Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1983. MÁJUS 11., SZERDA A KBSZ építési akciója Mindenki lépjen, aki érdekelt A fiatalok lakásgondjairól ^ Hol laknak ma a fiatalok? Bárkit megkérdeznék az ut­cán, kapásból mondaná a vá­laszt; albérletben, esetleg kü- - . lön-külön a szülőknél, a sze- «P rencsésebbek együtt valame- ÜH lyikük szüleivel. A legszeren­csésebbek pedig saját laká­sukban. Az igényekhez képest Iványi Károlyt, a KISZ-bi- zottság titkárát arról kérde­zem, van-e lehetőségük meg­felelő segítséget adni az önál­ló életre vágyó fiataloknak? — Az igényekhez képest ke­vés az, amivel biztathatjuk a családalapításra készülőket. Az elmúlt év végén a városi tanácson 1 ezer kettőszázhet- venkét lakásigénylőt tartottak nyilván. Ebből hétszázhuszon- kettő volt harminc éven aluli. A fészekrakók száma az utób­bi időben csökkent ugyan, en­nék ellenére sokan várnak még lakásra a városban. Képviseltetjük magunkat a lakáselosztó bizottságban. A lakásátadások alkalmával há­rom-öt lakás odaítélése fölött dönthetünk. Ez is valami, de jelöltünk ennél sokkal több van. Viszont ha csupán a sta­tisztikai adatokat nézzük, ak­kor nem lehet okunk panaszra. Az átadott lakások háromne­gyedében harmincöt éven alu­liak költöznek, ez kedvező arány. Természetesen más a statisztika azok számára, akik még nem tudtak maguknak önálló otthont teremteni. — Nekik milyen esélyeik vannak erre? — A bizottság a fiatalokkal együtt kereste a magánerős csoportos építkezések legked­vezőbb formáit, módszereit. A KISZ-alapszervezetekben végzett felméréseink alapján, az MSZMP városi bizottságá­nak egyetértésével és támoga­tásával 1982—ben KlSZ-lakás- építő közösséget alakítottunk. A kezdeményezés jó visszhang­ra és nagy érdeklődésre talált a fiatalok körében. — A tagok a KlSZ-szerve- zetek javaslatai alapján kerül­Sok segítséget kapnak a fiatalok a családtagoktól és a kollé­gáiktól is a társadalmi munka ledolgozásában. tek be az építők sorába. A leg­fontosabb szempontok egyike, ma és a jövőben, hogy a lakás­igénylő KISZ-tag legyen. To­vábbá az, hogy az alapszerve­zete és természetesen ő maga is kiemelkedő mozgalmi mun­kát végezzen. Feltétel az is, hogy a jelentkező az építkezés­ben ezer óra társadalmi mun­kát vállaljon, amit pénzben nem válthat meg. Olcsóbb áron A városi tanács Deákváron parcellázott telket. Az I. szá­mú építőközösség 1982 máju­sában kezdte meg huszonnégy lakás felépítését, melyek ha gyományos módon készülnek. A kivitelezéc időtartama egy év. A tervezett költség hét­ezerötszáz forint négyzetméte­renként, ami lényegesen ol­csóbb az állami építőipar kö­zel tizenegyezer forintjával szemben. Az önerőből készülő lakások kétszintesek. A kisebb lakások ötvenhét, a nagyobbak hetven­hét négyzetméter alapterüle- tűek. Valamennyi két és fél szobás. Jelentős segítséget kap­nak a fiatalok a vállalataiktól is. Az l. számú építőközösség munkálatai a befejezéshez kö­zelednek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez az építke­zési forma életképes és a fia­Már készülnek a nyaralásra A tihanyi motel mintájára Még javában tart az iskolai év, de az előrelátó pedagó­gusok már a nyári program kidolgozásán fáradoznak. Gás­pár Péter, a fóti művelődési felügyelő erről adott tájékoz­tatót. — A nyári napközi tábo­runkat július 4-én nyitjuk és augusztus 12-én zárjuk. A fóti tó környékén kialakított gyer­mekparadicsomot az idén bő­vítettük. Kéthetes cserével oldjuk meg a nevelői felügye­letet. Most az egyes iskola kezd és nevelői két hét után adják át a másik iskolának a felügyeletet — Újdonság és program? — A tihanyi motel mintá­jára elkészült a hideg-meleg vizes blokk, tizenkét zuhany­zóval, mellékhelyiségekkel. A napi programok gazdagok lesznek. Szerepel mozilátoga­tás, a művelődési házban szer­vezett műsorok és az új, szép sportpályán lehet eltölteni az időt. Tervezzük, hogy a Volán Vállalat autóbusza viszi ki­rándulásokra a gyerekeket. Augusztus 12-től az Újpesti Dózsa és a fóti fiatalok csel- gáncsozói tartanak edzőtábort. — Mi újság a fóti tónál? — A fóti tó környékének rendezése mégtörtént. Bővülni fog a zuhanyzó rész az új vezetékek lefektetésével. A női és férfi öltöző karbantar­tása megtörtént. A parkosí­tást is elvégezzük. Bővítettük a szolgáltatásokat. Azt szeret­nénk, ha az új üdülőtelepre és környékére látogatók min­denkor szívesen térnének visz- sza hozzánik. A strandot jú­nius 1-én nyitják. Sólymost László Sződliget Polpresszó A sződligeti művelődési ház és a községi KISZ-szervezet. valamint a Pest megyei KISZ- bizottság helyi polpresszójá- ban az eddig meghívott ven­dégek között szerepelt Berki Tamás és Román Péter elő­adóművész. Elmarod a kabaré A Madách Imre Művelődé­si Központ igazgatósága közli, hogy a május 16-ra, hétfőre hirdetett Hofi-kabaré — tech­nikai okok miatt — elmarad. talok anyagi lehetőségéhez méretezett. A KISZ városi bi­zottsága éppen ezért úgy dön­tött, hogy folytatja a megkez­dett akciót. Hosszú távú ter­vet dolgoztunk ki. Évente har­minc-negyven lakás építését irányoztuk elő. Ez év áprilisá­ban harminckét lakáson meg­kezdte a munkálatokat a 11. számú építőközösség. Egy-egy építőakció minden év tavaszán indul. 1984 tava­szán harminckét lakás építé­sét kezdhetik meg a fiatalok. A változás itt annyi lesz, hogy kisebb alapterületű lakások is ^esznek. Az építőközösségeket három­tagú intéző bizottság vezeti. A kivitelezési munkát Tóth Pál építésvezető irányítja. Jelentkezés a titkárnál A lakásigénylő fiatalok a KisZ-alapszervezetek titkárai­nál jelentkezhetnek, akik az igénylési lapokat minden év október 1-ig a KISZ Vác váro­si Bizottságának adják le. Surányi János Pótolni, amit lehet A szivárványtól Spartacusig Nyílt napok az öregek otthonában izgatott diáklányok toporog­nak a Mártírok úti öregek napközi otthonának bejáratá­nál. Kezükben orgona és gyöngyvirág. A kézimunka­kiállításra jöttek, s bár nem először fordulnak meg itt, egy kissé mindig zavarba jön­nek attól a hálától, amivel az idős nénik, bácsik fogadják köszöntik, rövid műsoraikat. Kézimunkázás közben Ma is megtelt az üvegezett veranda, ahol a szerdai prog­ramot, a nyílt napok kereté­ben folyó előadássorozatot szokták tartani. — Nem nevezném én eze­ket előadásoknak — szerény­kedik Kiss Józsefné foglalkoz­tató nővér. — Leginkább úgy mondhatnám, hogy kézimun­kázás közben szó esik mindar­ról, ami érdekli, foglalkoztatja a jelenlévőket. Elég nehéz élete volt a mostani 70—80 évesek­nek, sok mindenre nem volt lehetőségük, ami az utánuk következő generációknak már jóformán természetes volt. Nagy az érdeklődés az öregek részéről. A vulkánok kitörésé­től, Pompeji pusztulásáig, a szivárvány keletkezésének rej­télyétől Spartacus történetéig minden érdekli őket. Különö­sen kedvelik az útibeszámoló­kat, diavetítéseket. Angyal Jánosné, nyugdíjas pedagógus­nak köszönhetjük, hogy mű­ködésünk háromnegyed éve alatt már több ízben sor ke­rült erre a közkedvelt prog­ramra. ö társadalmi munká­ban vállalta, hogy utazásai emlékeivel, tapasztalataival megismerteti azokat, akiknek nem volt lehetőségük világot látni. Hasznos tudnivalók Beszélgetésünk alatt a Há- mán Kató Általános Iskola ha­todikosai átadták virágaikat, s most élénk érdeklődéssel szemlélik a kézimunka-kiállí­tás gondos, aprólékos munká­val készült darabjait. Az írá­sos párnáik, kalocsai térítők nagy szakértelemről, hozzáér­tésről tanúskodnak. Az ifjú látogatók otthon már nem nagyon találkoznak ennek az évszázados asszonyi mester­ségnek folytatóival. — Gondozottatok között is egyre kevesebben értenek a hímzéshez — mondja Szarvas Vincéné, az 1-es számú szo­ciális otthon igazgatója. — Az érdeklődés felkeltésé­re, közös gondok megbeszélé­sére, együttes szórakozási le­hetőség teremtésére hoztuk létre tavaly augusztusban a szerdai nyílt napokat. Itt le­hetőség nyílik arra, hogy azok a nyugdíjasok, akik nem ve­szik igénybe a szociális otthon, vagy a napközi gondozását, megismerkedjenek az itteni élettel, részt vegyenek a kife­jezetten az ő korosztályuk szá­mára szervezett programokon. — Gyakran látogatják meg összejöveteleinket olyan szak­emberek, akik felvilágosítást, segítséget tudnak nyújtani ki­fejezetten az időseket érintő problémákról. így szó esett a helyes táp­lálkozásról, a korral járó, gyakoribb betegségekről, az egészséges életmódról. Mind­ezzel reméljük, sikerül előse­gítenünk, hogy hallgatóink tu­datosan készüljenek fel mind­azokra a nehézségekre és örömökre, melyek az élet utol­só évtizedeiben érhetik az em­bert. A kérésükre foglalkoz­tunk például a nyugdíjasok anyagi helyzetének kérdésé­vel. Dr. Vas Gábor ügyvéd pe­dig a hagyatékozás, végrende­letkészítés, eltartási szerződés jogi lehetőségeiről világosítot­ta fel a jelenlévőket. Közösségre találtak — Körülbelül hányán lá­togatják a szerda délutáni összejöveteleket azok közül, akik nem részesülnek semmi­lyen szociális gondozásban? — A napközi és a szociális otthon gondozottain kívül kö­rülbelül negyvenen. Előre is­mertetjük mindig a havi prog­ramot és abból mindenki íz­lése, érdeklődése szerint vá­logathat. — Az ismeretterjesztő elő­adásokon kívül vannak-e olyan alkalmak, amikor nem­csak hallgatóként, hanem résztvevőként alakíthatják az öregek az eseményeket? — Természetesen, rendsze­resen szervezünk ilyeneket. Sokan nagyon aktívan vesznek részt a műsoros, irodalmi délutánokon, vetélkedőkön. A szociális otthon lakói közül többen látogatják rendszere­sen a könyvtárat. Ilyenkor felkészülnek, hasznosítják iro­dalmi élményeiket, műveltsé­güket. Nagy sikert aratott a farsangi mulatság, ahol ismert népszokásokat eleveníthettünk fel. A zenés, táncos klubdél­utánokat a Gépipari Szakkö­zépiskola kollégiumi zeneka­rának köszönhetjük. Alaposan elment már az idő, de a nénik, bácsik nem sze- delőzködnek még. Csendesen hallgatják a foglalkoztató nő­vér szavait, új ismereteiket próbálják beilleszteni küszkö­déssel, munkával teli életük emlékei közé. örülnek, hogy most, mikor már elfáradtak nemcsak testi igényeik kielé­gítéséről gondoskodnak, ha­nem szellemi táplálékkal is ellátják őket. A nyílt napok légköre nemcsak szerda dél­után érvényesül. Megértéssel és segítőkészséggel fogadják itt a városban és az otthon­ban lakók problémáit egy­aránt. Márványi Ágnes Radnóti-napok A fiatalság költője is volt Vác tanintézetei közül több viseli nemzetünk nagyjainak, haladó szellemű alkotóinak a nevét. Kilián György és Gá­bor József, Sztáron Sándor és Löwy Sándor, Táncsics Mi­hály és Bartók Béla nemcsak névadói, de példaképei is az ott tanuló fiataloknak. Hétfőtől eggyel bővült ez a szép sor. A vasúton túli új vá­rosnegyedben ötödik éve mű­ködik a Radnóti úti Általános Iskola. Kitűnő nevelőtestülete 900 tanulót oktat ebben a tan­évben is. Az iskola úttörőcsa­pata a jó munkáért, a közös­ségi és hazafias nevelés terén elért eredményeiért harmad­szor nyerte el o városi pártbi­zottság vörös vándorzászlóját. A fél évtizedes eredmé­nyek elismeréseként enge­délyt kaptak, hogy a bé­kehónapon (elvegyék az Amiről nem szoktunk beszélni Sáros László fotói MAKOVECZ IMRE Ybl-dí­jas építész nyitotta meg 1983. május 5-én a Madách Galériá­ban Sáros László fotókiállítá­sát. A megnyitó, a kiállításhoz készült tájékoztató füzet szö­vegét is magában foglaló lírai hangvételű bevezetést nyújtott a képekhez. Ez a kiállítás ar­ról szól, amiről nem szoktunk beszélni — olvasható a tájé­koztatóban és hallható volt Makovecz Imre megnyitójá­ban is. Mind az írott szöveg, mind az élőszóban elhangzott bevezető még a fotók megte­kintése előtt részletesen el­mondta a nézőknek, hogy mit láthatnak — mit kell majd lát­niuk a galériában, illetve amit látnak, de amiről hallgatni szoktunk, az hogyan fogalma­zódjon meg a befogadóban nyelvi szinten. A kis méretű kiállítóterem négy falán sorozattá kompo­nált képeket helyezett el az alkotó: az úttesten egy macska teteme, majd egyre halványuló nyomai; az út szélén egy bal­esetre emlékeztető fantomsír mindig közelebbről látható; egy temetőbeli fejfa — min­dig közelebbről; egy összetört védőüveg darabjai mindig kö­zelebbről. A terem közepén egyik oldalán nyitott hasáb alakú tér, melyben összetört üvegdarabok között egy mű­anyag rózsa. A minden technikai bravúrt, modern fényképészeti eljáráso­kat nélkülöző, egyszerű, feke­te-fehér képek dokumentum jellegűek. Témáik, a téma megjelenítése ismerős a tö­megkommunikációs eszközök­ből és a mindennapi tapaszta­latból. A KIÁLLÍTÓTEREMBEN történő bemutatásuk, itteni el­rendezésük, egymáshoz való viszonyuk azonban az alkotó dokumentálási szándékánál többre engednek következtet­ni. A köznapihoz képest meg­mutatkozó formai és tartalmi deformáció a művészet szfé­rájába emeli Sáros László fotóit. A valóság egy jelenségének megörökítése, a kiállítóterem­ben való bemutatása már egy­fajta kiemelést jelent a közna­piból. A kiemelés mindig fi­gyelemfelkeltő. Az alkotások sorozattá komponálása, a soro­zatok egymáshoz való viszo­nya a mindennapitól eltérő, de azt sűrítve arra utaló rit­must eredményez. A motívu­mok ismétléséből, az ismételt motívumok egymáshoz viszo­nyított eltéréséből megérezhe­tők a hangsúlyok, a kompo­zícióban. A tartalmi deformá­ciók konkretizálják a for­maiak által már előlegezette- ket. A kiemelés általi figye­lemfelhívás, az ismétlés, a hal­mozás általi fokozás a képe­ken megörökített jelenség új­raértékelését szorgalmazzák. Az út, amely archetipikusan az élet szimbólumaként értel­mezendő, Sáros László fotóin a halál színtereként jelenik meg. Először macskatetem és eltűnő nyomai, majd különbö­ző fejfák, s végül üvegdara­bok között eltűnő nyomok jelzik az útnak ezt az állomá­sát. Az elmúlás szükségszerű­ségével együtt a nyomok, em­lékek megmaradásának esetle­gességét, az emlékezés külön­böző lehetőségeit, tartalmait igyekszik képein megfogal­mazni Sáros László. Az alkotó deformálását an­nak oka és célja minősítheti. A kiállított művek, elrendezé­sük egyértelműen provokációs erőt tükröz: provokációt az átgondolásra, az újraértelme­zésre, s ennek nyomán egy másfajta magatartásforma ki­alakítására. A belső meggyő­ződés lázadása ez a szubjek­tumon kívül létező, megszilár­dult normarendszer ellen, amely sokszor lehet hazugság önmagunk és a külvilág szá­mára is. Erről a hallgatásról akartam beszélni. A lelkiismeret csend­jéről — vallja az alkotó. A BEFOGADÓ érzelemvilá­gára mindenképpen hatnak Sáros László alkotásai. Meg­mozgatják, talán felkavarják egy-egy jelhez, jelenséghez az eddigiekben kialakult viszo­nyát érzelmileg. S ha ez a hatás elég mély és tartós a nézőben, és a művek nem csu­pán felkavarják, hanem ben­nük egyfajta újraértelmezési lehetőséget is talál, akkor ér­zelmei a személyiség belső vi­lágába viszik tovább az él­ményt — talán az átalakulás felé. Bakonyvári M. Ágnes egyik legnagyobb magyar lírikus: Radnóti Miklós nevét. A Radnóti-napok első napi programján az iskola aulájá­ban rendezett emlékkiállítás megnyitóján részt vett Kádár Jenöné, a városi pártbizottság osztályvezetője, Iványi Károly, a KlSZ városi bizottsága tit­kára és Nagy Géza, a városi tanács osztályvezetője is. Föl- desi István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály­vezető-helyettese mondott be­szédet. Méltatta a 35 éves korában elhunyt költő életmű­vét, hangsúlyozva: az ifjúság költője is volt. Itt mutatták be a gyermekrajzpályázat, 80 gyermek legjobb munkáit. Utána vetélkedő következett, melynek témája Radnóti élet­útja volt. 16 úttörőrajon kí­vül részt vett benne a Forte és a Vízművek Radnóti Mik­lós brigádja is. A következő napon is zsú­folásig megtelt a Madách Im­re Művelődési Központ szín­házterme. A nagyszabású kul­turális megmozdulás méltán bizonyította, hogy az iskola mennyire becsüli és tiszteli Radnóti életművét. Bóka Tün­de 8. osztályos tanuló, az is­kolai úttörőcsapat titkára kö­szöntötte a közönséget, soraik­ban a szülői munkaközösség tagjait, s az iskolát patronáló hajógyáriak képviselőit. Majd­nem három órán keresztül per­gett a műsor: az irodalmi szín­pad, az énekkar, a népi tánc­csoport, a citeraegyüttes, s a többi szereplő közreműködése rangos eseménnyé emelte a programot. Hétfőn délután volt az is­kola névadó ünnepélye az épület aulájában. Gáti Oszkár színművész elsza­valta a megrázó Hetedik eclogát, majd Weisz György, a városi tanács el­nöke mondott megnyitót. Ezután Tolnay Gábor profesz- szor, akadémikus mondott avatóbeszédet, majd követke­zett a Csíkszentmihályi Ró­bert szobrászművész által al­kotott Radnóti-emlékmű le­leplezése. Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára is jelen volt az ünne­pélyen, ahol Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese nyújtotta át az is­kola névadói okmányát Bu- csánszky János igazgatónak. Az Tnternacionálé hangjaival ért véget a Radnóti-napok háromnapos programja. Papp Rezső . ISSN 0133—2759 (Váci HírUr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom