Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

|»ED A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A város kitüntetettje Gyáron kívül is talál teendőt Bizalommal fordulnak hozzá az emberek XXVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1983. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP Cegléáharsel, Egyetértés Tsz Jó gépek dolgoznak a határban Hamarosan a lucernát vághatják Az üdezöld határban meg­jelentek és szorgalmasan ró­ják fordulóikat a munkagépek. Szerencsére az időjárás kegyes, az elmúlt napok felmelegedé­se emelte a talaj hőmérsék­letét, és így kedvező körülmé­nyek között fejlődhetnek ki a magokból a növények. Kapkodás nélkül A ceglédberceli . Egyetértés Termelőszövetkezet központi majorjában nyitva a gépmű­hely ajtaja, beáramlik a mun­kapadok közé a friss tavaszi levegő, s akik a szabadban javítják, a gépeket, azok is jobb kedvvel munkálkodnak. Kiegyensúlyozott tempóban dolgoznak, ez a feltétele an­nak, hogy ne legyen kapkodás, mindig mindennel időben el­készüljenek. A gépjavításnak forgató- könyv szerinti menetrendje van. Télen valamennyi erőgé­püket rendbehozták, átfestet­ték. Az MTZ-knél voltak al­katrész-beszerzési nehézségek, de végül is megoldódtak, a Monori Mezőgéptől sikerült megkapni, ami hiányzott. Amint ezekkel a teendőkkel végeztek, a tavaszi vetés esz­közeit kellett előkészíteni. Az SPC—6-os román gyártmányú vetőgéphez a meghajtókar­dán hiányzott. Ezt úgy kellett legyártatni s egyúttal tartalé­kot is készíttettek belőle. A szemenként vető masina már kukoricát potyogtat a talajba. Mírik a fogyasztást Jelenleg a lucernabetakarító gépsort vették munkába. Már az utolsó mozzanatoknál tar­tanak, napokon belül elkészül. Kell is, hiszen május elején kezdődhet a lucerna első ka­szálása. A tavaszi gépszemlét siker koronázta. A szigorú bi­zottság elégedett volt az ered­ménnyel, hadra foghatónak ítélte az eszközállományt. Ez persze nem jelenti azt,, hogy a babérjaikon ülhetné­nek, hiszen hozzá kell látni a következő nagy mezőgazdasá­gi munka, a gabonabetakarítás előkészítéséhez. A kombájnok és a takarmányszárító beren­dezés kíván szakértő kezeket. Ez a lecke a nyári gépszem­léig. A műhely jól felszerelt. Legutóbb egy gyorstöltőt vet­tek, amely az akkumulátorok­hoz kellett. Rendelkeznek a többi között fogyasztásmérő műszerrel, szándékukban áll egy adagoló beállító készülék vásárlása is. Ezek birtokában még pontosabban beszabá­lyozhatják járműveiket, erő­gépeiket, és ez számottevő üzemanyag-megtakarítás for­rása lehet. Az Egyetértés Tsz-ben a szerelőműhelynek és a laka­tosműhelynek egy-egy szocia­lista brigádja van. A tizen­nyolc ember nemcsak a gépja­vítás feladatait látja el, ha­nem a szövetkezetben felme­rülő különféle tmk-teendők, egyéb szakmába vágó dolgok is rájuk tartoznak. Beiíbszkediek A munkások zöme évtizedes törzsgárdatag, de szép számmal vannak közöttük fiatalok is, akik szintén jól beilleszkedtek a kollektívába és elégedettek a munkájukkal. T. T. Jászsági faragók Fába vésett érzés, gondolat Szomszéd köszön a szom­szédnak, szomszéd szívesen fogadja: jászsági napok zajla­nak a ceglédi helyőrségi mű­velődési központban. A szom­széd megye egy területi egy­sége mutatkozik be, múltjával, jelenével, megőrzött népmű­vészetével, és még sok minden mással, ami dicsőségére válik. Az emeleti teremben a hé­ten Iáható volt egy pompás kiállítás, Varga József és Mu­hart László fafaragók, Szilágyi Dezső csontfaragó munkáiból. A megnyitóra sokan jöttek el, azóta is szép számmal fordul­tak meg vendégek itt. Több munkahelyről csoportosan ér­keztek, egy-egy brigádnak kedve kerekedett kiállítást nézni. Betérnek az utcáról is. A művelődési központban rendszeres, hogy a kiállítások nyitottak, azt megnézni min­denkit szívesen látnak. Muhart László faragott asz­tallal, paddal, székekkel, ren- gő-ringó bölcsővel mutatko­zott be. Motívumai tulipáno­sak, madarasak. Több táblaké­pe is közönség elé került, eze­ken szőlővel Való foglalatos­ságot, sutulást, borkóstolást örökített meg. Hadak útja cí­mű táblaképét sokan megcso­dálták. Varga József Kalla Miklós kádár hordósorát díszítette szüreti epizódokkal — szőlő­szedéssel, puttonyozással, ta­posással (régen szokás volt a szőlőt megtaposni, hogy adja könnyebben a levét), préselés­sel, a must hordókba töltésével és végül a Iopóval szippantott újbor kóstolásával — re­mekmű a faragvány —, ám az a hordó is, készítőjét dicséri. Igen szépek Varga József táblaképei: a népmeséi han­gulatú furulyázó, a kerítésen át leselkedő kíváncsi, a drá­mai emberpiac, a Táncolok l. figuracsoportja. Meghatóan emberi a Találkozás című kép két férfialakja. Szilágyi Dezső remekei ha­gyományokban gyökeredznek, mívesek, aprólékosak, ám má­sak, mint faragó társaié. Meg­barátkozott csonttal, faval, mindkettőt faragja, igényes- szepen egészíti ki egyiKet a másikkal, ezért szépek, kis tükrei, dobozai. Ám küiön vi­lágot s benne külön értő mes­tert mutatnak a székely nép- balladák hatására készült fa­ragott képei, ábrázoló művé­szi fokon. Az anyag egy: a fa. De a három alkotó, legyen bár egy vidék szülötte, három külön világ. Madaras, tulipános, in­dás és rozmaringos, gránátal­ma motívumos, körív-vezeté- ses és alakos faragványaik láttán a közönség nem fukar­kodott elismerésben. Sokan érdeklődtek címük, lakóhelyük felől, kérdezték, vajon csak a szemnek szól-e ez a szép látvány, vagy meg is vásárol­hatják, sajat kincsükké téve, saját örömükre. Biztos, hogy a nyári kirándulások során felkerekedik Ceglédről egy- egy család, baráti kör, hogy a jászsági faragók egyikét-masi- kát megkeress^. Plakát a kékéért Május elseje alkalmából a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya A békéért címmel pályázatot indított, mozgósító plakátok készítésé­re. A kiállítás anyaga április 20-tól május 8-ig Kecskemé­ten, a Kisfaludy utca 6—8. szám alatti SZMT székházban látható. A plakátok készítői hivatá­sos művészek és amatőrök. A látogató a, gazdag képanyag­ban felfedezheti egy ceglédi nyomdász, Oláh György pla­káttervét is, amelyet a zsűri a bemutatásra érdemesnek ta­lált. Oláh György grafikáival egyébként — időnként az Élet és Irodalom hetilap ol­vasói is találkozhatnak. Má­jusünnepi plakátja tiltakozás a háború, egy harmadik vi­lágégés ellen. Lesiiitre emlékezve Lenin születésének 113. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget tartottak Cegléden. A város vezető tes­tületéi, lakói a megemlékezés koszorúit helyezték el a Denin parkban álló szobornál. Az ünnepségen részt vettek a ne­vét viselő szocialista brigádok, munkahelyek. Zászlók, virá­gok díszítették a szobor kör­nyékét, díszőrség állt talap­zatánál. Tanári hangverseny lesz hét­főn, április 25-én 18 órakor a ceglédi zeneiskolában. Közön­ség előtt mutatkozik be Zala- völgyi Cecília fuvola-, dr. Per- neczky Jánosné zongora- és P. Szabó Zoltán .gitárszakos zenepedagógus. A krómozd műhelyben csak az csillog, amit gondosan megmunkáljak és elláttak a le­helet vékony fedőréteggel. Ami onnan kikerül, annak munka az aranyfedezete, megbízható a minősége. Ügy látszik, az évek során az emberek is az ottani körülményekhez Igazodtak, mert sem szavaikban, sem cse- 'y lekedeteikbcn nem szeretik a '/ látványos villogást. E helyett í inkább teszik a dolgukat j csendben. Ügy vannak vele, a Z Jól végzett munka önmagáért Z beszél. Raj Ferenc, aki a műhely és egyben az ott dolgozó hét­tagú brigád vezetője, 1954 óta keresi a kenyerét a KÖZGÉP ceglédi gyárában. Nem sokkal később ót bízták meg a rész­leg felállításával, s azóta is önállóan cselekvő, irányító gazdája a kis közösségnek. Erre a munkaterületre a gyár­nak semmi gondja, csupán munkájuk révén tudnak ró­luk, így viszont szeretik, be­csülik őket. A főnök az évek során jó szakembereket ne­velt a körülötte lévő munka­társakból. Olyan légkör ho­nosodott meg, amely a társa­dalmi tevékenységnek is ked­vezett. Nemcsak a gyáron be­lül munkaversenyben állta meg a helyét a brigád, de még a városban is mind job­ban becsülik tagjait. — Munkatársaim a város különböző részein élnek, s amikor óvodás volt a gyere­kük, a lakóhelyük szerinti óvodába jártak. Az apukák meg afféle mintaszülők let­tek, mert készséggel elvállal­ták a kisebb-nagyobb javítá­sokat, igazításokat. Volt úgy, hogy még a fűkaszálás is rá­juk maradt. Ott voltak a Báthori, az Eötvös téri, a Köztársaság utcai óvodák fel­újításánál, építésénél. Azóta is jó a közösség kapcsolata ezekkel az intézményekkel — sorolja Raj Ferenc, majd a KÖZGÉP SE tekecsarnokának felújítására terelődik a szó, amelyben ugyancsak részt vettek. Sokféle megbízatás Az általa irányított kollek­tíva 1956 óta minden évben megújította szocialista brigád címét, két alkalommal ezüst­koszorús minősítést érdemel­tek. Raj Ferenc személy sze­rinti elismerése sem -maradt el; otthon öt Kiváló dolgozó kitüntető jelvényt őriz, t meg­kapta továbbá a Kiváló mun­káért miniszteri kitüntetést is. A közelmúltban ismét kelle­mes meglepetésben volt ré­sze: a városi tanács neki ítélte a Cegléd városért em­lékplakettet Alaposan kiérdemelte, hiszen a közösségért végzett munká­ban hosszú ideje élenjáró. Több mint két évtizede) ke­reskedelmi társadalmi etlenőr, tavaly óta a területi csoport vezetője. Tagja a népfront keretében működő fogyasztók tanácsának. A horgászegyesü­let ellenőrző bizottságának vezetője, s ebben a megbíza­tásában sok társadalmi mun­ka szervezője. Sokirányú te­vékenységével alaposan rá­szolgált városa elismerésére. Nemcsak helybeliek Amikor jelenlegi tennivalói felől kérdeztük, így válaszolt: — Most éppen kihelyezett kereskedelmi ellenőri tanfo­lyam folyik Cegléden, amely­re nemcsak a helybeliek jár­nak, hanem a járás községei­ből, meg a szomszédos nagy- kátai járásból is. A többi kö­zött a diákélelmezés helyzetét vizsgáltuk meg a vendéglát ipar és a középiskolai raen- zák berkeiben. Tapaszta^náin- kat jegyzőkönyvben összegez­tük és eljuttattuk az illetéke­seknek. Útépítés előtt — Most a közelmúltban tar­tott tanácstagi beszámolón olyan feladatot kaptam, néz­zek utána, hogy a Fürst Sán­dor utcában, ahol lakom, hol, s merre húzódnak a földbe fektetett közművezetékek, szeretnénk ugyanis az utca egy szakaszát megfelelő szi­lárd burkollattal ellátni. Ha a közműtérkép rendelkezé­sünkre áll, akkor a talajgyalu- val könnyűszerrel elkészíthet­jük az út tükrét. Persze ezt csak elmondani ilyen egysze­rű, ennél jóval több utánjá­rással jár. Nem riadok vissza az ilyesmitői, mert amit el­vállalok, azt elvégzem. Tud­ják ezt az ismerőseim is, és ha a közügyekben észrevéte­lük van, rendszerint rám bíz­zák, hogy továbbítsam a meg­felelő helyre. Előbb-utóbb az­tán sikerül elintézni a leg­több dolgot — zárta le a be­szélgetést a város kitüntetett je. Tamasi Tamás Torony házat rak a daru Tízemeletes toronyházat épít Cegléden, a Beloiannisz utcában a Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat. Képünkön a hetedik szint paneljeit emelik a helyükre. Apáti-Tőth Sándor felvétele Kétnapos továbbképzést szervezett az alapszervezeti tit­károk számára Cegléden a Vö­röskereszt városi szervezeté­nek vezetősége. A városban negyvenkét vöröskeresztes alapszervezet működik, mun­kájukat segíti, ha a vezetők részletesen ismerik a VI. kong­resszus határozatait, s mind­azokat a feladatokat, amelyek e területre jutnak. Az első na­pon a városi tanács, a máso­dikon a KÖZGÉP adott he­lyet a tanácskozásnak. A meg­nyitón dr. Horváth Géza ta­nácstitkár, a Vöröskereszt vá­rosi szervezetének elnöke is­mertette a programot. Az elő­adások sorát konzultációk zár­ták, együttesen vitatták meg a hallottakat. A családvédelem kapcsán a gyermekekről és a családról Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője tartott előadást. A gaz­dasági munkával kapcsolatos ismeretekről Schopp Istvánné, megyei gazdasági vezető szólt, említve a vöröskeresztes is­meretterjesztő kiadványok ter­jesztésének fontosságát. A szer­vezés módszeréről beszélt dr. Lakatos József, a Vörös­kereszt várojiV szerveze­tének alelnöke. ' Dr. Pász­tor Judit adjunktus, a vá­rosi szervezet vezetőségi tagja az elsősegélynyújtás ismeretei­nek fontosságáról tartott elő­adást, külön hangsúlyozta az üzemi és az iskolai oktatás le­hetőségeit, szervezésének, le­bonyolításának módját. , A második nap fő témája az egészségnevelés volt, dr. Sza­bó Mária, a KÖJÁL megyei főorvosnője szólt erről. A vö­röskeresztes munka emberi, szép feladatáról, a véradómoz­galom kiteljesítéséről, a véradó­napok szervezéséről dr. Bíró János főorvos, a ceglédi vér­transzfúziós állomás vezetője tartott előadást. Mint a vö­röskeresztes munka részével, a polgári védelem üzemi szintű szervezésével is foglalkoztak a tanfolyamon, a témakör elő­adója Szakái Péter, járási törzsparancsnok volt. Aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel foglakozó tájé­koztató zárta a kétnapos ren­dezvényt, előadója Berla Fe­renc, a városi pártbizottság titkára volt. Erre az esemény­re meghívást kaptak a vörös­keresztes vezetőségi tagok is. Remek volt a rendezés Súlyemelők szép sikerei Cegléden, a Vasutas Sport- csarnokban rendezték meg az 1983. évi középfokú tanintéze­tek országos egyéni bajnoksá gát. A két korcsoportban több mint százharmincán álltak do­bogóra, s három napon ke­resztül vetélkedtek a bajnoki címekért, a jobb helyezésekért. A város első ízben adott he­lyet ilyen rangos, eseménynek. A bemutatkozás kitűnően si­került, hiszen a Magyar Súly­emelő Szövetség jelenlevő képviselői szerint is remek volt a rendezés. A fiatalok — kü­lönösen a serdülők — jól fel­készültek a viadalra, csupán ketten estek ki idő előtt (az kényszerül hamarabb búcsúra, akinek szakításban vagy lökés­ben nem sikerült egy érvényes gyakorlatot bemutatnia). Eredmények Ifjúsági II. korcsoportban. 75 kg-ban: 2. Mészáros László 222,5 kg (95 szakításban, 127,5 lökésben), 4. Zajacz Tibor 190 kg (85, 105), 60 kg-ban: 6. Ká­roly László 165 kg (70, 95), 90 kg-ban: 6. Medgyes Tibor 170 kg (75, 95). Serdülők: 82 kg-ban: 3. Schönléber Antal 177,5 ka (77,5, 100). A felsoroltak vala­mennyien a 20. sz. Bem Józsel DSK versenyzői. Jól szerepel­tek, valamennyien jobb ered­ményeket értek el, mint edzé­sen bármikor. Mészáros és Schönléber az ezüstjelvényes szint fölött teljesített, a töb­bieknek a bronzjelvényes mi­nősítéshez szükséges súlyt si­került fejük fölé emelni. Ugyanekkor az MTK-VM minősítő versenyt rendezett, melyen a CVSE egy úttörő és négy serdülő sportolóval kép­viseltette magát. A bronzjel­vényt itt Szebenyi, Farkas Sándor és Hangya szerezte meg. Az úttörők között re­ményt keltő eredményt ért el az első versenyén szereplő Farkas István. Eredmények Serdülők: 60 kg-ban: Sze­benyi József 120 kg (50, 70), 71 kg-ban: Farkas Sándor 140 kg (60 80), Hangya Tibor 135 kg (60, 75), 75 kg-ban: Füle Ferenc 115 kg (45, 70). Úttö­rők: 75 kg-ban: Farkas István 130 kg (55, 75). U. L. «■•Pill " - ■ w—"«^,1,1 y KÖSZÖNET. Hálásan köszönjük a ceglédi kórház baleseti oszlály osztályos főorvosának, adjunktu­sának, valamint a műiéinél segítő orvosoknak, műtősöknek, ápolók­nak, a gyermekosztály főorvosá­nak, nővéreknek odaadó embersé­gét, munkáját, amit március 4-én, este történt balesetünk után ér­tünk tettek GOlYHlAtl T1VADAR- NÉ és családja. Kunhegyes. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Felkészülten, tevékenyen Vöröskeresztes tanfolyam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom