — az engedély nélküli stégépí- t.őkkeL szemben eljárást indí­tunk. Rendelet született Doszvod Béla, a Pest me­gyei tanács építési osztályá­nak vezetője úgy ítéli meg, hogy ha nem sikerül megol­dani a ráckevei Duna-ág gondját, a példa nyomán az ország bármely területén ha­sonló helyzet keletkezhet — Egységes szemlélet ki­alakítására kell törekednünk az ügyben illetékes hatóságok­kal. Igazságtalan és káros a jelenlegi állapot, a megszün­tetésére csak közös elhatáro­zással, a vízügy, az egészség­ügy, az építésügy összefogá­sával van lehetőség. Az ilyen szemlélet kialaku­lásának kezdetét jelzi, hogy megjelent a vízi lakótelepek elburjánzását gátló első ren­delet. Hamarosan sor kerül a Közép-Dunavidéki Intéző Bi- zofcság terepszemléjére is a Duna-ágban. Fábján Lajos, a bizottság főtitkára, valamint dr. Misley Károly, az Orszá­gos Környezet- és Természet­védelmi Hivatal környezetvé­delmi főosztályvezetője egy­aránt úgy foglalt állást, hogy az esztétilcai, erkölcsi és ter­mészetvédelmi szempontból egyaránt káros jelenség meg­szüntetése érdekében ideje megtenni az első lépéseket.. Márványi Ágnes hogy azután a hullámvölgy ál­landósuljon. Ügy mondják két- három évnél egy vezető garni­túra ’sérti maradt a szövetke­zetben. Mégsem ez volt a leg­nagyobb baj. hanem az, hogy az utánuk jövők mind külön utakon jártak. Amit az elődök elkezdtek, azt elvetették. Hagyomány szerint Most az egyesülés után ezt a közös akaratot kívánja meg­teremteni az új vezetőség. Nem kis fába vágták fejszé­jüket. A tóalmási oldalról néz­ve favoritnak számító szent­mártonkátai Kossuth Ter­melőszövetkezet gazdálkodása is sok kívánnivalót hagyott maga után az elmúlt évek­ben. Például tavaly a mák és a búza átlagtermése a kedve­ző időjárási viszonyok mellett is olyan alacsony volt, hogy alig fedezte a termelési költsé­geket. Nagyon jó karmester­nek kell lennie az első számú vezetőnek ahhoz, hogy az ének­karból, amely eddig disszonán­sán játszott, kihozza a harmó­niát. Ám a szervezeti keretek ehhez adottak. A volt tsz-irodákban Tó­almáson, Szentlőrinckátán és Tápiószecsőn intézheti a tag­ság ügyes-bajos dolgait. Nem kell Szentmártonkátára utaz­niuk, ha valamit el szeretné­nek intézni. A szervezeti egy­szerűsítés mellett a termelési szervezetet is módosították: csökkentették a termesztett nö­vények számát, bekapcsolódtak a gabona és húsprogramba. Az állattenyésztő telepeken is eredményesebbé teszik a te­nyésztői munkát, racionalizál­ják a melléküzemági tevé­kenységet. Ezek az új tervek nagy vonalakban Részleteiben az idén felhagy­tak a 200 hektár paradicsom és a 150 hektár zöldborsó ter­mesztésével. Ugyanakkor nö­velték a búza és a kukorica vetésterületét. A hagyományo­san zöldségtermesztő lőrine- kátai körzetben, a tagság jobb foglalkoztatása érdekében és a hagyományokra építve részes­művelésben termesztenek csak paradicsomot, mintegy 75 hek­táron. A palántát központilag nevelik. Mive] a háztáji gaz­dálkodással is gondok voltak a korábbi években, ennek in­tegrációját is erősíteni szeret­nék. E célból szarvasmarhákat helyeznek ki a háztájiba, ős segítséget nyújtanak a sertes­hízlalással, nyúltartással fog­lalkozó tagságnak is. ■ Az ipari ágazatban szintén módosításokra kerül sor. Ta­lán itt van legnagyobb szük­ség a változtatásra. A volt tó­almási tsz budapesti 'mellék­üzemága figyelmen kívül hagyva a tevékenységgel - ösz- szefüggő rendelkezéseket, hi­bát hibára halmozva elúsztatta a szövetkezetét. Az új vezetés jobban a körmére néz majd nemcsak az alaptevékenységet hanem a kiegészítő ágazatot irányító szakembereknek is. Gyümölcsöt ígérő Az elnök szavai szerint 1985-ig nem jut pénz épület­beruházásokra, csak rekonst­rukcióra futja a szűkös kere­tekből. Állami támogatással folyamatban van egy jelentős meliorációs program végre­hajtása, de az elképzelések szerint a tervidőszak lezárása után, a mostani négy helyett egy központi gépműhelyt épí­tenek, bár mindez még távoli» nak tűnik. A mánál maradva erre az évre 450 millió forin­tos árbevétel és 26 millió fo­rintos nyereség szerepel a szö­vetkezet terveiben. Hogy si­kerül-e valóra váltani az egye­süléskor elhatározott elképze­léseket, azt nehéz lenne kiszá­mítani. Az azonban már lát­szik, hogy a tsz-összevonás a végén mégiscsak gyümölcsö­ző lesz. Bóna Zoltán A vad is szelíd Több a húsa Feljegyzések szerint nz egyiptomiak kedvelt étele, as­szonyaik szépítőszere volt a nyúlhús. A test karcsúságát, a2 arcbőr bársonyos üdeségét a nyúlból készült ételeknek tulaj­donították. Természetesnek tűnik hát, hogy ma sokan az étkezési divat megújhodásának tekintik a nyúlhús iránti ér­deklődést. Valójában másról van szó. A tudomány bebizo­nyította, hogy a nyúlhús köny- nyen emészthető, biológiailag értékes, dietikus hatású, ked­vező fehérje arányú, közepes vitamintartalmú étel. A kaló­riákban szegény és a fehérjék­ben gazdag étkezési nyersanya­gok után kutató konyha fedez­te fel újra a nyulat. A nyúlfa- jók közül is a házinyulat, amely tenyészthetőségével, sza- poraságáyal a vadnyúlnál te­kintélyesebb húsbázist képvi­selhet. Emellett a vadnvú! húsa rostos, vörös színű, a házinyúlé finom rostú és csaknem egé­szen fehér. A háztartásban a csirkehússal tartják egyenérté­kűnek, mert nagyjából az el­készítési idejűk is megegyezik. Hazánkban a házi.ivúl tömeg­tenyésztésének alig két évtize­des múltja van. Azelőtt a por­ták megtűrt állata volt, ma ér­tékes haszonállat, amely szép keresetet biztosít a vele foglal­kozóknak, és tekintélyes devi­zabevételt az országnak. Ehhez persze több fontos feladatot kellett megoldani: a nagyüzemi állatfajta kinemesítését, a leg­jobb etetési módszer, a leg­megfelelőbb takarmányösszeté­tel megállapítását, a kedvező környezeti körülmények meg­teremtését. A korszerűen te­nyésztett házinyulak ma már pogácsák, rudacskák formájá­ban kanják a táplálékot, a ke­veréktakarmányt, amelyet lu­cernából, árpából, kukoricából, földi dióból és sok más nyúl- csemegéből, vitaminokból, nyomelemekből, antibiotiku­mokból állítanak össze a szak­emberek. Tisztítómű, út, lakások \ Az üdülőknek is szívügye Százötvenet átadnak, hetvenet elkezdenek még idén Solymáron — több mint négyhónapos próba után — ezekben a napokban helyezik üzembe a napi 900 köbméter kapacitású új szennyvíztisztí­tóművet, amely főképp a PEMÜ lakótelep szennyvizét dolgozza fel, de megfelelő a lakótelep bővítése után is. — A községfejlesztési ter­vünk végrehajtásának legnagyobb beruházása ez — méltatta az új létesítmény jelentőségét Bognár Lajos, a nagyközségi tanács elnök?. Elmondta, hogy 22 millió fo­rintba került az új telep, és az összeg nagy részét a me­gyei tanács juttatta a község­nek. Takarékosan gazdálkodtak a kivitelezés során, s ennek eredményeként az állami tá­mogatásból megmaradt 500 ezer forintot további község­fejlesztésre fordítják. Solymáron az elmúlt évben négy utca kapott aszfaltburko­latot, és 550 négyzetméter be­tonjárda épült. Az eredményes községfejiesztés krónikájához tartozik egy új iskolai torna­terem is, amelyet 4 millió 600 ezer forint költséggel egy év alatt hoztak tető alá. rs A község vállalatai és m lakosok nagy értékű társadalmi mun­kával és önkéntes pénzbefize­tésekkel járultak hozzá az új tornacsarnok felépítéséhez. A külső vakolást például kőmű­ves kisiparosok vállalták. So­kan felajánlották segítségü­ket a fűtés és a villany szere­léséhez is. A társadalmi mun­kában és az önkéntes felaján­lásokban a solymáriak mindig az élmezőnybe tar­toztak a megyében. A múlt évben is több mint kétmillió forinttal járultak lakóhelyük gyarapításához. Az őslakosok szorgalma lát­tán az üdülőkörzet telektulaj­donosai is összefogtak — út­építésre. A falut az üdülő­körzettel összekötő Panoráma út 1 kilométer hosszúságban makadámburkolatot hozott A PEMÜ beruházásában épülő és mind jobban terjesz­kedő lakótelepen 150 új lakást adnak át és további 70 épí­téséhez fognak hozzá még az idén. / Sz. L. M. Fejlesztés, szépítés / / Öntevékeny megoldásokkal Tápiógyörgyén hagyományai vannak annak, hogy a község lakói sok társadalmi munká­val segítik a közös célok el­érését. Legutóbb elnyerték a településfejlesztő társadalmi versenyben az első helyezést. Gál László, a községi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára elmondta, hogy bár idei tervük előirányzata csak sze­rény mértékű fejlesztésre ele­gendő, az emberek ezt hétmil­lió forint értékű munkával kívánják kiegészíteni. Az elmúlt időszakban 3 ki­lométer utat építettek olyan­formán, hogy a tanács megvá­sárolta az anyagokat, és a munkát a lakosság vállalta Idén ezt, valamint a járdaépí­tést hasonló módon tovább folytatják, önkéntes hozzájá­rulásokkal teremtik meg a le­hetőséget újabb közvilágítási lámpák felszerelésére. Két mélyfúrású kutat építe­nek és kötnek be a hálózatba, j így hosszú távon megoldják az egészséges ivóvízellátást. Tápiógyörgyén van a Pest megyei Tanács szociális ott­hona, melyhez 300 adagos új konyhát építenek. A munká­latok beruházója és kivitele­zője is a községi tanács. Ta­valy megvásárolták az anya­gokat és lerakták az alapokat. szerződéseket kötöttek az al­vállalkozókkal. Most ott tar­tanak, hogy év végéig várha­tóan sikerül tető alá hozni a létesítményt. Egyrészt jobb körülményeket tudnak terem­teni áz ott élő idős emberek­nek, másrészt további húsz je­lentkezőt fogadhatnak az ott­honban. A társadalmi munkával, la­kossági hozzájárulással meg­növelt fejlesztési alapból tar­talékot is képeznek egyik jö­vő évi tervük előkészítéséhez. Az általános iskola régi épü­letét kívánják felújítani, szeb­bé és korszerűbbé tenni. Gá. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom