Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

_Zenei panqrámai A természet dicsérete A gödöllői hangverseny cí­me aligha keltett magasfe- szültséget bárkiben, a termé­szet dicsérete ugyanis olyany- nyira megszokott mindennap­jainkban, hogy már közhely­számba megy. Ám amit a kon­cert tartalmazott, az felvil­lanyozta a megjelenteket. Az Állami Zeneiskola tanárai tet­ték mindezt úgy, hogy a da­rabok megformálása, a hangok megszólaltatása közben szinte képileg is elibánk idézték az évszakok sajátosságait. Kötetlen volt az est hangu­lata, hétfőn este. Bevezetőként Vivaldi sokszor megcsodált A négy évszakából a nyitó Tavaszt játszotta Wendler Magdolna hegedűn és Wendler Ibolya zongorán. Bátor kezdés után kár volt az elbizonytala­nodásért. Ez alighanem a ru­tinhiányra vezethető vissza, pedig az igényes hangképzés vonzó volt. A lassú tétel kan- tilénája után a gyors harma­dik karakterisztikusra sikerült. A mindvégig műsorközlőként is jeleskedő Barta Katalin ZQngoraszáma következett ez­után, L\szt Erdőzsongását va­rázsolta a közönség elé. Ze­neileg, technikailag magabiz­tos tolmácsolást hallhattunk. Müller Gabriella két Schu­mann és egy Brahms dalt for­mált meg. Az előbbi kettő kő­iül A vadrózsa állt közelebb vibráló egyéniségéhez. Az ugyancsak közismert he­gedű—zongora Tavaszi szoná­ta első tételét a koncertet nyi­tó páros szólaltatta meg. A technikai problémák ellenére szép percek tanúi lehettünk, különösen a fő- és a mellék­téma kibontása jelentett él­ményt. Ferenczi Anna Debussy- muzsikát játszott: Kertek esőben. A jellegzetes tört hangzás, a Debussy-paletta el­maradhatatlan szépsége most is megkísértette a hallgatósá­got Lisznyai Gábor ősz cí­mű csellódarabját Joó Ibolya és Barta Katalin adta elő. Ér­demes erre az opuszra felfi­gyelni, ritkán csendül fel a hangversenytermekben. A Gödöllői tavasz rendez­vénysorozatát gyarapító hang­verseny legemlékezetesebb pil­lanatait a tanári vonószenekar játéka jelentette. A már a be­vezetőnkben említett Vivaldi- mű, A négy évszak verseny­műsorozat utolsó darabját, a Tél címűt formálták meg. Wendler Magdolna, Faragó Zsuzsanna, Spera Ágnes hege­dűn, Váradyné Egri Anna és Szegedi József brácsán, Joó Ibolya csellón működött köz­re. (Egy bőgős mindenképpen hasznukra válna!) Vállalkozá­suk elején olyanfajta feszült­ség érződött, amikor a játéko­sok mindegyike biztos a saját dolgában, ám a hangok még nem válnak egységessé. Vo­natkozik ez elsősorban a hang­színre, a vonások rövidségére vagy hosszúságára, s legin­kább arra, hogy a hangot nem­csak elindítani kell, hanem be is kell tudni fejezni. A má sodik tételben oldódott ez a merevség, a harmadikban pe­dig örömteli, szárnyaló muzsi ka szólalt meg. M. Zs. Nemzetiségi úttörő-találkozó Díjazott együttesek Magyar és szlovák nemzeti­ségi úttörőegyüttesek talál­koztak az elmúlt hét végén, vasárnap a rétsági művelődési központban. Ezen a versenyen 13 együttes képviselői vettek részt, összesen körülbelül 300-an. A zömmel szlovák szakemberekből álló zsűri ér­tékelése alapján, figyelembe vették a két héttel korábbi rendezvényen bemutatott pro­dukciókat is — többen kap­tak kiemelkedő minősítést. A díjazott együttesek a gyer­meknapon rendezett gálamű­sorban lépnek fel. Ezek között Pest megyeiek a püspökhatva- nv néptáncosok, a csomádi gyermekjátékcsoport, a do­bosi mesemondó együttes, és a pilisszentkereszti énekkar. Gyarapodó minikönyvsorozat Népművészet Pest megyében I. Sándor Ildikó Népművészet Pest megyében című tanul­mánya hatvan színes képpel a megyei múzeumigazgatóság gon­dozásában, a Pest megyei minikönyvek sorozatában látott nap­világot. Ez a pompás kiállítású könyvecske a minikönyvek sorába tartozik, de szerzője távolról sem miniproblémákat tárgyal. I. Sándor Ildikó, a tájilag, etnikailag sokrétűen tagolt Pest megye népművé­szetével ismertet meg, amely sokkal gazdagabb, mint eddig gondoltuk, s távoli tájak nép- művészeti jellegű tárgyainak is gyűjtőmedencéje. Kiskun, jász, palóc népmű­vészeti sajátságok tűnnek fel a megye területén. De éppen úgy megtaláljuk a csákvári fazekasok készítményeit, mint a pásztói, gyöngyösi, rima- szombati, révi, mezőtúri, hód­mezővásárhelyi kerámia em­lékeit. A megye találkozási terüle­te a különböző stílusú cifra­szűröknek, subáknak, köd- mönöknek. A szerb nemzeti­ségre jellemző a vékony szálú lenvászon. A magyarok, a szlovák és német nemzetisé­gek szőttesei színben, díszít­ményben eltérnek egymástól. Különösen meg kell csodál­MOZIMŰSOR ÁPRILIS 21-TÖL 27-IG ABONY 21—22: Sértés 23—24: A kolónia* 24: János vitéz (du.) 25—26: Sógorok, sógornők** BUDAÖRS 21—22: Szerencsés Dániel* 23—24: Serpico* 25—26: A banda fogságában CEGLÉD, Szabadság 21—22: Aurora cirkáló (du.) 21—r27: A Keresztapa I—II. (2. rész)** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 20— 27: A bűvös kő és a csodakút (du.) 21— 27: Vémász (este) DABAS 21—25: Egy zsaru bőréért* 24: Tündér Lala (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—26: Boxnbanő** 24: Timur és csapata (du.) DUNAKESZI, József Attila 21: Sebességláz* 24: Egy házasságtörés következményei 25: Bosszúvágy** 27: Agónia I—II.* DUNAHARASZTi 21—22: Szerelem Montrealban* 23— 24: Kalózok Jamaicában 25—26: Serpico* ÉRD 2i _22 és 24— 26: Akit Bulldózernek hívtak FÓT 21—22: Bosszúvágy** 23—24: Sebességláz* 24: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 25— 26: A hétszáz éves titok GÖDÖLLŐ 21—22: Serpico* (este) 21—24: Morfium (du.) 25—27: Éretlenek GYAl 21—26: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 24: Rákóczi hadnagya (du.) MONOR 21—22: A kolónia* 23—24: Szarvacska, manócska (du.) Sógorok, sógornők** (este) 25—26: Sértés NAGYKÖRÖS, Arany János 21—22: Tűzharc* 23—24: Földrengés Tokióban 25—27: A Keresztapa I—II.** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—27: Suli-buli (du.) 21—24 : 2001. Grodüsszeia I—II. (este) 25—27: A bátyám öccse minden pénzt megér (este) NAGYKATA 21—24: Ezüstnyereg 25—26: Olaszok hihetetlen kalandjai Lcningrádban PILISVOROSVAR 21—22: Feketeszakáll szelleme 24: A szelíd vadnyugat 25: Kisdarázs* POMÁZ 21—22: A banda fogságában 23—24: A veréb is madár** 25: Elefánt story RÁCKEVE 21—22: A 34-es gyors 23—24: Dominó elv* 24: Vük (du.) 25—26: Szerelem Montrealban* SZENTENDRE 21—24: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) Elveszett illúziók (este) 25—27: Morfium (du.) Szerencsés Dániel (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 21—27: Dutyi-dili SZIGETSZENTMIKLOS 21—22: Elefánt story 23—24: Muppet show (du.) Szerelem Montrealban* (este) 25—26: Elveszett illúziók* TAPIÓSZELE 21—22: Kisdarázs* 23—24: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 25: Ezüstnyereg VÁC, Madách Imre 21—24: Az elveszett kutya (du.) 21— 27: Üldözők** (este) 25—27: Szeleburdi család (du.) VECSÉS 22— 24: Éretlenek 24: A 34-es gyors (du.) 25—27: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. nunk a nagybörzsönyi német szőtteseket. A hímzés nemcsak vidékek, nemzetiségi csoportok, hanem gyakran falvanként változik A Galga mentén őrizték meg a fej-, váll- és zsebkendők fe­hér hímzését, amely csak harmincas évektől kezd szí­nesedni. Legkevésbé sárga színű fonállal varrnak. Ügy tűnik, hogy külön stílust kép­viselnek a Pilis-hegység fal­vainak festett bútorai. Pest megye területén is fel­tűnnek a viasszal díszített fatárgyak, a vésett tokmá- nyok, szarutülkök. A felföldi, palóc ivócsanakok lehúzód­tak a megye északi részére. Egyedülálló a váci tímárok bőrvágó késének faragással, viaszberakással díszített tokja és a penci eredetű vajminta, A bemutatott és datált mán­gorlók, borotvatokok országos viszonylatban is monográfu- sukra várnak. I. Sándor Ildikó bevezető tanulmánya széles körű isme­retről tanúskodó, gondos tényválogatása országos ran­gúvá teszi ezt a munkát, ami­hez hozzájárulnak Gajzágó Jolán, Guba István fénykép- felvételei, Janka Gyula kötés­terve, tipográfiája, Balogh László kötéstáblája. Kitűnő a bevezető tanulmány angol, né­met és francia nyelvű szövege. Reméljük, hogy Pest megye népművészetéről a rangos mi­nikönyv után terjedelmes mo­nográfia is megjelenik. Gunda Béla egyetemi tanár Kiállítótermekből Arcmása ars poeticát láttat Szép szomorúság Magyar László, aki Szege­den Juhász Gyula szellemi kö­réhez tartozott, s Budapestre kerülve a Pest megyei Hírlap­ban is jelentek meg cikkei, szorgalmazta szóban és írás­ban, hogy a gödöllői járási­városi könyvtár vegye fel a Juhász Gyula nevet. Ez meg is történt 1959. szeptember 22-én; az avatóbeszédet a vá- radi hölnaposok utolsó élő tagja, Dutka Ákos tartotta, aki 1963-ban Gödöllőre verset is küldött Juhász Gyula tiszte­letére. Versed szürke — mondták —, tiszai homok, Bár zománcán olykor gyémánt fény lobog, Így mondták akkor nagy kortársaid, Méricskélve sokszor szent írásaid. Olyan csendes, halk, sőt monoton, Mint az őszi napfény, lenn a homokon, De tisztán zengő, mint a nagy Tiszatáj, Hol egy ezredév sok ősi sebe fáj. A gödöllői Juhász Gyula könyvtár nemesen őrzi hagyo­mányait, ennek jegyében tar­totta Juhász Gyula születésé­nek centenáriumán emlékün­nepségét. Kis kiállítást is szer­veztek a költő kiadványaiból, s felavatták Miró Eszter gö­döllői szobrászművész Juhász Gyula reliefjét. A dombormű mértéktartással szelektál, ki­emeli a költő szép szomorúsá­gát, s fájdalmából csak a nosz­talgikus vonásokat láttatja, nem a tragikus elemeket, hogy a nagy szegedi költő szíveket, elméket megnyitó ars poeticá­ját maradéktalanul megragad­hassa. Ezt hiányok nélkül, kultúráltan teljesíti, s találó iszimmetriával külön összpon­tosít a költő nyakkendőjére, hiszen az Sárvári Annához fűződő reménytelen szerelme révén tovább él a maga egye­di félrecsúszottságában. Rajzok és képek Megnyitó szavaiban Nagy Lajosné, a könyvtár vezetője kiemelte, hogy bár életében Juhász Gyula nem kötődött a városhoz, költészete révén ez a kapcsolat folytonossá vált utó­korában. Egy má­sik taiaucozasi pont mégis akad, inegpecng az, nogy junasz uyuia vei- set irt Gulacsy rajosnak, s a go- uo.ioi szecesszió hajdani nesztora, tiemsey Jenő fes­tőművész drámát. Ezért hatott külö­nös figyelmesség­nek, hogy tíoaor Tibor színművész az elmondott cik- iusüol nem hagyta ki Juhász Gyula Gulácsyhoz cím­zett versét, mely lírai portré és ön­vallomás. A gödöllői ün­nepségen nagy létszámú közönség hallgatta végig Kiss Annát is, aki megzenésített Ju­hász Gyula ver­seket adott elő Hornyánszkyné Becht Erika zon- gqrakíséretével. Elismeréssel fo­gadták két diák — a juhász Gyula járási szavalóverseny harmadik helyezettjének. Kö­römi Tamásnak és a 38 induló­ból győztes hatodikos általános iskolás veresegyházi Szabó Andreának — a versmondását, akik mély érzékenységgel idézteik a költő sorait. Magból erdő lett Gödöllőn, Magyar László inspirációja ré­vén, akinek esyik Juhász Gyuláról készült karikatúráját június végéig láthatjuk a bu­dapesti Nyugat Múzeumban, ahol több Juhász Gyula-doku­mentum is megtekinthető. Szá­zadunk magyar lírája versek­ben is szövetséget kötött kép­zőművészetünk új törekvései­vel, s valamennyi költőnk kö­zül Juhász Gyula az, aki lí­rájában elemző intenzitással ragadta meg a festészet és szobrászat évezredeinek for­rásait és magaslatait. Itt, ezen a kiállításon, a Városmajor utcában elsősorban Juhász Gyula önkarikatúrái érdemel­nek külön figyelmet és Mo­holy-Nagy László portréja a Miró Eszter: Juhász Gyula (relief) költőről, de az újdonság erejé­vel hatnak Károlyi Lajos, Endre Béla, Heller Ödön és Szőri József festményei. Fotódokumentáció A Juhász-évforduló fontos része, hogy Vácott, a Madách Imre művelődési központban május 2-ig látható az a fotó­dokumentációs összeállítás, melyet a tőle megszokott lel­kiismeretességgel és finomság­gal kivitelezett Papp László. A katalógus utolsó oldalán ta­lálható az a Juhász Gyula­vers, melyet 1899. szeptem­berében Vácott írt a költő. A klastromablakból kinéz az őszbe Egy égöszemű kispap. A Naszály Búsan pipál, az esti félhomály ölén levelek hullanak csörögve. Most tavasz van, s vörösük a Naszály. Aki hajdan a he­gyet figyelte, nem pap lett, hanem költő, líránk egyik hal­hatatlanja. Losonci Miklós A magyar nyelv hetén Középiskolások versenye Pest megye középiskolásai méltóképpen köszöntötték a magyar nyelv hetét. Két szín­vonalas versenyen igazolták, hogy jól ismerik és szeretik anyanyelvűket. Sokoldalú kö­vetelményeknek kellett meg­Ra DIOFIGYELO EGY RADIOS NAPLÓJÁ­BÓL. Sebestyén János gazdag rádiós, múltja önmagában is elegendő anyagot szolgáltat­na sok műsorsorozat előkészí­téséhez. Am ő leletmentő is, amikor szívós, kitartó kutató­munkával gyűjti a magyar rá­diózás múltjának még fellel­hető emlékeit. Űj sorozatában — Hangok, események — századunk tör­ténetéből. villant fel érdekes zene- és hangdokumentumokat, rádiós csemegéket. Műsorának hétfő esti negyedik részéből különösen két dokumentum keltett érdeklődést: Igmándy Heggyesy Géza visszaemléke­zése a trónjától megfosztott Károly király visszatérési kí­sérleteire, s Kosztolányi Dezső értékelése az egykori híres magyar sanzonettről, Med- qyasszai Vilmáról, akit szerte Európában — francia mérték­kel mérve is — a műfaj ki­emelkedő egyéniségeként ün­nepeltek. Az idő múlása csak megkoptatta a felvételeket, de a hat évtized sem vett el sem­mit azok régi fényéből, Med- gyasszai — akit Kosztolányi A dal Színésznőiéként emleget — a mai hallgatót is megnye­ri művészetének, akkor is, ha sanzont énekel, s akkor is, ha népdalt, mint most hallottuk, Bartók Béla zongorakíséreté­vel. FALURÁDIÓ. A mezőgazda- sági rovat munkatársai ezen a héten a mezőgazdasági üzemek bérezési újdonságait követik nyomon. Perjés Klára a keddi adás szerkesztője arról tájé­koztatta hallgatóságát, hogy a hajnalonként elhangzott ri­portok nyomán felmerült kér­désekre a hét végén Villányt Miklós, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes válaszol. Termelőszövetkeze­tekben járva tapasztaljuk: ko­rántsem egységes, és főként nem egyértelműen pozitív a visszhangja az új bérszabályo­zásnak. Ma is sok híve van még az egyenlősdinek, s akad­nak — nem is kevesen —, akik szívesebben vennék, ha az elté­rő teljesítményekért kiegyenlí­tett bért kapnának, s nehezen veszik tudomásul, hogy kiugró teljesítményért kiugró jövede­lemhez lehet jutni. Róluk, ne­kik szól tehát ez a műsor mindazoknak, akik nem értik nem jól értik vagy nem akar. iák megérteni a mezőgazdasá­gi üzemek bérgazdálkodásának új vonásait. HOL VOLT, HOL NEM VOLT. „Hat óra után elcsen­desedik az ország és gyere­keink bemasíroznak a szobá­ba a rádió mellé” — mesélik ismerőseink. Az óvodában másnap a gyerekek eljátsszák az esti mesét. Az óvónők ugyanis beépítik a délelőtti foglalkozásba a rádió gyerme­keknek szóló műsorát. Ezen a héten különösen szép, s a m?i felnőttekben is emlékeket éb­resztő meséket sugároznak. A kismalac és a farkasok, a két bors ökröcske, a diószemű ki­rálylány, a kóró és a kisma­dár. a kisködmön. Erős János és Butuk Muksa története va­laha könyvalakban is megje­lent és sok családban rejtezik a könyvespolc mélyén arra várva, hogy a gyerekek, uno­kák kézbe vegyék. Sokan mag­nóra veszik a Hol volt. ho' nem volt tízperceit. Ezeket p meséket nem kisebb művészek mondják el, mint a nemrég elhunyt Ráday Imre. valamim Lukács Margit, Márkus Lász­ló. Olty Magda, Szokolap Ottó meg a szén beszéd professzn ra — Péchy Blanka, ök mind annyian tudják: a mese az iro­dalmi műfajok egyik legfon­tosabb ja. Bányász Hédi felelniük: hatásos és logikus szövegszerkesztés, stílusos szó- használat, helyesírás, szépen hangzó beszéd. Cegléden, a Dózsa György Kollégiumban találkozott me­gyénk középiskoláinak fél­száz legkiválóbb magyaros diákja: Kreutz Raymundné dr, megyei szakfelügyelő, a zsűri elnöke a következő eredményt hirdette ki. Édes anyanyelvűnk verseny, gimnáziumok: 1. Majorosi An­na (Vác), 2. Borzséki Péter (Dunakeszi), 3. Józsa Judit (Cegléd), 4. Tündik Erika (Cegléd) és Magaritz Erzsébet (Ráckeve), 5. Bányász Brigit­ta (Monor), 6. öller Rita (Nagykőrös). Szakközépiskolák: 1. Mári Zsolt (Cegléd, mezőgazdasági), 2. Lantos Mária (Cegléd, köz- gazdasági), 3. Király Erzsé­bet (Vác, közgazdasági), 4. Bo­dor Ilona (Nagykőrös, élelmi- szeripari), 5. Kuti József (Cegléd, mezőgazdasági), 6. Karsai Ilona (Monor, közgaz­dasági). Helyesírási verseny, gimná­ziumok: 1. Kovács Piroska (Dunaharaszti), 2. Hámori Tünde (Aszód), 3. Szöllősy Andrea (Szentendre), 4. Ha­raszti Katalin (Ráckeve), 5. Bergmann Mária (Vác), 6. Jobbágy Ida (Öcsa). Szakközépiskolák: 1. Gáb­riel Ágnes (Vác, egészség- ügyi). 2. Gulyás Aranka (Ceg­léd, közgazdasági), 3. Böröcz Magdolna (Vác, közgazdasági), 4. Renge Ildikó (Monor, köz- gazdasági), 5. Túri Csilla (Ceg­léd, mezőgazdasági), t Kiss Gabriella (Nagykőrös, ilelmi- szeripari).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom