Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

Ma: J oldal; Ne vágj ki minden fát, minden tőkét Másfél óra műsorszolgáltatás 1 oldal; A nézők is szereplők voltak Gyakorlat tizenéveseknek 7. oldal; Az Érdnek érdemes volt,.. » oldat; Emléktüra Vöröskőre A gödi tsz volt elnökének és társainak pere Tanácskozás ÉistSllőii Irigáctek versenye ’/ A Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kuíatóinté­/. zetének Marx Károly szocialista brigádja 1980-ban felhívást tett ff iözzé az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásá- ff aak 35, évfordulója tiszteletére, az országos munkaverseny í oeindítására — mondotta Keserű János, a gödöllői Allattenyész- z tési és Takarmányozási Kutatóintézet Igazgatója, azon a ta- Y aácskozáson, amelyet tegnap tartottak az agrárintézmények / kutató-fejlesztő brigádíal a gödöllői művelődési központban. Az f, elnökségben foglalt helyet Beke András, az MSZMP Pest me- f/ gyei Bizottságának alosztályvezetője, Micsuh László, a MEDOSZ í titkára. fíerczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kára ismertette, hogy a ver­senymozgalom országos szer­vezését 1981-ben a MÉM Mű­szaki Intézet Rázsó Imre szo­cialista brigádja vette át. Kez­deményezte a munkaverseny folytatását a VI. ötéves terv egész időszakában. Az 1932-es szervezést az Állattenyésztési é3 Takarmányozási Kutató Központ Apiflórq. brigádja vé­gezte, s javasolta a célkitűzé­sek bővítését. E közt szere­pelt — az eredeti elképzelések megtartása mellett — a világ- színvonalú kutatási eredmé­nyekre való mozgósítás, az újí­tások, találmányok, szabadal­mak számszerű növelése, s a szakmai képzés fokozása. Az első három év tapaszta­latai pozitívak. Kétségtelenül elősegítette a tudományos eredmények gyakorlati beve­zetését, fejlesztette a kutató­helyek és termelőüzemek, va­lamint a kutatóhelyek egymás­közti kapcsolatát. Jelentős ösz­r INGYEN M egbízhatónak tartha­tó számítások sze­rint idén és a követ­kező két esztendőben 350— 360 telekre lenne szükség családi házak építéséhez Cegléden, ám a tényleges kínálat — a magántulaj­donú, és értékesíteni kívánt területeket nem véve fi­gyelembe — elmarad ettől a számtól. Igaz, az ún. cso­portházak, társasházak, te­lepszerű tömbtelkes ottho­nok kialakításához van, il­letve — nem csekély ráfor­dításokkal — lesz föld, mert ezt megkülönböztetett fi­gyelemmel kezeli a város tanácsa, akkor is, ha tény­legesen az ilyen telkek elő­teremtésére ráfizet, avagy így-egy jobb esetben a pénzénél van, de ez utóbbi nagy ritkaság. Gyakran leírjuk lapunk­ban és okkal: az ország­ban a legtöbb magánerős lakás Pest megyében kerül tető alá, 1981-ben és 1982- ben összesen — az ún. egyé­ni kezdeményezésű, tehát semmiféle közös formához nem kapcsolódó családiház­építkezéseket figyelembe véve — 10 711 ilyen otthon fogadta magába a boldog tulajdonosokat, s az 1981. évi átmeneti, csekély visz- szaesés után 1982-ben is­mét nekilendült az építési kedv, elsősorban a városok­ban, valamint az agglome­rációs övezet legtöbb tele­pülésén. A ragaszkodás az ún. hagyományos családi házhoz erős; számolni kell ezzel az igénnyel a telepü­lések rendezési tervének készítésekor éppúgy, mint a telekkialakítások, az eset­leges kisajátítások idején, amint az sem kezelhető mellékesen, sikerül-e a mainál nagyobb teret kap­nia a telekkímélő építési módoknak. Ez utóbbiak alatt — nagy lehetőségek rejlenek itt — olyasmit ér­tünk, mint például a tol­daléképítkezések, a tetőte­rek hasznosítása, az eme­letráépítés, valamint azok­nak a területeknek a ka­matoztatása, amelyeken tá­gas térben egyetlen lakásos, elöregedett épület áll. Három éve, 1980 óta vál­tak kitapinthatóvá a fe­szültségek az építési telkek igényelt és tényleges szá­mánál, s a megyei tanácsi testület már 1981-ben át­fogó határozatot hozott e feszültségek enyhítésére, ahol lehet, teljes megszün­tetésére. A határozat lé­nyege így mondható ki sommásan: legyen telek. Legyen, mert nincs annál elszomorítóbb gond, mint amikor a telek hiánya — avagy a magánforgalmú te­rületek már-már megfizet­hetetlen ára, s az állami kínálat nélkülözése — aka­dályozza az új otthon meg­teremtését. A megyei tes­tületi döntés végrehajtását sokféle tény bizonyítja — így az illetékes megyei osz­tály tervszerű vizsgálatai a tartalékok feltárására, az a 16 millió forint, amelyet idén, megyei támogatásként igénybe vehetnek a helyi tanácsok a telekellátás ja­vítása érdekében —, ám az erőfeszítések ellenére sem mondható teljesen meg­nyugtatónak a helyzet. Kü­lönösen nem megnyugtató akkor, ha még azt is hoz­záfűzzük az előbbiekhez, hogy a telekigények és a telekkínálat viszonyszámai­nál eltűnnek a területi kü­lönbségek, azaz a megye néhány részén sokkal erő­sebb az eltérés, mint az átlagok alapján feltételez­nénk. Ez főként az agglo­merációs települések egy csoportjára igaz. ahol a ma­gánforgalmú építési telek olykor — mint mondják a tapasztalt helyi tanácsi em­berek — majdnem annyiba, vagy éppen ugyanannyiba kerül, mint a reá épített ház... ! Vannak, akik ezt a kettős terhet is győzik, ám olyanok szintén vannak, akik ekkora súlyt már nem vehetnek a vállukra. Ami főként a kisebb keresetű, több gyermeket nevelő csa­ládok esetében szomorú meghátrálás, hiszen fölad­ják jó időre az önálló ott­hon megteremtésének lehe­tőségét, azaz rajtuk segíte­ni csakis a tanács tud, ha kínálhat tartós használat­ba adandó telkeket. K emény munka ez, mert a legtöbb helyen — tapasztalataink sze­rint — alig van vagy egy­általán nincsen a tanácsi alkalmazottak körében a parcellázáshoz, a kisajátí­táshoz, a terület-előkészí­téshez stb. egyaránt jól ér­tő ember, s ha akad, ak­kor munkaköre kitöltött, ez az új teendő már nem fér bele. Az a bizonyos kö­vetelmény, amelyet a me­gyei tanács fogalmazott meg — legyen telek —, ma szembetűnőbben érvénye­sül a helyi gyakorlatban mint korábban, s Örvende­tes, a területkialakításhoz nélkülözhetetlen hitelt nyúj­tó OTP-vel jó a kapcsola­ti a tanácsoknak. Sok min­den változott és a kívánt irányban, mégis, ahogy Cegléden tapasztaltuk, úgy másutt is azt hallhattuk — például Gödöllőn —, még tetemes erőfeszítésekre van szükség az igényelt és a ténylegesen elérhető telkek számának közelítése érde­kében. E közelítés a megye minden részén: elsőrendű közérdek. Mészáros Ottó szegű megtakarítást eredmé­nyezett és nem lebecsülhetők eredményei az emberi kapcso­latok, a szocialista kultúra, az újító feltalálói tevékenység te­rületén sem. örvendetes, hogy az elmúlt három év során na­gyon sok brigád vett részt a versenyben. A felgyülemlett tapasztalatokat most haszno­sítják. A tanácskozáson java­solták. hogy a következő terv­időszak célkitűzéseinek előse­gítése érdekében munkálkod­janak a nemzetközi színvonalú eredmények elérésén az új ku­tatási és gyakorlati módszerek mielőbbi elterjesztésén. Töre­kedjenek az import csökkenté­sére és az export növelésére irányuló kütatási eredmények elérésére. A tanácsikozás egyik kiemelt témája volt, hogy a helyezést elért brigádok erkölcsi és anyagi elismerésben részesül­jenek. Hiszen jelenleg a pénz­jutalom céljára csupán a résztvevő brigádok nevezési dijai szolgáltatnak szerény pénzügyi alapot. Amennyiben az országos szervek is hozzá­járulnak, nagyobb összeget le­hetne fizetni egy-egy szocia­lista brigádnak. Ez feltétlen ösztönzően hatna a mozgalom­ba való aktív részvételre. B. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nap AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ár«: I.4II forint 1983. MÁRCIUS 29., KEDD A leszerelés témaköre a tárgyalások középpontjában Moszkvában az E N S Z-főtitkár Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn találko­zott a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Ja­vier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkárával. Konst­ruktív és baráti légkörű talál­kozójukon, amelyen jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit, s az ENSZ- nek ezek megoldásában betöl­tött szerepét tekintették át. Jurij Andropov szólt a je­lenlegi nemzetközi helyzet, a fegyverkezési hajsza és a nemzetközi feszültség éleződé­sének veszélyeiről. Felhívta a figyelmet arra a felelősségre, amely e körülmények között az államok vezetőire és az Egyesült Nemzetek Szerveze­tére hárul a béke megőrzé­séért és a nukleáris háború elhárításáért. Az SZKP KB főtitkára szólt azokról a szé­les körű szovjet kezdeményezé­sekről, amelyek ezeknek a céloknak elérését szolgálják. Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte a Szovjetuniónak a nukleáris háború veszélyének enyhítéséért tett erőfeszítéseit. Kijelentette: szilárd elhatá­rozása elősegíteni az ENSZ szerepének megnövekedését a béke és a biztonság erősítésé­vel, a békés nemzetközi együttműködés továbbfejlesz­tésével kapcsolatos kérdések megoldásában. Mindkét részről hangsúlyozták: fontos, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a fegyverzetek korlátozása és a leszerelés ügyéhez. Jurij Andropov megerősítet­te, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek cél­ja az ENSZ szerepének növe­lése a nemzetközi béke és hiztonság erősítésében, s az államok közötti békés, az ENSZ alapokmányával össz­hangban álló együttműködés továbbfejlesztésében. A veszteségforrások megszüntetésére Minőségi körök alakulnak Petar Szfambelks hazánkba érkezik Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke március 29-én, ma hivatalos, bará­ti látogatásra hazánkba érke­zik. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére 10 vállalat vesz részt abban a kísérletben, amelynek során választ keresnek arra: lehetséges-e a minőségi körök rendszerének bevezetése, a fejlett ipari országokban már jól bevált módszer alkalmazása hazánkban. A na­pi munka sofán a dolgozók gyakran észlelnek olyan, külön-külön aprónak minősíthető hibákat, amelyek ösz- szességükben jelentősebb veszteségeket okoznak az üze­meknek, vállalatoknak. Ezek — a tapasztalatok szerint — közismert, esetleg évek óta fennálló gondok, de a mun­kások általában nem tudják pontosan megmondani: egy- egy műszakban hányszor ismétlődnek a felesleges rész­munkák, mozdulatok. Többnyire nem is gondol­kodnak azon, hogyan lehetne ezeket a gondokat „házilag” kiküszöbölni. A minőségi kö­rök elsősorban a gazdaságo­sabb termeléshez nyújthatnak nagy segítséget, főként úgy, hogy feltárják és elemzik a munka során előforduló hibá­kat, javaslatokat dolgoznak ki azok elhárítására, a selejt csökkentésére, s így a veszte­ségforrások egy részének megszüntetésére. A résztvevő vállalatok: az Egyesült Izzó, a Sopianae Gép­gyár, a Baranya megyei Állat, forgalmi és Húsipari Vállalat; a Rábatext; a Medicor debre­ceni gyára — amely már ta­pasztalatokkal is szolgálhat —, a Mátravidéki Fémművek; a Gagarin Hőerőmű, Pest me­gyében az Ipari Műszergyár; Tolna megyében a budapesti Híradástechnikai Gépgyár 4. számú gyára és a bonyhádi cipőgyár. A minőségi körök munkájá­ban elsősorban a termelésben Csepel Autógyár Palesztin küldöttség látogatása közvétlenül részt vevő dolgo­zókra számítanak, de — ön­kéntes jelentkezés alapján — a köröknek bárki tagja lehet, számúik nem korlátozott óm a szakemberek a 10—15 tagú csoport működését tartják op­timálisnak. Varsói Szerződés Külügyminiszteri tanácskozás Az előzetes megállapodás­nak megfelelően április els$ felében Frágában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. A Ramónában készül a Ramofix Megtakarított dollárok Ramofix néven rövidesen új termék, rugalmas kötözőanyag gyártását kezdik meg a Ra­mona Finomkötöttáru Szövet­kezet gödi kötőüzemében. A Gyógyáruértékesítő Vállalat forgalmazásában piacra kerülő termék mind a kórházi beteg- ellátásban, mind az üzemi ás háztartási baleseteknél alkal­mazható. A Ramofix a nyílt sebek kötözése után úgyneve­zett fedőkötést biztosít a géz­lapok rögzítéséhez. Mint Fischl Frigyes részleg- vezető elmondta, ezzel a gyárt­mánnyal évente egymillió dol­lárnyi összeget lehet megtaka­rítani az országnak. Bár a hazai gyógyászatban eddig ke­vésbé ismert és alkalmazott a Ramofix, minden bizonnyal rövid idő alatt népszerűvé vá­lik. Többféle méretben fogják gyártani, ami azt jelenti, hogy az emberi test bármelyik ré­szén levő sérülés fedőkötésére alkalmas. Az elmúlt év végi próba- gyártás eredménye igen bizta­tó. Máris nagy az érdeklődés, mivel az országban egyedül csak ez az üzem fogja gyárta­ni a Ramofixet. S hogy a mi­nőség is kifogástalan legyen, ahhoz a nyugatnémet Bayer céggel vették fel a kapcsola­tot, s két kötőgépet vásárol­nak tőlük. A modern gépeken még ebben a félévben meg­kezdik a sorozatgyártást, s valószínű, hogy a második fél­évben úgynevezett készenléti dobozokban piacra kerül az új kötözőanyag. Cs. J. Lázár György Újpesten Halász József üdvözli a vendégeket A magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására hazánk­ban tartózkodó Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért főtitkára Najet Havat- meh vezetésével, palesztin küldöttség látogatott március 28-án a kora délutáni órákban a Csepel Autógyárba. A ven­dégeket elkísérte Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritá­si Bizottság elnöke, Sarkadi István, a HNF Országos Ta­nácsa, nemzetközi osztályának vezetője és a kiállítási bizott­ság titkára és Kovács Antalné, a HNF Pest megyei Bizottsá­gának titkára. A vendégeket elsőként Ha­lász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára kö­szöntötte és üdvözölte, a gyár­történeti múzeumban, majd autóbuszra szállva vendégeink a Járműgyár szerelőcsarnoká­val és az 5-5-ös gyár szervo- üzemével ismerkedtek. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­fői munkanapját a főváros IV. kerületében, Újpesten töl­tötte. A látogatáson részt vett Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és Békesí Lász­ló, a budapesti pártbizottság titkára is. A kerületi pártbizottság székházába érkező vendégeket Závori László, a pártbizottság első titkára és Kovács Ferenc, a IV. kerületi tanács elnöke fogadta. A program az 1979 óta épü­lő új városnegyedben folyta­tódott, amely a tervek szerint húszezer családnak ad majd otthont. A látogatás következő állo­mása az idén százéves faipari szakközépiskola volt. Ezt követően a miniszterta­nács elnöke részt vett a ká­posztásmegyeri lakótelep ün­nepélyes alapkőletételén: a beruházási okmányokat és az új városrész építési tervét tar­talmazó urnát helyezett el az alapkőben. Az egész napos program a Mikroelektronika Vállalatnál fejeződött be. Lá­zár György és kísérete baráti beszélgetésen találkozott 6 vállalat párt, gazdasági és tár­sadalmi vezetőivel, a dolgozó kollektívák képviselőivel, va­lamint a kerületi párt-végre­hajtóbizottság tagjaival. f{ öTéTet Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a magyar- szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar társelnöke vasárnap Moszkvá­ba érkezett. A repülőtéren Nyikolaj Talizin miniszterel­nök-helyettes, a bizottság szovjet társelnöke fogadta. 1 r <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom