Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
MF cm 1983. MÁRCIUS 13., VASÄRNAP Rádiófigyelő FIATALOK A SEREGBEN E sorok írója ugyan majd tíz éve volt katona, de tanúsítja, hogy másfajta foglalatossághoz szokott embernek bizony nehéz viselet az angyalbőr. Mert bár a hadsereg sokkal humánusabb intézmény annál, mint amilyennek az otthon agyonkényeztetett ifjaink lefestik, de mégsem leánytanoda, ahol csipkeveréssel és il lem tanórákkal múlatják az időit. Mindig ingerelt tehát, hogy a néphadseregről szóló műsorok oly módon mutatják be a katonai szolgálatot, mintha az valami hosszúra nyúlt kirándulás lenne. Molnár Tamás műsorvezető volt katona, s ha esetleg mégsem, akkor is pontosan ismeri a szolgálatnak nemcsak fizikai, hanem lelki nehézségeit is. Katonáknak és katonákról szóló félórájában igyekszik hiteles, a valóságot közelítő képet festeni. A műsor erényeit elismerve, egyetlen kifogás azért engedtessék meg. Molnár, akarva-akarat- lanul a rádióban is átveszi a csupán a hadseregben indokolt, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat közvetítő beszédmodort, kapcsolattartási, kommunikációs formákat. Tiszttel tegeződik, mint egyenrangú társsal beszélget. Leszerelő közkatonáktól kérdez, s választ vár. Pedig a regula — amíg behívót nem kapunk —, ránk civilekre nem vonatkozik. TOTÖBOTRÄNY. Nem vagyok károsultja a nyári kupában, s a téli NB Il-es mérkőzéseikben megszervezett totómanipulációknak — sohasem űztem e szerencsejátékot. Az indulatoktól fűtve mégis nehezen találom meg a szavakat Török Tamás és Horenich Péter dokumentumjátéka után. Ezért a szerzők bocsássák meg, ha a kritikus a rádióműsort nem mint produkciót, hanem mint társadalmunk egy szégyenletes eseményéről szóló jegyzőkönyvet eleveníti fel. Totóbotrány. Szívesen ringatnám magam abban az illúzióban, hogy a sport e fajtája, a professzionista szórakoztató ipar egyik ága nem példázhatja társadalmi jelenségeinket, akkor sem, ha — mint ez esetben — kórkép. Csakhogy, s ezt valameny- nyien tudjuk, a foci nálunk nem egyszerűen a szórakoztatóipar vagy a sport egyik formája. Szervezetileg ugyan-' úgy építkezik, mint bármely más intézményrendszerünk. Funkcionáriusai, játékosai, bí rái közülünk kerülnek ki. Az olvasónak az előbbi megállapítás után igaza van, ha tiltakozik. Nem közülünk, hanem azok közül valók ezek az emberek, akik széthordják a tszt-t, a gyárat, akik tisztességtelen eszközökkel jutnak törvénytelen haszonhoz. S ők nem a többség, a mi, hanem a kisebbség, a társadalom söpredéke. A titulus nem túlzás, akkor sem, ha e néhány tucatnyi, esetleg pár száz ember nyakkendőben jár, munkakönyvé, s beosztása van. A szombat délelőtt Holtbiztos tipp címen sugárzott műsornak sajnos, s ez sem hallgathatjuk el a váci Izzó együttese is szereplője volt. Mindezt nem csupán a Pest megyei aktualitás miatt vagyok kénytelen felemlegetni, hanem mert e csapat vezetői, s játékosai, lapunkban is sokat panaszkodtak amiatt, hogy hűtlen lett hozzájuk a közönség. A napvilágra került megvesztegetések, az alvilági kapcsolatok tudtán, talán már ők sem csodálkoznak ezen a jelenségen olyan nagyon. Csulák András Az agráregyetemen Kollégiumi napok A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kiváló címmel kitüntetett Nyisztor György kollégiuma idén is megrendezi kollégiumi napokat. A március 14- én, hétfőn kezdődő kéthetes rendezvénysorozat első eseménye a Csongrád megyei diákok klubja kiállításának megnyitója lesz, délután 4 órakor a kollégium Gorka-termében. A rektori tanácsteremben vi szont környezetvédelmi kiállítást rendeznek. Gazdag lesz a következő napok programja is. Március 15- én, a FIN városi eseményeihez kapcsolódnak. Jeles esemény mindig a kollégiumi öntevékeny körök munkájának ismertetése. Március 21-én az Így élünk mi című kiállítás keretében a kollégium barkács-, varró-, fotó- és képzőművészeti köre mutatkozik be hozzávetőleg egy év termésével, alkotásaival. Másnap újabb kiállítást nyitnak: ezen az állattani tan szék mutatkozik be. Az egyetemen működő klubok közül en néoszerű a Békés megyei diákoké is. amely ezúttal száz diakénnel mutatja be a Viharsarokból itt tanuló fiatalok szőkébb Dátriájá-t. A vetített- lc-^oes előadás március 23-án délután 4 órakor kezdődik a kollégiumban. Minden darab eredeti Bulgáriában mindennapos, hazánkban azonban különlegességnek számít a Halásztelken élő Kusev György és felesége lakásában található bolgár népi szoba. A környékbeli, csaknem harminc kertészkedő bolgár család közül egyedül ők őrzik a hagyományt. A családi ház emeleti helyiségében berendezett szobában minden használati tárgy bolgár népi motívumokkal díszített, eredeti darab, a fakanál, a háromlábú szék, a kerámia tányérok és a kandalló. Tremcsényi Zoltán felvétele Jelenben, emberben gondolkodni Elmélkedések a szabad időről Jelenben, emberben gondolkodni címmel írt cikket dr. Tóth Béla, a megyei művelődési központ és könyvtár igazgatója a Pest megyei» Hírlap február 19-i számában. A szerző gondolatébresztő dolgozatában a művelődési házak hét végi kínálatát, a népművelők lehetőségeit elemzi. Szándéka az volt, hogy beszélgetésre serkentse szakembertársait: a nyilvánosság előtt és annak bevonásával mondják el, fogalmazzák meg gondjaikat, problémáikat, nótán közöljék a hétvégék kínálatát színesítő elképzeléseiket. A vitaindítónak szánt írásra számos reflexió érkezett, ezek közül adjuk közre most Végh Károly hozzászólását. Egy vitacikkhez a hozzászólás nem teszi lehetővé, hogy részletesen kifejtsem véleményemet a szabad időről. Ezért csoíc néhány gondolatot szeretnék leírni, ezért Tóth Béla vitaindító cikke inkább csak apropó számomra. Néhány olyan kérdés izgat, amely véleményem szerint a szabad idő lényegi kérdése. Ezek tisztázása nélkül csak felszíni jelenségeket feszegetünk. Más meghatározás Magát a szabad idő fogalmát nem tartom helyesnek. Sokkal inkább a munkán kívüli idő meghatározás fedi pontosan ezt az időegységet Számomra azt sugallja, hagy a munkaidő az ember számára nem szabad, hanem kötött, kényszerekkel teli, inkább a munka utáni idő szabad az ember számára. Szójátékkal élve: szabad idő csak akkor jön létre, ha megteremtődik a szabad munka, illetve a munkán belül az emberi önkiteljesedés, a kedvvel végzett alkotó tevékenység. Bármily paradoxonnak is hangzik, a szabad idő egyik fontos kérdése az elvégzett munka mi lyensége, valamint az, hogy mennyire válik elsődleges emberi szükségletté. Ügy érzem, hogy nem járok messze a lényegtől, ha azt állítom: ezt a fajta kiteljesedést a munkában még jó pár ember nem érte el. Ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk, ám természetesen eredményeink és törekvéseink is vannak. A megnövekedett szabad idő számos lehetőséget nyit meg az egyén számára: új örömöket nyújt, az alkotás, az önkifejezés lehetőségeit tágítja. Ha az ember a munkában nem leli meg az örömét, akkor az ellentmondásokat szül, növeli a munka és a szabad idő közötti különbséget. Ez számos konfliktus forrása is lehet. Ezért a szabadidő-kérdés leglényegesebb pontjának a végzett munkát, illetve annak milyenségét érzem. Politikai kiadványok VITATÉMA A NÉPESEDÉS Tanulmánykötetet ajánlunk az olvasóknak. mégpedig a népesedésről, a népesedéspolitikáról, amelyről mostanában nagyon sokat lehet hallani. A rádióban, a tévében, de a napilapok hasábjain is szenvedélyes vita folyik arról, mi lesz a magyarság sorsa, hogyan alakul a jövőben a népesedés, miként lehet megmenteni, sőt hogyan lehet gyarapítani népünket. Olyan probléma ez, amely érzelmeket, szenvedélyeket kavar fel, s összefüggései mesz- szire vezetnek. A kötet előszavát és egyik érdekes tanulmányát Kulcsár Kálmán írta, aki szakértője ennek a kérdésnek. Joggal veti fel azt a problémát, hogy miként lehetne a legideálisabban befolyásolni a népesedést, hogyan lehetne megteremteni az optimális helyzetet? Szerinte sokan azt gondolják, hogy az Iparosodás, az urbanizáció, a technikai fejlődés maga alakítja a népesedést. Pedig nem igy van, bár kétségtelen, hogy ezeknek Is van hatásuk. A népesedést azonban sok minden más is befolyásolja: például az egyéni magatartás, a tudatformálás, a meggyőzés, a tömegközlekedés, jogi szabályozás és más tényezők. Véleménye szerint ma Magyarországon három tényező van jelentős hatással a népesedésre, mégpedig a születések számának csökkenés se, a válások arányának növekedése és az életkor várható kitolódása. A születések számának csökkenése folyamatosan észlelhető hazánkban az elmúlt száz esztendőben. A XIX.. század vegén a születési arány még 40 ezrelék volt, az 1930-as évek végén 20 ezrelék, amely az ötvenes évek végére még tovább süllyedt, jóval a 20 ezrelék alá. Ennek egyik oka a nőik kettős szerepvállalásából adódik, a termelésben és odahaza a családban is helyt kell állniuk, s a' kettős tehertétel nagyban befolyásolja őket a szülésben. Bizonyára közrejátszik az is, hogy a lakásviszonyok nem a legjobbak, s az ideális három gyermek csak ábránd, nincsenek meg hozzá a gazdasági és társadalmi alapok, a szükséges feltételek. A szerző hivatkozik ,az 1973. évi népesedéspolitikai határozatra, amely jelentősen javította a lehetőségeket, de nem szüntette meg a gondokat. Mindenesetre felhívta a figyelmet erre a nagyon fontos kérdésre: Társadalmunknak, ezen belül a szociálpolitikának olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy azok elősegítsék a népesedést. Népben, nemzetben kell gondolkodnunk, s úgy cselekednünk, ahogyan Sütő Adrás író megfogalmazta, hogy megmaradjuk. Klingler András, a termékenység befolyásolásának eszközeit vizsgálta, elemezve a mélypontokat, azok okait, valamint a hullámvölgyből való kijutás körülményeit, a természetes ciklikusságot és az erőszakos beavatkozást. Érdekes adatokkal, számokkal, táblázatokkal bizonyítja feltevéseit, illetve tudományos kutatásainak megállapításait Hutás Imre pedig azt elemzi, hogy a halandóság miként befolyásolja az egész fejlődést, miként állunk az egészségügyi viszonyokkal, amelyek kétségtelenül kihatnak a népesség helyzetére. az emberek egymáshoz való kapcsolatára. Zafír Mihály még messzebbre megy: a népesedést és a gazdaság fejlődését, annak összefüggéseit tanulmányozza. Mindig is voltak és lesznek is összefüggések a népesség helyzete és a gazdaságpolitika milyensége között. Manapság még inkább így van, amikor a gazdasági helyzet, a gazdálkodás eredménye vagy eredménytelensége nagyban befolyásolja a szaporodást. A válások nagyrésze is összefügg a gazdasági eredetű életkörülményekkel, a lakásproblémával, a nagy vándorlási lázzal, amely tapasztalható volt az elmúlt években. Ennek is gazdasági okai voltak, hiszen a jobb megélhetés hajszolta a vándorlás, a munkakeresés útjára az embereket. A mindennapi ingázások, a huzamosabb ideig tartó különélések nem használnak a családi életnek, a gyermekgyarapodásnak. Kozma Tamás más oldalról közelíti meg a kérdést, mégpedig a művelődési lehetőségeket elemzi, kimutatja, hogy az iskolázottság, a műveltség mennyiben befolyásolja a népesség helyzetét. Molnár Edit viszont arról meditál, melyek az ideális családok, családlétszámok. Andorka Rudolf és Vukovich György, a népesedéspolitika elméleti és elvi kérdéseit foglalja ösz- sze, hangsúlyozva, hogy az államnak támogatnia kell a családokat, különösen a sokgyerekeseket, bár az volna az Ideális, ha nem volna túl sok nagy- családos modell, hanem a két-három gyermekes családok alkotnák a társadalmat. Sajnos gyakori az egy gyermekes, vagy a gyermektelen család, amely nem gyarapítja a nemzetet, hiszen utódok nélkül vagy felé részben utódok nélkül halnak meg. A kötet tehát egy nagyon érdekes, mindannyiunkat érintő témára hívja fel a figyelmet. Nemcsak azt vizsgálják a szerzők, hogy milyen a helyzet, ha-* nem a kiutat is keresik, hiszen minden tudományos munka is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Gall Sándor Alkotó részvétel A népművelő egyik legfontosabb feladata, hogy ezt felismerje: módszeresen átgondolja a munka és a kikapcsolódás minden lényeges érintkezési pontját, s az így értelmezett egységes időben igyekezzen közművelődési formákat létrehozni. Ezeknek a közművelődési formáknak egyenlően figyelemmel kell kísérniük a hétköznapokat és az ünnepnapokat, a munkát és a szabad időt. Természetesen nem a munkáról szeretnék értekezni. Az egy külön vitasorozat témája lehetne. A munkán kívül időt, az úgynevezett szabad időt nemcsak művelődésre fordítják az emberek, hanem további munkára, családra, közösségi al kalmakra, természetjárásra, sportra stb. Ezek sem különülnek el élesen egymástól, hanem szorosan hatnak egymásra. Ezért a népművelő feladata nemcsak a szélesebb értelemben vett kulturális szolgáltatás megteremtése, hanem az előbb vázolt egységes emberi élet segítése, orientálása a kultúra lehetséges eszközeivel. Ezt természetesen a szabad idejében végzi az ember. Milyen lehetőségek és eszközök állnak ehhez rendelkezésre? Általában el lehet mondani, hogy készen vett vagy kopott művelődési alkalmak, amelyek közül választani kell, ha van megfelelő kínálat. Színházi előadás, szórakoztató műsor, kiállítás, film stb. Arányaiban sokkal kevesebb és szűkebb réteget érintenek azok a lehetőségek, ahol a kulturális fogyasztásnál nem mint passzív befogadó jelenik meg az ember, hanem alkotó résztvevője is a kulturális területnek, ő maga is részt vesz annak létrehozásában, alkotó és befogadó egyszerre, öntevékeny művészeti csoportok, alkotókörök, szűkebb közösségek ezek. A népművelők állandó törekvése, hogy ennek a két ellenpólusnak az arányát megváltoztassák. az öntevékeny, cselekvő, alkotó művelődés javára. Művelt főkkel Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, kitartó nevelőmunkára és lehetőségekre van szükség. Mindenekelőtt új szemléletre és emberi mentalitásra. Jó azt tudni, hogy a kultúra nem dől az emberre magától, azért szellemi erőfeszítéseket kell tenni. Meg kell tanulni a befogadás útját, azt, hogyan kell feldolgozni például a színházi élményt, egy kiállítás hatásait, hogyan kell használni a klubok, szakkörök nyújtotta lehetőségeket stb. Ennek az eléréséhez a család, az iskola, a munkahely, a közművelődési intézmények összefogása szükséges. Ezek a tevékenységek — közösségben — egymás, munkáját és munkájának hatását felerősítik, ha szétszakadnak, egymás munkáját gyengítik. Talán nem kell arról sokat mondanom, hogy művelt emberekkel a munka színvonalát és eredményességét jobban lehet növelni, mint ellenkezőleg. Nem szeretném, ha az a vád érne, ; hogy nem a szabad idő kérdéséhez szólok hozzá. Arról beszélek. Szűk, felszíni jelenségek vitatása csak rész- eredményeket hozhat, köny- nyen összekeveredhet az ok és az okozat, a valós és az álérdek. S ez pótcselekvéseket indíthat el, amelyek ha. nem is lepleződnek le mindennap, de megjelennek a közönség érdektelenségében, létszámában, aktivitásában stb. Divat lesz és nem elmélyült emberhez és emberért szóló tevékenység. A szabad Idő kérdésének igen nagy problémája, hogy sokan izoláltan kezelik, leszűkítve csak a művelődési alkalmakra, azon belül is a köz- művelődési intézmények kínálatára. Azt a látszatot keltve, hogy ennek az intézményi rendszernek kell megoldania ezt a kérdést. Magától értetődően így a probléma és a megoldás, valamint a törekvés is torzulást szenved. Természetesen tudjuk és érezzük feladatunk súlyát, annak nagyságrendjét és mindent elkövetünk a szabad idő hasznos eltöltésének megteremtéséért. Nagy felelősség Nagyon fontosnak tartom például az intézményi rendszer lehetőségeiről vitázni, a kínálat színvonalát, árát, lehetőségét stb. vizsgálni, az életmód egyéb összetevőinek, a kialakult szokásrendszerek vizsgálatát. Ám ezt nem lehet egy rövid hozzászólásban kifejteni. Bizonyára mások megteszik. összefoglalásul a népművelő felelősségét kívánom hangsúlyozni. Legfontosabb feladatának a szabad idős tevékenység kérdésében — ezeknek az összefüggéseknek az alapján — a valódi emberi érdekek felismerését tartom. Ezekhez kell megtalálni és műhelyszerűen megalkotni a művelődési alkalmakat és lehetőségeket, amelyek az ő érdekeiket szolgálják. És ez nem zárja ki a szórakozást, az önfeledt kikapcsolódást sem. Végh Károly, a váci művelődési központ igazgatója Hét vége Bagón Iskolai közművelődés Hogyan tölti hétvégi szabad idejét Bag 470 általános iskolai tanulója? Aki válaszol: Fodorné Gyalog Éva, az iskola közművelődési igazgatóhelyettese. — Egy hete szombaton tö- megsportdélelőttöt tartottunk tornaszobában, ahová — sajnos — egyszerre csak húszán férnek be. Először a fiúk játszottak kispályás focit, azután a lányok kézilabdáztak. Ezzel egy időben a Dózsa György Művelődési Központban próbált az iskola 5G néptáncosa — ők a járási úttörő seregszemlére készültek. — Január óta kéthetente szombaton a művelődési központban tartják a játszóházi foglalkozásokat. Legutóbb egy festőművész és két pedagógus irányításával római kori tárgyak hasonmásait — kocsit, íuhadiszeket — készítették el a gyerekek agyagból, zsákvá- szonbóL — Szombaton délután került sor a pajtások bérletes mozi- előadás-sorozatának nyitójára, a Hannibál tanár úr című filmet vetítették. Vasárnap 3 első osztály tanulói indultak a szülőkkel Gödöllőre, hogy az ottani művelődési központban megtekintsék a Játékszín Maugli című előadását. A tizenkét tagú citerazenekarunk ezen a napon Abonyba utazott az úttörőzenekarok versenyére. _— Minden hét végén hasonlóan gazdag programot kínálnak a gyerekeknek? — Azon igyekszünk. A szabad szombatokon, vasárnapokon általában a tanulók fele jön el egy-egy iskolai, művelődési központi rendezvényre. S ez nem csekélység, ugyanis a pihenőnapokon sok család indul távolabbra, rokonlátogatő- ba vagy kirándulni, télen nem ritkán sílécekkel a Tátrába is.
