Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
Kerf a gép&sa Naponta körülbelül 35 ezer tasak Korit csomagolnak a Ferihegy Mgtsz üllői sütőüzemében. A szigorú technológiai előírásoknak megfelelően elkészített tésztát Lévai Erzsébet rakja be az NSZK-gyártmá- nyú gépbe. Hancsovszki János felvétele Vecsésen Réfegfalálkozék Folytatódnak járásunkban is a lakóhelyi rétegtalálkozók, illetve falugyűléseik. A főváros szomszédságában, Vecsésen jövő héten szinte minden napra jut egy-egy ilyen esemény. Március 28-án, hétfőn délután 15 órakor a VlZÉP-nél, másnap, kedden 15 órakor a Ferihegy Mgtsz-ben, március 30-án, szerdán 14.30 órai kezdettel a Gáz- és Olajszállító Vállalat 2. számú helyi üzemében tartanak rétegtalálkozót. A Rljeskörű falugyűlést április 18-án, hétfőn 17 órakor a művelődési házban rendezik meg. A nagyközség' vezetői a helyi fórumokon ismertetik a tanács tavalyi tevékenységét, az idei feladatökat, valamint a VI. ötéves terv főbb célkitűzéseit. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 70., SZÁM 1983. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Nemcsak a földön múlik Szigorú mérce a jövedelmezőség — Milyen a földetek? — kérdezte valaki a vasadi Kossuth Szakszövetkezet elnökét. — Elsőosztályú, építési homok — hangzott a meghökkentő válasz, sőt, Virág István még meg is toldotta. — Ez nem vicc! Szakvizsgálatot kértünk, s kiderült, hogy például vakolat-alapanyagnak keresve sem találni jobbat. Az már nem szorosan a történethez tartozik, de köztudott, hogy a szakszövetkezetben ezt az ötletet is kamatoztatják: homokbányát nyitottak. Most már intenzíven Persze joggal közbevetheti bárki, hogy a vasadi gazdák minőiig ebből a földből éltek — nem is szegényen. Valóban, de akkor még a csalód minden tagja itthon dolgozott, és sokan azt is tudják, hány árva, vagy félárva nevelőotthoni gyermek nőtt fel a kisközségben. A szakszövetkezethez tartozó összes földterület 2 ezer 301 hektár, de ebből még csak 1 ezer 591 hektárt művelne.* közösen. E terület egy hektárjára jutó átlag aranykoronaérték még a 8-as egységet sem éri el. Ezen a rossz minőségű termőföldön az évek során sem a kertészeti kultúrák termesztéséhez szükséges természeti és öntözési feltételeket, sem a kézi munkaerőt nem tudták biztosítani. A közös művelésű területen a növény- termelés a gabonatermesztésre specializálódott, de az átlagok további növelésére már ebben az ágazatban sincs mód, mert a talajba juttatott tápanyag hatékonysága nem mutatható ki. Ibolyagyűjtő versenyzők Tavaszköszöntő erdei futás Jövőre, újra találkoznak Március 21-én hivatalosan megérkezett a tavasz, s ezen a ködös-borongósnak induló, de később annál szebbé váló, ragyogó napsütéses napon tartották — immár hetedik alkalommal — a hagyományosnak mondható megyei futóversenyt Monori-erdőn. A versenyen 25 általános iskola csapata szerepelt, másodikostól nyolcadik osztályosig. Délelőtt 10 órakor került sor az ünnepélyes megnyitóra, amelyet a vezetőszervező, Szalontai Attila, az ÁISB járási elnöke tartott. A vendégek sorában foglalt helye^ Kárpáti György, az ÁISB megyei elnöke, valamint László János, a járási hivatal osztályvezetője és helyettese, Kiss József. A megnyitó után a versenyzők a kemping területéről a starthelyhez vonultak, hogy innen indulva érkezzenek majd vissza a versenytáv lefutása után a céllíoz, ami ugyancsak a kemping területén volt. A versenyen megjelent mintegy 2 ezer 200 diák kor és nem szerinti csoportokban indult, mégis nem kevés gondot jelentett a sportszerűség betartása az egészséges, de néha talán kissé heves versenyszellem mellett. Fej f<y mellett, láb iáb ellen küzdött, dacolva a. gáncsolás veszélyével, az út porával amellyel néha a kívánatosnál közelebbi kapcsolatba voh kénytelen kerülni, s nem törődve még az útmenti, tüské? bokrok orvtámadásaival sem De végül is mindez nem voll hiábavaló, az eredmények tükrözték is ezt a küzdelmet. A győztes csapatok a következők lettek: Fiúk, 2. és 7. osztály: ■ Vecsés, 4. sz; iskola; 4—5. osztály: kiskunlacházi általános iskola, 3. osztály: Pilis, 6. osztály: Nyáregyháza, 8. osztály: Monor, a Kossuth iskola csapata. Lányok: a felső tagozat minden osztályának (5—8-ig) leggyorsabb futói a kiskunlacházi általános iskola csapataiból kerültek ki. A 3—4. osztály babérjait, a Pilis, 1. számú iskola csapata nyerte. Második osztályosok között a monori Munkásőr úti iskola lányai bizonyultak a legügyesebbnek. A zsűri a csapatokon kívül a legjobban szereplő iskolákat is jutalmazta: így a győztesnek kijáró serleget a kiskun-* lacházi iskola kapta, eredményül verejtékes felkészülésükért és sikeres szereplésükért. Második helyen a vecsé- si 4. számú iskola, harmadikon a Monor, Munkásőr úti iskola végzett. Persze nem lehetett mindenkit oklevéllel jutalmazni, s még a serleg sem „fizetség", csak valamiféle szimbólum, s némiképp ösztönzés is: csak így tovább! Az „Edzett ifjúságért” mozgalom jelentős része volt ez a verseny, s mindenki nyert valamiképpen, az utolsóként lihegve befutó kis nebulótól a fáradságos, <>- tartó munkával felkészítő tanárokig. S hogy nincs kupa vagy oklevél? Talán maradandóbb az emlék, ami e kellemesen és hasznosan eltöltött nap után minden résztvevőben megmarad, ^kkor is, ha már a tavasz hirnökei, az ibolyák régen elszáradtak, amit most a gyerekek oly lelkesen szedegettek az erdőben, s talán jövőre újra találkoznak a tavasz legelső napján, ugyanott, n monori-erdei kempingben B. T. A kedvezőtlen adottságok a külső' feltételek szigorodása ellenére a vasadi szakszó vetkezet — mint már járásszerte köztudott — dinamikusan fejlődött az utóbbi évek során. Bizonyos értelemben kényszer- pályán mozogtak, de az irányt és a sebességet ők határozták meg: felfelé és gyorsan. Ha igazolásul az 1979. év végi — alaptevékenységen kívüli — eredményeket tekintjük 100 százaléknak, akkor 1982-re az árbevételük 312, ,a termelési értékük 424, a nyereségük 306, a létszámuk 432 százalékra nőtt. Ezek a számok kétségtelenül imponálóak, ugyanakkor ex- tenzív fejlődésről tanúskodnak. Magyarán: azoknak az ágazatoknak a létszáma is nőtt, amelyek az átlag alatti hatékonysággal dolgoznak. Mindebben van taktika, stratégia és nagy-nagy előrelátás, amely még majd ezután kamatozhat igazán — intenzív módon. A minőség fontos A szakszövetkezet gazdálkodásának hatékonyságánál, a további feladatokról készült tájékoztató jelentést a közelmúltban a járási párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalta. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a helyi vezetők időben felismerték a népgazdasági tervben foglalt célkitűzéseket. Tudva, hogy az alap- tevékenység nem biztosítja a bővített újratermelés lehetőségét, a tagok megélhetését, elhatározták a melléküzemági tevékenység széleskörű bővítését. Így jöttek létre az jpari, építőipari, szolgáltató ágazataik. A hirtelen bekövetkezett termelési szerkezetváltozás révén jelentősen nőtt a dolgozói létszám, az árbevétel, a termelési érték/ Természetesen az fel sem merült, hogy akár egy talpalatnyi föld parlagon maradhatna. Beigazolódott, hogy a részesművelésű területeken hatékonyabbá tehető a növény- termesztés, ezért ezek arányának növelését határozták el. A kertészeti növények közül úgy látszik, a dinnye az, amely a legjobban alkalmazkodik a Vasad környéki talaj adottságaihoz. A háztáji és a kisegítő gaz- caságok integrációját a szak- szövetkezetben nemcsak az állattenyésztésre terjesztettek ki sikeresen, hanem a kisgazdaságokban termelt uborka, paradicsom, sárgarépa felvásárlására és értékesítésére is. A mezőgazdasági művelésre alig vagy kevéssé alkalmas területeken — az állami támogatástól függően — folyamatos erdőtelepítést terveznek. A kitermelt fa egy részét- saját üzemekben dolgozzák fel, a hulladékot pedig a szövetkezeti tagok körében tüzelőként értékesítik. A gazdaság vezetői nyilván jól tudják, hogy nagyon nehéz lesz a jövőben az utóbbi évekéhez hasonló léptékű fejlődést elérni. Ezért határozták el már az idén a minőségi mutatók erősítését a munkaerő-politikájukban, a meglévő nyereséges ágazatok stabilitásában — a nagyobb hatékonyság érdekében. Mindehhez — tudják — fel kell tárni a még rejtett intenzív erőforrásokat is, növelni szándékozzák egyes munkahelyi közösségek közvetlen érdekeltségét. Zsebre megy — Minden egyes gazdasági cselekvés szigorú mércéje csak a jövedelmezőség lehet — vélik a szakvezetők. S ebben bizonyos, hogy egyetértenek a dolgozók is, hiszen végeredményben ezen múlik, kinek, milyen vastag boríték kerülhet majd a zsebébe az idén. Vereszki János Lakásra várók letétje Megújítják az igényléseket A monori nagyközségi közös tanácsnál április 5-én kezdődik a lakásigénylésék megújításának hivatalos intézése. Addig a mintegy ötszáz nyilvántartott lakásigénylő értesítést kap, mikorra várják a tanácsnál. Válaszok Az értesítés mellett tájékoztatót is talál, amely részletesen ismerteti a tenni- és tudnivalókat. KI milyen jövedelmi viszonyok alapján igényelhet tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakást, menynyi az igénylési letét összege, komfortfokozattól és szobaszámtól függően — és még jó néhány kérdésre ad választ a tájékoztató, majd természetesen az illetékes ügyintéző is. A torlódás, a sorbanállás elkerülése végett fontos, hogy a lakást igénylők az értesítésen megjelölt időpontban keressék fel a tanácsot. Az igénylések megújításának ugyanis áprilisban be kell fejeződnie. Kamatozik Űj dolog Monoron is az igénylési letét befizetése. Szirtes Istvánná, a monori OTP- fiók vezetője ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta: A nagyközségi tanácsnál zajló ügyintézés nyomán mindenki pontosan megtudja, mekkora összeget kell befizetnie leendő lakása igénylési letétje gyanánt. Ezt a pénzt OTP-fiókunknál egy összegben kell elhelyeznie. Mi azonban zároljuk is, s évi öt százalékos kamatot fizetünk utána, egy éven belüli kivételkor két százalékot. Kivenni azonban nem lehet „csak úgy”, ahhoz jogerős lakiskiutaló határozat kell, illetve hatósági igazolás arról, hogy az igénylést az ügyfél töröltette. Komolyabban A befizetett igénylési letétek előtakarékosságnak is számítanak, a kamatokkal bővült összeg jól jön majd a lakás- használatbavételi díj befizetésekor. A letét egyébként — melynek összege nem megfizethetetlen kisebb jövedelműek számára sem — a lakásigénylések komolyságát húzzák alá. S ha eddig előfordulhatott, hogy indok és ok nélkül is tanácsi bérlakást kért valaki, ezután már csak kellően megalapozott kérelmekkel kell foglalkoznia az ügyintézőknek. K. Zs. A minap nyugdíjas klubnap- 1 ra invitált a meghívó. Kecske- J méti Lászlómé nyugdíjas, a klub vezetője, négytagú vezetőséggel irányítja a kis közösséget, melynek pár éve még csak 28 tagja volt, ma több mint a duplája. Nyitott közösség Közöttük az 52 éves leszázalékolttól a 87 éves néniig vállalkoznak arra, hogy minden hónap első péntekjén délután két órától együtt töltsék idejüket. A minap a 4. sz. iskola úttörőinek közreműködésével a klub vezetői a nőbizottsággal, a Vöröskereszttel, a HNF-fel együttműködve Ve- csés nagyközség legidősebb, 92 és 100 éves asszonyait köszöntötték. — Barátságos, sokszor szokatlanul meghitt Közóoség a miénk. Sokan az egész napot a szociális otthonban u együtt töltik, de ide is szívesen eljönnek, mert jól érzik magukat. Tagjaink többsége a gyengébb nem közül kerül ki. Napjainkban nem ritka, hogy a rohanás, az emberi kapcsolatok valamiféle elsilányosodása érdekközpontúvá válása miatt sokan elmagányosodnak, de igényt tartanak arra, hogy szaÜMIéval és kapával A szerződés számolt haszna Már akkor is sajog a dereka Magdikénak, amikor az elmúlt nyárra gondol, mert sok ám a 800 négyszögöl, különösen akkor, ha az sárgarépával van bevetve. — Igaz, segítettek a fodrász- kolleginák, aztán a Ferihegy Tsz vegyszerezése is jól sikerült, megszüntette a gyomoso- dást, mi azonban kétszer mégis bekapáltuk, lazítottuk a sorközöket. Minden kapálás ugyanis felér egy esővel, amely lényegesen megemeli a termés eredményét is. És mi erre törekedtünk. Persze nem kíméltük a sorok között terebélyesedő mácsonybokrokat sem Hajvágás közben folytatódik a diskurzus Tóth Balázsnéval. aki különben jeles művelője a szakmának Üllőn, a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet korszerűen felszerelt fodrászatában. A férje ugyanis a Ferihegy Tsz traktorosa, s a háztáji terület 800 négyszögölén sárgarépát termelt az elmúlt évben közös gazdasággal kötött termelési szerződés alapján, amely most már elmondható — sok előnnyel jár, hiszen gyomirtózott, garantáltan bőven termő fajtával bevetett területet kap a tag, s a termés értékesítése sem okoz gondot. A Ferihegy emblémával ellátott szárítmány még a nyugati piacokon is keresett árucikk. A szorgalmas család az idén is vállalta a fél hold művelését, ez az elhatározás persze nem egyedi, a számolni tudó, kiművelt tsz-tagok egész határrész művelését vállalták. i:::n iiüíi No persze panasz is akad, hiszen az elmúlt évben mindössze hatvan mázsa termés volt a fárasztó nyári munka eredménye — olyan területet kapott a család, ahol a vetés hiányosan kelt. Ez év már kedvező változást hoz, a művelendő területet csak akkor mérik ki, amikor már sorol a vetés — vélekedik az ollót csattogtató fodrász. A kockázat tehát megoszlik, így nem egyedül a kezét tördelő tag károsodik. Mert a legszorgalmasabban végzett munka mellett is sok a termés mennyiségét veszélyeztető tényező, amíg a fellazított sorokból prizmákba, rakásokba kerül a leveles répa, ahol napokig tart, amíg a szárától is megszabadítják. Jó időben még csak hagyján, de amikor vigasztalanul esik napokon keresztül a hideg őszi eső, még azt a percet is átkozza a tag, amikor aláírta a szerződést. Szerencsére ez a bosszúság hamar elszáll. — Megszoktuk — mondja Tóth Balázsné —, a munka szeretetét szüléinktől örököltük, akiknek egész életükben a sovány föld nyújtott szűkös megélhetést. A közös gazdaság 1 forint 50 fillért fizet kilónként, a téli tárolást 50 filléres felárral külön honorálja, amely abból áll, hogy az előre elkészített árkokba fekteti a répával teli 10 kilós zsákokat, szalmázza, földdel fedi be a tag és várja a tavaszt, hogy a téesz teherautóira rakja. És azt az időt. amikor kapával a kezében újra a családdal együtt a sorok közé állhat... Kiss Sándor bad idejük egy részét közösen, közösségben töltsék ed. Ezt helyesen ismerte fel a nagyközségi szakmaközi bizottság, mikor lehetőséget keresett s talált klubunk működtetésére. Közösségünket nem tekintjük zártnak. Továbbra is várjuk azokat, akik közösen, velünk hasonló idős emberekkel szívesen töltenék el pár órát — tájékoztat a klub vezetője. Szebb idők Érdemes szavaihoz hozzátenni: jó dolog eljárni a klubba. Olyan választékos programot alakítanak ki, amiben mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelőt. Voltak kirándulni Tóalmáson, a Parlamentben, Szolnokon, Mono- rl-erdőn. Nagyon sok segítséget kapnak a helyi tanácstól: nemcsak a tanácsi munka mindennapjairól, érdekes jogszabályokról kapnák tájékoztatást, hanem megismerkedhetnek a község fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel is. Az öregek napján túl, a nők és anyák napja mindig kiemelt rendezvényük, ahol a dalárda, a Martinovics téri és az 1. számú iskoLa amatőr csoportjai, piros nyakkendősei szívesen feledtetik az élet nehéz napjait. / — Nemcsak az események vonzzák a tagokat. Gyakran csak egy hűsítőnél, szendvicsnél is elbeszélgetünk régmúlt időkről, zivataros századakról, történelemről, hazáról, szülőföldről, az unokákról, a nyugdíjas napokról. Sőt, néhány utazni szerető tagunk élmény- beszámolója, diavetítése se hiányzik. A legmegnyugtatóbb számunkra, hogy a község vezetői nem hanyagolnak el bennünket, gondoskodnak rólunk. Mi pedig igyekszünk a bizalomra rászolgálni, a nyugdíjas napokat szebbé formálni. Ők megélték Ahogy végignézek a kis közösségen, akik között vasutas nyugdíjas, építész, mérnök, a vasas és textiles szakmában megöregedett asszonyok és férfiak egyaránt vannak, s ba- rátian cserélnek tapasztalatot hobbiról, életükről, háztartásról. Jó, hogy érzik a gondoskodást, a megbecsülést, amire munkájukkal olyan nehéz időszakban szolgáltak rá. mint a háborút követő újjáépítés, a három- és ötéves tervek, a kisipar és a szövetkezeti mozgalom, a tsz-szervezés és a kol- lektivizált szocialista mezőgazdasági munka megannyi sike- i -'kkel, nem ritkán kudarcokkal is tarkított időszaka. Ami sokak számára ma már csak történelem. Orosz Károly CSSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Nyugdíjasok klubnapja Száz évvel a hátuk mögött
