Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

NAGYKŐRÖSI ■Otílián A PEST MEGYEI HlRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1983. MÁJUS 11., SZERDA ló asztalosmesterek Dolgozóik többsége törzsgárdatag Nagykőrösön az ősi Gáli Dezső-féle kúria udvarán van a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság Il-es számú fafeldolgozó üzeme, melynek szépen kidolgozott „Dóra” szekrényeit és egyéb bútorait az ország számos bútorboltjá­ban szívesen vásárolják. A nagykőrösi áfész bútorüzletébe is, ha bemegy valaki szek­rényt vásárolni, elsősorban ezen bútorok iránt érdeklődik. Az első papírgyár Ennek az üzemnek az alapí­tása az évszázad elejére nyú­lik vissza. Szathmáry Imre híres nagykőrösi esztergályos­mester rakta le az üzem alap­jait. A kis üzem mondhatni világszerte megismert fapipá­kat gyártott és szállított ab­ban az időben 38 országba. A felszabadulás után Szathmáry Imre pipagyára volt az alapja ennek a mai faipari üzemnek. Azóta a gyár több kézen ment keresztül, de az idősebb em­berek még mindig pipagyár­ként emlegetik. Amikor az üzemet a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jó néhány évvel ez­előtt átvette, nagyobb lendü­letet adott a korszerű bútor- gyártásnak, de kisebb mérték­ben az ország „első” pipagyá­rát is fenntartotta és üzemel­tette. A napokban meglátogattam a komoly, s mint minden bú­torgyár, nehézségekkel is küszködő faipari üzemet, me­lyet Kovács János mérnök, te­lepvezető irányít. — Dolgozóink többsége törzsgárdatag — mondotta. — A gazdaságunk gondol az üzem fejlesztésére, és a mun­kaviszonyok javítására. Ké­szítjük a szép szekrényeket és egyéb bútorokat. Félgyártmá­nyok előállításával a kocséri Petőfi Tsz faipari üzemének is segítünk. Munkáslétszá­munk emelkedést mutat. Arra kértem azután a te­lepvezetőt, hogy a száraz sta­tisztikai adatok felsorolása helyett nézzük meg együtt az üzemet. A bútorok alapanyaga a fa­forgácsból préselt, masszív bú­torlap, melyet nagy táblákban kapnak a gyártó vállalattól. A bútorlapokat itt a szüksé­ges méretekre vágják és fur­nérlemezzel borítják. Ezt a szép munkát Szabó Pál aszta­los művezető irányítja. Az így megszépített lapok­ból a szekrényekhez, asztalla­pokhoz és más bútorokhoz szükséges darabokat millimé­ter pontossággal. Németh Ambrus asztalos szakmunkás vágja ki, borotvaéles géppel, és ügyes lány, Nagy Mónika segít neki. Ügyes rajzok A bútoralkatrészek vágási oldalfelületére Burka István asztalos szakmunkás enyvezi és tapasztja rá a furnérlemezt, mely villamos szárítóban, szinte összeolvad a lemezzel. Burka István egyébként sza­bad idejében ügyes rajzokat készít nagy papírlapokra, en­gedve művészi hajlamainak. A mester keze alól kikerülő alkatrészekből állítják össze az asztalos szakmunkások a pompás bútordarabokat. Kovács János telepvezető bemutatta az üzem tanműhe­lyét is. Fúrni, faragni A jövő iparosainak a képzé­sére is gondolnak. A tanmű­helyt asztalosipari szakember, Halápi József vezeti. A tan­műhelyben az asztalosipari részlegből 6, a pipagyári rész­legből 2 faesztergályos tanuló tanul. Mindnyájan elsőévesek. Most még kis deszkadara­bokkal dolgoznak, az asztalos- és faesztergályos-alapismere- tekkel barátkoznak, a második és harmadik évben majd a komolyabb és gépi munkákat is megtanulják. A tanulókkal is beszélgettem, szeretik a szakmát, már otthon is szeret­tek fúrni, faragni. Kopa László Jobb munkakörülmények Az Információtechnika Vál­lalat nagykőrösi szervizének szolgáltatói teljesítették ápri­lisi tervüket. Egyébként a szerviz valamennyi munkacso­portja kapott megfelelő mun­kát ebben a hónapban. Mind­azonáltal a Budapesti Könyv­kötő Szövetkezet nagykőrösi részlegével korábban megkö­tött munkaszerződést is meg kellett hosszabbítani, hogy va­lóban mindenkinek legyen tennivalója az ITV-nél. A gyártók csoportjánál meg­kezdődött az utalványbélyeg­ző gépek kisebb egységeinek szerelése. Folyamatosan fog­lalkoznak ezzel kapcsolatban a hiányzó szerszámok pótlásá­val, s a hibás szerszámok ja­vitásával. Megkezdődött a Mo- bilux fényreklám szerelése és az alkatrészek gyártása is. A dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítása érdekében felújítják a Rákóczi úti telep szociális helyiségeit. Bevezet­ték erre a telepre a gázt is. A hét merész kaszkadőr. Amerikai kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A vágy titokzatos tárgya. Színes, szinkronizált francia film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. 7 A mécsestől a higanygőzig V A közvilágítás története Manapság mindenki termé­szetesnek találja, ha közterü­letre ér, hogy ott közvilágítás van. Több mint száz éve, 1878- ban ez a kérdés korántsem volt ilyen egyszerű. Mindösz- sze két petróleumlámpa vilá­gított éjjelente Nagykőrösön: az egyik a bank bejárata előtt, a másik a városházánál. Ez utóbbi rejtélyes kapcsolatban állott a holdvilággal, követte annak fényváltozásait; teli­holdkor szépen világított, egyébként alig pislákolt. A város közönsége zokon is vette a dolog ilyetén állását, és még abban az esztendőben (1878-ban) a Ceglédi úton petróleumlámpákat állíttatott, melyek száma aztán jócskán gyarapodott. A századfordu­lóra volt már belőlük vagy ezer. Ezen alkalmatosságok egyetlen éjszaka öt krajcár ára olajat fogyasztottak. Közúti vasút Már ekkor megfordult so­kak fejében a gondolat: még korszerűbb megoldás után kell nézni. A petróleumlámpák nem voltak üzembiztosak. Nem égtek, ha elfogyott az olaj, ha a belüket — ha egyáltalán volt nekik — elfe- leitették felcsavami. Sokszor volt törött az üvegük, s az is megesett, hogv oly vastag ko- romréteg égett rájuk, melytől nem oszlathatták el a sötét­séget. A millenniumi megemléke­zések idején a városvezetés modern megoldást próbált ke­resni, de a villanyvilágítás eb­ben az időben oly merész gon­dolat volt, hogy így leírni meg sem próbálták, csak kö­rülírással fejtették ki miben­létét. A puhatolózásokra konk­rét ajánlattal 1903-ban a Ma­gyar Siemens-Schuckert Mű­vet Rt. jelentkezett a város közvilágítására, s vele együtt villamos közúti vasút létesí­tésére a vasútállomás és a Cifrakert közötti útvonalon. A keleti határig Ez még csak terv maradt, míg a módosítottat, melyben a Cifrakertig szállító villamos már nem szerepelt — 1909. január 5-én látták el kézje­gyükkel a város, illetve a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. kép­viselői. Eszerint a cég tíz fagymentes hónap alatt, maxi­mum 607 ezer koronáért ké­szíti el a berendezést, s ezzel 500 darab 50 wattos, egyen­ként negyven gyertyafényű izzólámpához szükséges ener­giát szállít majd a városnak. A villanytelep helyéül a képviselőtestület a vasútállo­más melletti Erzsébet teret je­lölte ki. Az itt felépült épü­letben kezdetben két, majd 1924-től három, egyenként 255 kW-os, a Fegyver és Gép­gyár által készített álló rend­szerű háromhengeres dízel­motorral összekapcsolt gene­rátor szolgáltatta az áramot. Az akkori díjszabás szerint a világítási áram díja 60 fillér, az ipari áram 25 fillérbe ke­rült kilowattóránként, össze­hasonlításul: öt zsemle ekkor 20 fillérbe került. A város vezetősége és la­kossága kezdettől nagy jelen­tőséget tulajdonított az új üzemnek. Az 1910. április 30- án megtartott üzemi főpró­bán a városi képviselőtestü­letből és a tisztviselőkből ál­ló társaság ötven bricskávai indult a villanytelepről, vé­gighajtottak a Vasút utcán és a Szolnoki úton egészen a város keleti határáig, így gyö­nyörködve az egész települést megvilágító villanyfényben. A végleges üzembe helyezésre május 10-én került sor. r Uj energiával Az üzemet 1915-ig Kövest Dezső vezette. Helyét Rétsági István vette át, aki a felsza­badulásig nagy hozzáértéssel irányította a telepet, valamint a város és környéke villamos hálózatának fejlesztését. Ez­után Társi László, Löwey lm­Őrzik a hagyományokat Néptáncosok új csoportjai Az első néptánctanfolyam négy évvel ezelőtt indult meg városunkban a gimnazisták és óvónőképzősök részvételével. Három éven át táncoltak együtt, s aki ismerte őket, el­mondhatja, hogy profi módon tanulták meg mind a színpa­di, mind a gyermekjátékokhoz kapcsolódó táncokat. A máso­dik csoport tavaly kezdte el a tánctanulást, s tagjai kisdobo­sok. úttörők és KlSZ-korosz- tálybeliek voltak. A mintegy negyven fiatal hetente egy alkalommal ta­lálkozik az ifjúsági házban Vincze Miklós kecskeméti nép­művelő irányítása és Homoki József zenéje mellett tanulják a kedvük szerinti legszebb, legvonzóbb táncokat. Meg kell nyerni A két mester harminchat éve dolgozik együtt, s Vincze Miklósban Kecskemét városa is a néptánckultúra egyik legnagyobb patrónust, tanító­ját ismeri. Brada Rezsőnél, az Operaház egykori jónevű ba­lettmesterénél tanult, s negy­venegy éve szerezte meg a tánctanári diplomát. Minisz­teri elismerések jelzik, hogy nem volt eredménytelen a hosszú évek munkája. Szak­könyvet is írt a táncról. Mo­dern társastáncokat, gyermek­táncokat egyaránt oktat, de mint mondja, igazi területe a néptánc maradt. A táncot tanulókkal kapcso­latban még nem lehet kifor­rott tánccsoportról beszélni, de ennek magja már kialakuló­ban van, s talán rövid idő múlva szó lehet arról, hogy létrehozzanak egy komoly együttest. Erre minden re­mény megvan és Vincze Mik­lós véleménye is az, hogy van a városban olyan alap, amely­re lehet építeni. Ehhez azon­ban először fel kell tárni az iskolákban és munkahelyeken rejlő tartalékokat, meg kell nyerni mind több fiatalt. — Ezért határoztuk el, hogy szeptemberben a művelődési ház segítségével végigjárjuk 3z okát az intézményeket, üze­meket, melyekben még szá­molhatunk olyanokra, akik szívesen jönnek közénk. Bí­zom abban, hogy sikerül lét­rehozni egy állandó néptánc­együttest. Nagyon hiányzik ez Nagykőrösön, s ez a város megérdemli, hogy ezzel is gaz­dagabb legyen. — Ügy érzem, a várostól is megkaptunk ehhez minden se­gítséget. Különösen sok támo­gatást kaptunk eddig Soós Sándornétól, a Kossuth iskola igazgatójától. Ugyanúgy a mű­velődési központot és az ifjú­sági házat sem lehet eléggé J dicsérni azért, hogy kellemes körülményeket teremtett a ta­nuláshoz. Szűcs János igazga­tó mindig segít, ha arra rá­szorulunk. Követték példáját — Mi szépet látnak a fia­talok a néptáncban, mit vár­nak tőle? — Nekünk, népművelőknek hosszadalmas a munkánk. Fel­adatunk az, hogy visszaadjuk a népnek azt ami sajátja. Ez évek, évtizedek alatt valósul csak meg. Mindenesetre akik eljöttek ide, azok már a kez­désnél örömmel elfogadják, amit nyújtunk nekik, szépsé­get látnak a táncban, élve­zik, örömükre szolgál. — A gyerekek, akik minden hétfőn az ifjúsági házban ad­nak találkozót egymásnak, természetesen általános isko­lások. A felnőttek között pe­dig vannak gimnazisták, óvó­nőképzősök, dolgozó fiatalok. A gyerekek csoportjában a helybelieken kívül a környék­beli helységekből is jönnek táncot tanulni. Hegedűs Tün­de például Lajosmizséről uta­zik át hetente. Volt néptáncos nagymamá­ja örül leginkább odahaza an­nak, hogy az unokában foly­tatóját találta művészetének. S a többiek, akikkel leültünk két próba közt néhány percre beszélgetni, a harmadikos Po- zsár Mária, valamint a két hatodikos, Csontos Julianna és Koszup Orsolya úgy jöttek el ide, hogy már odahaza is volt valami kapcsolatuk a tánccal. Apjuk, anyjuk, testvérük példáját követték, amikor tán­colni jelentkeztek. Beszélünk jövőjükről is, arról ki mi sze­retne lenni, mit szeretne csi­nálni ha felnő. Nagyon meg­oszlik a véleményük, egy va­lamiben azért egyetértünk, ab­ban, hogy a néptáncot mind­annyian nagyon szépnek tart­juk. Lelkűk mélyén A legkisebbek is úgy járják, mintha öröklött adottságként hozták volna magukkal. Örömmel elégedetten szépen, és ami a legfontosabb: szív­ből. Táncuk több annál, mint amennyit külsőleg látni belő­le. Lelkűk mélyén ők érzik át igazán mit jelent számukra a csárdás, a forgós, a kék ibolya és a többi régi tánc. Miklay Jenő Asztalitenisz-eredmények Jó mezőnyben Szentendrén 8 asztalon küzdöttek a megye asztaliteniszezői a Felszabadu­lási Kupáért. Az Nk. Kinizsi sportolói jól szerepeltek: az 5 számból keltőt megnyertek és összesítésben a második he­lyen végeztek. Helyezéseik a következők voltak. Férfi egyéniben: 1. Erdey Pál, 9—16. Mester. Férfi pá­rosban: 1. Erdey a veresegy­házi Kárpátival, 2. Szakács a ceglédi Türeivel, 3. Iván Zol­tán a perbáli Kissel. Női egyéniben: 9—16. Holló és Pomázi. Női párosban: 9— 16. Holló—Pomázi. Vegyes párosban: 5—8. Holló—Erdey, 9—16. Pomázi— Iván Z. ★ A sportotthoni megyei férfi csapatbajnoki mérkőzéseken a következő eredmények szülét­Nk. Kinizsi II.—Pestvidéki Gépgyár (Szigethalom) 13-7 A helyiek biztosan nyertek. Győztesek: dr. Domokos (4), Szakács (4), Juhász (3) és Juhász—Szakács páros (2). Nk. Kinizsi ifi—Pestvidéki Gépgyár ifi 7-3 A fiatalok is biztosan győz­tek. Kis Z., Nagy és Kis J. egyaránt 2—2 egyéni, Kis Z.— Nagy 1 páros játékot nyert Nk. Kinizsi ifi—Kerekegyház! gád—Könyvkötő Szövetkezet 5-3. Az eredeti időpontnál ké­sőbb játszották: Kecskeméti BRG—Konzervgyár Il-es telep 5-0 és K. BRG—Könyvkötő Szöv. 5-0. Változó eredmények Egy napon három, körösi vonatkozású teke-csapatbajno- ki mérkőzésre került sor. A tsz-beliek a temetőhegyi teke­csarnokban kettős találkozón gurítottak, az autóbuszosok pedig a szomszéd városban szerepeltek. Az NB 111-as tartalékba}- nokságban: MOM (Bp.) B— Nk. Mészáros Tsz SK 6-2 (2314-2241). Nk.: Lóczy 402 (1), Szabó B. 378 (1), Farkas J. 372, Szabó T. (370, Kovács 363, Farkas Z. 356. Mindkét csapat jó összfát ért el. A megyei bajnokságban: Nk. Mészáros Tsz SK—Volán­busz (Cegléd) nők 7-1 (1976- 1618). A helyiek utánpótlás­gárdája biztosan nyert. Egyé­ni pontszerzők: Nagy (364), Bereczki (346), Kis (337), Szabó T. (328) és Suba (321). KÖZGÉP (Cegléd) C—Vo­lánbusz (Nk.) 6-2 (2310-2241) A pályához jobban szokott csapat győzött. Egyéni pont­szerzők: Dobos (396) és Be­ne (384). Szerdai sportműsor rét, majd Beretvás Károlyt, Ghiczky Pált, Bugyi Józsefet találhatjuk a telep élén. Je­lenleg Dávid István, a telep­vezető. Az első esztendőben 369 magánfogyasztót tartottak szá­mon, s a gépek ötven tonna nyersolajból termeltek ára­mot. Az igények egyre növe­kedtek, 1913-ban már 1901 ember otthonát látták el vil­lanyárammal. A környező községek is ér­deklődtek az új energia iránt, s a körösi telep — melynek üzemeltetését a város 1926- ban átvette — versenytárgya­lást nyert Kecskeméttel szem­ben, s 1928-ban megépítette Lajosmizse, majd Örkény fe­lé is a vezetékeket. Elsőként a megyében A felszabadulás után a te­lepet 1948-ban államosították, majd bekapcsolták a kecske­méti villamosáram-szolgáltató hálózatba. Az áramot a vá­ros ettől kezdve távvezetéke­ken kapja, a gépek csak tar­talékként, vasárnap működ­tek, majd végleg leszerelték őket. A város és környékének villamos energiával való ellá­tása az 1951-ben megalakult Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat hatáskörébe került. S a közvilágítás? Normál izzólámpák már csak a mel­lékutcákban vannak, helyüket a higanygőz, illetve elsőként a megyében a nátriumlámpák vették át, késői utódaiként a petróleumlámpáknak. B. O. KSK ifi 10-0 A vidékiek nem jöttek el. Korábban az Nk. Kinizsi— Pándi Tsz SK megyei női csapatbajnoki mérkőzésre a pándiak nem jöttek el, s e mérkőzést 10-0-lal igazolták. A Volán Kupa-csapatver­seny A-csoportjában, a Sport­otthonban: Kandó szoc. bri­Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Szabadszállás KSK, barátságos mérkőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, 15 óra: Nk. 224-es Szakmunkásképző— szovjetek „Május 9. Kupa”- verseny. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap» MÁJUS 31-10 árengedményes műszaki! vásár Rádiók, kazettatartók, szovjet kerékpárok, hűtőszekrények, és hajsütő vasak árengedménnyel kaphatók cr /ármű- és villamossági boltunkban: Nagykőrös, Derkovits u. 1. Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom