Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

2 XMhm A Fehér Ház nem kommentálta a döntést Amerikai megkülönböztető lépések FINN VÁLASZTÁSOK £ Finnországban nem hozott % látványos változást a vasárnap £ és héttőn megtartott parlamen­ti ti választások eredménye. A Helsinkiben tegnap közzé­tett végeredmény szerint a szo­ciáldemokraták csaknem há­rom százalékkal jobban szere­peltek, mint négy évvel ez­előtt, míg a kommunistákat is tömörítő Népi Demokrati­kus Szövetség négy százalé­kot veszített szavazataiból. A jobboldali Nemzeti Koalíciós Párt — az előzetes) számítá­sokkal ellentétben — mindösz- sze fél százalékkal tudta nö­velni előnyét. A választáso­kon egyedül a Finn Falusi Pártnak sikerült megkétsze­reznie szavazatai számát. A finn politikai hagyomá­nyoknak megfelelően a válasz­tások eredménye automatiku­san nem határozza meg az új kormány összetételét. Ezt ugyanis a közeli napokban sor- rakerülő koalíciós pártok kö­zötti megbeszélések eredmé­nye dönti el. A nemzetközi gazdasági vál­ság negatív hatásait Finnor­szág sem kerülhette el. A ked­vezőtlen körülmények hatása az elmúlt két évben komoly gondokat okozott abban, hogy a jelentős, szociális reformo­kat továbbra is fenntartsa a kormány. Így a választások fontos tétje volt, hogy sike­rül-e ezeket megőrizni, vagy az új koalíciós kormány a szociális kiadások csökkenté­sére kényszerül. Ami a finn külpolitikát il­leti, abban sem várható alap­vető változás. Koivisto elnök — Kekkonenhez hasonlóan — a pártok közötti balközép együttműködést helyezi elő­térbe. Finnország — semleges­ség! politikáját fenntartva — mind a keleti, mind a nyugati szomszédaival jó kapcsolato­kat épített ki, amelyek közül legjelentősebb a Szovjetunióval hosszú évtizedek óta eredmé­nyesen fejlődő sokoldalú együttműködése. E finn bé­kepolitika eredménye volt az is, hogy 1975-ben éppen Hel­sinki adott otthont az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanács­kozásnak, amely alapot terem­tett a belgrádi, majd a mad­ridi utókonferenoia számára. Cs. J. Az Egyesült Államok célja az, hogy kereskedelempoliti­kájával és a gazdasági meg­különböztetés eszközével „olyan nyomást gyakoroljon, amely befolyásolja a szovjet politikát”. Ezt tartalmazza a Reagan elnök által jóváha­gyott — és az amerikai külpo­litika kimunkálásával foglal­kozó kormányszerveknek megküldött — 75. számú nem­zetbiztonsági direktíva, amely­ről a Washington Post és más amerikai sajtóorgánumok ad­tak hírt A Fehér Ház szóvivője hét­főn nem volt hajlandó közvet­lenül kommentálni az elnöki utasításról az amerikai sajtó­ban megjelent cikkeket. Lar­ry Speaks ugyanakkor azt mondotta, hogy semmilyen vál­tozás nem történt az Egyesült Államok politikájában. Tagad­ta, hogy az Egyesült Államok gazdasági háborút folytatna a Szovjetunió ellen. Szerinte a hátrányosan megkülönböztető intézkedések csak „a Szovjet­unió katonai erejének növeke­dését, gazdasága támogatását” hivatottak megakadályozni. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok gazdasági kap­A kínai—szovjet külügymi­niszter-helyettesi konzultációk második fordulója hasznos volt, de új fejlemények nin­csenek — jelentette ki Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter-helyettes, aki kíséretével együtt tegnap délelőtt Moszk­vából visszaérkezett Peking- be. A megbeszéléseket később kijelölendő időpontban a .ki-, pai fővárosban' toíytatják; majd.' ' j A kínai—szovjet konzultá­ciók második fordulója az ál­lamközi viszony normalizálá­sáról Moszkvában március el­sején kezdődött és 15-ig tar­tott. A két küldöttség között öt hivatalos megbeszélésre ke­csolatai nem különülhetnek el a kapcsolatok összességétől — mondta. ★ Félrevezető manővernek mi­nősíti az Izvesztyija tegnapi száma azokat — az amerikai sajtóban megjelent — híresz­teléseket, melyek szerint az Egyesült Államok hajlandó lenne új, kompromisszumos javaslatokat tenni a genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokon, Ezeknek a híresztelé­seknek az a célja, hogy meg­Az izraeli parlament tegnap meglepetésre leszavazta a kor­mánypárt jelöltjét és az ellen, zéki munkapárthoz tartozó Haim Herzog volt ENSZ-kép- viselőt választotta meg Izrael Állam elnökévé a követő öt esztendőre. A parlament, a knesszet, már az első szavazási fordulóban döntött: Herzogra a képvise­lőknek több mint a fele adta voksát. Minthogy a szavazás titkos volt, a kormánypártnak, amely az eredmény hallatán nem tit­rült sor, a légkört Csien Csi- csen nyugodtnak nevezte. A kínai küldöttség a megbeszé­lések után szovjet Közép- Ázsiával ismerkedett: felke­reste Taskentet és Buharát. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Csi Huaj-jüan teg­nap nyilvános tájékoztatóján hasznosnak minősítette a már­cius első felében Moszkvában tartott., kínai—$£9.vlgi. M.lflgy-. miniszter-helyettesi' konzultá­ciók második fordulóját. Ugyancsak a tegnapi tájé­koztatón jelentették be, hogy április elsején a kínai kor­mány meghívására Pekingbe érkezik Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. nyugtassa az európai szövetsé­geseket és meggyőzze a nyu­gat-európai közvéleményt ar­ról, hogy Washington „komo­lyan óhajtja a fegyverzetellen­őrzést”. Mint a lap írja, a nyugat­európai államok már több al­kalommal is felszólították az Egyesült Államok kormányát, hogy tanúsítson nagyobb ru­galmasságot és tegyen új ja­vaslatot az európai nukleáris fegyverzetekről folyó genfi tárgyalásokon. .kolta csalódását, elemeznie kell veresége okait. Haim Herzog, Izrael Állam hatodik elnöke, 1918-ban Észak-írországban, zsidó főpa­pi családból született. Részt vett a cionista szervezkedés­ben, s 1935-ben tűnt fel Palesz­tinában, ahol bekapcsolódott a Hagana illegális fegyveres szer­vezetbe. Később Angliában járt egyetemre, a második világhá­ború alatt pedig a sandhursti katonai akadémiára, amely az angol tisztikarba, a brit felde­rítésbe juttatta. Később az iz­raeli hadsereg felderítő szolgá­latának főnöke, s egy időben washingtoni katonai attasé volt. Több éven át vezette Iz­rael ENSZ-misszióját, s 1981- től volt képviselője a knesszet- nek. Lemondott a Mmiroy-kormány Pierre Mauroy francia kor­mányfő tegnap este benyúj­totta a kormány lemondását. Francois Mitterrand elnök is­mét Mauroyt bízta meg az új kormány megalakításával. A francia kormány várt át­alakítására azután kerül sor, hogy a közelmúlt helyi vá­lasztásokon (elsősorban az or­szág növekvő gazdasági és pénzügyi nehézségei miatt), bizonyos teret vesztett a bal­oldal. Szovjet—kínai konzultációk Hasznosak a megbeszélések Leszavazták a kormánypárt jelöltjét Herzog lett Izrael elnöke Marx, a politika teoretikusa (1.) Jakobinus volta és önkritikája Manapság mind gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy volt-e Marxnak saját politika- elmélete, vagy csak érintőlege­sen, egy-egy konkrét történel­mi helyzet elemzése kapcsán foglalkozott a politika elméle­tével ... A marxista társadalomelmé­let hagyományos válasza a po­litikaelméleti kihívásra En­gels öregkori leveleinek felidé­zése a felépítmény viszonyla­gos önállóságáról és aktivitá­sáról, vagy a válaszok másik szintjén a politika elsőbbségé­nek lenini elvére való hivatko­zás. Egy életmű dinamikája A válaszok a mai valósággal kerülnek szembesítésre, mégis van egy olyan formájuk, amely egyfajta mennyiségi vagy el­mélettörténeti kiterjesztést je­lez. A kapitalista állam alap­vonásainak kutatása végett többen visszafordulnak ahhoz, ahogyan a fiatal Marx vizsgál­ta a polgári társadalmat és a politikai államot, s ebből veze­tik le Marx főbb megállapítá­sait a szabadversenyes kapita­lizmus állama, a liberális ál­lam lényegéről. És eközben nemcsak a liberális állam jogo­sulatlan kiterjesztése történik meg a kapitalizmus egész tör­ténetére, ami lehetetlenné te­szi a mai kapitalista állam ér­telmezését, hanem egyúttal a fiatal Marx koncepcióját is ki­terjesztik egész életművére, ami megakadályozza magának Marxnak az adekvát értelme­zését. A marxi életműben éppen­séggel a változás, a belső di­namika az érdekes. Nem arról van pusztán szó, hogy Marx fejlődik, azaz egyre jobban megismeri az adott valóságot, hanem sokkal inkább arról, hogy Marx életében maga a kapitalista termelési mód poli­tikai élete fejlődött viharos gyorsasággal, s ezt a változó valóságot követik Marx válto­zó elméletei, s egy-egy új sza­kaszban a valóság önkritiká­ját követi Marx önkritikája. A marxi életmű e vonatkozásban is csak úgy aktualizálható, ha nem az elvontan tekintett mar­xi örökség közvetlen alkalma­zására teszünk kísérletet — ahogy ez általában szokás —, hanem továbbfuttatjuk azt a dinamikát, amit az életmű — belső természete szerint — ma­gában rejt. Szakaszok és perspektívák A marxi életművet politika- elmélete vonatkozásában az szakaszolja, hogy milyen for­radalmi perspektívát látott fel­merülni egy-egy időszakban, s ennek a forradalmi perspektí­vának az elmúlásával egész be­állítódása alapvetően megvál­tozik, hiszen lényege szerint egy, a világ megváltoztatására irányuló életműről van szó. A legegyértelműbben az 1848-as forradalmi periódus elmúltá­val fogalmazódik meg nála sa­ját koncepcióváltása a forra­dalom perspektívájának beal- konyulása nyomán, aminek kapcsán megfogalmazta híres megállapítását arról, hogy a kapitalizmus még csak a kez­det végét és nem a vég kezde­tét éli. Ilyen felismerések kor- saakolják az egész marxi élet­művet, amelyet határozott és radikális önkritika követ, s en­nek révén az egész állam- és forradalomelmélet új alapokra helyezése. Világosan kitűnik ez az említett forradalmi perió­dust illetően Engels visszaem­lékezéséből az Osztályharcok Franciaországban 1895-ben írott Bevezetésében: „az akko­ri körülmények között nem le­hetett számunkra többé két­séges, hogy megkezdődött a döntő, nagy küzdelem, hogy ezt a küzdelmet egyetlen hosz- szú és viszontagságos forradal­mi időszakban kell végighar­colni, hogy ez a küzdelem azonban csak a proletariátus végleges győzelmével fejeződ­het be ... A történelem azon­ban nekünk sem adott igazat; leleplezte, hogy akkori néze­tünk illúzió volt... Nekünk és mindazoknak, akik hasonlóan vélekedtek, a történelem nem adott igazat. A történelem vi­lágosan megmutatta, hogy a gazdasági fejlődés állása a kon­tinensen akkor még korántsem volt érett a tőkés fejlődés meg­szüntetésére; bebizonyította ezt azzal a gazdasági forradalom­mal, amely 1848 óta az egész kontinenst megragadta ... va­lójában csak most honosította meg a nagyipart” (az én kieme­lésem, Á. A.). A forradalmi perspektívák alapján a marxi életmű öt na­gyobb szakaszra különül el. Az első szakasz 1844-ig tart, ekkor jelent meg Marxnál a szocia­lista forradalom elve és elmé­lete, a második 1848-ig, a har­madik 1848-1852 közöttre tehe­tő és a már említett önkritiká­val ér véget, a negyedik a pá­rizsi kommünig tart, míg vé­gül az ötödik annak tapaszta­latait általánosítva zárja a marxi életművet. Mindezekben a szakaszokban Marx termé­szetesen igen aktívan együtt­működik Engelsszel, akinek munkássága a Marx halála utáni időszakban egy államel­méleti szempontból igen jelen­tős hatodik szakaszt is jelent Egy korélmény előkészítése Az első szakaszban Marx a forradalmi radikális kispolgár­ság jakobinus álláspontján van, és koncepcióját a felvilá­gosítók és Hegel nyomán a pol­gári társadalom és a politikai állam terminusaiban fogalmaz­za meg. Ezekben a terminu­sokban fejezte ki a polgári fi­lozófia az anyagi érintkezés és állami érintkezés, magánjog és közjog avagy tulajdon és poli- tika viszonyát, tehát a nem po­litikai állam és a politikai ál­lam kapcsolatát. Az egész meg­közelítés bennmaradt a jogá­szi illúzió keretein belül, s így még maga Marx is, annak el­lenére, hogy a hegeli jogfilozó­fia kritikájában (1843) megfor­dította a két szféra viszonyát, és kimondta a polgári társada­lom meghatározó jellegét a po­litikai állammal szemben. Marx társadalomideálja ebben az időben a meglehetősen el­vontan értelmezett demokrá­cia, amely azonban már ekkor is határozottan túlmutat a po­litikai emancipáción — vagy­is a politikai egyenlőség meg­teremtésén — az emberi eman­cipációval — a szociális egyen­lőség megteremtésével. És a marxi életműben 1844 elején már a proletárforradalom perspektívája is megfogalma­1983. MÁRCIUS 23., SZERDA Nicaragua a Biztonsági Tanácshoz fordul Nagyméretű katonai provokáció A Reagan-kormányzat nagy­méretű katonai provokációt szervezett a forradalmi Nica­ragua ellen. E célra a somo- zista ellenforradalmárok fegy­veres csoportjait használta fel, amelyeket az Egyesült Álla­mokban képeztek ki. Ezt Hum­berto Ortega, a nicaraguai nemzeti újjáépítés ideiglenes kormányának nemzetvédelmi minisztere mondotta, hétfőn, Managuában tartott sajtóérte­kezletén. A TASZSZ managuai tudó­sítója szerint Ortega közölte, hogy a CIA közvetlen részvé­telével Hondurasból nagy lét­számú somozista erőket dob­tak át Nicaragua területére. Ezeket az egységeket korszerű amerikai fegyverekkel szerel­ték fel. Nueva Segovia megyé­be és Jinotega megye északi körzeteibe összesen 1200 el­lenforradalmár hatolt be. Pa­rasztokat mészárolnak le, fel­forgató tevékenységet folytat­nak, és egyéb bűncselekmé­nyeket hajtanak végre a nica­raguai nép ellen — jelentette ki Ortega. A sandinista népi hadsereg és az állambiztonsági szervek harcosai — nyilatkozta Orte­ga — bekerítették az ellenfor­radalmi alakulatokat és átfo­gó hadműveletet folytatnak megsemmisítésükre. A fő ve­szély az — mondotta a nica­raguai nemzetvédelmi minisz­ter —, hogy az Egyesült Álla­mok arra használhatja fel a somozisták akcióit, hogy fegy­veres összetűzést provokáljon Nicaragua és Honduras között. Nicaragua az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fordul az Egyesült Államok által ellene indított agresszió miatt, s egy­ben kéri a Nicaraguával bará­ti országokat, politikai erőket, hogy nyújtsanak támogatást az országnak — közölte hétfőn Managuában Sergio Ramirez Mercado, a nicaraguai kor­mányzó tanács tagja. Az EGK-külügyminiszterek tanácskozása Az NSZK áj okmányt dolgoz ki A kormányfők hétfőn este, a külügyminiszterek külön ta­nácskozáson Genscher elnök­letével megtárgyalták a kö­zel-keleti helyzetet és a kelet —nyugati viszony kérdéseit is. A madridi találkozó kap­csán pozitívan értékelték a semlegesek és el nem kötele­zettek ott előterjesztett újabb okmánytervezetét, amely alap­ján — hangoztatták — „ki­egyensúlyozott és tartalmas” zárónyilatkozattal fejezhető be a harmadik éve tartó tanács­kozás. A kelet—nyugati kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tokról szintén folytattak esz­mecserét. Kohl közölte: a jú­nius elején Stuttgartban tar­tandó következő csúcsértekez­letre a nyugatnémet fél átfo­gó okmányt dolgoz ki és ter­jeszt elő e kérdésekről, össz­hangban az európai közössé­gek bizottságával. A kormányfők felhívást in­téztek Izraelhez és arab szom­szédaihoz, folytassanak tárgya­lásokat és dolgozzanak ki új bóketervet. „A tízeik támogat­ják Washington közel-keleti rendezésre tett erőfeszítéseit” — hangoztatták. Kiszczak beszámolója a belbiztonság helyzetéről Ülésezik a lengyel parlament Lengyelország belső helyzete és az 1985-ig szóló hároméves terv a két fő téma a lengyel parlament tegnap kezdődött ülésén. zódik, mint a formális és kor­látozott politikai egyenlőségen (politikai emancipáció) való túllépés határozott és egyértel­mű formája. Marx ebben a szakaszban megéri saját jakobinizmusá- nak kibontakozását és önkriti­káját, noha bizonyos értelem­ben egész munkásságában ja­kobinus maradt, hiszen életé­ben ez volt az a mozzanat és időszak, amikor a politika ténylegesen forradalmi úton formálta a gazdaság világát, beavatkozott a tulajdonviszo­nyokba, s átmenetileg felül­emelkedett a polgárság közvet­len érdekein is, hogy hosszú távú érdekeit szolgálja, s ezzel az általában vett emberi hala­dást is előrevigye. Marx tehát átérezte a polgárság nagy kor­élményét, a polgári társada­lom és a politikai állam, a tu­lajdon és a politika világának elválasztását, s maga is lel­kesedett azért a világtörté­nelmi pillanatért, amikor a politika az egész társadalmat formálhatja, de ezt nem saját korélményének tartotta, hanem egy olyan korélmény előkészí­tésének és előzményének, amelyben a politikai társada­lom szűk látóhatárát is átlé­pik egy szociális forradalom­ban. A polgári társadalom és politikai állam szférái azonban számára itt még egyforma nagyságrendűek, csak viszo­nyuk megfordítására koncent­rál (Hegellel szemben) és a po­litikai emancipáció korláto­zottságára (az iíjúhegeliánu- sokkal szemben). A liberális állam színrelépését ekkor még maga is hegeliánus terminu­sokban fogalmazza meg, s ha eleve azon túlmutató tartalom­mal is, fejlődésének egy egész újabb korszakára van szükség ahhoz, hogy ezen a fiatalkori korlátozottságon túllépjen. Ágh Attila (Következik: Az államelmélet kiindulópontja.) Czeslaw Kiszczak altábor­nagy, belügyminiszter az or­szág belbiztonságáról és köz­rendjéről szóló beszámolójában kijelentette: a szükségállapot bevezetése után tizenöt hónap­pal felelősséggel elmondható, hogy sikerült megfékezni az állam széthullásának folyama­tát, a népgazdaságot megbénító anarchiát. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nyugati, főként amerikai hír­szerző és felforgató központok, valamint a belföldi ellenséges csoportok az élet újabb terüle­teit célozzák meg. Ezek közé tartozik az állam és az egyház viszonyának megrontása, a pá­palátogatás előkészületeinek megzavarása. A szocialistaelle­nes erők az ifjúságot tekintik fő „vadászterületüknek”. Ezen­kívül minden szervezet, legális intézmény bojkottálására, a munka fékezésére, sőt szabotá- lására uszítanak, beleértve a sztrájkot is. A hatóságok a leghatározot­tabban fellépnek az államelle­nes, szabotázs- vagy terrorista jellegű akciókkal szemben, de mindenki, aki megfelelően át­értékelte korábbi tevékenysé­gét, visszatérhet a normális életbe, ahogyan ezt a volt in­ternáltak túlnyomó többsége tette. Ugyancsak következmé­nyek nélkül hazatérhetnek az illegálisan Nyugatra távozottak is. \(SAK RÖVIDEN... * GENFBEN tegnap teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldött­sége az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon. Teljes ülést tar­tott tegnap Genfben a hadá­szati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgya­lásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség is. VASÁRNAP, 92 éves korá­ban elhunyt Ivan Vinogradov akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Sztyeklov nevét viselő matematikai in­tézetének igazgatója — jelen­tették be tegnap Moszkvában. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom