Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

Érdes, de nem ékes Du?va sablon Vannak szituációk, me­lyekben úgy ítéljük meg, hogy csak bizonyos szavak használatával tudunk úrrá lenni rajtuk. Bevallom, ez alól néha én sem vagyok kivétel. Ugyanakkor tu­dom azt is, hogy ezáltal nyelvünk, fogalomrendsze­rünk silányul. Felületessé­günk, tiszteletlenségünk fe jeződhet így ki embertár­saink iránt. Nem hiszem, hogy a ti­zenévesek, avagy a még fia­talabbak tisztában vannak a használt trágárságok je­lentésével. Az a vélemé­nyem: többségük nem rosszindulatból, hanem lus­taságból nem keres más szavakat. A mondanivaló hézagait sztereotip malac- ságokkal töltik ki, ezzel még tetszeleghetnek is. Van-e egyáltalán mód arra, hogy e nem kívána­tos jelenség a mindennapi érintkezésünkből kiszorul­jon? E téren is talán a példa ereje lenne a leg­döntőbb. Ha mondjuk ott­hon még véletlenül sem hallana trágár szavakat a gyerek. Ha a pedagógusok is következetesen gyomlál­nák az efféle kifejezéseket. Hasznos lenne, ha felismer­nénk, hogy gondolkodó sunkat kényszeríti kes­keny pályára ez a stílus. Remélem, hogy nem min­den kedves fiatal olvasónk küld el melegebb éghajlat­ra ezekért a sorokért. S. J. VÁCI Kellemetlen számok Volán-balesetek A 20. számú Volán Vállalat váci üzemegységében 1982- ben összesen kilencvenhat olyan gépkocsi-összeütközés, -koccanás fordult elő, ame­lyek a tizenötezer forintos anyagi kárt nem érték el. A gépjárművezetők hibájából 57 baleset származott. A tizenöt­ezer forintot meghaladó, vagy személyi sérülést okozó bal­esetek száma az elmúlt évhez viszonyítva tízzel emelkedett, amelyből egy halálos kimene­telű volt _________ Tű zoltó verseny A váci járási-városi tűzoltó­parancsnokság és a járási út­törőelnökség április 23-án a Pokolszigeten úttörőtűzoltó- versenyt rendez. A résztvevő pajtások elméleti és gyakorlati tudásukról adnak számot. A legjobb csapatokat oklevéllel jutalmazzák. Ügyelet Március 28-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: Hétfőn: dr, Steffek Éva, kedden: dr. Füredi Gyula, szerdán: dr. Tóth Mária, csü­törtökön: dr. Hajmer Viktó­ria, pénteken: dr. Füredi Gyu­la, szombaton és vasárnap: dr. Kreiner Lenke, hétfőn: dr. Karádi Katalin. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), telefon: 11-525. A beosztás hétközben meg­változhat. Gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap: dr. Moys Teodóra, hétfőn: dr. Stuhl Aranka. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1983. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP Hasznos, kölcsönös információk Vevők és eladók randevúja Álltam a pult előtt a sorban és önkéntelenül tanúja voltam a vevő és az eladó purparléjá- nak. A vevőnek volt igaza. Utána órákig nem tudtam sza­badulni a gondolattól, hogy most, amikor megtanulunk úgy gazdálkodni, hogy a kül­földi piac igényeit is figye­lembe vegyük, miért felejtke­zünk el ugyanerről az ország határain belül. Pedig ugyan­úgy nemcsak gazdasági, de politikai kérdés ez is: Milyen a közérzet, forintért ugyanazt kapunk itt, mint Debrecen­ben, Székesfehérvárott, Buda­pesten, vagy még az állam ál­tal előírt, szabvány szerinti árut sem? Miért sötétkék? Ha más eredménye nem len­ne a Vácott megrendezett fo­gyasztók fórumának, csak az, hogy elhangzott a varázsszó: Üjra és folyamatosan fel kell mérni a vevők igényeit, már érdemes volt a fórumot meg­szervezni. A válaszadók az őszinte szó­ra őszintén válaszoltak és mi, vevők is megérthettük belőlük a népgazdaság teherbíróké­pességét, a vállalatok szakmai felkészültségét, beruházási ha­tárait. De megtudtuk azt is, hogy Vác ellátásában komoly zavarok nem mutatkoznak, ke­reskedelmi forgalma megha­ladja a megye, nem egy áru­cikknél az ország átlagforgal­mát. Például a Pest megyei Ruházati Kereskedelmi Vál­lalat forgalmának negyedét a váci Dunakanyar Áruház bo­nyolítja le. Nem volt véletlen, hogy a feltett hetvenhét kérdésből csak tizenegyet kapott az élel­miszeripar, hiszen a vevők az eladókkal vannak kapcsolat­ban. Az sem véletlen, hogy a kereskedelmi vállalatok közül a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kap­ta a kérdések zömét, mert az ember közérzetét az élelmi­szerboltok meghatározhatják. A .fórumon nem annyira a vá­lasztékról szóltak, mint a tisz­taságról. Néhány példa: Miért árusítanak sötétkék munkaru­hában? Miért nem szerepel megfelelő ár az árukon? Mi­kor nyílik az édességbolt? A választékról mindössze négy kérdés szerepelt, ebben is a mirelitárukról, melynek a sze­zonja már lejárt, a csirkeap­rólékról, melyet kísérletkép­pen vezetett be a hernádi mgtsz és ma már a nagy mennyiségű rendeléseket nem képes kielégíteni. A panaszok egy része még mindég a hét végi nyitva tartással foglalko­zott. Rockwdi-koncert A jövő hét műsorából Március 28., hétfő: 10 és 14 órakor Weöres Sándor Csalóka Péter című mesejátékát mu­tatják bé a művelődési köz­pontban. — 18 órakor a 8-as teremben zenés kisfilmvetítés Magyarországi körutazás cím­mel. — 19 órakor Rockwell koncert. Március 29., kedd: A műve­lődési központ 47/48-as termé­ben az ifjúsági klub tagjai 17.30-tól megbeszélik az ápri­lisi foglalkozások programját. Március 30., ■ szerda: A Hír­adástechnikában 14.30-kor dr. Szántó Imre tart előadást a helyi háborúk szerepéről. — A pedagógusklub tagjai megte­kintik a sérült gyermekek ott­honát. Március 31., csütörtök 9 óra­kor Sebestyén Zoltán előadó- művész Kirikittyom című mű­sorát az óvodásoknak. — 18 órakor Sturmann László csil­lagász előadást tart a művelő­dési központban. Április 1., péntek: 14 árakor lesz a Hincz-gyűjtemény ava­tó ünnepsége a Lőwy Sándor utcában. — 19.30-kor a Római karnevál előadása a művelődé­si központ színháztermében. Április 2., szombat: 10 órakor Napraforgó címmel gyermek­foglalkozás a művelődési köz­pontban. — Egyidejűleg tojás­festőverseny a Hajós Alfréd Üttörőházban. Április 3., vasárnap: Szün­nap. P. R. Egy izgalmas szám; csupán az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattól ötven, régi, jól képzett kereskedelmi szakem­ber lépett ki, ment el az ipar­ba dolgozni, hogy szombaton­ként együtt lehessen a család­jával. A többi lassan már ar­ra se elegendő, hogy a nagy forgalomban az árufeltöltést elvégezze. Két kérdést kapott a hús­ipar, az is vidékről érkezett. Négyet a tejipar, mind a négy a tej csomagolásáról szólt, ötöt a sütőipar, mely két té­mával foglalkozott. Mikor szű­nik meg a szállítás közbeni minőségi romlás és ha bezár a magánkereskedő, akkor is ilyen jó minőségű lesz a ke­nyér? Az első gond, az igazgató szerint, csak a konténerszállí­tással szűnik meg, erre több millió forint kellene, de nin­csen pénz. A másodikra meg­nyugtató a válasz: Bebizo­nyosodott, hogy ezzel a kollek­tívával és technikával így is lehet csinálni, tehát a minő­ség és a választék marad. Drágább, mint Pesten Érezhető volt az áfész veze­tőihez intézett kérdésekből, hogy a Zöldért-raktár átvéte­lével a zöldség- és gyümölcs­ellátás gazdája a szövetkezet. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat dicsére­tet kapott az új üvegbolt miatt. A vevők azt kérdezték, hogy lesz-e még ilyen ipar­cikkbolt? Igen, volt a válasz, az edénybolt, egy háztartási gép, híradástechnikai felsze­relések szalonja a Március 15. téren és a Széchenyi utcában a bútoráruház. Volt egy soka­kat, érintő kérdés: Miért drá­gább egyes iparcikk Vácott, mint a fővárosban? A magya­rázat, mert szabadáras és más a beszerzési forrása. A szabadáras cikkekkel kap­csolatban elhangzott egy ja­vaslat, mely az országgyűlési képviselőhöz szólt: Szűkítsék a szabadáras cikkek körét, mert egyes magánkereskedők már túl sokat kérnek. Ugyanez a helyzet a magánfuvarozóknál is. A képviselő megígérte; a kérdést továbbviszi az illeté­kesekhez, de az állam gazda­ságpolitikája alapján helye­sen, éppen a szabadáras cik­kek bővítésére törekszik. De a szabadár még nem jelent szabadrablást. A tanácselnök­helyettes felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy az árak megfelelő helyen ki vannak függesztve. Ha ezt nem tartják be az eladók, a vevők írják be panaszukat a vásárlók köny­vébe, vagy keressék fel a ta­nács illetékes osztályát. Levélben válaszolnak A Pest megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat igazgató­ja megígérte, hogy a gyermek­ruha- és cipőellátás, az úttörő- és kisdobos-felszerelés, a gyógypapucskészletét külön ellenőrizteti. Az áruház a vá­rosi lakosság igényeit is kielé­gíti. A munkaruházati bolt áp­rilis 1-től naponta fél ötig tart majd nyitva. A fogyasztók fórumának elemzése már befejeződött. A másfél órára tervezett fórum szünet nélkül több mint két óra hosszat tartott. Az első tíz percben olyan pergőtüze támadt a kérdéseknek, hogy csak a legfontosabb harminc- háromra tudtak választ adni. A válasz nélkül maradt kérdé­sekre a magyarázatot már le­vélben kézbesíti a posta. A Ha­zafias Népfront, a fogyasztók tanácsa és a válaszadók egy­öntetűen megállapították; to­vábbra is szükség van ilyen rendezvényre, sok érdekes in­formációhoz jutottak, új igényfelmérésre van szükség. Mészáros Gyula Naponta száz ifjú olvasó A városi-járási könyvtár Lenin úti gyermekkönyvtárában ti­zenháromezer kötet ifjúsági könyv, több mint harminc folyó­irat és száz hanglemez várja a legfiatalabb olvasókat. A kü­lönböző szolgáltatáson túl vetélkedőkkel, rendezvényekkel Is gondoskodnak a gyerekek szórakoztatásáról. Nem is marad el az érdeklődés egy-egy kölcsönzési napon közel százan fordul­nak meg a könyvtárban. Hancsovszki János felvétele Tiszta és barátságos munkahely A közösség garanciája Tizenöten csak exportra termelnek A közelmúltban beszélget­tem az ELEKTHERM vámos- mikolai üzemegységének veze­tőjével, Major Lászlóval, aki arról tájékoztatott, hogy az 1982-es évet igen jól zárták. A jó és szervezett munka ered­ménye, hogy az elmúlt évi tervet négy és fél millió fo­rinttal teljesítették túl. Ez an­nak tudható be, hogy a mun­kához való hozzáállás, a mun­kafegyelem igen jó. Van az üzemben egy 15 tagú mun­kásgárda, amelyik csak ex­portra termel. Készítenek higiénikus mo­sógépet nagyüzemek, főleg kórházak részére, vízlágyító­kat, más speciális termékeket pedig csak exportra, dollár el­számolással. Az üzemet teljes kapacitás­sal tudják kihasználni. Szük­ség volna 8-10 szakemberre, főleg hegesztőkre. Megérné az embereknek az üzemben dol­gozni, mert van olyan mun­kás, aki 8—10 ezer forintot is megkeres, de az átlag havi kereset sem rossz, 5 ezer 400 forint. A dolgozók keresete a végzett munkától és annak bonyolultságától függ. Ezután megnéztük az üze­met, miközben nem titkoltam el meglepődésemet. Mintha patikába léptem volna be, olyan szép rendet és tisztasá­got láttam, ahol valóban ér­demes dolgozni. Láttam a nagyüzemi mosógépet, mely­ben szét lehet választani a különböző szennyeződésű ru­hákat, hogy azok mosás köz­ben ne keveredjenek. Ezek a gépek igen bonyolultak, ren­geteg bennük a villamosveze­ték. Ez a lelke, aminek kivá­ló szakértője, Szabó József villanyszerelő egyedül az egész üzemben, de elférne mellé egy segítőtárs is. Főleg akkor, ha nőni fog a munkás­létszám és ezzel együtt bővül a termelés is. Az újítások 80 százalékát az üzemben alkalmazzák. Az üzem vezetője elmondta, hogy a jelenlegi munkásgárda biz­tosítékot nyújt arra, hogy az 1983. évi tervet, ami nem ke­vesebb az elmúlt évinél, ha­sonló eredménnyel tudják zárni. Koroknai Gábor Mozi Madách Filmszínház (Lenin út 63): március 29-én és 30-án délután 3 órakor — felújítás­ként — az Ordasok között cí­mű, nagy sikerű szovjet há­borús kalandfilmet játssza. — Este, negyed 6 órás kezdettel, mindkét napon (a forradalmi ifjúsági napok keretében) az Apokalipszis, most című, két­részes, színes amerikai hábo­rús drámát vetítik 16 éven fe­lüli nézőknek. Három évtized korkülönbség Mikes István József szívéhez Nemrégen ismertük meg és megszerettük, annyira jó volt vele együtt lenni. Sok mindent terveztünk és tudtuk, hogy Vác városa gazdagabb lett ve­le, alkotásaival — számunk­ra. Három évtized korkülönb­ség volt köztünk, de kortárs­ként tudtunk vele beszélgetni. Érett ember volt. Gyönyörű volt körülötte a világ. Csupa szín, virágok: orgona, jázmin, liliom, nefelejcs, napraforgó. Szerette őket, mert vidám kép­viselői voltak a szépnek. Az erősebb színbe pontot tett, hogy hogy jobban csengjen, játékosabb legyen. Volt saját kertje Kisvácott a színfoltok igazi ihlető bányája,- ahol az aranyos kislánya, Ildikó ját­szott tavasszal, nyáron. Az acsai kiállításának kata­lógusa egy reprodukciót őriz. Mikes Pista saját világát — képben, vallomásban. Igazi művész volt. .Mindig, minden­ben a szépet, a harmóniát ke­reste. Munkahelye: kertje, a természet és a munkások vilá­ga volt. Azok festője volt. Ne­kik segített a szépség átélésén keresztül szebb és jobb vilá­got tervezni. Egyéni élete állandó munká­val telt el. Kereste a lehetősé­geket, hogy az életét szebbé, jobbá tegye — a szépség által —. A sors nem kényeztette, de ő sem kereste a könnyű utat. Mindent úgy fogadott az élet­től, ahogy jött és úgy viselte, hogy azt minél kevesebben lássák körülötte. Vidámságot mutatott ott is, ahol bánat és szomorúság vert tanyát. Másoknak örömet szerezni — igazi természetéhez tarto­zott. Szeretett és tudott is se­gíteni másoknak. Hányszor is­mételte: „Tibor bácsi, jó ak- varell papírt adok. Van elég. Adok festéket, olajat, ecsetet, mindent amire szüksége van. Jól el vagyok látva. Én itthon vagyok. Tibor bácsi ne cipel­jen mindent Lengyelországból. Tessék mindent használni, ami a műtermemben van.” Megmutatta Vác legszebb részeit, a Naszály tövében nyíló kilátást. Az álomszép Dunakanyart onnan felülről,, ahol kis bádogvityillót állított fel nagyobb tervekkel. Nehéz úton, de kivitt oda, hogy fest­hessünk. Nem sajnálta kocsi­ját, mert tudta, hogy a gyö­nyörű kilátás minket is megih­let. „Tibor bácsi biztosan fog ott festeni.” Hanka néninek ott lett kedve szomszódoskodni Pistáékkal, s a közelben szin­tén telket bérelni — jövő nyá­ron. Ott terveztük a követke­ző találkozót... Pistának szárnyai voltak. Szeretett tervszerűen messzi­re utazni, sokat látni, sok szé­pet megörökíteni, s magával hozni további elmélyedések­hez, és hogy másokat is gaz­dagabbá tegyen. Tudott léleg­zetet venni a nagyvilágban, magához ölelni messzi tájakat, de szive, alkotó munkája iga­zán Váchoz vonzotta. Ott várt rá a táj, az édesanyja, Erzsi- kéje és a kis Ildikó, akiről messze távolban is sokat me­sélt nekünk. Ott voltak az üze­mek, ahol sole jó barátja vár­ta. Azok részére is gyűjtött, ha távol volt tőlük. Műtermé­ben újraéledtek élményei, fo­kozott színekben melegebb szívvel átitatva. Tavaly egy nagy „világkörü­li utazás” egyik állomása volt Varsó. A lakásunk a műterem. Ott mutatta miket látott, ho­zott, ott rendezgettük a pesti kiállításomra irányítandó anyagot. Tanácsai jók voltak, szakszerűek, barátiak, komo­lyak, elfogadhatók, megszívle­lendők. Minden érdekelte, mindent egy-egy kis tervvel toldott meg. „Még ezt, még azt... ha jösztök.” Egy héten át sokat beszélgettünk. így mélyült, gazdagodott, kristá­lyosodott, barátságunk. Amikor nyáron (1932-ben) Vácra jöttünk, először Pistát kerestük fel a Báthori utcai műtermében. Tele volt tervek­kel, azt sem tudta njit szed­jen még elő — számunkra. Általa is melegebb lett, szebb és gazdagabb váci tartózkodá­sunk. Komolyan mérlegelte húgom kis unokájának sorát, aki szeret festeni. Mindenkép­pen azt akarta, hogy vigyük a gyereket magunkhoz, hogy városi környezetünkben tud majd igazán fejlődni minden vonalon. Mintha saját gyer­meke sorsát akarta volna egyengetni a segítségünkkel, örült, hogy hamarosan az ő keze alá kerül a szakkörben a kis Boór Lacika, aki „festő” akar lenni. Dicsérte, tehetsé­gesnek tartotta, csodálta kitar­tását és érdemesnek vélte, hogy ebben az irányban fej­lődjék. Másképp történt... Azt mondják, hogy az iste­nek szeretik a fiatalokat ma­gukhoz rendelni, ha tehetsége­sek. De nehéz azoknak, akik aztán magukra maradnak... Nyáron ismét készülünk Vác­ra, s akkor felkeresünk Té­ged kedves barátunk Pista, s mindazokat, akikre nehéz, fá­jó súllyal nehezedett távozá­sod ... Csorba Helena és Tibor A közreadott megemlékezés Csorba Tibortól, a váci származású, Lengyelországban élő magyar festőművész­től, városunk díszpolgárától és feleségétől érkezett. .ISSN 0133— 2751 (Váci BírlapV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom