Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Ar«: 1.4« forint 1983- ÁPRILIS 1., PÉNTEK PEST MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A megemlékezés elnöksége (balról jobbra, első sor) • A, A. Sviscsev, űr. Kertai Tamás, Kovács Péter, dr. Arató András, Cservenka Ferencné, Cselényi Dezső, dr. Mondok Pál, Barinkai Oszkárné, Balogh László, jámbor Miklós, Kovács Antainé és dr. Szabolcsi János. PekzalsaátsBásunkrfi emlékezet! a megye kIstgemberibb harmincnyolc év Pr» lipeczi iá la mondoff £sá inkákon ünnepi beszédet Tegnap délután ünnepi köntösbe öltözött Zsámbék nagy­község. Az enyhe tavaszi napon Pest megye valamennyi járá­sából, városából érkeztek a párt, a tanácsi, a társadalmi és a gazdasági szervezetek, intézmények képviselői, hogy megte­kintsék gyarapodásunk egyik új alkotását, a zsámbéki Tanító­képző Főiskcia tizenhat tantermes gyakorló iskoláját; s ré­szesei legyenek az MSZMP Pest megyei és a Budai járási Bi­zottsága, valamint a Pest megyei Tanács és a Budai Járási Hi­vatal által rendezett megyei ünnepségnek, amelyet felszabadu­lásunk harmincnyolcadik évfordulója tiszteletére tartottak. ♦ A rendezvényen, a politikai nagygyűlésen megjelent Cser­venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője, Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, Kovács' Antainé, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára, Halasi Már­ton, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának első titkára, Fet­ter Gyula, Pest megye ország- gyűlési képviselője, dr. Sza­bolcsi János alezredes, a me­gyei rendőrfőkapitány helyet­tese, Kerekes Ferenc alezre­des. Ott volt és együtt emlé­kezett a felszabadulásra a ma­gyarokkal a szovjet hadsereg képviseletében Anatolij Anto­nov Sviscsev alezredes is. Az ünnepség elnöke Cselé­nyi Dezső, az MSZMP Budai járási Bizottságának első tit­kára, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja volt. A nagygyűlésen dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott nagysikerű beszédet. (A beszédet az alábbiakban is­mertetjük.) A 38. évfordulóra rendezett megemlékezés színvonalát emelte Szabó Gyula Jászai Mari díjas színművész szava­lata: Vápi Mihály Nem elég cí­mű költeményét adta elő. A Zsámbéki Tanítóképző Főis­kola hallgatóinak énekkara Kodály-művekkel szórakoz­tatta a több száz főnyi közön­séget. Legindi Gábor, a Zene­akadémia másodéves hallgató­ja, akit tehetsége alapján már tizennégy éves korában fel­vettek a főiskolára tegnapi szereplésével méltán aratott nagy sikert. A modern,, szép gyakorló is­kola tantermeiben a megje­lentek az alsótagozatos diákok gyermekrajzaiban, a tanító- képzősök grafikáiban, festmé­nyeiben, fotóiban, szobraiban gyönyörködhettek, s megte­kinthették a PEMü zsámbéki egységének és a Vegyesipari Szövetkezetnek termékeit. Mint minden esztendőben, ez alkalommal is a megyei központi ünnepségen adták át Pest megye Tanácsa Alkotói díjait. Dr. Mondok Pál nagy taps kíséretében nyújtotta át a ma­gas elismerést Hargitai Ká- rolynak, a Tanítóképző Főis­kola tagozatvezetőjének, vala­mint Tápiógyörgye község kép­viselőinek, akik a községfej­lesztésben tanúsított kezdemé­nyezéseikért, tetteikért vehet­ték át a legjobbaknak kijáró kitüntetést. (A kitüntetettekről lapunk ünnepi, április 3-i szá­mában emlékezünk meg.) Or. fűlikai Séta: Legnagyobb sorskérdésünk a szocializmus eredményesebb építése Felszabadulásunk 38. évfor­dulóját ünnepeljük. Ilyenkor emlékezni kell a történelemre és nemcsak azért, mert ünnep­iünk, hanem mert könnyen tu­dunk felejteni. Pedig vannak dolgok, amiket nem szabad el­felejteni, főleg akkor, amikor egy ország sorsáról van szó. Az ettnúlt évtizedek alatt olyan nemzedékek nőttek fel, akik­nek semmi emléke nincs a fel- szabadulás előtti Magyaror­szágról. Ha azt hallják, hogy gyáros, nagybirtokos, szegény­paraszt, zsellér vagy munka- nélküli, esetleg „ádobos”-tiszt- viselő, ezek idegenül, üresen csengenek. Legfennébb az ol­vasmányokban vagy a külföl­di tapasztalatokban lesznek érthetőek. Ez a szemantikai já­ték legfeljebb arra figyelmez­tet, hogy magyar környezetben e fogalmak teljesen ■ elavultak. Még e közönségnek is talán le kell fordítani, mit jelent az „ádob”: állás nélküli dolgozó? Pedig realitás volt a fejlet­len, feudális maradványokkal terhes Magyarországon, még­pedig olyan realitás, amely nem egyszerűen a gazdasági vagy a politikai struktúrát érintette, hanem az emberek százezreit mindennapjaikban. Ma szeretik a történelmet alul­nézetből elmondani és ez jogos megközelítési mód. Nem sza­bad azonban elfelejteni, hogy van egy ennél általánosabb igényű, objektív történelem is, amely a nagy folyamatokat vizsgálja és ezeket nemzetkö­zi összehasonlításban ítéli meg. Ha azt nézzük, hogy mi lett a harmincas, a negyvenes évek Magyarországából, akkor min­denekelőtt ezt az objektív né­zőpontot kell választanunk. Társadalmi igazságosság A szocializmus azt jelentet­te Magyarország számára, hogy megoldottuk az agrárkérdést, hogy munkát adtunk minden embernek, hogy viszonylag egyenlő esélyeket biztosítot­tunk mindenki számára, hogy tanulhasson, művelődhessen, a maga módján rendezze be éle­tét, hogy tehát a társadalmi igazságosság és egyenlőség esz­méje érvényesült, természete­sen nem utópista módon és nem is hibátlanul, hanem el­lentmondásokkal tele. Azokban az országokban, ahol nem győ­zött a szocializmus, de a fel­tételek nagyjából a magyaror­szágihoz voltak hasonlóak, elő­re ment a gazdaság. De meg­maradtak, ha megváltozott formában is a nagy társadalmi és művelődési ellentétek, mi­után fennmaradtak az antago- nisztikus osztály- és rétegkü­lönbségek is. A fiatalabb nemzedékek is képesek — véleményem sze­(Folytaiás a 3. oldalon.) A jugoszláv államelnök elutazott hazánkból Kádár János fogadta Petar SztamhoSksot Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fogadta Petar SZtambolicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökségének elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Kádár János és Petar Sztam- bolics áttekintette a két szom­szédos szocialista ország kap­csolatainak alakulását és vé­leménycserét folytatott a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­séről. Megelégedéssel állapí­tották meg, ■ hogy országaink együttműködése kiegyensúlyo­zottan, gyümölcsözően fejlő­dik és megerősítették .készsé­güket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyí­tésére, ami megfelel népeink érdekeinek. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Lazar Mojszov, a JSZSZK szövetségi külügyi titkára, to­vábbá Simon Pál hazánk belg­rádi és Milan Veres, Jugo­szlávia budapesti nagykövete. Hivatalos, baráti látogatását befejezve csütörtökön, a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről Petar Sztamboiics. A szomszédos baráti szocialista ország államfőjét ünnepélye­sen búcsúztatták. (A magyar—jugoszláv tárgya­lásokról közös közleményt ad­tak ki, amelyet a 2. oldalon is­mertetünk.) Ma: 3. oldal: Avatások az ünnep alkalmából 4. oldal: A hét végén olvashatja Himes tojás - tejes bárány 6. oldal: Szob-Vác v tíz napon keresztül Két Zsolt a tizenhatban 7—8. oldal: * Rádió-, tv-müsor a jövő hétre Ülést tartott a Minisztertanács Irányelvet fogadott el a lakásépítés helyi támogatásáról Megtárgyalta az árellenőrzések múlt évi tapasztalatait A kormány , Tájékoztatási Hivatala közii:. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazdálkodással kapcso­latos jogszabályok végrehajtá­sát, valamint a lakbérrende­zés előkészítését szolgáló mun­kálatok menetéről és a továb­bi tennivaíókról. Ennek kere­tében elfogadta azokat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatási rendszerének véglegesítéséhez. A kormány elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi fel­adatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az idő­beli és jó minőségben elvég­zett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi-műszaki eszközök — átlagos időjárással számolva —, megfelelő induló feltétele­ket biztosítanak a termelési előirányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgazda­ság előtt álló további felada­tok -végrehajtásához adják meg a szükséges támogatást. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének jelenté­sét a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. Megállapítot­ta,- hogy az előző évekhez vi­szonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellenőrzését és nagyobb szi­gorral kell fellépni a szabá­lyok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasz­nosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állás­foglalását, amely feladatul tű­zi ki, hogy a számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ram végrehajtásának meneté­ben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szá­mítástechnika alkalmazását, különösen a mikroszámítógé­pek tömeges elterjedését segí­tő társadalmi, műszaki és gaz­dasági feltételek összehangolt fejlesztésére. Az új tizenhat tantermes iskola átadása ELŐRELÉPNI A mezőgazdasági terme­lés az idén az elmúlt évi­hez képest — az előirány­zat szerint — egy-két szá­zalékkal növekedik, s ez feladja a leckét a terme­lőknek; magas szintről, nemzetközileg elismert tel­jesítmények után kell is­mét előrelépniük a zavar­talan lakossági ellátás biz­tosítása. és az ország fize­tőképességének fenntartásá­hoz emelt szintű export tel­jesítése érdekében. Mind­ehhez természetesen alapos felkészülésre és körültekin­tő anyagi, műszaki ellátás­ra van szükségük a terme­lőknek. A feltételek sok te­kintetben jobbak az elmúlt évinél. Egyebek között 13,5 milliárd forint értékű gép beszerzésére nyílik lehető­ségük. Közel 7 ezer trak­tort kínál a kereskedelem, közöttük több olyan típust, amelyik korábban hiány­zott, így például a közepes géposztály néhány „képvi­selője”. A gabonaprogram második szakasza, amely az Intenzív termelés jegyében a hozamok növelését irá­nyozta elő, a kombájnokkal szemben is követelménye­ket támaszt; június 30-ig 1500 új gép áll majd a gaz­daságok rendelkezésére, s közöttük jelentős túlsúly­ban vannak a korszerű, nagy teljesítményű típusok. A növénytermelés ered­ményességét korszerű vető­magok, szaporítóanyagok szolgálják, egyebek között például 60 hibrid kukoricá­ból választhatják ki a gaz­daságok a számukra leg­megfelelőbbeket, ugyanúgy több korszerű cukorrépa­fajta és napraforgó-hib­rid növeli a nagy hozam elérésének lehetőségeit. Ha­tóanyagban számolva 100 ezer tonnával több műtrá­gya kerül az idén a raktá­rakba — a hazai gyárak, illetve a külkereskedelmi partnerek folyamatos szál­lítása esetén. Minderre nagy szükség van, hiszen a gabonatermelők 14,5 millió tonnás termést irányoztak elő. A felkészülés egyben azt is jelenti, hogy tudatosan számolnak a szántóföld vé­delmével. Az üzemeknek minden kínálkozó területet fel kell használniuk; még az olyan korábban elhanya­golhatónak tartott tényezők is számítanak, mint például az, hogy a táblák között kevesebb helyet hagyjanák szabadon, és az út szélére „kiszántsanak”. Többet kell törődni a növényvéde­lemmel. a gyomirtással, ér­demes is ezt tenni, mert az őszi vetésű növények jól teleltek, és meghálálják majd a fokozott kémiai tá­mogatást. A gazdaságok az idén összességében várha­tóan teljesítik a gabona ve­tésterületi előirányzatát. Búzából a tervezettnél töb­bet is vetettek, lévén, hogy meghatározott esetekben kedvezményhez juthatnak. Az év elején viszont még úgy tűnt. némileg háttérbe szorult a kukorica, hiszen a központi előirányzatot az üzemi döntések teljesen nem Igazolták vissza. Ám időközben változások kez­dődtek, nőtt a kukoricater­melési kedv. de itt Is van­nak még további lehetősé­gek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom