Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 73. SZÁM 1983. MÁRCIUS 36.. SZOMBAT J! A főutca járókelői közül sokan pillantanak kedvtelve | a gimnázium akkurátusán helyreállított épületére. Hogy- % ne nézné a sok ember elégedettel a megifjúdott vén alma matert, hiszen amióta kibontakozott az állvány- $ erdőből, a város egyik legszebb épületének tartják. Jel- $ legzetes bádogtornyával, csúcsos tetejű kerítésoszlopai- ^ val, tornaterme szellemes megoldású áltetőzetével, tan- 2 termei korszerű kialakításával úgy fest, mint a tudó- á mány vára a régi kódexekben. A vasverő műhelyében Cseng-bong az üllőn a kalapács Nincs, aki folytassa a tisztes ipart A hosszan tartó és sok pénzt felemésztő munka végül jól végződött; a járási építőipari szövetkezet megbirkózott fel. adatával, és azóta már egy másik iskolánál is bizonyította; képes bekapcsolódni azoknak az igényeknek a kielégítésébe, amelyeket napjaink városépítési feladatai megszabnak. Érdemes maradni A Pesti út négy tantermes épületrész hat hónap alatti megvalósulása sikeres fegyvertény volt, egyúttal alkalmas erőpróba, amely a jelentékeny társadalmi munka együttes alkalmazásának lehetőségét is igazolta. A Május 1. Ruhagyárban — emeletráépítés formájában — létesítettek tanműhelyt. Abonyban a szőrmeüzem jövendő szakmunkásainak emeltek épületet, továbbá a kötőipari szövetkezetek csarnokának elkészítése fűződik revükhöz. Korántsem volt zökkenőmentes 1982. A nagy erőfeszítések árán elért 6,8 millió forintos eredmény néhány százezer forinttal kevesebb a célul tűzött nyereségnél, mivel a megnövekedett energiaárak, szállítási költségek, egyéb kedvezőtlen változások keservesen érintették ezt a kis szövetkezetei is. Az év vége felé járván termelési tanácskozáson beszélték meg a munkásgárdával a kialakult helyzetet. Vezetők és beosztottak egyaránt komolyan vették, amit mondtak így aztán egy nagy igyekezettel sikerült az év befej ez- téig javítani az eredményen. A szakipari részlegek eredményesebben működtek, mint az építők. A nyereség alakulásában az is közrejátszott, hogy a szabadáras munkák mindössze tevékenységük felét tették ki, a többin szerény hasznuk volt. A szövetkezeti gárda megállapodott, nem jellemző már a nagy jövés-menés, tavaly mindössze egyetlen emberrel csökkent az állomány. Közrejátszik ebben az is, hogy városi viszonylatban az évi 51 ezer forintot meghaladó kereset nem rossz, s ezért még a szigorúbb munkafegyelmet is elviselik az emberek. Költségelemzés A szövetkezet vezetősége nagy figyelmet szentel a negyedévenkénti költségelemzéseknek, amikor a veszteségforrásokat igyekeznek pontosan feltárni, és lehetőség szerint megoldást keresni a ráfordítások csökkentésére. A tapasztalatok alapján a közvetlenül az építőipari tevékenységgel foglalkozó hatvan tagú gárdának a munkáját kell mihamarabb eredményessebbé tenni. Ugyanakkor szép eredményt ért el a ceglédi lakatos részleg, amely a leggazdaságosabban működött. Egyaránt jól munkálkodott a ceglédi és az abonyi festők csoportja. Kiemelkedő tevékenységük folytán említést érdemelnek az abonyi műkövesek, lakatosok, asztalosok a ceglédi vizvezetékszerelők. Mindkét üveges részleg gazdaságtalan, továbbá a ceglédi asztalosok műhelye is. Épnen ezért bőven van teendő az idén, hogy a kétszáz tagú kollektíva több haszonnal lássa el feladatát. \zt is szem előtt kell tartani, hogy azok a csoportok, amelyek kevesebb forinttal gyarapították a közös hasznot, általában önhibájukon kívül értek el gyenge eredményt. A szövetkezet gondol a szakmai utánpótlás kinevelésére. Amíg 1981-ben csupán 9 tanulójuk volt, tavaly már tíz. zel több. Sajnos egyes hiányszakmákban így sem tudtak beiskolázni fiatalokat. így például bádogost, tetőfedőt, ácsot képtelenek kitaníttatni, mivel ezekre a foglalkozásokra egyszerűen nem akad jelentkező. A többieknél kedvezően hat az ösztöndíj bevezetése. Azok a tanulók részesülhetnek ebben, akik vállalják, hogy a szakmunkásvizsga letétele után ott maradnak a szövetkezetben. Sajnos a középvezetők képzése nem járt sikerrel. Azok a szakmunkások, akik erre a feladatkörre alkalmasak lettek volna nem vállalták a továbbtanulással járó lekötöttséget, bár a szövetkezet szinte minden költségüket megtérítette volna. Ily módon külső forrásból, a végzős fiatalok közül Jászkarajenőn, az Árpád Termelőszövetkezetben sok nő dolgozik. A tsz nőbizottsága figyelemmel, munikaterv szerint látja el a feladatát. Az aktív dolgozó nők átlagos életkora 39 esztendő, ám szám szerint többen vannak a negyvenen túl, ötven felé közeledők. Ki a növénytermesztésben, kertészetben dolgozik, mások az állattenyésztésben, a melléküzemben, Vagy irodában. A tésztaüzemiek tavaly szinte „kétéltűek” voltak: sóikat se- gítkeztek a növénytermesztésben, betakarításban, mivel a száraztészta nem úgy fogyott, ahogyan szerették volna. kell betölteni ezeket a posztokat. A járási építőipari szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén Szabó Béla elnök a minap részletesen szólt minderről. A tanácskozáson részt vett Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára is. Sárik Já- nosné, a városi tanács elnök- helyettese a város vezetődnek elismerését és köszönetét tolmácsolta a városépítés terén kifejtett példamutató munká. ért. Ezekhez a szavakhoz csatlakozott Kiss Mihályné, az abo- nyi nagyközségi tanács elnök- helyettese, aki a település érdekében végzett közreműködésért dicsérte az abonyi részlegek dolgozóit. Lesz mit tenniük Az idén bőven lesz munkája a szövetkezetnek. Anélkül, hogy minden feladatukat felsorolnánk, csak az abonyi tízlakásos épületet említjük, amelynek földszintjén áruház és takarékszövetkezeti iroda lesz. Rájuk vár a nagyközségben a nyolc tantermes iskola megvalósítása a strandfürdő felújítása, az Abonyi Lajos úti iskolaépület rendbetétele az úi tanév kezdetéig. Cegléden a többi között a városháza udvari részének felújítását és az újvárosi köztemető ravatalozóiának elkészítését kapták megbízatásul. T. T. A termelőszövetkezeteknek három, női szocialista brigádja van. Eredményeik példásak. A nőbizottság megállapította: bár a tsz-ben érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a nők keresete nem éri el azt a szintet, amit átlagkeresetként megállapítottak a közös gazdaságban. A különbségnek számos oka van. Az egyik a szakképzettség hiánya, a másik, hogy a férfiaknál kevesebb időt töltenek tsz-beli munkában. Téli foglalkoztatásuk megoldását is szorgalmazni kell. A szekeres ember hirtelen mozdulattal megemeli, hóna alá húzza, két karjával ösz- szeszorítja a ló hátsó lábát, patáját tenyérrel megtámasztja. A paci fölprüsszen, sörényét rezzenti, de aztán megnyugszik. A mester közelébb hajol, helyére illeszti a patkót, aprókat koppint a kalapáccsal, rozsdás ráspollyal reszel egy keveset, s ápolt, vasalt lóláb dobban a földön. A mester, Miklós István, a sötét ablakok mögül a Mizsei útra lát. A műhely előtti szikkadt föld kocsikerekek nyomát őrzi. Nehéz sors volt A kovács elsősorban patkókat és vasalásokat készítő fémfeldolgozó mesterember. Régi magyar neve vasverő. Elődeink a mesterséget már a honfoglalás előtt is gyakorolták, illetőleg foglalkoztak vas előállításával. A szakma valószínűleg a honfoglalás után vált önállóvá. — Az én családom sosem volt kovács — mondja Miklós István. — Legfeljebb öregapám mutatott iránta némi hajlandóságot, de igazában nem gyakorolta. Tán kétéves lehettem, amikor apám meghalt, engem árvaházba adtak. A tizenharmadikát töltöttem éppen, hogy innen kikerültem, s az első utam rögvest egy kovácsmesterhez vezetett. Sok választásom nem volt, itt legalább adtak kosztot, kvártélyt az inasnak is. De kellett ám az élelem, hajnali öttől este hétig dolgoztunk megállás nélkül. Keserves munka volt, minden erőnket kiszívta, nem csoda, hogy a legyöngült szervezetű kovácstanoncok, gyerekek, könnyebben megkapták a tüdőbajt, s hullottak el sorban. — Később kilenc évet húztam le segédként heti öt-hat pengő fizetésért. Mindig apró termetű voltam, folyton azon kellett morfondíroznom, mi az, amit a nyers erő helyett ésszel tudnék megoldani. Rettenetesen figyeltem valamennyi mozdulatra. Egyszer egy versenyen két magam készítette patkóval indultam. A bizottságnak nagyon tetszett, de sehogy sem akarták elhinni, hogy én csináltam őket. Azt mondták, menjek el a műhelybe, készítsek két ugyanilyen patkót. De elég volt az elsőt megformálnom, nem kételkedtek tovább. Ezt a műhelyt 1936-ban magam építettem Cegléden, azóta itt dolgozom, most már nyugdíjasként. Ketten ha maradtak A kovács főleg a paraszti munkaeszközök készítésével, javításával, lovak patkolásá- val foglalkozott, így szerepe egy település életében jelentős. Szerszámaik legjavát, a kalapácsot, fogókat, vágókat maguk csinálták, az üllőket, fújtatókat manufaktúrákban vásárolták. — Rengeteg beteg lábú lovat hoznak ide. Hiába mondom, hogy magam vagyok, öregen, betegen, nem győzöm már. De hát csak szükség van a jószágokra, hasznos munkát végeznek. Előállítok persze mindenféle földművelő eszközt is, ha kérik, a hibásakat megreparálom. Akad jócskán gépalkatrész, amit egyengetni kell. Ez például egy nagy markoló kanala, valamelyik tsz-ből került elő. Nem hiszem, hogy bárki más foglalkozna vele. Ügy gondolom, amíg lesz mezőgazdaság, addig kovácsmesterre is szükség van. — A szerszámaim mind itt készültek kézi kovácsolással. Van ugyan, amit boltban is lehet kapni, de nagyon drágán, az én nyugdíjam meg kicsi. Szerszámok a falon — No és az utánpótlás? Ki fogja átvenni a műhelyt, ki folytatja a szakmát? Vagy húsz tanuló szabadult nálam régebben, közülük jó, ha ketten kovácsok ma is. Elismerem, nem kényelmes munka ez, de nagyon sok mesternek akadna még tennivaló. Csak amatőrök indulhatnak Április 5-én, kedden Cegléden tömeg- és váltófutóversenyt rendeznek. A tavaszi futás versenyfelhívását eljuttatták az érdekeltekhez. A rajt helyét Nagykőrösön, a város szélén álló helységnévtáblánál jelölték ki, a cél pedig Cegléden a Szabadság téren lesz. Á jelentkezőket három órára várják a KISZ városi bizottságának épülete elé, ahonnan autóbusszal jutnak el a futás résztvevői Nagykőrösre. A mezőnyhöz bárhol lehet csatlakozná. Azok között, akik a teljes távot — a tizenhét kilométert — teljesítik, ajándékokat sorsolnak ki. Az úttörő korosztály bekapcsolódását a Volán Vállalat Körösi úti telepétől várják a rendezők. A befutás után, este hat órától filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart Schirilla György távfutó és Híres László edző. A KISZ városi bizottsága, a szakmaközi szervezet és a sportfelügyelőség ebben az év. ben is megrendezi a forradalTeke; Idegenben, a kiesés ellen küzdő Úzddal mérkőztek meg a Ceglédi KÖZGÉP SE NB Il-es férfi tekézői Nagy küzdelem után a KÖZGÉP remek győzelmet aratott, s sikerének értékét növeli, hogy Tornyosi Lajos betegsége miatt nem szerepelt. Ceglédi KÖZGÉP— Ózdi Kohász 6-3 (3364-2318) A pontszerzők Nyíri, ifj. Molnár, Sütő és Zsámbéki voltak. A KÖZGÉP közvetlen közelségébe került a bajnoki cím megszerzésének. Labdarúgás: A megyei ifjúsági bajnokságban élen álló CVSE idegenben szerepelt. A hazaiak vezető góljára hárommal válaszoltak, győztek, így megerősítették első helyüket a táblázaton. Ceglédi VSE— Soroksári VOSE 3-1 (0-0) CVSE: Tóth I. — Laki, Adá mi, Nyári, Hegedűs, Karai Tóth L., Szabó, Baksa (Hamar), Szoljár, Pálfalvi (Dan- kó). A rossz talajú, poros pályán nagy küzdelem alakult ki. melyben a vasutasok megérdemelten nyertek, bár a csatárok még most sem tettek ki A műhely koromrágta falain karcsú, vékony fogók pihennek. Nincs tenyérnyi hely sem vas nélkül. Üllők, kalapácsok, lemezek, abroncsok, satuk, gépek szanaszét. Neve- sincs fémdarabok támaszkodnak a sarokban, barna kór harapdálja testüket. A hajdani fújtatót ma oxigénpalack helyettesíti. Felörvénylik a kohó sárga lángja, belézúdul a kémény nyílásába. A mester izzó vasat emel ki a tüz- torokból, az üllőre lódítja, lendül a kalapács, csatt, csatt, szikrák fröccsennek a téglapadlóra. Varga Sándor Az ízléses otthon A ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban diavetítéssel egybekötött tanácsadást tart a családi otthon ízléses, divatos berendezéséről Szűcs Eszter lakberendező, a Lakás- kultúra folyóirat munkatársa március 31-én, csütörtökön délután 17 órai kezdettel. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára március 30- án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig a városházán hivatali szobájában fogadóórákat tart. mi ifjúsági napok tömegsportversenyeit. Ez az eseménysorozat' lehetőséget teremt az Edzett ifjúságért mozgalomban a ponszerzésre. de ugyanakkor eldönti azt is, hogy a várost kik képviseljék a megyei döntőn. Először az asztaliteniszezők, sakkozók, tollaslabdátok és a tekézők mérik össze ügyességüket, tudásukat, majd a legnagyobb létszámot mozgósító kispályás labdarúgásra (a kézilabdával, lövészettel és az atlétikával egy időben) április 2-án szombaton kilenc órától kerül sor a Ceglédi VSE sporttelepén. A versenyen igazolt sportolók — akik egy éven belül bajnoki vagy kupamérkőzést játszottak — nem szerepelhetnek. Március 31-ig várják a nevezéseket a Testnevelési és Sportfelügyelőség címén; Cegléd, Pf. 105. A FIN Kupa rendezvényein — korra való tekintet nélkül — a város bármely lakója elindulhat. U. L. magukért. A jobbhátvéd, Laki volt segítségükre, mesterhármast ért el. Jók: Laki (a mezőny legjobbja),. Karai, Adámi, Tóth I., Nyári. Asztalitenisz: Budapesten az 1983. évi ifjúsági Húszak bajnokságon a korosztály legjobbjai vettek részt, közöttük a Ceglédi VSE játékosa, Harcéi Zsolt, aki harmadik lett. A jó formában játszó ceglédi fiú az előtte végzőktől szenvedett vereséget, Kren- hardttól váratlanul, ugyanakkor legyőzte az ugyancsak felnőtt válogatott kerettag Szosz- nyákot (DÉLÉP), aki ellen eddig igen kedvezőtlen volt a mérlege. •k A megyei csapatbajnokságban a ceglédiek Farmos ellen diadalmaskodtak, s így a felnőttek és az ifjúságiak között is tartják első helyezésüket. Felnőttek: Ceglédi VSE II. —Farmos 13-7. Tőrei és Iván nem talált legyőzőre. Ifjúságiak: Ceglédi VSE—Farmos 10-0. U. L. iSSN 01M—2500- (Ceglédi Hírla Műtrágyát, vegyszert vesznek Keresettek a permetezőszerek a ceglédi Kossuth Ferenc utcai növény védőszer-boltban. Sokan vásárolnak műtrágyát, és vannak, akik már mcst beszerzik a kötözőanyagokat is. Apáti-Tóth Sándor felvétele Asszonyok a tsz-ben \ Szorgos, dolgos csapatuk Versenyek a FIN Kupáéit Tizenhét kilométer a táv A jobbhátvéd mesterhármasa Nőtt a KÖZGÉP előnye Harczi Budapesten dobogós lett Építők évzárója Maguknak nevelik az utánpótlást
