Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

ÉJJEN ÉS ERŐSÖDJÉK SZEREIÉIT HAZÁNK. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Nemzetközi elismerés Pest megyének A közigazgatás új vonásai A budapesti tudományegyetem — az ELTE — ál- ^ Iamigazgatási, Jogi tanszékének több mint fél évszáza- ^ dós hagyománya, hogy a közigazgatástudomány művelé- ^ sét összeköti a gyakorlati közigazgatás empirikus vizs- ^ gálatával. Ez a módszer fejleszti, csiszolja az elméletet, ^ az utóbbi pedig termékenyíti a gyakorlatot. Ekként je- 5í lentkezik a kölcsönhatás. ELHUNYT CSETERKI LAJOS Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Cseterki Lajos elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának nyugalmazott titkára, április 22-én,- hosszan tartó be­tegség után elhunyt. Cseterki Lajos elvtárs temetése április 28-án, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnak Az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság országgyű­lése, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Cseterki Lajos munkáscsaládban született, 1921. október 29-én, Nagy- borszón. Elvégezte az Állami Ta­nítóképző Iskolát és kisközségek­ben tanított. Amikor 1944-ben be­hívták katonának, frontra kerülé­sének első napján átállt a Vörös Hadsereghez. A kijevi hadifogoly- táborban antifasiszta politikai és szervező munkával bízták meg, majd — Nógrádi Sándor javasla­tára — elvégezte a talicini három­hónapos, később pedig a kraszno- gorszkl féléves antifasiszta Isko­lát. Hazatéréséig az iskola okta­tójaként dolgozott, s 1944-ben itt kérte felvételét a pártba. A Szovjetunióból hazaérkezve, 1947-től a SZOT-iskolán tanított, később az iskola vezetője lett, majd 1950-ben a pártfőiskola ta­nárává nevezték ki. 1951-től 1953-ig a Pedagógus Szakszervezet főtitká­ri tisztét töltötte be, majd — 1956- ig — a SZOT titkára volt. 1956 novemberétől mint a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány Fejér megyei összekötője segítette a konszolidációt. 1957-től 1961-ig a Fejér megyei, majd 1961- től 1963-lg a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei pártbizottság első tit­káraként dolgozott. 1959-től 21 éven át volt tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1962-től 1966-ig a Politikai Bizottság póttagja, 1963- tól 1967-ig a Központi Bizottság titkára volt. 1967-től nyugdíjba vonulásáig — 1978-ig — az Elnöki Tanács titká­ri tisztét töltötte be. 1958-től ha­láláig tagja volt az országgyűlés­nek, előbb a Fejér, majd a Bor­sod megyei választók bizalmából. Cseterki Lajos munkásságát tevé­keny életútja során számos ma­gas hazat és külföldi kitüntetés­sel Ismerték el, birtokosa volt a többi között a Munka Vörös v Zászló Érdemrendjének, A HÉT HÍRE GYÜMÖLC5Ö(SÖ)K 0 Lezajlott a Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. # Kétnapos országos talajjavítási és vízrendezési ta­nácskozás színhelye volt Békéscsaba. 9 A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban a teljes és haté­kony foglalkoztatás feltételrendszerét vitatták meg. # A hét híre az is, hogy az országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága a szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét tekintette át Kölcsönhatások Á közigazgatástudomány mű­velésének ezt a módszerét még a harmincas években Magyary Zoltán egyetemi tanár, a pol­gári közigazgatástudomány hazai és nemzetközi viszony­latban is kiemelkedő és elis­mert művelője teremtette meg, S bizonyította hatékonysá­gát az egykori tatai járásban folytatott kísérleteivel. A szo­cialista államigazgatástudo­mány magáévá tette ezt a ha­tékony módszert és szinte fo­lyamatosan alkalmazza az or­szág számos közigazgatási szektorában. Sikerei között — nemzetközi visszhangjára is figyelemmel — messze kimagaslanak a Pest megyében elért eredmé­nyek, amelyekben az elmélet és gyakorlat kölcsönhatása a szocialista közigazgatás és közigazgatástudományi to­vábbfejlesztése előtt egészen új perspektívák számára nyi­totta meg az utat. Nagy szere­pet játszott ebben, hogy a tu­domány a megye vezetőiben elsőrangú partnerre talált, akik nemcsak kitűnő gyakor­lati készségükről, hanem a tu­domány iránti fogékonyságuk­ról és vonzódásukról is tanú- bizonyságot tettek. Közöttük is kiemelkedő szerepet játszott dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, aki a gyakor­lat és elmélet e fajta össze­kapcsolását minden rendelke­zésre álló eszközzel támogatta. Ennek az együttműködésnek eredményeként két tudomá­nyos munka: Közigazgatási döntés ' és városfejlesztés. Ténymegállapító tanulmányok, •Nagykőrösről (Szerk: dr. Nagy Tibor Gyula, 1978.), továbbá A Pest megyei tanácsok együttműködése tanácsi és nem tanácsi szervezetekkel az urbanizációs fejlődés szolgála­tában (Szerk: dr. Berényi Sándor, 1980.) látott napvilá­got. Az első mintegy fele-fele arányban a kőzigazgatástudo- mány hivatásos művelőinek és gyakorló közigazgatási szak­embereknek, az utóbbi csak­nem egészében Pest megye vezető tisztviselőinek gyűjte­ményes munkája. Mindkettő az ELTE államigazgatási jogi tanszéke és a Pest megyei Ta­nács együttes gondozásában jelent meg. Döntések Az elsőként említett mű a szocialista államigazgatás egyik legproblematikusabb kérdését: a közigazgatási dön­téshozatal mechanizmusának működését tette vizsgálat tár­gyává. Egész konkrétan annak tényszerű megállapítására vál­lalkozott, hogy Pest megye egyik legősibb s igen nagy közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező városában, Nagy­kőrösön milyen mértékben ér­vényesül a választók bizalmát élvező tanácstagok akarata a városfejlesztés meghatározó döntési kategóriában. A mű annak- ideji nyilvános vitája széles körű visszhangot váltott ki. A rádión kívül az országos lapok — köztük legelmélyül- tebben a Budapest, a főváros folyóirata — is részletesen foglalkoztak a vitával s főleg a könyv két évi ténymegálla- pitó vizsgálat alapján levont következtetéseivel. Ezeknek ugyanis az a végső summáza- ta, hogy a lakosság jelentős része nem érzi magát illeté­kesnek a város formálását cél­zó alapvető közigazgatási dön­tésekben, s ha van is vélemé­nye, nem igényli eléggé a vé­leménynyilvánítás lehetőségét A döntés ennek eredménye­ként, ha formálisan nem is, de ténylegesen a szakappará­tus kezében marad. E megál­lapítás mögött sok egyéb ok mellett — ez mind a munká­ból, mind annak méltatásából kicsendül — az a tény húzódik meg, hogy a fejlesztéshez szükséges anyagiak mértékét a feljesztésben közvetlenül ér­dekelt város lakosságától füg­getlen, felettes és így idegen szerv állapítja meg. Döntésé­be az érdekelt lakosság nem szólhat bele, s ez okból azzal szemben eleve a közömbösség­be menekül. Ezt a magatartást indokolhatja az a körülmény is, hogy a helyes döntéshez nélkülözhetetlen információk többségével a lakosság nem is rendelkezik. Együttesen A munkának tűi Nagykő­rös -és Pest megye határain éppen az adja meg jelentősé­gét, hogy mindenütt gondolat- ébresztő lehet, ahol a taná­csi demokrácia kiszélesítésén, azoknak az akadályoknak el­hárításán fáradoznak, ame­lyek ez idő szerint még gátol­ják az állampolgároknak, kö­zelebbről azok képviselőinek — a tanácstagoknak — érde­mi beleszólását egy-egy tele­pülés sokoldalú fejlesztési módjának kialakításába. Még el sem csitultak a hul­lámok a Nagykőrösről írt mű körül, Pest megye Tanácsa és az államigazgatási jogi tan­szék máris újabb — az előb­biek során említett második — munkával lépett a nyilvá­nosság elé. A tizenegy szerző­től származó gyűjteményes munka azt tárja fel, hogy egy­felől a megyei, városi és köz­ségi szintű tanácsok, másfelől a területükön működő állami, társadalmi és gazdasági s2er- vek közt formális szerződés­ben rögzített különféle együtt­működési megállapodások a lakossági igények kielégítésé­ben hogyan erősítik az állam- igazgatás hatékonyságát. Konkrétan arra mutat rá a munka, hogy egv-egy tanács és a területén található gazdál­kodó, szolgáltató vállalatok, kulturális és pénzügyi intéz­mények, szervezetek rendelke­zésére álló — szétszórt — pénz- és egyéb anyagi esz­közök, pl. beépítésre alkal­mas telkek, szellemi erőforrá­sok, mint pl. a koordinálási készség, élő társadalmi mun­kák, stb. mi módon egyesíthe- tök, s állíthatók együttességük- ben a társadalmi igények ki­elégítésének szolgálatába. A gyűjteményes munka alaptó­nusát nagyvonalú — Arany István ny. vb-titkár tollából származó — tanulmány adja. Szerzője ebben a megyében létező több, mint ezer megál­lapodást ismertet nyolcféle kategóriába besorolásuk alap­ján. Berényi Sándor cfr. tan­Dobosi pizza A bakonyi feke­te kenyér, a leve­lestészta, s a 20- féle sütemény, zsemle, kifli mel­lett a közkedvelt pizzatésztát is ké­szíti a Nyugat- Pest megyei Sü­tőipari Vállalat dabasi üzeme. A képen: Kovács Árpád egyelőre hagyományos el­járással dolgozik, rövidesen azonban korszerű gépek se­gítik majd a piz­zakészítő pékek munkáját. Trencsényl Zoltán felvétele székvezető egyetemi tanár a gyűjteményes munkához írt előszavában pedig az egyes ta­nulmányok összevetéséből le­szűrhető, az államigazgatás fejlődésének teljesen újszerű, eddig nem vizsgált aspektusa előtt tárja szélesre a kapu­kat s jelzi egyben a tovább- feljesztés és vizsgálódás irá­nyait is. Meghatározók Míg a Nagykőrösről írt munka egyetlen településre és egyetlen kérdésre: a tanácsi döntés mechanizmusára szo­rítkozó voltánál fogva csak a hazai sajtóban és rádióban talált nagyon komoly vissz­hangra, addig az utóbbi mun­ka roppant széles és teljesen újszerű témaköre folytán már a külföldi tudományos körök figyelmét is felkeltette. C. A. Jampol’szkaja professzor, a moszkvai egyetem nemzetkö­zileg is elismert közigazgatási jogásza a Szovjet Tudományos Akadémia folyóiratában: a Szovetszkoe Goszudarsztvo i Pravo 1983. évi 3. számában is­mertette a munkát. Ez a tény akár a szerző sze­mélyét, akár a folyóirat tudo­mányos jelentőségét nézzük, önmagában is elismerésnek számít. Túl azonban a külsősé­geken, tartalmilag is kijut a méltatásból. Az ezer együtt­működési szerződés kigyűjtése, típusok szerinti csoportosítása és elemzése új tudományos kezdeményezésnek számít, amiből már egyértelműen von­ható le az a távolabbi követ­keztetés — állapítja meg egye­bek között Jampol’szkaja — hogy a közigazgatás-jogilag szabályozott együttműködési szerződések a jövő hatéko­nyabb közigazgatásának egyik meghatározó tényezőivé vál­hatnak. Elemzések Ugyanerre a következtetésre jut dr. Wolfgang Bemet, a jénai egyetem docense is, aki a jénai jogásznapok tanács­kozásait összefoglaló gyűjte­ményes munkában (8. Jenaer Juristentag 1981.) ismerteti a könyvet. Elemzése tartalom­ban és terjedelemben is jó­val több egy szokványos re­cenziónál. Valójában önálló tanulmánynak tekinthető, amely nemcsak a mű egyes fe­jezeteit és azok szerzőit mutat­ja be igen részletesen, hanem beható elemzéssel Pest megye és a főváros sokoldalú kapcso­latainak, s az ezekből fakadó urbanizációs problémáknak alapos ismerete birtokában nagy nyomatékkai arra is rá­mutat, hogy az e fajta prob­lémák megoldásának szinté nélkülözhetetlen új eszköze a közigazgatás-jogilag szabályo­zott szerződéses együttműkö­dési rendszer, amelynek meg­teremtésében Pest megye mind a gyakorlat, mind az elmélet terén élenjáró szerepet ját­szott. Szakszervezetek Magyar—perui tárgyalások A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására április 17—23. között Magyar- országon tartózkodott Isidoro Gamarra Ramirez, a Perui Dolgozók Általános Szövetsé­gének (CGTP) elnöke- A pe­rui szakszervezeti vezető meg­beszéléseket folytatott a SZOT vezetőivel a két szakszervezeti központ közötti kapcsolatokról és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről- Látogatást tett a SZOT központi iskoláján, a szakszer­veztek elméleti kutató intéze­tében, továbbá, megismerke­dett Komárom megye ipari és mezőgazdasági tevékenységé­vel­Isidoro Gamarra Ramirez szombaton elutazott Magyar- országról­Szolidaritás A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség huszonhat évvel ezelőtt április 24-ét a gyarmati ifjúság szolida­ritásának napjává nyilvání­totta. Akkor még sok gyar­mat népe nyögött iga alatt, s ezeknek az országoknak az ifjúsága elkeseredett harcot folytatott a gyar­mattartó hatalmak ellen, hazájuk függetlenségéért, szabadságáért. Ezzel a harccal vállalt szolidaritást akkor a világ haladó ifjú­sága. Azóta nagyot fordult a világ, a föld térképéről csaknem teljesen eltűntek a gyarmatok, bár Dél-Afri- kában és a világ néhány más pontján még szívós utóvédharcot folytatnak a gyarmattartók uralmuk fenntartásáért. Az új világ­helyzetben a megemlékezés tartalma is megváltozott, és a DÍVSZ 1972 óta nemzet­közi ifjúsági szolidaritási nappá nyilvánította április 24-ét. E harci nap arra fi­gyelmezteti a világ ifjúsá­gát, hogy a gyarmatosítás felszámolása után sem szűnt meg mindenütt az el­nyomás, a kizsákmányolás. A harc változatlanul folyik a még gyarmati sorban élő népek teljes felszabadítá­sáért, a neokolonializmus, a fajüldözés,, a fasizmus, a nqpelnyomó diktatórikus rendszerek ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. A világ haladó ifjúsága elítéli az imperializmus ag­resszív köreinek enyhülés­ellenes politikáját és kife­jezi szolidaritását a tőkés országokban a békéért, a nemzetközi enyhülésért harcoló fiatalokkal. A fegy­verkezési hajsza ellen, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társa­dalmi haladásért vívott küzdelmükben a világ fia­taljai mindenkor számít­hatnak a magyar ifjúság együttérzésére és támoga­tására. Csökken folyamatosan és sajnálatosan a megyében a gyümölcsösök területe, 1975 és 1980 között négyezer hektárt tett ki a zsugorodás. Amiben szerepe volt a kivágásoknak éppúgy, mint annak, a szór­ványgyümölcsösök átkerültek egy másik művelési ágba a nyilvántartás szempontjából, a kert címszó alá. Ami na­gyobb baj, 1981-ben és 1982- ben is folytatódott az ízes fa­latokat kínáló * ültetvények kisebbedése, azaz az átlagos termések ugyan nagyobbak, mint voltak öt vagy tíz esz­tendeje, ám ez csupán arra elég, ne apadjon gyors Iram­ban a piacra kerülő mennyi­ség. A szórványokat, a lakos­sági kertek fáinak termését is figyelembe véve, ez a mennyiség nem csekélység: napjainkban 105—110 ezer tonna gyümölcs szedhető le a megyében. Biztató és elszomorító je­gyek keverednek epresek, al­mások, szilvások, őszibaracko­sok, kajszisok terepén, örven­detes például, hogy a megye nagyüzemi gazdaságai öt esz­tendő alatt túlteljesítették az eredetileg tervezetteket, a szá­mított 3700 hektárra] szemben 3926 hekáron telepítettek gyü­mölcsöst, természetesen olyat mely gépekkel művelhető meg, mert a munkaerő erre egyre kevesebb, egyre meg­fizethetetlenebb. A gépi mű­velésnek viszont előnyök és hátrányok elegyére kell ha­gyatkoznia, hiszen olyan faj­ták kellenek, amelyek tűrik a mostohább — gépi — bánás­módot a szedéskor is... Alig­ha meglepő az ilyen és ha­sonló tények, tapasztalatok birtokában a következmény: a géppel szüretelt gyümölcs döntő része a tartósítóipar alapanyaga lesz. Igaz, erre szánják. Ami nem baj akkor, ha megfelelő arányban terem­nek azok a gyümölcsösök is, amelyek áruja piacra — ex­portra kerülhet. S ez utób­bi gyümölcsösöknél elgondol­koztató a termőterület csökke­nése, főként ami a kiskerteke.! illeti. Évtizedünk közepéig az ál­lami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek szerény mé:ték- ben folytatják a rekonstruk­ciókat, 1985-ig az elgondolá­sok szerint 2500 hektáron ke­rítenek sort új telepítésekre. Leggyorsabban a bogyósok te­rülete nő — ha a lakossági részvételt is figyelembe vesz- szük —, ám látványosan rá­cáfolva a számítottakra, az értékesítési nehézségek, ellent­mondások hatásaként, szembe­szökően zsugorodni kezdett ta­valy az almások területe... Kísértetiesen hasonló folya­mat, mint aminek tanúi lehet­tünk néhány esztendeje a kaj­szi esetében, azaz ismétlődő feszültségekről, ellentmondá­sokról, érdekeltségi, támogatá­si buktatókról van szó, amik elkerülése, megelőzése gyümöl­csöző lenne az eLlátás, a piac- képesség, az exportszállítás mérgesítően ingadozó mérle­gének működtetésekor. Az ilyesfajta gyümölcsök azonban nagyon lassan érnek be ízük akkor is gyakran fanyar, nem a várt, a remélt. Sokkal több rejlik lehetőségként a megye — de nemcsak a megye — gyümölcstermelésében, mint amit ténylegesen hasznosítanak abból termelők, értékesítők, kereskedőik, azaz lehetne ered­ményesebb, a társadalomnak hasznot hozóbb ez a terület. Akkor pédául, ha nem lenne kitéve a folytonosan változó megítélések — az eltörölt, a visszaadott, a csökkentett, a szüneteltetett stb. támogatások — következményeinek, ha az árra nem rákódnának rá tel­jesen fölösleges költségek. Zamatok, ízek csodálatos vegykonyhája a gyümölcs, föld, növény, napfény, eső s per­sze műtrágya, növényvédő szer bonyolult kölcsönhatása, rejtett ölelkezése frigyéből nyújtva át a termést, a gyü­mölcsöt. Három, négy szem gyönyörű őszibarack, alma, eper, maréknyi cseresznye és tízezer tonna őszibarack, har­mincezer tonna alma között hatalmas a különbség, bár ez utóbbi mennyiségeket termi meg a megye nagyüzemi gyü­mölcsöseinek sok-sok hektárja, melléjük társul a kiskertekben szüretelt illat és íz. Illat és íz; egészséges, kellemes, kedvelt. Csak az árcédulák..., csak az ellentmondások..., csak a munkaerőgondok ..., csak a fák alatt megrothadt termés ne zavarná ezt az illatot, ízt. Termelő, illetve fogyasztó ke­sernyés szájafze között látszat­ra nagy a különbség. Valójá­ban azonos aromák párlata ez. Mészáros Ottó Dr. Szaniszló József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom